Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 29. Változtak az orvosi körzőtök Szolnokon Fél év után kérhető a befogadási nyilatkozat Hamarosan befejezi az első féléves megrendelések teljesítését a BUBIV jászárok­szállási üzeme. A jelenleg gyártott Lili típusú, 9 darabos ülőgarnitúrából ezerhét- százat szállítanak a kereskedelemnek (Fotó: T. K. L.) Egyszer biztos rajtaveszt Az általános orvosi körze­tek határainak módosítása Szolnok lakosságának 15—20 százalékát érinti. Dr. Molnár Imre városi főorvos elmond­ta, hogy a módosításról elő­zetesen tájékoztatták a ta­nácstagokat, azzal a kitétel­lel, hogy jelezzék, ha nem értenek egyet valamivel, ha a tervezett változtatás a vá-- lasztóikat hátrányos hely­zetbe hozza, összesen három tanácstag kifogásolta a mó­dosítás egy-egy részletkér­dését; javaslataikat figye­lembe vették a végleges ha­tárok kijelölésekor. Sőt, mint dr. Sebők András, a rendelőintézet igazgatója említette, arra is volt pél­da, hogy az utolsó pillanat­ban kértek módosítást (pl. Szandaszőlősön), de ennek is eleget tudtak tenni. Az új körzethatárok kije­lölésével, egyes utcák más körzethez csatolásával sike­rült elérni, hogy egy-egy körzeti orvoshoz kétezer-ki- lencszáz lakos tartozzék (be­leszámítva a gyerekeket is). Ez a lélekszám minden kör­zetben azonos, ha van is el­térés, nem lényeges; hiszen legfeljebb száz lakossal töb­bet vagy száz lakossal keve­sebbet jelent. A Széchenyi lakótelep kivételnek számít, 'hiszen a 19 ezer lakos to­vábbra is négy körzethez tartozik. Itt azonban sok a gyerek (a lakosság húsz szá­zaléka) és a járóbetegek többsége az üzemi orvosát keresi föl, a körzeti orvosi ellátást leginkább akkor ve­szik igénybe, ha fekvőbete­gek. Néhány év múlva azon­Vincze Alberték kétszintes háza már tető alá került. Igaz, nem most, hanem négy éve kezdték meg a munkát, és ha minden az elképzelé­sek szerint alakul, a nyáron végre költözhetnek. A férj a helyi iskola igazgatója, a fe­lesége is pedagógus. — Hosszú idő óta szolgála­ti lakás az ptthonunk, de már azért is havi ezer körül fizetünk. Gondoltuk, esetleg Jászberényben, a feleségem szülővárosában próbálunk lakáshoz jutni, de azután rájöttünk, ott közel egymil­lióért is csak egy ötven- egynéhány négyzetméteres panelt adnak. Már pedig én ekkora tenyérnyi helyen mit csinálhatnék a három fiam­mal, akik közül az egyik egyetemista, a másik most készül a felvételire, és a legkisebbik is harmadikos középiskolás ? így kezdtünk kevés pénzzel, családi ala­pon a nagy vállalkozásba. — Az anyagbeszerzés? — Beiártam érte Kecske­métet, Szegedet, Mezőtúrt, Szolnokot, Kunszentmártoni, Kiskunféleayházát, Hódme­zővásárhelyt, — És ha a gyerekek kire­pülnek? Egyedül maradnak a nagy lakásban. — Remélem, hármójuk kö­zül legalább egy itt köt ki, elvégre elég közel van" Kun- szentmárton és ott több az elhelyezkedési lehetőség.- Az iskolánál maradva ér­demes megemlíteni, hogy je­lenleg százhatvan diákja van a nyolc osztálynak. Közéjük tartozott a tizennégy éves Tóth Béla is, aki Vincze Al­berték háza mellett szorgos­kodik egv építkezésen. — Ez. lesz a mi házunk — mutatja büszkeséggel a már álló falakat. ban itt is változik a helyzet, mert egy új körzet kialakí­tását tervezik. A határok módosításáról a lakosságot tájékoztatják. A rendelők ajtajára kiteszik az orvosi körzetek beosztá­sát. Ez a tájékoztatás tar­talmazza, hogy melyik utca hányas számú körzethez tar­tozik, hogy ott ki az orvos, Egy körzetbon háromezren Az ismerkedós időszaka és mikor rendel. A betegek tehát bármelyik rendelőt keresik is fel, megtudhatják, hogy lakóhelyük szerint ho­vá, kihez tartoznak. A lép­csőházakban már kitették a fehér színű hirdetőlapot, amely . a Felhívás címszó alatt közli az ott lakókkal, hogy melyik körzethez tar­toznak, hol van a rendelő, ki és mikor fogadják ott őket. . A változtatás természete­sen rengeteg adminisztrációs kérdést vetett föl. Mi lesz például a kartonokkal? A régi körzetekből el kell jut­tatni a kartonokat az új kör­zetekbe — ez az ápolónők feladata lesz. Szintén rájuk vár a fekvőbetegek „átadá­sa” is. Előírás, hogy az ápo­lónők a beteggel találkozza­nak .ott történjék a szüksé­ges oanírok átadása, ami jó alkalom a beteg körüli \e­— Pont az igazgatód mel­lé építitek? — évődöm. — Áh, az nem számít, ren­des ember, meg különben is nekem sose volt vele bajom. Most meg már kijártam az általánost, és felvettek Nyír­egyházára, a szakmunkás- képzőbe. Az édesanyát. Tóth Bélá- nét a helyi ABC-ben talá­lom. ahol eladó. — Elváltunk, négy éve egyedül nevelem Bélát és a kilencéves kislányom. A ma­gam kedvéért én már nem fogtam volna bele ekkora munkába, de tanácsi segítsé­get csak úgy kaptunk, ha építkezünk. — Mennyi a keresete? — Havi hatezer, és ez bi­zony szűkösen elég, hiszen hárman vagyunk rá. Az adósságom 320 ezer, amelyet 15 év alatt kell törlesztenem. Szerencsére a főnökasszo­nyom férje segített az anyagvásárlásban, meg a keresztanyám támogatott, aki Pesten él. Az építkezési kedvet bizo­nyára kedvezően befolyásol­ja az is. hogy errefelé 25—30 ezer forintért már lehet por­tát kapni, mégpedig nem is kicsit. Sokan a kunszenti pa­nelt cserélik fel az itteni kertes házzal. Teszik ezt azért, mert oda jó a bejárás, azután orvos, iskola, bolt is van. Az utóbbinál maradva: dicsérik az ellátást, amit igazol az ABC havi egymil­lió körüli forgalma. Ottjár- tunkkor is lehetett kapni négyféle kenyeret, szőnyeget, meg 11-es petróleum lámpát, inget és szegfűszeget, frotír törülközőt, sőt tőkehúst is. Az utóbbinál maradva bi­zony akkor csak 150 forin­endők megbeszélésére. Ha valakit június végén táp­pénzes állományba vesznek a régi körzetében, és a be­tegség átnyúlik a júliusi hó­napba, akkor még a régi körzeti (tehát a táppénzes «állományba felvevő) orvos írja ki dolgozni a beteget. Ez azonban csak akkor van így, ha rövid ideig, néhány hétig tart a betegállomány. Ha hosszú hónapokról van szó, a karton átkerül az új körzethez és a táppénzes állomány ott fejeződik be. A változtatást természetesen nem mindenki fogadja kitö­rő örömmel, hiszen vannak olyan betegek, akik régóta járnak már orvosukhoz, megszerették, megszokták a gyógyító személyzetet. Dr. Sebők András elmondta, hogy a július elsején életbe lépő határmódosítás utáni fél év az az időszak, ami­kor a betegek megismerked­hetnek az új körzeti orvo­sukkal.. Ha fél év után is a régihez ragaszkodnak, kér­hetnek tőle befogadási nyi­latkozatot, amelynek az a lényege, hogy a beteg — bár nem ahhoz a körzethez tar­tozik — újra oda járhat. A rendelőintézet igazgató­ja a módosítás okait úgy összegezte, hogy a változta­tás a lakosság érdekében történik. így sokan közelebb lévő rendelőbe járhatnak majd, és — mivel minden orvoshoz ugyanennyi lakos tartozik —, nem lesznek zsúfoltak a rendelők. Ez pe­dig feltétele a betegek jobb, színvonalasabb ellátásának. (Vége) P. É. tos sertés comb és a majd­nem hasonlóan drága karaj kínálgatta magát. Nem nagy sikerrel, mert errefelé az olcsóbb hús kellene. Igaz, hi­ába érkezik hetente négy fél sertés, akárhogy is néz­zük, nincsen neki húsz csül­ke, és ötven kiló oldalasa, amit a szelevényiek szíve­sebben vennének. Esztendeje sincs, hogy az ABC-vel átellenben meg­épült a település legújabb büszkesége, az új étterem és presszó. Azóta itt ebédelnek az óvodások, az iskolások, azután száznál több helyi felnőtt, bár a legidősebbek­nek házhoz hordják a meleg ételt. Az árak elfogadhatók, egy menü 28,50, és a futó­vendégek meg a hétvégi pe- cások gyomrára b gondol­tak azzal, hogy szombaton­ként és vasárnap is kaphat az öles turista frissen sül- ‘ tét. Szó sincs arról, hogy itt már minden gond a múlté. Maradt abból még éppen elég. Hogy csak egyet említ­sek: nitrites a víz, ezért a csecsemők nem ihatják. Sze­rencsére megmaradt egy ré­gi kút, és innen, a Petőfi út­ról hordják a legapróbbak­nak az innivalót. Űj kutat belátható időn belül aligha bírnak fúrni, ámbár valami­lyen módon megpróbálják ezt a vizet mindenki számá­ra ihatóvá orvosolni. Azután további portalaní- tott út is készül: hogy ez a Munkácsi vagy a Bem utcát érinti-e, ez még nem eldön­tött. Majd határoz róla az új elöljáróság, amelyik júli­us 1-jétől lép hivatalba, ad­dig pedig a tanácstagi cso­port tevékenykedik. Más do­log, hogy a faluban koráb­ban már volt elöljáróság, de ez 1986 januárjával meg­szűnt. Most ismét lesz, és több önállósággal rendelke­zik majd, mint eddig. Enyhe árnyék az örvendetes ese­ményen: mindez a több alig­ha vonatkozik a felhasznál­ható anyagiakra. D. Szabó Miklós Román néprajzi tábor Román nemzetiségi nép­rajzi tábor nyílik július 1- jén a Hájdú-Bihar megyei Pocsajban. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége és a Békés Me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga tizenegyedszer szervez néprajzi tábort, amely min­den alkalommal más-más békési, bihari, Csanádi — románok által is lakott — település néprajzi emlékeit igyekszik föltárni, össze­gyűjteni. A tíznapos pocsaji táborozás résztvevői — a Szegedi Tanárképző Főisko­la és a Gyulai Román Gim­názium tanulói közül hu­szonötén — néprajzosok irá­nyításával hangszalagokon, illetve'kérdőíveken rögzítik a még föllelhető, szóbeliség­ben megőrzött román törté­neti és néprajzi hagyomá­nyokat, s gyűjtik a község népéletére jellemző tárgya­kat. A pocsaji táborozás eredményeként föltárt biha­ri emlékanyag a hazai ro­mánság néprajzi gyűjtemé­nyébe, a gyulai múzeum nemzetiségi részlegébe kerül szakmai feldolgozásra. Állok a fölvételi helyen. A műszaki cikkek pultjánál kínai porcelánt kínál egy fiatal pár, a ruházati becsüst pedig egy javakorabeli férfi biztatja: — Nézze, maguk hirdet­ték, hogy megveszik a cse­csemők, gyerekek kinőtt ru­háját, hát összeszedtük, itt van két nejlonzsákban. Ne vacakoljunk vele, apró da­rabok, túrjon bele, aztán ve­gye meg zsákostól, ahogyan van. ötszázért zsákját, meg­látja, jó bolt lesz! A becsüs tiltakozik, cse­csemőholmit is használt, ki­nőtt gyermekruhákat is ve­szek, de nem zsákbamacskát. Erre neki nincs lehetősége. Azért beletúr az egyik zsákba. Nézem, amit kiszed, s rájövök, egy gondolatunk van. A becsüsnek azonban ki kell mondania: — Mikor nőtte ki ezeket a baba? Vagy most hány éves a gyerek, ha úgy köny- nyebb ? Az önérzetes eladó zavar­ba jön. Két kezén számol, homlokát ráncolja, mondo­gatja, hogy iskolás, bizony elég régen iskolás már, hogyis van csak... — Legalább tizennégy, ti­zenöt éves — segíti ki a becsüs. Aztán 'halkan, hogy más ne hallja (az üzlethez nemcsak szakértelem kell, hanem tapintat is) hozzáte­szi: — és tiszta holmit vá­sárolunk, kérem! Éles dudálás fodrozta fel a lakótelep megszokott éjsza­kai csendjét. A „sublóthá­zak fióklakásainak” szélesre tárt ablakai mögött szinte azonnal mozgolódás támadt, fények gyúltak, s riadt ál­mos tekintetek fürkészték arrafelé, ahonnét a hang jött. De ez a riasztóval fel­szerelt kis Polskit cseppet sem zavarta meg abban, hogy fülsiketítő sivítással fo­lyamatosan mindenki tudtá­ra adja: itt bizony baj tör­tént, mert valaki az éj leple alatt el akarta lopni az au­tót, de az okos kis műszer megakadályozta ebben. Mint a vezényszóra, úgy csapódtak ki sorra a lakások ajtajai, s volt, aki azonmód ahogy az ágyból kiugrott, pizsamában vagy csak egy fürdőköpenyt, esetleg melegítőt kapva ma­gára, iramodott neki a lép­csőknek, s alig telt el né­hány perc, máris többen to­porogtak tanácstalanul a be­tört ablakú gépkocsi körül. Majd hamarosan ismét csend lett, mert időközben megéri kezett a tolvaj által kisze­melt kisautó gazdája is. aki A zsákos ember már mesz- sze jár, cr nem mondhatni, hogy jó véleménye lenne a Bizományiról. Középkorú fi­atalasszony következik, jó pár gyermek shortnadrágot hozott. A becsüs mondja, nyolcvanöt forint darabja, annyit adhat érte, az asz- szony rábólint, a becsüs megírja a papírt, de azon­mód rányomja két helyen az újonnan érkezett árura az eladási árat. Száz forin­tért vehető majd meg. — A mai fölvásárlást hol­nap reggel visszük az eladó­térbe — mondja Németh Antalné áruházvezető. — Mióta olyan drága a bébi- és gyermekholmi, kapós is. Ja­nuár elseje óta vásárolunk használt gyermekruhákat, s egységesen 15 százalékkal adjuk drágábban, mint amennyiért megvettük. Ezt nagyon szigorúan ellenőrzik, s nincs rá okunk, hogy visz- szaéljünk a lehetőséggel. És láthatta, az eladó is ellen­őrizheti abban a pillanatban, ahogy fölvettük az árut. Sen­ki sem gondolhatja, hogy ezen akar a BÁV meggazda­godni ! A lehetőséggel viszont gyarapodott forgalomban a szolnoki, a 86. sz. áruház. Januártól — amióta ez a föl­vásárlás megkezdődött — hatvan százalékkal nőtt a fölvétel forintforgalma a tavalyihoz viszonyítva. Már­cius 1-jén mindenféle meg­kikapcsolta a vinnyogó szer­kezetet. Kisvártatva ott termett a rendőrség kék-fehér csíkos autója is, de a „hívatlan, lá­togatónak” addigra már nyo­ma veszett, elillant, mint a kámfor. — Most még megúszta, de egyszer biztos rajtaveszt! — vigasztalta a többieket az egyik tréningruhás férfi. A kocsi körül téblábolók érthetően még jó darabig nem tudtak napirendre térni a dolog fölött, de mivel már nem volt mit tenniük — mi­után körbejárták saját autó­jukat — sűrű fejcsóválgatá- sok közepette egy félbesza­kított éjszaka fáradtságával, jó pihenést kívánva egymás­nak elindultak, ki-ki vissza a saját kuckójába. Ám ez a kívánság azon az éjszakán már nem vált valóra, hisz a lakások ablakszemei még hosszú ideig világítottak. Csak a hajnali derengés nyomta el a kiszűrődő fénye­kötöttség nékül vették-adták a gyermekholmit, azóta a felvásárlás csak szezoncik­kekre szorítkozik. Persze, a forgalomnövekedés magával hozta a nehézségeket is. Mint az idézett „zsákos kíná­ló”, sokan régi, az idő fogá­tól is vásott holmit szeretné­nek elsózni. Mások eltévesz­tik a házszámot: azt gondol­ják, hogy MÉH-nek kínál­nak s nem további haszná­latra, hanem rongynak el­szakadt, meg se javítható gyerekruhát. És vannak olyanok is, akik megunták gyermekük, gyermekeik ne­velése közben a mosást, s úgy gondolják, az elszíne- ződött, pelenkákra, gyü­mölcs nyomát őrző réklikre is vevő a bizi — meg a vá­sárlóközönsége. Ezzel együtt az áruház­iban senki sem panaszkodik. Szorgalmas munkával az idén a vállalati legnagyobb kitüntetést is 'kiérdemelte az egy bolt, egy brigádkollektí­va — a Hámán Kató Szocia­lista Brigád kiváló címet ka­pott Most mégis fogyóban a készlet, szerény a kínálat. Oka van: július 11-től bezár a bizi, alapos felújítás, ve­vőtérbővítés következik. Au­gusztusban megszépülve — s mint már most ígérik — gazdag kínálattal várják új­ból a vevőiket. Mitagadás, egyre többen tartozunk oda... — sj — Ahol a mű út is véget ér Szépen épül Szelevény A csupa virág Szelevény főutcájának alighanem egye­dülálló sajátossága, hogy az út a tanácsi kirendeltség után egy macskaköves meredek lejtővel a Körösbe torkollik. Valaha komp vitte innen a jámbor vándort, a túloldalra, de a hetvenes évek elejétől az átkelés megszűnt. Mindeb­ből még véletlenül sem szeretném levonni a következte­tést, hogy az ezernégyszáz lakosú település helyzete — akár a főút — zsákutcába torkollik. Elvégre soha nem ta­pasztalt építkezési kedv jellemzi ma a Kunszentmártonhoz tartozó falut. két... N. X. Tudja mit, vegye meg zsákostól! Eladók és fölvásárlók a BÁV-nál

Next

/
Thumbnails
Contents