Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

1988. JÚNIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP. 5 Jászberényben folyik a volt tűzoltó laktanya átalakítása és bővítése. Az épületben, elké­szülte után, az Ideál Kereskedelmi Vállalat bútorboltja és raktára kap helyet (Fotó: N. Zs.) A főszezon előtt Kedvező előjelek az idegenforgalomban Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, továbbra is vonzó turisztikai célpont Magyarország, mind több és több külföldi keresi fel hazánkat. Az idegenforgalom eredményei­ről, a tendenciákról kérdeztük dr. Czeglédi Józsefet, az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács titkárát. — Az idegenforgalom nép­gazdaságunk azon kevés te­rületei közé tartozik, mely az utóbbi években látványos eredményeket ért el. Tavaly rekorderedmények szület­tek: több mint 19 millió kül­földi látogatott Magyaror­szágra, 555 millió dollár, il­letve 442 millió rubel bevé­tel képződött. A dollárbevé­telek több mint 50 százalék­kal nőttek, és meghaladták az 1990-re tervezett összeget. Az idén a turizmus húzó­ágazatjellegének további Az év első négy hónapjá­ban a külföldi beutazók szá­ma 6 százalékkal volt maga­sabb, mint tavaly ilyenkor, ezen belül a Nyugatról ér­kezők száma egyharmadával múlta felül a tavalyit. Eddig 2,9 millió külföldit fogadtunk, ezen belül 1,4 millió látogatót a tőkés or­szágokból. A dollárban szá­molt konvertibilis bevételek az első négy hónapban elér­ték a 144 millió dollárt, szemben a tavalyi 99 millió dollárral. Tény azonban az is, hogy a szocialista orszá­gokból kevesebben jönnek, és így a rubelbevételek nem A külföldi és belföldi tú­risták jobb ellátása érdeké­ben az országban több he­lyen jelentős fejlesztések kezdődtek, illetve folytatód­nak ebben az évben. Ezek támogatását szolgálja az egymilliárd forintot megha­ladó összegű Idegenforgalmi Alap (IFA). Ebből az idén 260 millió forint jut az üdü­erősítésével akarunk hozzá­járulni gazdaságos deviza- bevételeink növeléséhez. A gazdasági nehézségek ter­mészetesen ezen a területen is éreztetik hatásukat, az új adórendszer bevezetése, az áremelkedések, a lakosság reáljövedelmének csökke­nése sajnos érzékenyen érin­ti az idegenforgalmat is. Mindezek ellenére, ha várat­lan esemény nem jön közbe, a tavalyi rekordév kedvező tendenciái folytatódnak. a terveknek megfelelően nö­vekedtek. Az új útlevél tör­vény hatására ugrásszerűen megnőtt a magyar állampol­gárok utazási kedve. Az első négy hónapban 2,1 millióan utaztak külföldre, 66 száza­lékkal többen, mint tavaly ilyenkor. Több mint négy­szeresére emelkedett a Nyu­gatra kiutazók száma, s el­érte a 440 ezret. Főleg Ausztriába, ezen be­lül is Bécsbe utaznak a ma­gyarok, az osztrák határ- szakasz forgalma mindkét irányban jelentősen növeke­dett és folyamatosan nő. lőterületek infrastruktúrá­jára, 300 millió forint az idegenforgalmi célú kereske­delmi vendéglátó és szolgál­tató hálózat bővítésére. Ezer szállodai, valamint mote.l- és panzióhely és 3 ezer kemping és nyaralóházhely létesül az idén az IFA támogatásával. A szezon kezdetéig 40 ki- sebb-nagyobb kereskedelmi és szolgáltató üzlet készül el, köztük a két legjelentősebb a balatonalmádi, illetve a szántódi új autós bevásárló- központ. Folytatódik az or­szág kemping- és turistaház­hálózatának rekonstrukció­ja is. 1988-ban 34 kemping felújításához és négy turista­ház helyreállításához nyújt támogatást az Idegenforgalmi Alap. Az IFA ösztönző szere­pét bizonyítja az a tény, hogy a támogatásával elké­szült beruházások értéke csaknem négyszerese annak az összegnek amit támoga­tásként nyújtottak. Kínálat és árak A nemzetközi turistapia­con éleződik a verseny, ha­zánkkal ellentétben sok nagy turistafogadó országban nem, vagy alig emelték az árakat ebben az évben. Ha verseny­ben akarunk maradni, ja­vítanunk kell szolgáltatása­inkon-. a környezet kulturált­ságán, nagyobb figyelemre, udvariasságra van szükség. A határátkelőhelyeken meg kell gyorsítani az utasforgalom áramlását, ennek érdekében tervezik a közúti határátke­lőhelyeknél is a zöldfolyo­só-rendszer bevezetését. Fon­tos feladat az is, hogy az üz­letek és a valutabevóltóhe- lyek száma, nyitvatartási rendje jobban igazodjék az igényekhez. A hazai lakosság várható­an kevesebbet tud az idén belföldi utazásokra áldozni, ezért az utazási irodák, ide­genforgalmi hivatalok több olcsóbb üdülési lehetőséget ajánlanak. Ebben az évben már csaknem 150 idegenfor­galmi vállalat, vállalkozó kí­nálja áruját a turistáknak, s ez a versenyhelyzet remélhe­tően kedvező hatással lesz a kínálatra és az árak alakulá­sára. B. J. Nőtt a beutazók száma Turistákat vonzó fejlesztések Forró túróslepény Új •ütőüzem Mezőtúron Átadták rendeltetésének a Mezőtúri Áfész sütőüzemét, melyet Újvároson, a Vörös Hadsereg úton azzal a cél­lal létesítettek, hogy első­sorban az áfész-üzletek jobb ellátását biztosítsák. Az új üzem saját boltjából az ut­cán át is vásárolhatnak a mezőtúriak. A 300 négyzet- méter alapterületű sütő­üzemhez 100 négyzetméteres külső raktár kapcsolódik. Az átalakításra fordított idő 5 hónap volt, teljes egészében házilagos kivitelezésben ol­dották meg, 1.6 millió fo­rintból. Kilencen dolgoznak, kezdetben 300 ezer forint a tervezett forgalom, ami vár­hatóan egy-két hónap múl­va eléri a félmilliót. A ter­vek szerint 60 fajta süte­ményből válogathatnak a fo­gyasztók, és újból divatba szeretnék hozni a régi, házi­as jellegű süteményeket. Kí­nálnak majd félkész termé­keket. gyúrt tésztákat, forró túróslepényt és parasztkif­lit. Albinoni, Mozart és Bartók müveiből Koncert a Széchenyin A Slzolnoki Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt június 8-án este 7 órától a Széchenyi városrész Münnich Ferenc Körúti Általános Is­kolájában. A zenekar Báli József vezényletével Albinoni, Mozart és Bartók Béla mű­veiből ad elő. A műsorban közreműködik Csíki István és Patkós Imre, Szorongás ellen legjobb gyógymód a szókimondás Beszélgetés a hulladékok kétpói temetőjéről A beruházó, a tervező tanulmányútra invitálta a falu lakóit Miután a tét annyira nagy volt, megpróbálom pontosan visszaadni, kik milyen indí­tékkal és indulattal foglaltak helyet a mezőtúri városi mű­velődési házban azon a ke- rekasztal-beszélgetésen, melynek témája a veszélyes hulladék volt. Egészen pon­tosan az a tároló, melyet rö­videsen elkezdenek építeni i mezőtúri út mentén, két és fél kilométerre Kuncsorbá­A bejelentés, hogy az al­földi megyék számára veszé­lyes hulladékelhelyező épül, nem most és nem itt hang­zott el először, sőt mondhat­ni e témában már meg is született a határozat, mégis a két település — Kétpó és Kuncsorba — tanácstagjai ezúttal is szenvedélyesen ad­tak hangot aggályaiknak. A „semlegesebbek”, így a Me­zőtúri Magyar—Mongol Ba­rátság Tsz képviselői, akik­nek a földjén kezdődik az építkezés, aztán a szakható­ságok emberei, akik vélemé­nyezték a döntést — több­nyire hallgattak. De akiknek a tervezés és megépítés fel­adata jutott, azok érveltek, indokoltak, nyugtattak, pél­dákat soroltaké s amint az a jó kétórás beszélgetés végén kiderült, nem egészen hiá­ba. Valamelyest ismét oldó­dott a feszültség, amely az építés hírének hatására kerí­tette hatalmába a környék lakóit. Hídvégi Péter, a megyei tanács környezetvédelmi tit­kára nem először sorolta föl az építést indokló objektív tényeket. Megtette mór Két- pón, egy szolidabb és Kun­csorbán egy viharosabb falu­gyűlésen. Ezek szerint egyik oldalról a termelőüzemeknél felgyülemlő veszélyes hulla­dék sürgette a tároló létre­hozását, ahol is begyűjtik, kezelik és alkalmasint fel­dolgozzák a hulladékot — másrészt indokolt emberi okoból előjöttek olyan félel­mek, melyeket a lakóhely iránt érzett felelősség táplált, s mint ilyen méltánylandó is. Csakhogy e kettősség har­A beruházók képviseleté­ben Járomi Miklós sorolta a megnyugtató garanciákat. Talán a legfontosabb az, hogy már az építkezés meg­kezdésekor el kell készíteni a környék hiteles élővilág térképét, és rendszeres el­lenőrzéssel kell meggyőződ­ni arról, hogy ez a helyzet­kép az idők során jottányit sem változott. Úgynevezett ellenőrző kutakat fúrnak a környéken, melyek vizét la­boratóriumban vallatják, így veszik elejét minden szeny­tól. négy és fél kilométernyi­re Kétpótól. Először is ott üit a tervező, Kürti Istvánná, a Mélyépterv színeiben, aztán a beruházó képviseletében Járomi Miklós, a Földgép műszaki igazgatóhelyettese és ott voltak azok, akik vagy a munkálatokban lesznek ér­dekeltek, vagy pedig az ob­jektum üzemeltetése során válnak érintetté. cából a szélesebb közösségi érdeknek kell majd kikerül­nie. Kürti Istvánná azzal kezd­te, miért éppen erre a tér­ségre — a mezőtúri tsz 200 hektáros területére — esett a választás. Hát. először is legalább három és félméte­res agyagrétegnek kell len­nie a hulladék alatt. Aztán fontos szempont az is. hogy ár- és belvízveszély ne fe­nyegessen, mitöbb meg­nyugtató szeizmográfiai mé­rések zárják ki egy földren­gés valószínűségét. Aztán megközelíthető legyen köz­úton, egyszóval minden kö­vetelményeknek a kijelölt hely felel meg. Ugyan hátra van még egy hidrogeológiai vizsgálat és ennek az ered­ménye változtathat az elha­tározáson — ugyanis ha Ki­derül, hogy a Tisza II. meg­építésével jelentősen meg­nőtt a talajvíz szintje, eláll­nak az itteni helyszíntől — ám addig is kész tényként kell kezelni a kijelölést. Hát akkor mi is épül Kun­csorba—Kétpó határában? Első lépésként egy előkeze­lő és átmeneti tároló, később pedig egy lerakó és feldolgo­zó. Az építés feltételei így el­ső hallásra elég szigorúak: lakóterülettől legalább ezer méterre kell lennie, de az egyes lakóházaktól is 500 mé­ter az előírt távolság. A te­lepet 100 méter széles erdő­sáv veszi körül, sőt szóba- került az is, hogy a Horto­bágy—Berettyó közelsége miatt még egy árvízvédelmi töltés is keretezi majd a lé­tesítményt. nyeződésnek. Amennyiben az égető is felépül, annak a füstkibocsátása nem halad­hatja meg egy vaskályha pö- fékelését. A garancia a tár­sadalmi ellenőrzésre többek között az lehet, hogy a sze­mélyzetet a portástól a te­lepvezetőig, a helyiekből verbuválják, — azokból, akik napjainkban is nagy-nagy felelősséggel aggódnak lakó­helyükért. Szóba került az is. hogy a „veszélyes hulladék” elneve­zés jóval riasztóbb, mint a valóság, hiszen ezzel a cím­kével vegyszeres zsák, fes­tékiszap. műanyag hulladék kerül itt elhelyezésre. Hogy mi van a tiltott anyagok listáján, amit behozni sem­miképp nem szabad a telep­re? Íme: nem rakható leég­hető, robbanó, radioaktív és folyékony anyag, az előke­zelés során kötelesek az el­helyezők a hulladék víztele­nítéséről gondoskodni. — Egyéb iránt is úgy vagyunk ezzel, mint a rablóval: csak addig veszedelmes, míg sza­badlábon van — mondta Já­romi Miklós a hulladékra utalva. Túlzás lenne azt állítani, hogy a legközvetlenebbül érintettek ezúttal kitörő lel­kesedéssel vették tudomásul, hogy az építkezés már az idén megkezdődhet és a jövő esztendő végén hulladékot fogad a telep, ám lehetetlen volt nem kiérezni a tanács­kozás hangulatából a megis­merés mértékével egyenes arányban növekvő megnyug­vást. Tennivalót is kínál A kuncsorbaiak képviselő­je elmondta hogy a falu­gyűlésükön a száznegyven résztvevő kifejezetten ellen­séges hangulatban távozott, mire a tervező és a beruhá­zó azt válaszolta: annyi tá­jékoztatót tartanak, ameny- nyit a környékbeliek kíván­nak, de ha még az sem len­ne elég, meghívják Aszódra a környékbelieket, tekintsék meg azt a tárolót, amely ott már javában épül, így hát meggyőződhet róla bárki, semmilyen titokzatosságtól nem kell tartani. Jelentke­zők természetesen voltak, így rövidesen autóbusszal utaznak amolyan tanulmány­útra az érdeklődők. A kétpói veszélyes hulla­dék tároló — amelyik saját­ságos módon Kuncsorbához van közelebb nevéhez mégis Kétpó ragad — akár modell is lehetne. Példázhatja azt, hogy az emberek félelme at­tól a legerősebb, amit nem ismernek. A szorongás ellen a leghatásosabb gyógymód a nyílt és őszinte szókimondás. A világos beszéd remélhető­en megteremti azt a közhan­gulatot, amely elfogadja a kivitelezés tényét, de biztos, hogy a közös gondolkodás később mozgósít is. Hiszen a tároló legalább 20 évre — amíg végleg megtelik. — munkahelyet is teremt, fel­adatot is ad. egyszóval ten­nivalót kínál. S ahogy az ellenérzés oldódik, úgy for­dul a teendő felé a figye­lem. Mert az ember inár csak ilyen... Palágyi Béla Miért éppen ott? Amit az építők garantálnak A BHG MHSZ búvár szakosztálya táborozást szervezett 80 kezdő és haladó könnyűbúvár­nak, Tatán a Fényes-tavon, ahol a résztvevők ideális körülmények között gyakorolták a merülést (MTI fotó: Jusztin Tibor)

Next

/
Thumbnails
Contents