Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-27 / 152. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 27. Pártórtekezlet a Szovjetunióban Kongresszusi lépték Kongresszusi léptékű pántértekezletre készülnek a Szovjetunióban. A megállapítást már az előkészítés folyamata igazolja. A múlt év végén, ez év elején minden pártszervezet, egészen a köztársasági kommunista pártok Központi Bizottságáig számot adott arról, hogy mit tett az átalakítás kibontakoztatása, elmélyítése érdekében, hogyan tudott, ha tudott, élére állni a folyamatnak. Az országiban ma legfontosabb, a döntő kérdésiben tehát beszámolásra lesz mód. Ez a nagyszabású politikai kampány lehetővé tette, •hogy minden szinten számba vegyék az eredményeket és a hiányosságokat. Alkalmat adott a központnak, a párt vezetésének arra, hogy kifejtse véleményét, értékeljen, konkrét, a helyi körülményekhez igazodó útmutatásokat adjon. Minőségileg másról volt tehát szó, mint fe XXVII. kongresszust megelőző időszakban, amikor az átalakítás elodázhatatlansá- gának felismertetése, az éppen csak megkezdett irányvonal jelentőségének tudatosítása volt a fő cél. Ebben az időszakban már előre vetültek olyan megoldatlan problémák, mint a nemzetiségi kérdés nem megfelelő kezelése Örményországban és Azerbajdzsánban, ahol azóta — a Karaibah-hegyvi- déki események nyomán — az első titkárokat is leváltották. Az SZKP XXVII. kongresszusát túlzás nélkül értékelhette történelminek résztvevő és megfigyelő egyaránt. Ám ez az átalakítás korai szakaszában megrendezett nagy horderejű esemény, amelyen még részt vett többek között Kunajev kazah, vagy Uszmanhodzsajev üz- bég első titkár is, nem adhatott hosszú távra érvényes válaszokat minden fontos kérdésben. Az átalakítás továbbvitelének, a pártélet demokratizálásának követelményeit határozottan fogalmazta meg a Központi Bizottság 1987 évi januári ülése, míg a gyökeres gazdasági reform kérdéseiben a júniusi ülés hozott meghatározó döntéseket. A Nagy Október 70. évfordulója kapcsán a párt tovább lépett a múlt hibáinak feltárásában és elvszerű értékelésében a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében, az ez év februári ülés pedig már a peresztrojka ideológiai megalapozásának igényeit fogalmazta meg. Az átalakítás fólyamata második szakaszába lépett, amelynek egyidejű követelménye a gyökeres gazdasági reform végrehajtása és a társadalmi élet széles körű demokratizálása. Kiderült: a két folyamat egymástól elválaszthatatlan, csak egymással párhuzamosan, egymást erősítve és támogatva mehet végbe. Miközben az események menete ilyen ütemben felgyorsult, egyre inkább megmutatkozott a testületi megújulás fontossága is. Az átalakítás továbbviteléért küzdők, és az azt ellenzők között mind élesebbé vált a harc, mindinkább megmutatkoztak az igazi frontok, így a pártértekezletet megelőző vitákban, vagy a küldöttek megválasztásában, a választást befolyásolni igyekvők módszereiben. A pártértekezlet jelölőbizottsága bizonyára pontosan számba veszi majd azt, hogy a XXVII. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság tagjai közül hányán töltik még be azt a funkciót, amelynek révén annak idején célszerűnek, indokoltnak látszott megválasztásuk, hányán bizonyultak tetteik, eddigi munkájuk alapján maradéktalanul méltónak az akkori bizalomra. Hogy sokan lesznek, vagy kevesebben, ezt előre felesleges számolgatni. Tény azonban: a Központi Bizottság összetételét a szervezeti szabályzat alapján jelentősen csak kongresszuson vagy országos pártértekezléten lehet megváltoztatni. Nem túlzók azok az országszerte sóit fórumon elhangzott kijelentések, amelyek szerint a június végén megnyíló XIX. országos pártértekezlet az átalakítás további sorsáról dönt. Feladatai, tennivalói egyértelműek és világosak, s ezeket számba véve megint csak nem tarthatjuk túlzónak a „kongresszusi” jelszót. Igaz az is, hogy a pártértekezlet irányelveiből a legjobban a konkrétságot hiányolják, arra mutatnak rá, hogy a helyes célkitűzések megfogalmazása mellől hiányzik a „hogyan” megjelölése, a végrehajtás mikéntjének kijelölése. Oda kell figyelni e véleményekre, hiszen az átalakítás sorsa iránti őszinte aggodalom, a továbblépés igénye egyszersmind a személyes tenniakarás érződik belőlük. Rájuk hivatkozva meghúzni a vészharangot mindazonáltal nem volna helyénvaló. A hasonló fórumok funkciójából és munkamódszeréből adódik, hogy azok nem adhatnak részletes választ minden egyes kérdésre. A júniusi KB_ülés anyagai alapján csak körvonalai határozhatók meg a gyökeres gazdasági reformnak, amelynek végrehajtásában azóta számos konkrét lépés történt. A XXVII. kongresszustól ugyancsak számon kérhette volna valaki a konkrétságot, a hogyanokat. Útmutatásai alapján mégis olyan ütemben haladt előre az átalakítás, hogy két és fél évvel később vitathatatlanul szükségessé vált ez a pártértekezlet, amelyet — ne feledkezzünk meg erről sem — két és fél év múlva újabb kongresszus követ. Lengyel László Ohromejev marsall Washingtonba utazik Moszkvában vasárnap hivatalosan bejelentették, hogy Szergej Ahromejev marsall, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese július első felében az Egyesült Államokba utazik. Ahromejevet William Crowe tengernagy, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke hívta meg hivatalos látogatásra. Dusztria Pápalátogatás Ausztriai látogatásának harmadik napján, szombaton II. János Pál pápa folytatta vidéki körútját, és az ország legrégibb települését, a több, mint másfél évezredes múltú Enns-Lorch várost kereste fel. Megtekintette a jelenlegi formájában már hétszáz éve fennálló lorchi gótikus Szent Lőrinc bazilikát, majd részt vett a templom melletti réten rendezett vallási ünnepségen. Itt tiszteletére a környező két egyházmegyéből mintegy nyolcvanezer ember gyűlt össze, soraikban nagyszámú katolikus munkás és földműves is. A pápa útjának következő állomása az észak-karintiai Gurk város volt. Itt a dóm előtti téren ünnepi nagymisét celebrált, és szentbeszédet mondott az egybegyűlt ötvenezres létszámú sokaságnak. A misére több ezer zarándok érkezett a Karin- tia tartománnyal határos Olaszországból és Szlovéniából is. Forró drót Bonn—Berlin —Prága között Elutasító válasz az NSZK-ból Az NSZK kormánya nem ért egyet az NDK-nak azzal a javaslatával, hogy az európai bizalomerősítés előmozdítása céljából létesítsenek „forró vonalat” vagyis közvetlen állandó politikai hírközlési kapcsolatot az NSZK, az NDK és Csehszlovákia fővárosa között. Friedhelm Ost államtitkár, a nyugatnémet kabinet szóvivője erre vonatkozó állásfoglalásában Erich Hone- ckernek, az NDK párt-i és állami vezetőjének a javaslatára válaszolt. Az indítvány a Berlinben megtartott nemzetközi leszereléspolitikai tanácskozáson hangzott el. Az államtitkár az elutasító választ azzal indokolta, hogy bonni megítélés szerint a kölcsönös bizalom elmélyítésére hivatott javaslatokban számításba kell venni egész Európát, mivel a bizalomerősítés nem merülhet ki földrajzilag korlátozott rész- intézkedésekben. BUDAPEST Július első felében a Szovjetunió fővárosában, Moszkvában tartja soros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága. MOSZKVA Az Azerbajdzsánhoz tartozó, többségében örmények lakta Karabah-'hegyvidéki Autonóm Terület közigazgatási székhelyének lakosai szombaton úgy döntöttek, hogy felveszik a munkát. BAGDAD Bagdadi hadijelenitések szerint Inak visszafoglalta a területéhez tartozó Madzs- nun-szigeteket, amelyek 1984. februárja óta iráni megszállás alatt álltak. Teherán nem ismerte el a szigetek elvesztését, de megerősítette, hogy a térségben heves harcok folynak, és hogy ezek nyomán az iraki erők „új állásokban helyezkedtek el”. VARSÓ Átlagosan negyven százalékkal emelik a gépkocsik fogyasztói árát Lengyelországban hétfőtől. KAIRÓ Angola, Kuba, a Dél-afrikai Köztársaság és az Egyesült Államok elhatározták, hogy júliusban az Egyesült Államokban újabb négyoldalú tárgyalásokat folytatnak Afrika déli részének problémáiról. PRÁGA Csehszlovák parlamenti delegáció utazott az Egyesült Államokba hivatalos látogatásra. A delegációt Bo- huslav Kucera, a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés alel- nöke vezeti. ÚJDELHI Radzsiv Gandhi indiai kormányfő ismét átalakította kormányát. Hatalomna- jutása, 1984. decembere óta a kabinetet eddig összesen 24 alkalommal szervezte át. A legjelentősebb változás az, hogy a külügyminiszteri tárca új tulajdonosa Naraszim- ha Rao lett. KGST—EGK II luxembourgi siker egy új együttműködés kezdete Luxembourgban június 25-én aláírták az Európai Gazdasági Közösség és a KGST kölcsönös elismerését és együttműködési készségét kinyilvánító együttes nyilatkozatot. A képen: Willy de Clercq, az Európai Közösségek bizottságának nemzetközi kapcsolatokért és kereskedelempolitikáért felelős tagja, Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkanceliár, külügyminiszter és Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány első miniszterelnök-helyettese, a két gazdasági tömörülés soros elnöke aláírják az okmányokat (MTI — Telefotó) Szombaton Luxembourgban aláírták az Európai Gazdasági Közösség és a KGST kölcsönös elismerését és együttműködési készségét kinyilvánító együttes nyilatkozatot. Az aláírásnál jelen volt Henry Lord Plumb, az Európai Parlament, a Közös Piac képviselőháza elnöke, Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke és Jacques Poos lou- xemburgi külügyminiszter. Az aláírást követő beszédében Hanls-Dietrich Genscher visszapillantást vetett a két gazdasági tömörülés párbeszédének hosszú folyamatára és utalt rá, hogy az 1985 óta, Gorbacsov főtitkár kezdeményezésére felgyorsult. Reményét fejezte ki, hogy az együttműködés nyomán a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, amelyek koránt sincsenek kihasználva, lendületet kapnak, kialakul egy összeurópai kereskedelmi és gazdasági együttműködés, amely kulturális és egyéb vonatkozású együttműködéssel is bővülve a béke, a biztonság és a stabilitás fontos tényezője lesz. Jacques Delors is a tárgyalások olykor igen nehéz útját ecsetelte beszédében és hangsúlyozta, hogy a végre megszületett egyezmény nemcsak igen eredményes befejezése e tárgyalássorozatnak, hanem egy új együttműködés kezdete. Delors is reményét fejezte ki, hogy a megállapodás meg fogja gyorsítani a Közös Piac tárgyalásait a KGST egyes tagországaival. Kitért rá, hogy különösen előrehaladott fázisban vannak a tárgyalások Csehszlovákiával és Magyar- országgal, és remélhető, hogy már a közeli jövőben tető alá kerül a kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény. Rudolf Rohlicek felszólalásában rámutatott a két tömörülés kapcsolatai normalizálásának fontosságára, hangsúlyozta, hogy ez az első lépés, amely kedvező feltételeket teremt a gazdasági és a társadalmi együttműködés fejlesztéséhez. Végezetül Vjacseszlav Szi- csov beszédében történelmi jelentőségűnek mondta a más-más társadalmi berendezésű országokat tömörítő két szervezet egyezményét. Ügy ítélte meg, hogy a hivatalos kapcsolatok megteremtése új és ígéretes kezdete egy átfogó európai és_ az egész világra kiható enyhülési folyamatnak. „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa egyrészt, az Európai Gazdasági Közösség másrészt, figyelembe véve a KGST és az EGK alapító okmányát, különös tekintettel a Római-szerződésre, hivatkozva az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányára, továbbá tekintettel az európai biztonsági és együttműködési utótalálkozók eredményeire, törekedvén arra, hogy az illetékességükkel összhangban álló tevékenységükkel hozzájáruljanak a gazdasági növekedés és a társadalmi haladás fontos tényezőjét jelentő nemzetközi gazdasági együttműködés bővüléséhez a következő nyilatkozatot teszik: 1. Ennek a nyilatkozatnak az elfogadásával a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség felveszi a hivatalos kapcsolatokat. 2. A felek fejleszteni fogják az együttműködést az illetékességüknek megfelelő és a közös érdeket képviselő területeken. 3. A felek ki fogják nevezni képviselőiket, akik találkozóikon, megbeszéléseiken tisztázzák majd az együttműködés körét, formáit és módszereit. 4. A felek az együttműködésük során szerzett tapasztalataik alapján, szükség esetén, meg fogják vizsgálni az együttműködés további területekre, formákra és módszerekre történő kiterjesztésének lehetőségét. 5. Ami ennek a nyilatkozatnak az Európai Gazdasági Közösség részéről történő érvényesítését illeti, a nyilatkozat azokra a területekre érvényes, amelyekre az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződése vonatkozik, mégpedig az alapító szerződésben körvonalazott feltételek szerint.” Tét a szocializmus jövője Megállapodás Új-Kaledónia lövőjéről Megállapodás született a Franciaországhoz tartozó Új- Kaledónia jövőjéről. Az okmányt Michel Rocard, a párizsi kormány miniszterelnöke, Jean-Marie Tjibaou, a Kanak Szocialista Nemzeti Felszabadítási Front vezetője és Jacques Lafleur, a Ka- ledóniai Tömörülés a Köztársaságért elnevezésű jobboldali szervezet első embere vasárnap írta alá. Az okmány értelmében Új-Kaledóniában népszavazást kell tartani arról, függetlenné váljon-e ez az Ausztráliától keletre fekvő csendes-óceáni szigetcsoport, amely jelenleg Franciaország tengeren túli területe. A megállapodás előírja, hogy Űj-Kaledóniának az elkövetkező 12 hónapra a párizsi kormány közvetlen adminisztratív irányítása alá kell kerülnie. Rocard közölte még, hogy fel fogja kérni Mitterrand elnököt: bocsássa a megállapodást Franciaországban népszavazásra. A tengeren túli terület 1853 óta tartozik Franciaországhoz. Lakosságának 43 százaléka kahak őslakó, akik többsége a függetlenség híve. A többi 57 százalék európai, többnyire francia telepes vagy Ázsiából, illetve Polinéziából jött bevándorló. Az etnikumok közti feszültség erőszakos cselekményekbe torkollott, amelyeknek idén április óta legalább harminc halálos áldozatuk volt. (Folytatás az 1. oldalról) megvalósítása. A demokrácia kibontakoztatása — főleg, ha gazdasági sikerekkel párosul — visszaadhatja az embereknek a közéleti aktivitás iránti kedvet, azt az őszinte hitet saját erejükben, amelyet a sztálini megtorlás, majd a brezsnyevi megtorpanás, pangás évei már-már teljesen kiöltek belőlük. A kedden megnyíló pártértekezlet igazi tétje: a szocializmus jövője. A hétvégén egyébként a moszkvai Kreml György-termében megkezdődött az SZKP XIX. országos értekezletén részt vevő küldöttek bejegyzése. A Kreml kongresszusi palotájában a szakemberek az utolsó simításokat végzik a hírügynökségi, a televíziós és a rádiós tudósítások műszaki előkészítésén. A tervek szerint az első és utolsó napon lesznek egyenes tv-köz- vetítések a tanácskozásról, a többi napra bőséges tudósításokat és tájékoztatókat ígérnek az illetékesek — a külföldi sajtó munkatársainak is.
