Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
1988. JÜNIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács vb napirendjén Beszámoló a kórházrekonstrukcióról Tájékoztató a mezőgazdaságról Tegnap délelőtt megtartotta soros ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén szerepelt többek között az a beszámoló, amely a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet rekonstrukciójáról adott számot. Az ülésen tájékoztató hangzott el a megye mezőgazdaságának elmúlt évi eredményeiről és idei terméskilátásairól. majd előterjesztések következtek a végrehajtó bizottság munkaprogramjában. A testület megállapította, hogy a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet rekonstrukciójában az érzékelhető fejlődés ellenére is lemaradás tapasztalható, melynek oka többek közt az úgynevezett harmadik ütem hosz- szadalmas előkészítésének tudható be. Mindez persze az anyagi lehetőségekkel is összefügg, hiszen — mint az közismert — a VII. ötéves tervben lényegesen kevesebb anyagi erőforrásra lehet számítani, mint amennyit az egészségügyi ellátás színvonalának emelése megkövetelne. Mindenesetre a VII. ötéves tervben a rekonstrukcióra szánt összeg nem csökkent — s a kórház — ezt egyébként elismeréssel nyugtázta a testület — fejlesztési szemléletét igyekezett a valós pénzügyi helyzethez igazítani. Mindezek során elkészült a kórházi kazánbővítés, és a fertőző osztály bővítése is befejeződött, a pathológia pedig új hűtővel egészült ki. Az újszászi osztályon a külső gázvezetéket adták át. Jelenleg a rendelőintézet rekonstrukciója került előtérbe, ennek szakaszos felújítása hamarosan elkezdődik. Az első ütemben az épület keleti szárnyát veszik birtokba az építők, hogy a tervciklus végéig mintegy 85 millió forintos költséggel hozzák helyre. Felújítás lesz jövőre a II. kórházban is, ahol szükségessé vált a tető- szerkezet megerősítése és egyes födémszakaszok cseréje. Ezt megelőzően azonban — még ez év második felében fognak hozzá — az utókezelő tetőzetének és homlokzatának felújításához. A sebészeti tömb végleges rekonstrukciója érdekében változatlanul elkerülhetetlennek látszik az új diagnosztikai tömb kialakítása. Ezért a testület, amikor elfogadta a kórházi rekonstrukcióról készített beszámolót, hangsúlyozta, hogy az új létesítmény VIII. ötéves tervi megvalósulása érdekében az előkészítést mielőbb kívánatos elkezdeni. Mint a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának elmúlt évi eredményeit számba vevő tájékoztatóból kitűnt, a megye mezőgazdasága közepes évet tudhat maga mögött, ám az korántsem nyugtató, hogy alapvetően a kedvezőtlen tényezők hatása erősödött. Nem sikerült az 1.2 millió tonna gabonatermést elérni, a termésátlagok elmaradtak a várakozástól. Az állattenyésztésről lényegében kedvezőbb kép alkotható, bár a húshasznú tehénállomány csökkenését még mindig nem sikerült megállítani. A testület ülésén résztvevő szakemberek a jelent illetően arról számoltak be, hogy ebben az évben a kedvező időjárásnak és a körültekintőbb gazdálkodásnak betudhatóan ezidáig kiemelkedően jók a terméskilátások. A végrehajtó bizottság miután tudomásul vette a tájékoztatót. több előterjesztésben döntött. Elfogadta a Megyei Egészségvédelmi Tanács és Alap megalakítására tett javaslatot, melynek célja, hogy hatékony propagandával és a káros szenvedélyek elleni küzdelem pénzügyi támogatásával segítse a megyei egészségmegőnjési program ágazatközi feladatainak megvalósulását. Erre a pályázattal elnyerhető alapra kétmillió forintot különített el a megyei tanács, de számítanak a gazdálkodó- szervek, az állami, társadalmi, érdekképviseleti szervek, sőt a magánszemélyek felajánlásaira, anyagi hozzájárulására is. Ezt követően a végrehajtó bizottság a községi közös tanácsok szétválásának helyzetét tekintetteát. A testület úgy döntött, hogy Jásztelek, Tiszasüly, Nagykörű, Tiszasas és Tiszaug önállósulási kérelmét — azzal egyetértve — továbbítja az Elnöki Tanácsnak. A végrehajtó bizottság három nagyközség várossá nyilvánításának kezdeményezését is felkarolta. Jászapáti (Jászivány társközséggel egyetemben), Kunhegyes és Martfű várossá nyilvánításának pályázatát juttatta el döntésre az Elnöki Tanácshoz. Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) gos Tanácsának ülésén Grósz Károly is felszólalt. Jöbbek között arról beszélt, hogy az országos pártértekezlet nyíltsága, szókimondása, a realitásokkal való szembenézése, a mozgalom megújulási készsége miatt volt sikeres. Az MSZMP megerősödve zárta le a pártértekezletet megelőző másfél esztendős vitát. A párttagság egységesebb politikailag, szellemileg is és szervezetileg is mint korábban. Azt nem mondhatjuk talán el, hogy ideológiailag is sokkal egységesebb, hiszen az ideológiai egység kialakításához hosszú út vezet, ahhoz még sok kérdést kell tisztázni. A nagyobb politikai egység azonban továbbhaladásunk fontos feltétele. Nem mondható el, hogy minden kétely eloszlott, de a párt és a párz tonkívüliek közötti kapcsolat erősebb lett. Ezután arról szólt, hogy a Központi Bizottság nyilvánosságra hozta azt a feladattervet, amelyet a pártértekezlet határozatának végrehajtása érdekében a XIV. kongresszusig programjaként felfogadott. Nem a pártszervezetekre hoz határozatot, hanem önmaga programját fogalmazza meg. Ez eltér az eddigi gyakorlattól. A programot azért hozza nyilvánosságra, hogy ezzel orientáljon minden egyes párttagot, pártszervezetet, a különböző politikai, társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistákat. Már a pártértekezlet előtt is tapasztalható volt, hogy elemi igény van az önállóságra, az önálló politizálásra, a helyi viszonyoknak megfelelő politikai magatartásra. Ezért a pártmozga- lomban nem határozatot hoznak arról, hogy minden egyes párttagnak mi a teendője a pártértekezlet után, hanem irányt jeleznek és kérik a kommunista közösségeket, az egyes párttagokat, hogy önállóan alkalmazzák saját közösségükben e politikai törekvéseket. Grósz Károly meggyőződését fejezte ki, hogy a szakszervezetek helye és szerepe a magyar társadalomban és a politikai közéletben nem csökken. hanem a kövektező időszakban nőni fog. Rámutatott, hogy a párt és a szakszervezetek együttműködésében nem az elveket kell megváltoztatni, hanem az együttműködés gyakorlatát kell korszerűsíteni és finomítani. Az elveket következetesen meg kell valósítani. Grósz Károly kifejezte azt a véleményét, hogy a párt ts a szakszervezetek vezető testületéinek meg kell beszélni és ki kell dolgozni egy hosz- szabb időszakra az együttműködés fontosabb kérdéseit. A továbbiakban utalt arra, hogy nemcsak jó szándékú érdekképviseleti törekvések jelennek meg. hanem sanda szándékok is. A politikában ez mindig jelen van, ezzel mindig számolni kell. Tudni kell a sanda szándékot különválasztani a jó szándékú törekvésektől, a gondolatgazdag értékektől. A magyar szakszervezeti mozgalomnak nagy tradíciói, tapasztalatai vannak abban, hogy hogyan kell ezt tennie. Ezután arról szólt, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll, mindenekelőtt a gazdaság területén. Elkerülhetetlen a gazdasági struktúra átalakítása, korszerűsíteni kell az irányítási rendszert és meg kell teremteni azt a munkarendet, munka- fegyelmet, munkamorált, amely nélkül nincs a világon egyetlen országban sem fejlődés. Ezek a döntések sérteni fognak rövid távú érdekeket, ezért az ellenállás, a hangulatromlás természetes jelenség lesz és ezzel naponta meg kell küzdeni. Az elmúlt 15 év alatt elkövetett hibáink egyike, hogy a politikai kényelmetlenségeket nem vállaltuk, és éveken keresztül göngyölgettünk magunk előtt súlyos gondokat. Abban nincs vita a kormán}' és a szakszervezetek között sem, hogy megújulásra van szükség, Vita abban van, hogy hogyan és milyen ütemben. Ez a vita pedig továbbra is megmarad. Meg kell tanulnia a kormánynak elviselni, hogy nemet mondanak neki, vagy más alternatívát látnak megvalósíthatónak, de a szakszervezeteknek is el kell tudniuk viselniük, ha a kormány nem minden részletkérdésben fog úgy dönteni, ahogy a szak- szervezeti felfogás, vagy vélemény ezt kívánja. * * * Dr. Nagy Sándor 1946. november 2-án Vértes községben született. 1966-tól párttag, 1970-től szakszervezeti tag. Okleveles közgazda. Az egyetem elvégzése után 1970—73 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem munkatudományi tanszékén tanársegédként dolgozott. 1973-tól a KISZ, apparátusában az egyetemi, főiskolai osztály helyettes vezetője, majd vezetője. 1974-től 1982-ig a KISZ KB titkára, majd 1984-ig az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. 1984 óta a SZOT titkára. Nagy Sándor munkásszülők gyermeke, édesapja a felszabadulás előtt MÁV alkalmazott, később a debreceni Járműjavító Vállalatnál esztergályos, majd pártmunkás volt. Negyven átvevőhelyen II gabonaipar felkészült a várhatóan nagy termés felvásárlására Váltóval biztosítják a fizetőképességet A GMV újszászi körzeti üzemében egy új hatezer tonnás fémsiló és a szezonra kétszeresére növelt iparvágány köny- nyíti-gyorsítja az idei gabonaátvételt és a búzaexportot A tenyészidő eddig eltelt időszakában kegyes volt az időjárás az őszi kalászosokhoz. Az árpa és a búza jelenlegi fejlettsége alapján gazdag aratást remélnek a mezőgazdák. Persze, ahogyan mondani szokták, sokáig a szabad ég alatt éjszakázik még a gabona, mire kasza, azaz kombájn alá érik. Bizony elég néhány napos hőség, hogy megszoruljanak a kalászokban a szemek, hogy nagyságrenddel csökkenjenek a mostani termésbecslési adatok. Nem csupán a termelők sajátja az aratás előtti bizakodás és termésféltés, osztoznak mindebben velük a felvásárló szervezetek is. A Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi központjában az idei felvásárlási, gabona- átvételi kampányra való felkészülésről tájékoztatták a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a termelési rendszerek és a megyében működő minősítő intézetek képviselői. A vállalat hét körzeti üzemében — mint megtudtuk — megtartatták a szezon előtti szemléket. Mindenütt 'kitakarítva, fertőtlenítve várják a tárolóterek az új termést. A tavalyinál korábbi kaimpánykezdésire számít a vállalat, merth >gy néhány üzemből már jövő heti árpabetakarítást, július első napjaiban várható búzaaratást jeleztek. A termésbecslések alapján csaknem azonos termőterületről az elmúlt évi 380 ezer tonnás búzafelvásárlással szemben idén mintegy 470—500 ezer tonna kenyémekvaló átvételére van kilátás a GMV negyven átvevőhelyén. A 85 úgynevezett átvevővonal napi 12 órára számított betárolási kapacitása 38—39 ezer tonna, azaz a hozzáértők szerint az átvételi ütem összhangban van a megye gazdaságainak arató-cséplő kapacitásával. A kalászosok termésének átvételében közvetlenül érdekelt mintegy félezer gmv- dolgozó munkáját, az árpa és a búza elhelyezését nem csupán a várhatóan nagyobb termés nehezíti. Tavaly kissé megkésve, július 25-én kezdődött a kampány, addigra meglehetősen kiürültek a vállalat raktárai. Most több az úgynevezett ókészlet. Ez egyrészt örvendetes, hiszen idén például az új termésig biztosítani tudják a keveréktakarmány gyártásánál a 30 százalék fölötti kukorica arányt. A meglévő készletek által elfoglalt tárolóterek helyett a mostani szezonban nagyobb mértékben számít a gabonaipar a gazdaságok szabad raktárkapacitásaira, azaz mintegy 130 ezer tonna búza bértárolására. Ami a gabonaátvételi körülményekben beállt változásokat illeti: az idei felvásárlási kampány kezdetére Üjszászon bővült a vállalat tárolókapacitása egy hatezer tonnás fémsilóval, és ugyanitt az iparvágány bővítése könnyíti-gyorsítja a gazdaságokból érkező új termés továbbszállítását. A felvásárlással egyidőben ugyanis megkezdi a GMV az újbúza exportját. Már a harmadik negyedévben 100 ezer tonnát indítanak útnak a megyéből a Szovjetunióba és Csehszlovákiába. Az eddiginél eggyel több helyen biztosítják a kombájnoktól, a szárítóktól, a tisztítóktól érkező gabona objektív minősítését is, miután újabb, erre alkalmas labort helyeztek üzembe az örményesi átvevőhelyen. A mezőgazdákat ezekben a hetekben, napokban azonban nem csupán a termésbecslésük realitása foglalkoztatja. A pénzügyi kormányzat év- eleji, a mezőgazdaság sajátosságait nem kellően mérlegelő hitelszűkítési intézkedései nem egy nagyüzemben alaposan megnehezítették az eddigi, idei üzemvitelt. Persze, hogy aggódnak a termelők, vajon hasonló problémák nem veszélyeztetik-e ezúttal a felvásárló szervezetek fizetőképességét. Annál is inkább jó okuk van az aggodalomra, mert jószerivel a kalászosok termésének értékesítéséből származó pénz jelenti a téeszekben, állami gazdaságokban az esztendő első jelentősebb bevételét. Nos ,amint azt a GMV tegnapi tájékoztatóján megnyugvással hallhatták az érdekeltek, ha nem is teljes egészében „csengő forintban”, de biztosítani tudja fizetőképességét a vállalat. Az előrejelzések alapján átvételre kerülő 470—500 ezer tonna közötti termés kifizetéséhez mintegy 1,7—1,8 milliárd forint hitelre van szüksége a GMV-nek. Számlavezető bankja az OKHB ezt csak részben tudja biztosítani. A vállalatnál tavaly első ízben alkalmazott és jól bevált váltórendszer idei használatában viszont partnernek ígérkezik a többi megyei bankfiók is. A számla kiál- - Irtásától számított tíz napon belül tehát mindenképpen pénzhez jutnak a termelők. Vagy úgy, hogy a bankok leszámítolják a GMV — természetesen banki garanciával — kiadott váltóit vagy azzal közvetlenül vásárolhatnak, illetve hiteleiket törleszthetik a mezőgazdasági nagyüzemek. Elhangzott a tegnapi tájékoztatón az is, hogy nem csupán a vállalatiakon — raktárosokon, minőségi-ellenőrökön, gépkezelőkön, anyagmozgatókon — múlik a zökkenőmentes gabonaátvétel. Termelők és felvásárlók jól szervezett együttműködése szükséges ahhoz, hogy minél rövidebb idő alatt biztonságban legyen szakszerű elhelyezést nyerjen, idejében külpiacra kerüljön a megye ezideig még biztató kalászosgabona termése. T. F. A Jászkiséri Vas- és Fémipari Kisszövetkezet idei, mintegy 40 millió forintos tervezett termelési értékének a 20 százalékát a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár részére végzett kooperációs bérmunka adja. Negyedévente több mint kétezer zuhanyzótálcát zománcoznak porszórásos technológiával (Fotó: D. G.)
