Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

1988. JÚNIUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP. 3 Ipari szövetkezetek Lendületes exportnövelés Erőfeszítések az átalakítás gyorsítására Országgyűlési bizottságok a műszaki fejlesztésről Viharos ősz, csendesebb tavasz Mezőtúron Változásra vár a Magyar—Mongol Barátság Tsz tagsága Az Országgyűlés terv- és költségvetési, ipari, valamint kulturális bizottsága — Bog­nár József elnökletével — együttes ülést tartott kedden a MTESZ székházában. A résztvevők a hazai műszaki fejlesztés helyzetét és fel­adatait vitatták meg. A testületek elé terjesztett írásos beszámoló szerint je­lentős veszélyeket rejt ma­gában Magyarország világ- gazdasági pozíciójának gyen­gülése, a gyors ütemű mű­szaki fejlődés fő folyamatai­tól, az új műszaki kultúrától való leszakadás erősödő ten­denciáját. Fokozott erőfeszí­tések szükségesek a struktú­ra átalakításának gyorsításá­ra, a versenyképesség javítá­sára. Következetesen kell törekedni a másutt elért új tudományos és műszaki eredmények átvételére és gyors hasznosítására. Az előterjesztéshez, Tété­nyi Pál, az OMFB elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: a kedvezőtlen folyamatok megfordítása, a fejlett műszaki színvonalhoz való közeledés sokrétű prob­léma. Igen nagy szükség len­ne a kutatómunka feltételei­Vllniusban lljúsági barátságfesztivál Június 16—20. között im­már negyedik alkalommal rendezik meg a magyar— szovjet ifjúsági barátság­fesztivált, amelynek ezúttal Litvánia fővárosa, Vilnius lesz a házigazdája, a két szervező és védnök pedig a KISZ és a Komszomol KB. A fiatalok aligha unatkoznak az öt nap alatt, a több tucatnyi program amúgy sem adna erre lehetőséget — hangzott el tegnap délelőtt a KISZ KB székházában, ahol a fel­készülés utolsó simításairól tartott sajtótájékoztatót Ernőd Péter, a KISZ KB tit­kára, a magyar előkészítő bi­zottság elnöke. A hagyományossá vált, színvonalas kultúrális prog­ramok, a nagygyűlések, vita­klubok, az eszmecserék és fiatalok kollektíváinak meg­ismerése mellett, idén foko­zott hangsúlyt fektetnek a politikai párbeszédre. EzV mutatja, hogy a mintegy 400 tagú magyar delegációban száz a politikai küldöttség létszáma. A vitatémák közé pedig olyanokat sorolhatunk, mint a napokban zajló csúcs- találkozó eredményei, az idén 70. születésnapját ün­neplő Komszomol előtt álló feladatok, a június végi SZKP-értekezletre való fel­készülés. Természetesen idén sem marad el a kötet­lenebb, szórakoztatást bizto­sító program sem. nek lényeges javítására, a központi, a banki és az egyéb finanszírozási formák, valamint az innovációs fej­lesztések jobb összehangolá­sára, a műszaki értelmiség alkotó munkájának fokozott elismerésére. Mint mondot­ta: fontos lenne, hogy az Országgyűlés az eddiginél jelentősebb szerepet vállal­jon a gyorsabb ütemű mű­szaki fejlődés feltételeinek megteremtésében. A vitában tizenhatan fej­tették ki véleményüket, köz­tük: Sziráki András (Szol­nok megye) is aki arról szólt, hogy a kutatóintézetben csökken a létszám, sokan el­hagyják a pályát, jobban jö­vedelmező munkahelyeket keresnek. A folyamat megál­lításához a műszaki fejlesz­tés fokozottabb védelmére van szükség, akár kedvező adó-, vám- és hitelpolitiká­val, és indokolt volna az al­kotók jobb megbecsülése is. Ugyancsak x tegnap tartotta ülését az Országgyűlés ke­reskedelmi bizottsága a Par­lamentben, melyen a testület megvitatta a gazdasági tár­saságokról szóló törvény alapvető elveit. Nagy horderejű lépés volt a magyar gazdaságban a két­szintű bankrendszer beveze­tése, számos kereskedelmi bank és szakosított pénzinté­zet életre hívása. Ez a fon­tos változás azonban valójá­ban álig terjed túl a fővá­ros határán, hiszen a leg­több új pénzintézet itt és csak itt működik. Községe­inkben a lakosság változat­lanul a takarékszövetkeze­tekkel találkozik — már amikor nyitva találja őket. Mert ha például a családfő a városba jár dolgozni és fi­zetése egy részét kívánná bankba tenni, mire hazaér, zárva talál mindent'. Július­tól azonban megteheti, hogy a gyárból kilépve elbaktat a legközelebbi postahivatal­ba és ott fizet be a betét­könyvére, amelyről bármikor felvehet pénzt mondjuk a gyesen lévő felesége is a la­kóhelyén működő postán. Ez nem a ma is létező postatakarék továbbfejlesz­tése, hanem egy új bank — a júliusban alakuló Posta­bank és Takarékpénztár Rt — szolgáltatása lesz. Várha­tóan több, mint egymilliárd forint értékű részvényt je­gyez mintegy 70—80 alapító­ja — vállalatok, pénzintéze­tek köztük a Magyar Posta — amely azt tervezi, hogy a részvénytőke. egyharmadát fizeti be egymaga. Az új bank központja Bu­dapesten lesz ugyan, ám az ország 3200 postahivatala ré­Az ipari szövetkezetek az idén is lendületesen növelik exporjtukat. A hagyomá­nyos formában működő szö­vetkezetek konvertibilis exportja az év első négy hó­napjában forintban mérve 42,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagot meghaladó volt a növekedés a szövetkezeti vegyiparban. Kiemelkedő eredményeket értek el Bé­kés, Tolna és Szabolcs me­gye szövetkezetei, és külön említést érdemel a Kecske­méti Alumíniumipari Szö­vetkezet lendületes export- növekedése. Sok szövetkezet folytat biztató tárgyalásokat nyuga­ti partnerekkel vegyes vál­lalat alapításáról. A Szovjetunióba irányuló exportban a mérséklődő ál­lamközi kontingensek miatt az ipari szövetkezetek szál­lítási lehetősége is csök­kent. Ez elsősorban a gép­ipari szövetkezeteket érinti érzékenyen. A szövetkezetek igyekeznek új lehetőségeket felkutatni, s ebben jelentős szerepet vállal a Trade- Coop Ipari Szövetkezeti Ke­reskedőház Rt is. vén mégis a legkiterjedtebb hálózattal rendelkezik. Meg­bízásából ugyanis a Posta­banknál nyitott betétek tu­lajdonosai bármelyik posta- hivatalban vehetnek ki pénzt betétjükről, vagy fizethet­nek be. A bank természete­sen e tevékenységéért juta­lékot fizet a Postának, mint ahogy a mai postatafearék ügyeit is az OTP megbízásá­ból jutalékért intézi a Posta. (Jelenleg egyébként mintegy 50 milliárd forint értékű ez a fajta betétállomány a pos­tánál, . ami nem csekélység, hiszen az összes OTP-betét- állomány sem több 280 mil­liárd forintnál). A Postabank tervei között szerepel, hogy jövőre átuta­lási betétszámlát is lehet nála nyitni — erre érkez­het a nyugdíj, ebből fizetik ki a számlatulajdonos meg­bízása. esetén a különféle számlákat, akár a rendsze­res, havonta fizetendő tör­lesztéseket is. Ilyen számlát eddig is lehetett nyitni pél­dául az OTP-nél, de az emlí­tett kiterjedtebb hálózatnak köszönhetően ‘ a Postabank szolgáltatását többen tudják majd igénybe venni. A ké­sőbbiekben ez a szolgáltatás a csekk intézményével bő­vül — a számlatulajdonos csekkfüzetet kap, s készpénz helyett csekk kiállításával fizethet. Jövőre pedig a Pos­tabank tervei szerint már kölcsönt is vehetünk fel az új banktól. „A növénytermesztési fő­ágazat tavalyi tevékenységét összegezve megállapítható, hogy eredménytelenségét a szélsőséges és rendkívül kedvezőtlen időjárási körül­mények mellett a főágazat és a kerületek vezetésének gyengeségei, a szervezetlen munkavégzés okozták. A teljes igazsághoz hozzátar­tozik, hogy a tagok egy ré­sze, kihasználva a vezetői munka, főként az ellenőrzés hiányosságait, a rábízott munkát lelkiismeretlenül, hanyagul és rossz minőség­ben végezte el, és ez is je­lentősen hozzájárult a fő­ágazat eredménytelenségé­hez.” „összegezve megállapítha­tó. hogy az 1987-es esztendő kevés pozitívumot hozott termelőszövetkezetünk és tagjaink életében, sőt nagy terhet rakott az elkövetkező évekre is.” Az idézett kemény, kriti­kus látlelet abból a tizen­hat oldalas jelentésből v^aló, amelyet a Mezőtúri Ma­gyar—Mongol Barátság Ter­melőszövetkezet vezetősége terjesztett zárszámadáskor a küldöttgyűlés elé az 1987- ben kialakult helyzet elem­zéseként. A tavalyi év valóban ka- tasztrófálisra sikerült. A 9300 hektáron gazdálkodó szövetkezet a tervezett 12,6 millió forint nyereség he­lyett 29,7 milliós veszteséget könyvelhetett el. Ebből 20 milliót a növénytermesztési főágazat „produkált”, nem véletlenül idéztük a beveze­tőben éppen az erre vonat­kozó értékelést. Kérdés persze — és sokan fel is teszik Mezőtúron —, hogy vajon valóban csak egy különösen rosszul sikerült esztendőről van-e szó, vagy egy hosszabb folyamat vég­kifejletéről. Aki mostanában beszélget a dolgozókkal és a vezetőkkel, abban óhatatla­nul megerősödik az utóbbi feltevés. Új elnök idegenből Lehet ugyan sorolni a tényeket: tavaly az év ele­ji fagyok 16,5 millió, a tava­szi belvizek 1,3 millió forin­tot vettek ki a szövetkezet kasszájából, s az aszály is „begyűjtötte” a maga 21,5 milliós „adóját”. Ezek a ká­rok több mint hétezer hek­tár szántót érintettek, s csaknem 40 millió forinttal tették szegényebbé a szövet­kezetei. Az elemi károk után azon­ban arról is beszélni kell, hogy a növénytermesztés hozamai az utóbbi években alig javultak a téeszben, míg az önköltségek rohamo­san nőttek. Takarékos költ­séggazdálkodással, ponto­sabb, fegyelmezettebb mun­kával valószínűleg jobban kordában lehetett volna tar­tani ezeket. Említhetnénk aztán a szö­vetkezet rohamosan növek­vő hitelállományát is. Ennek nagysága 1987 és 1988 fordu­lóján már meghaladta a 92,6 millió forintot, ami azt je­lenti, hogy az idei, s még vagy háromévi kamatterhek összege — tehát csak a ka­matoké, nem számolva a törlesztéseket! — 15 millió forint fölé szalad. Bizonyos gazdálkodói mentalitásról ezek a tények is árulkodnak. A múlt év végétől új elnö­ke van a téesznek, Konrádf József személyében. Elődje hosszasan betegeskedett, va­lószínűleg ez is egyik oka a bajoknak, hogy nem volt már igazi gazdája a közös­nek. Slzükségessé vált az utódlás. Konrád József korábban a Karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet elnökhelyettese volt, s meg­választását nagy viharok kísérték Mezőtúron. A tag­ság egy része és a csaknem teljes vezetői gárda ugyanis belülről szeretett volna el­Ha a választást viharok előzték is meg, ha az előké­szítésbe időnként hatalmi szó vegyült is, a közgyűlésen egyértelműen a többség aka­rata győzőit, ezt bizton ál­líthatjuk. Ott ugyanis, má­sik jelöltként, mégis szóba került a már említett elnök- helyettes, ám már a szavazó­listára való felkerüléshez sem kapott elegendő voksot. (Ehhez a jelenlévők felének a szavazatára lett volna szükség.) A tagság tehát döntött, s elnököt választott. Ezt a döntést, pedig egyet­len embernek, egyetlen más vezetőnek sincs többé joga — tevékenységével — meg­kérdőjelezni. A szövetkezet nyakán ott a csaknem 30 milliós veszte­ség amiből 21 millió forint banki beavatkozás révén korgóeszközhitellé változott, a fennmaradó összeggel pe­dig az elkövetkező három esztendő eredményét terhe­lik meg — előre. A veszte­ség így egyelőre eltűnt, nem kell szanálni a téeszt, és 1987-es eredményként 0 fo­rint került a statisztikába. Hogy azonban ez a 30 millió mínusz mégis mennyire va­lós, azt a következő évek­ben, a törlesztéskor érzi majd igazán a tagság. Jártunk a téeszben, be­szélgettünk a tagokkal. Kö­zöttük nem egy olyannal, aki hosszú évtizedeket töltött már a szövetkezetben — il­letve annak valamelyik jog­elődjében. A szavak megle­pően összecsengenek. Ren­det. nyugalmat, biztonságot. Ennyit várnak, ennyit kí­vánnak „csak” az új elnök­től, de maguk is tudják, hogy ez egyáltalán nem ke­nököt, legtöbbjük az egyik korábbi elnökhelyettest. Ez megosztotta a sorokat, leg­főképpen a vezetést, és a megosztottság — bár idő­közben már nagyon sokat tompult — még mindig ne­hezíti a közös munkát. A mezőtúri téeszben az utóbbi tíz esztendőben gya­korta cserélődtek a vezetők. Jöttek-mentek a szakembe­rek, köztük olyanok is, aki­ket a legkiválóbbként aján­lott ide a megyei tanács vagy a Teszöv. Egy idő után odébbálltak. rontva ezzel az utánuk jövők esélyeit, nö­velve irántuk a tagok bizal­matlanságát. Nem titok, hogy Konrád József a megyei tanács, a Teszöv és a mezőtúri párt- bizottság jelöltjeként került a téeszbe, s így indult a vá­lasztáson. Sokat rontott a közhangulaton, hogy a váro­si pártszervek — politikai eszközeikkel — megakadá­lyozták a kettős jelölést. Ez­zel valószínűleg többet ár­tottak az új elnöknek, mint amennyit használtak neki, mert nehezebbé vált így számára a beilleszkedés. vés. Minden szóból, minden gesztusból az világlik ki, hogy elegük van már a ter­melőszövetkezet évek óta tartó zuhanórepüléséből. Egyezik a vélemény abban is, hogy első lépésként min­denképpen a vezetés egysé­gét kell megteremteni, s majd a határozott és követ­kezetes vezetői gárda tud a tagságtól színvonalas mun­kát követelni. Azt mondják, először „fent” kell rendet tenni ahhoz, hogy „lent” is rend legyen. Szóba kerültek persze — és még sokáig naponta szó­ba is kerülnek — a gazdál­kodás korábbi bajai, ame­lyeket feltétlenül orvosolni kell a „gödörből” való kilá­baláshoz. Legelsőbben és leggyakrabban az egyoldalú termelési szerkezet, ami egy­lábú, ingatag óriássá tette a gazdaságot. (Más kérdés persze, hogy ez a helyzet némileg mezőgazdaságunk egészét is jellemzi.) Az évek folyamán hagyták elsorvad­ni — van, aki így fogalmaz;, elsorvasztották — az állat- tenyésztést. A telepek álla­pota leromlott, az ott lévő épületek düledeznek, az ál­latok létszáma pedig nagyon lecsökkent. Hiába nem jöve­delmez jelenleg jól, népgaz­dasági szinten sem, az állat­tartás. a szövetkezet teher­bíró képességét megnövelné az ágazat fejlesztése. Mező­túron nagy hagyományai vannak a jószágtartásnak, s ezt a „tőkét” hiba lenne nem kamatoztatni. Ez régen is úgy volt — idézték többen, beszélgetés közben a múltat —, hogy nem élt meg az a paraszt, amelyik csak a bú­zára számított. Kiterjedt hálózattal Postabank alakul Sorvadó állattenyésztés A. NOVÁTOR székesfehér­vári kisszövetkezet ötlete alapján a Szarvasi Állami Tangazdaság gépjavító gyáregysége a tervezéssel együtt egy év alatt elkészítet­te az első hazai, a külszíni bá­nyászatban használatos kőzet­fúró berendezést. Idáig ezeket a berendezéseket a bányák Ausztriából vásárolták. A gyáregységben most készül a Kőzetfúró harmadik változata, amely iránt máris nagy az ér­deklődés a szakemberek részé­ről. A lánctalpakon közlekedő szerkezetet a robbantásos kő­zetlazításhoz szükséges rob­bantólyukak fúrására használ­ják. A Szarvason gyártott gép nem olyan sokoldalú, mint nyugati társa, de 60 millió he­lyett csak 5 millió forintba kerül (MTI fotó; B. Fazekas László) Kölcsönös bizalommal Természetesen megtervez­ték már a szövetkezetben az 1988-as évet. Csaknem tíz­milliós nyereséget és 8 szá­zalékos személyi jövedelem- növekedést irányoztak elő. Az elnök szerint átlagos idő­járás esetén ennek megvan­nak a realitásai, hiszen ek­kora nyereségtömeg lehető­sége „benne van” már idén is a Magyar—Mongol Barát­ság Termelőszövetkezetben. A kidolgozott fejlesztési program szerint folytatódik — és már hasznot hoz! — az intenzív öltözési program, áttérnek a folyékony műtrá­gyázásra és növelni szeret­nék az ipari tevékenység jö­vedelmét is. A következő ütemben pedig fő feladat­ként szerepel az állatte­nyésztés rekonstrukciója és fejlesztése. Készült egy intézkedési terv is a gazdálkodás rend­jének, s a munka fegyelmé­nek megszilárdítására, amely pontosan kijelöli a legfonto­sabb feladatokat és azok fe­lelőseit. A benne foglaltak realitását és helyességét azonban — miként a fejlesz­tési program céljaiét is — csak az idő és a gyakorlat igazolhatja majd végleg. Benne járunk a tavasz­ban, s ez már a munka „dandárja” a határban. Kon­rád József elnök azt mond­ja, hogy a tagok tisztesség­gel végezték a munkájukat az elmúlt hetekben, -hóna­pokban. Ez az első lépés, az első igazi állomás és szám­vetés azontían az 1988-as zárszámadás lesz, a jövő év elején. Addig meg kell előle­gezni a bizalmat egymásnak, s feltételezni legalább a jó­szándékot. Kölcsönösen! L. Murányi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents