Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-04 / 133. szám
6 Nemzetközi körkép 1988. JÚNIUS 4. Iz Atlanti Szövetségben Méltányosabb teherviselést sürgetnek A moszkvai csúcsértekezlet előtti várakozás hangulatában ülésezett a múlt héten az Atlanti Szövetség legfőbb katonapolitikai testületé, a hadügyi vagy védelmi tervezőbizottság. S az egyesített haderőt irányító miniszterek jobb híján régi atlanti vitát melegítettek fel: hogyan is oszlanak meg a katonai kiadások terhei az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa között? I katonák kívánsága „Legyen méltányosabb” ez a teherviselés, hangoztatta a záróközlemény, ugyanakkor „legyenek hatékonyabbak a ráfordítások”. A hatékonyság a katonák nyelvén nagyobb hadipotenciált jelent; nem mindegy, milyen fejlesztésekre, milyen hadieszközökre, milyen hadműveleti elképzelések kialakítására fordítják a költségvetési korlátok" miatt sohasem a katonák kívánságainak megfelelő pénzt. S itt jut szerephez a „méltányosság”: Washington szerint a nyugateurópaiaknak a jelenleginél többet kellene költeniük saját védelmükre, és' több amerikai hadfelszerelést kellene vásárolniuk. Az amerikai kongresszus rendszeresen szemrehányásokkal illeti Nyugat-Euró- pát (legutóbb Pat Schroeder képviselő intézett ilyen kirohanást Brüsszelben): Amerikára hárítja védelmének költségeit. A statisztikai adatok ezt a véleményt látszanak alátámasztani: az Egyesült Államok hazai összterméke 6,5 százalékát fordítja katonai célokra, a nyugat-európaiak átlagban 3,3 százalékot. Frank Carlucci amerikai védelmi miniszter hajlott a kompromisszum-keresésre, amikor kijelentette: „Nem költségvetési kiadások ösz- szevetéséről kell itt vitatkozni. A probléma közös: az elrettentés! stratégia jegyében a ráfordítások hatékonyságának növelését kell keresnünk közös erővel.” Ebben azután meg is egyeztek. A másik fél véleménye szerint csalóka pusztán a költségvetési számokat ösz- szehasonlítani, éves átlagár- folyamon átszámítva. A teherviseléshez tartozik az is, hogy a nyugat-európaiak adják az egyesített haderő összlétszámúnak 80 százalékát, hadfelszerelésének nagyobbik felét, területükön Zajlanak a rendszeres hadgyakorlatok. Az Egyesült Államoknak a ráfordítások jelentős része ráadásul megtérül azzal, hogy a katonai megrendelésekből az amerikai hadiipar 7:1 arányban részesedik a nyugat-európaiakkal szemben — teszik hozzá. Végülis itt a dolgok legmélyén valójában arról van szó, hogy az Atlanti-óceán két partján különböző szerepet szánnak a hadiiparnak a gazdasági gépezetben. Az amerikaiaknak a NATO „nem rossz üzlet”, a nyugat-európai országokban pedig nagyobb arányt képviselnek a költségvetésben a szociális kiadások, és kisebbet a katonai fejlesztések. Ugyanakkor „őket kell megvédeni”. Felállítottak egy bizottságot, amelyik a decemberi ülésre tanulmányt készít, és most már komplex módon méri fel, mivel is járulnak hozzá a közös haderőhöz az egyes tagországok saját gazdasági potenciáljukhoz képest. Üj mértékegységeket kell tehát kialakítani a költségvetési tételek összevetése helyett. Ez azonban csak az első lépés. A következő, hogy azt is megvizsgálják, a ráfordítások a lehető legjobban hasznosulnak-e. A harmadik pedig — fejtette, ki Carlucci —, hogy azt is megnézzék, hosszabb — 5—10 éves távra — mennyivel kell növelni az elrettentési képességet. A közlemény nem rejtette véka alá: ezek a felmérések „bizony nem ígérkeznék könnyűnek”. Költséges költözködés A „méltányos teherviselés” első példájaként új módon osztották el a Spanyol- országból Olaszországba áttelepítendő 72 amerikai vadászbombázó „költözködési költségét”. Az F—16-osokat azért kell elvinni a torrejoni támaszpontról, mert a spanyol kormány csak így újítja meg a katonai egyezményt Washingtonnal. (Spanyolország nem' tagja az egyesített katonai szervezetnek.). Az olaszok viszont húzódoznak attól, hogy egyedül viseljék a befogadás költségeit (leszállópályák, kiszolgáló létesítmények építését). Az -510 millió dollárra becsült költség tehát a NATO „közös terhe” — döntöttek. Vagyis arányosan mindenki hozzájárul, az Egyesült Államok mintegy 200 millióval (40 százalék), holott a NATO infrastrukturális beruházásainak 28 százalékát viseli általában. Ebből is látható: a katonai tervezés a brüsszeli tanácstermekben igen gyakran nem egyéb, mint késhegyig menő alkudozás a pénzről. Az igazi távlati tervezéssel, amit Moszkvából javasolnak — alakítsák át gyökeresen a katonai doktrínákat — egyelőre nem foglalkoztak. „Megvárjuk, amíg a szovjetek elkezdik” — mondta erről Carlucci. Magyar Péter Kompromisszumok kellenek A pravoszláv egyház megalakulásának 100Ú. évfordulója alkalmából Irina Rogyin- ceva (balról a második), a Kreml múzeumainak igazgatója jelenlétében szent ereklyéket nyújtottak át a Fegyvertárban a pravoszláv egyház képviselőinek Moszkvában. A történelmi emlékeket eddig az Uszpenszkij- és a Blagovesesenszkij székes- egyházban őrizték. Balról a negyedik Vlagyimir metro- polita, a moszkvai patriarchátus képviselője. (MTI Telefotó) A Világbank és a jugoszláv gazdaság II reform tovább nem halasztható! Jugoszlávia hétfőn megszüntette a külföldi fizetőeszközök piacának ellenőrzését, szabaddá tette a dinár árfolyamát, így az a pénziparon a kereslet-kínálat alapján naponta változik. Ezzel egyidőben megszüntették a A drasztikus pénzügyi intézkedések hátterében Jugoszlávia válságos gazdasági helyzete áll, amely fő témája a Jugosztáv Kommunisták Szövetségének vasárnap óta ülésező országos értekezletének is. Bosko Krunics, a JKSZ KB elnökségének elnöke á pártértekezletet megnyitó beszédében arra figyelmeztetett, hogy az országban kialakult gazdasági válság megingatta Jugoszlávia politikai stabilitását. Elismerte, hogy az orzágot súlyos gazdasági hanyatlás fenyegeti, és az elkövetkező hónapokban az infláció további növekedésével, valamint a társadalmi problémák súlyosbodásával kell számolni. Krunics hangsúlyozta, bogy a gazdasági reformmal együtt a társadalmi felépítményt is meg kell válA most bevezetett szigorú pénzügyi intézkedések a tervezett gazdasági reform megindításának és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Jugoszláviának nyújtott hitel folyósításának egyaránt központi ellenőrzést az import mintegy negyven százaléka felett, és a kormány az áruk hatvan százalékánál feloldotta a november óta érvényes árbefagyasztást. Ezt megelőzően, a múlt hét végén a dinárt mintegy 23,9 százalékkal leértékelték. toztatni. Véleménye szerint a JKSZ megújulása nélkül nem hozható létre olyan széles demokratikus népfront, amely biztosítaná a politikai pluralizmus kialakulását. A szocialista demokrácia erősítése nélkül pedig nem lehet kilábalni a bajból — állapította meg a KB elnöke. Krunics szigorú takarékossági politikát szorgalmazott és követelte: tartsanak ki az árak és az import liberalizálása mellett, folytassanak restriktiv pénzügyi és hitelpolitikát, és korlátozzák a béreket, valamint a közkiadásokat. Síkraszállt azért, is, hogy térjenek át a piacgazdálkodásra, csökkentsék a párt és az állam gazdasági beavatkozását, hozzanak létre vegyesvállalatokat, és minél több külföldi tőke áramoljon az országba. feltételét képezik. A mostani intézkedések várhatóan szabaddá teszik az utat ahhoz a mintegy 400 millió dolláros, úgynevezett áthidaló IMF-hitelhez, Ez az IMF-hi- tel pedig lehetővé teszi Jugoszlávia számára további, mintegy 800 millió dollár hitel felvételét a Világbanktól és más nyugati pénzintézetektől. A Világbank jelenleg évi 200 millió dollár hitelt folyósít Jugoszláviának, de a nemzetközi pénzintézet Bel- grádban tárgyaló szakemberei szerint ez az összeg 1992- ig évi 600—800 millió dollárra emelkedhet. A Világbank képviseleti irodát is készül nyitni Belgrádban, és a nemzetközi pénzintézet növekvő jugoszláviai szerepére utal az is, hogy a bank alelnöke a héten jugoszláv fővárosiba látogat. Az «lelnek tárgyal a négyéves világbanki programról, amelynek keretében a hosszú lejáratú hiteleket Jugoszlávia a közlekedés, a vízellátás, az energetika, és az exportra termelő kisipar korszerűsítésére fordítaná. Százmilliós hitel A Világbankon keresztül nyújt hitelt Jugoszláviának Japán is. Mikulics jugoszláv kormányfő bejelentette, hogy a tokiói kormány százmillió dollár közvetlen hitelt utal át abból, a japán kereskedelmi többletből elkülönített 30 milliárd dolláros alapból, amelyet a szigetország az eladósodott fejlődő országok megsegítésére fordít. Japán a hiteleken kívül vegyesvállalatok és közös kutatások finanszírozására is készül Jugoszláviában. (MTI—Press) Politikai stabilitás szükséges Gazdasági egyensúly A kínai parlament ülése után Egymilliárd ember hétköznapjai A kínai Nagy Fal — jelképes értelemben — mindinkább a történelemé, az egyre nagyobb számban érkező turistáké: minden jel arra mutat, hogy a földkerekség legnépesebb és minden szempontból egyik legjelentősebb országa a kulturális. forradalom ijesztő anarchiája után elfoglalja súlyának megfelelő helyét a nemzetközi porondon is. Minden lényeges belpolitikai esemény immár a világsajtó első oldalára kerül. így történt ez az Országos Népi Gyűlés, a parlament legutóbbi ülésszakával is. A parlamenti ülésszak félreérthetetlenül megmutatta a nemcsak Kína. de a Világ számára is oly fontos folyamat lényegét, a hatalmas ország konszolidációját és politikai vonalvezetésének egyértelműségét. Ez a vonal természetesen úgy hordozza a régebbi és a közelmúlt számos hordalékát, mint a Sárga-Folyó vagy a Jangce (a Mennyei Béke Kapujánál a minap rendezett politikai ünnepségen például ismét kitették Sztálin nagyméretű portréját), de a hömpölygés iránya minden vonatkozásban egy egyetemes nyitás széles öble felé halad. Pontosan ezt fogalmazta meg Teng Hsziao-ping, amikor vendégének, Raul Al- fonsin argentin elnöknek azt mondta: „Az elmúlt évtizedben folytatott kínai politika helyesnek bizonyult. Kínának ki kell tartania a nyitás politikája mellett és még szélesebbre kell tárnia minden kaput... A KKP 13. kongresszusa és a parla-: ment idei ülésszaka biztosítottá mind a jelenlegi politika, mind a vezetés stabilitását.” Ez világos beszéd és a tények igazolják. Minden arra mutat, hogy a legfőbb tisztségek viselői — Jang Slang-kun államfővel, Csao Ce-jang pártfőtitkárral és Li Peng kormányfővel az élen — a Teng nevével fémjelzett politika hívei. A kínai KISZ május derekán' megtartott kongresszusa, az ott megválasztott új vezető testületek ösz- szetétele pedig azt jelzi,, hogy a Teng-vonal híveinek dominanciája immár a „második vonalban”, a politikai utánpótlás szintjén is megkérdőjelezhetetlen. Mindez persze nem. jelenti, nem jelentheti, azt. hogy egy ilyen méretű és ilyen bonyolult országban ne lenne „ellengőz”. Jó példa egyes helyi vezetők „zendülésére” a Sze-csuan tartománybeli Csungking-hotel amerikai menedzserének, Percival Darbynak a különös menesztése. Bár a kínai igazgatótanács a „kínai szokások figyelmen kívül hagyásával” indokolta a döntést, a Csingcsi Zsipao című gazdasági szaklap szerint az igazi ok az volt, hogy a jövedelmezőségre törő menedzser nem a kípai szokásokat, hanem a helyi vezetők összefonódását, személyes érdekéit „hagyta figyelmen kívül.” Az ügy szeizmográf-értékű: tavaly 1,7 millió külföldi turista kereste fel Kínát, ez a szám 1990-ré öt- és az ezredfordulóra tízmillióra emelkedik —addig legalább száz új modern hotel épül Kínában. Más ' vonatkozásban is tapasztalható az, amit Teng Alfonsin előtt „bizonyos vargabetűk elkerülhetetlenségének” minősített. Egy hír szerint Pekingben példáül feszültséget keltett, hogy a városi tanács átlag harminc— hatvan százalékkal (!) emelte meg egyes fontos élelmiszerek árát. A tanács által a dolgozók egy részének felajánlott tíz jüanos pénzjuttatás csak részben ellensúlyozhatta a döntés gazdasági (és politikai) következményeit. Számos területen, főleg a különleges gazdásági övezetekben kiemelkedő sikerek, más szférákban húsbavágó gondok — főképpen a növekvő infláció '— jellemzik a megújhodó ország egymilliárd lakosának egyáltalán nem szürke hétköznapjait De alighanem igazuk van azoknak a kínai , politikusoknak, akik azt mondják, hogy 1988. tavaszán-nyarán maguk a gondok is új minőséget tükröznek azon a földön, ahol nem is olyan régen a tömegek táplálása is megoldhatatlan feladatnak látszott. Vajon van-e új elem a parlamenti ülésszak óta a kínai külpolitikában? A válasz alapvetően nemleges, a nyitás kétségtelenül folytatódik. Ez azonban nem ; jelenti azt, hogy a világpolitikai porond új történései ne befolyásolnának bizonyos pekingi hangsúlyokat. Mint várható volt, Kína üdvözölte a szovjet csapatok kivonásának megkezdését Afganisztánból. És — niint ugyancsak várható volt — ezzel egyidőben mind több szó esik a kínai fővárosban arról, hogy a szovjet—kínai viszony további javulásának igen jót tenne, ha a Szovjet- unió „Kambodzsa mielőbbi elhagyásának irányában” befolyásolná Vietnamot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a sok évszázados vietnami—kínai ellentét tovább izzik és most ismét a vitatott Spratly- és Paracel szigetcsoportok birtoklásáért robbant ki (valószínűleg azért, mert a lakatlan zátonyokon olajmezőket találtak). A konfliktus azonban az alapfolyamathoz képest epizód-értékű. Az alapfolyamat lényege pedig a nyitás. Kívül-belül. Harmat Endre Kubai telefonhelyzet . Sok az áthallás Valószínűleg nagyon kevesen tudnak róla, hogy a telefont Kubában találták fel. Egy firenzei olasz, .Antonio Meucci lenne a feltaláló, aki 1850-ben szerkesztette meg Havannában távbeszélésre alkalmas készülékét, amelyről onnan tudunk, hogy 1867-ben hosszas — és sikertelen — jogi vitába bonyolódott az elsőségről az amerikai Bell telefontársasággal és a tudomány- történetben nyilvántartott feltalálóval, Graham Bell-lel. Kubai a találmány,- vagy sem — annyi biztos, hogy manapság Kubában a telefon sokkal ln‘ kább arra alkalmas, hogy idegrohamokat váltson ki használóiból, mint arra, hogy távbeszéljenek rajta. A helyzet any- nyira tarthatatlan, hogy egy ideje a kubai újságok is méltatlankodó cikkeket közölnek, és a postaügyi minisztérium a napokban kifejezte azt a meggyőződését, hogy „a lelenlegi helyzet a fővárosban . aligha tartható fenn hosszú Ideig”. Erre a megállapításra jutott az a tanácskozás is, amelyen a minisztérium illetékesei vitatták meg a közelmúltban a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának egyik titkárával, mit lehetne tenni. Egyelőre bejelentették: hamarosan elkészül az utoljára 1967-ben kiadott telefonkönyv felfrissített változata, s ez talán egyéb változásokat is jelez a jövőre. A kubaiak egyébként hajlamosak kellő humorral oldani az élet megpróbáltatásait, de időnként azért ők is elkomorulnak. Jól tudják, hogy az évtizedek óta tartó amerikai gazdasági blokád számos objektív nehézséget okoz. Az már mégis meglehetős felzúdulást keltett, amikor a főváros egyik kerületének lakói a telefonvonalak cseréje után döbbenten tapasztalták, hogy készülékükben a szabad vonaljelzés helyett az egyik havannai rádióadó műsorát hallják. A kubaiak szerint három fajta telefon létezik. Az, amelyik soha nem működik, az, amelyiket időnként használni is lehet, s végül az, amelyikben még bízhat az ember, mert az esetek többségében jó, bár meglepetésre ezeknél készen kell állni. Összeállította; Zsoldos György Magántermelők árusítanak az egyik pekingi piacon (Fotó: MTI külföldi képszerkesztőség)
