Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-27 / 152. szám
1988. JÚNIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Túrázók országos találkozói A hétvégén megyénk középiskolásai a Duna-kanyarban, az országjáró diákok országos találkozóján vettek részt. Az abád- szalóki nyár egyik legrangosabb rendezvénye volt a nemzeti kempingtalálkozó. A megyeszékhelyen a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete rendezte meg tizenkettedik országos természetbarát találkozóját. Országjáró diákokkal a Duna-kanyarban Megyénk két autóbusznyi diákja — akitekéi az elmúlt napúkat együtt töltöttem az országjáró diákok huszonegyedik országos találkozóján a Duna-kanyarban — tegnap estére hazaérkezett. Az élmények még frissek, ma mesélik a szülőknek, a barátoknak, az osztálytársaknak. A tegnapi élmények holnapra emlékíró szelídülnek. Belőlük próbál megőrizni — néhány morzsányit — az újságpapír. * • * A csodálatos környezetben — bátran leírhatjuk; hazánk egyik legszebb táján —, a Visegrád melletti Mogyoróhegyen rendezett háromnapos 'találkozón több mint kétezren vettek részt, az ország minden tájáról, a KISZ Pest Megyei Bizottsága és a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság vendégeként. A csütörtök esti megnyitó a tizennegyedik századba, Nagy Dajos király visegrádi várudvarába röpítette visz- sza a fiatalokat. Fanfárok hangjára érkezett a király, s a királyné, mögöttük a fényes kíséret, majd bevonultak a „megyei bandériumok”, hogy hűségesküt tegyenek az uralkodónak. Harci zajtól volt hangos a baj- vivótér, kardok csengtek, kopjak reccsentek — s szerencsére minden „vitéz” épen úszta meg a csatajelenetet. Hiába vártunk azonban Szolnok megye csapatának bevonulásira, az elmaradt. Kár, nagy kár. Jogosan fogalmazták meg fiaink, lányaink hiányérzetüket! S joggal hiányolhatjuk — együtt, utólag, ám már a jövőre gondolva — a megyei delegáció vezetőinek szervezőkészségét. Különösen annak tudatában, hogy a találkozó Szolnak megyei fiataljai szerdai egész napjukat a Tiszaligetben töltötték — készülődéssel. • * * A 21. ODOT résztvevői igazán nem panaszíkodhat- tak a programra. Egész napi sportolás, úszás, lovaglás, kirándulás után pénteken este kilenckor rajtolt az éjszakai akadályverseny első, s valamikor hajnaliban utolsó csapata .Szombaton — némi viszonzásul a vendéglátásért — az erdőben végeztek társadalmi munkát a fiatalok, tegnap pedig felszedték sátraikat. Kempingezőkkel Abádszalókan Épül, szépül Abádszalók — állapíthatták meg a Magyar Camping és Caravaning Club és a TYszatour szervezte nemzeti kemping- találkozó résztvevői, mintegy háromszázhetvenen. A Hotel Diana megnyitásáról a közelmúltban számoltunk be lapunkban, most a Füzes Kempingben néztünk pzét, hiszen épp>en a mostani találkozó nyitónapján adták át a tizenhárommillióba került létesítményeket. Igaz, még bútorait várja a társalgó, s a gázszerelőket a főzőhelyiség, de már birtokba vehették a pihenni, kikapcsolódni vágyók az új mosdókat, zuhanyzókat, a mosogatót. Mindezekhez persze utak, járdák is épültek. A bővítésnek köszönhetően a kemping — a korábbi négyszáz vendégen túl — most már újabb hatszáz- negyevenet fogaShat — papírforma szerint. Mert 'kinek volna szíve elküldeni a sátorozókat, hogy a nornadi- zálást vállalva szennyezzék a természetet? Szóval aludt már az abádszalóki kempingben korábban is ezerötszáz táborozó, s most, ha minden helyet elfoglalnak, beférhetnek akár háromezren is. Játszani, kikapcsolódni a kerítésen belül is nyílik sokféle lehetőség; láttunk röp- labdázókat, tekézőket, ping- pingozókat, teniszezőket, hintázó, illetve műanyagjá- ítékokból várat építő gyerekeket is. A pénteki eső ellenére jól érezték magukat az ország minden részéből A'bádsza- lófcra sereglett kempingezők. A nemzeti kempingtalálkozóra a legtöbben a fővárosból és Bács-Kiskuntoól érkeztek, de felkerekedtek Zalából is, hogy megismerjék a Tisza-tó környékének nevezetességeit. Napközben fü- rödtek, csónakáztak, vízdbi- cifclizték, csúszdázták, esténként a tábortüzet ülték körül. Sokan a távolabbi környékre is kíváncsiak voltak, őket idegenvezető kalauzolta Nagyivánba vagy a Hortobágyna. Egyébként — ha erről a találkozóról szólunk — meg ■kell említenünk az idei abádszalóki nyár első nagyszabású rendezvényét is a Füzes Kempingben. Az első nemzetközi tiszai motoros találkozóra az NSZKJból, az NDK-ból és Ausztriából érkeztek vendégek május végén, s a hely annyira megtetszett nekik, hogy jönnek jövőre is. Búcsúzóul a kempingtől egy pillantást vetettünk csupán a régi malomi?), tár- házi?) felújításával épülő mesterségek házára, amelyben majd kiadó szobák Is helyet kapnak. S reménykedtünk — együtt az abád- tszal okiakkal és vendégeikkel —, hogy a telefonviszonyok is megjavulnak „egyszer”, ha elkészül a tiszafüredi crossbar központ (1990-iben?). Mert egyelőre igencsak a világ végén érezheti magát, aki a Tisza-tó partjáról telefonálni szeretne. Természetbarátokkal a Tiszaligetben Van valami furcsa abban, hogy a földeken, az erdőkben, a vízpartokon dolgozók szabad idejükben természetbarát találkozóra utazi- nak? Talán csak annyi, hogy ők azon szerencsések, akiknek a munkájuk, s a hobbijuk is egy. Ám az ilyenfajta találkozóknak többféle haszna is akad; összetalálkozik mondjuk az őrségi, a soproni, meg a zempléni erdész a Tisza partján, s órákat beszélgetnek. Pedig mindhárman ugyanazt a munkát végzik, mégsem ugyanúgy. Története van persze annak is, hogyan került éppen Szolnok sorra a kétévenkénti MEDOSZ természetbarát találkozók házigazdájaként. Úgy, hogy két éve Szekszárdon az összes versenyszámban Szolnok megyeiek győzedelmeskedtek, s a résztvevők közfelkiáltással választották idei helyszínnek a Zagyva torkolatát. Nyolcszázan népesítették be három napon át a Tisza- ldgetet, ismerkedtek a megyeszékhely látnivalóival, haj ókáztak a Tiszán és természetesen túráztak, versenyeztek. A városismereti versenyen az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a rövid túrán a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola, a hosszú túrán a Kö- tivizig csapata bizonyult legjobbnak. Az összetett pontversenyt és az érte járó vándorserleget is a Kötivizig őrizheti. iE i— Képünkön a Héki Állami Gazdaság csapata a szombaton rendezett rövid túra célállomásán Fotó: H. L. Befejeződött a KISOSZ tisztújító közgyűlésé Hazai sugárforrás kobaltágyúkhoz Már országunkban is elő lehet állítani a kobaltágyúk sugárforrásait, amelyeket eddig külföldről szereztek be. A Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézetében, az általuk kidolgozott technológiával, külföldi alapanyagból teleterá- piás kobalt—60 sugárforrást készítettek. A kísérleti gyártást márciusban fejezték be, s a napokban megkezdték az új sugárforrások beszerelését. Ha lehetőség adódik további alapanyag-vásárlásra, az intézet a jövőben elláthatja sugárforrással az ország gyógyintézeteiben levő mindegyik kobaltágyút. (Folytatás az 1. oldalról) tők a gazdaságirányítás számára. A jövő feladatai között kiemelten említette azoknak a változásoknak a tovább folytatását, amelyek azt hivatottak elősegíteni, hogy a kereskedők a vállalkozás tulajdonformájától függetlenül azonos közgazdasági feltételek mellett végezhessék munkájukat. A vitában csaknem valamennyi felszólaló kifogásolta az adózás és nyilvántartás túlzott adminisztrációját, amely a vendéglátóiparban és a nagyobb üzletekben külön munkaerő felvételét, a létszám bővítését igényelné. Ezért azt javasolták, hogy a KISOSZ dolgozzon ki egyszerűsített könyvelési és nyilvántartási módszereket, s ezeket ajánlja hivatalos elfogadásra és országos bevezetésre. A küldöttgyűlés végül zárt ülésen megválasztotta a KISOSZ 15 tagú országos elnökségét és az 5 tagú or^:á- gos ellenőrző bizottságot. A KISOSZ elnöke dr. Baradlay György. Csak a neve más Szövetkezetek vargabetűi Megújul az MHSZ (Folytatás az 1. oldalról) év után ismét bevezetik a választás intézményét az MHSZ-ben. A jövőben minden szinten választások útján töltik be a szervezet vezetői, vezető testületéi funkcióit. Ezzel párhuzamosan az idén 10 százalékkal, az elkövetkezendő években pedig még nagyobb arányban csökkentik a függetlenített tisztségviselők létszámát. A gazdálkodás eredményességét, az állami támogatás tehermentesítését szolgálja, hogy ösztönzik az MHSZ szerveit és klubjait saját bevételeik növelésére. Az elképzelések szerint önelszámoló egységek létrehozásával, különféle szolgáltatói tevékenységek kialakításával bővíthetik forrásaikat. A tanácskozás résztvevői — személyes tapasztalataikkal bővítve az elhangzottakat — egyhangúlag elfogadták a főtitkári előterjesztést, illetve a feladatokat összegző határozat-tervezetet. Egy ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett jóváhagyták az MHSZ ideiglenes alapszabályát. Egyhangúlag megválasztották a szövetség 49 tagú országos vezetőségét. Az újonnan létrehozott testület ezután zárt ülésen az MHSZ főtitkárává újból Kéri György vezérőrnagyot választották meg. Az országos közgyűlés küldöttei Kondics Balázsnak, az MHSZ celldömölki klubja titkárának indítványára jegyzőkönyvbe foglalták a tanácskozás résztvevőinek tiltakozását a román településrendezési tervek ellen. Úttörőcsapatok támogatására Központi alap A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége központi alapot hozott létre azoknak az úttörőcsapatoknak a támogatására, amelyek folyamatos termelő-szolgáltató tevékenységet végeznek, s ehhez, illetve tevékenységük továbbfejlesztéséhez anyagi segítségre van szükségük. Az alapot az úttörőcsapatok sokféle módon használhatják fel. A pénzt megkaphatják vissza nem térítendő támogatásként, kamatmentes, egyéves lejáratú kölcsönként, 3—5 százalékos kamatozású, hároméves lejáratú kölcsönként, állóeszköz beszerzésére fordítható hitelként. Az alap 1989.' február 1- jén kezdi meg működését. A szövetkezet elnöke őszintén feltárta a tagok előtt: ha minden marad a régiben, két-három százalékos keresetnövekedésre számíthatnak csak az esztendőben, ha viszont néhá- nyan kilépnek, alkalmazottként dolgoznak tovább, ^k- kor más szervezeti formában — kisszövetkezetként — sokkal kedvezőbb a helyzet. Az elnök tisztességes volt, s megígérte: mihelyst változik a szabályozás, a kilépők ismét tagok lehetnek. Az emberek gondolkodtak, aztán belementek az alkuba. Nem voltak ellenségei a saját pénztárcájuknak. A kisszövetkezet létrejött, s dolgozik, csak most már lényegesen többet tud fizetni a dolgozóinak. A történet manapság korántsem egyedi, sőt némi túlzással akár „típussztorinak” is lehetne tekinteni. Országszerte — Szolnok megyében is — sorra alakulnak át a szövetkezetek ilyen kisszervezetekké, „hogy csak az elnevezés, no meg a szabályozás lesz más, a lényeg nem változik.” Legalábbis nem nagyon. A jelenségnek nagyon világos és jól követhető okai vannak. A hagyományos ipari szövetkezetek számára ma sokkal kedvezőtlenebb létfeltételeket teremtenek a rájuk vonatkozó szabályok, mint a kisszövetkezeteknek. Itt van rögtön a keresetszabályozás. A szövetkezetek a bértömeggazdálkodás sajátosságainak megfelelően csak akkor tudnak számottevő béremelést végrehajtani, ha csökkentik a létszámot, egyébként csak az évi két- három százalékos lehetőségük van meg már évek óta. Ez azért teremt különösen visszás helyzetet, mert ezeknél a gazdálkodó szervezeteknél ennél jóval nagyobb mértékű a termelés növekedése, s ezt az ütemet a bérekkel távolról sem tudják követni. Nincsenek már létszámtartalékaik sem, amivel még gazdálkodni tudnának, így marad a kiskapu. A kisszövetkezet ugyanis a vállalkozói szabályozás alá tartozik, ahol pedig a termelési színvonal növelését megfelelő mértékű jövedelememelkedés is kísérheti. A szövetkezet ötven százalékos nyereségadót fizet, míg a kisszövetkezet lényegesen kisebb mértékű vállalkozói adót, s ez még inkább megerősíti az utóbbi forma előnyeit. A kisszövetkezetnek kedvezőbbek az árképzési szabályai, beruházás esetén egy év alatt visszatérül az ÁFA összege, s lényegesen egyszerűbb az adminisztrációs rendszere is. Nem csoda, ha mindez sokakat csábított az átalakulásra. A tavalyi év végén még 11 kisszövetkezet és 39 hagyományos volt a megyében, s ez az arány fél év alatt gyakorlatilag megfordult: jelenleg 14 a hagyományos szervezetek száma, és 39 a kisszövetkezeteké. (Onnan az eltérés a szövetkezetek összes számában, hogy menet közben új cégek is alakultak.) Az átalakulásnak gyakorlatilag egyetlen korlátja van csupán: a létszám. A kisszövetkezet taglétszáma nem lehet több száznál, alkalmazottat * viszont korlátlan számban foglalkoztathat. Ez a szabály is beindított egy érdekes átrendeződést. Korábban a megye ipari szövetkezeteiben hozzávetőleg 70 százalék volt a tagok, s 30 az alkalmazottak aránya. Ez most megfordult. A jogalkotó szándéka persze nem az volt, hogy kiskaput nyisson a szabályozásban. A kiskapuk ugyanis sosem szándékosan születnek, mindig a helyzet, legtöbbször éppen a szükség szüli őket. A szövetkezeti elnökök fejével gondolkozva, meg lehet érteni azt, hogy a szövetkezet és tagjai számára kedvezőbb megoldást választották, még ilyen kissé nyaka- tekert módon is. Az vessen rájuk elsőként követ, aki szó nélkül elment volna a törvényes lehetőség mellett. Várható, hogy a jövő évtől újra változik a helyzet. A versenysemlegesség szellemében végre eltűnnek talán a különbségek a különböző szektorok között, s akkor valószínűleg megindul majd egy visszarendeződés. Helyreáll az eredeti állapot, vagy legalább egy ahhoz hasonló. Mindössze egy év után. Legtöbb tanulsága a jogalkotók szempontjából lehet a dolognak. A legfőbb talán az, hogy sok energiát meg lehetett volna spórolni — elkerülve egy csomó feszültséget is —, ha a szabályokat igazítják az élethez, nem pedig az élettől -várják, hogy majd tökéletesen igazodik az előírásokhoz. Mindenkinek jobb, ha a gazdálkodó szervezeteket a jövőben nem késztetjük ilyen felesleges vargabetűkre. L. M. L. Két éve mutatták be, tavaly megnőtt a kereskedelem érdeklődése, az idén pedig már mintegy 800 tonnát gyárt a Ripp-Ropp baromfivagdaltból a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat. Eddig négyféle Ízesítéssel hozták forgalomba, az őszi BNV-n azonban két újabb ízkombinációt mutatnak majd be az elősütött, mélyhűtött vagdaltból. A gyoma- endrődi Halászati Szövetkezettel közösen busából készülő vagdalt előállításával is kísérleteznek (Fotó: T. K. L.)
