Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 22. Közlemény az MSZMP és az RKP levélváltásáról A Román Kommunista Párt ez év májusában levelet intézett a Magyar Szocialista Munkáspárthoz. Az eddig követett politika szellemében román részről megismétlik, hogy Magyarországon meghamisítják a román nép történelmét, elferdítve mutatják be Románia eredményeit, a román párt nemzetiségi politikáját, amelyet valamennyi állampolgár jog- egyenlőségének megvalósulása jellemez. Kezdeményezik, hogy mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok áttekintése céljából találkozzék a két párt főtitkára. A korábbi magyar javaslatokra a levél nem tartalmaz utalást. Az MSZMP válaszolt a román pártnak. A válasz megerősíti, hogy a gondok érdemi, építő jellegű megvitatásában és megoldásában a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésében az MSZMP-re a Román Kommunista Párt mint konstruktív partnerre Magyarország objektív adottságainál és politikai alapelveinél fogva egyaránt mélységesen érdekelt egy új, stabil, kooperatív európai biztonság kialakításában, és lehetőségeinek megfelelően kész ebben aktívan közreműködni — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára az atomfegyvermentes övezetekről folyó berlini nemzrtközi tanácskozáson kedden mondott beszédében. A nagyszabású, széleskörű konferenciának az atom- fegyvermentes övezetek és a hagyományos leszerelés ösz- szefüiggéseivel foglalkozó munkabizottságában az MSZMP KB titkára rámutatott. hogy bár hazánk közvetlenül nem határos a NATO országaival, a magyar néphadsereg nem rendelkezik nukleáris és vegyi fegyverekkel, s hazánk területén számíthat. Azzal együtt, hogy a Román Szocialista Köztársaságban élő magyarok igényeinek kielégítése Románia ügye és felelősségé, a magyar nemzetiség általános helyzetének egyéni és kollektív jogainak alakulása, aktív részvételének lehetősége a hazánkkal folytatott együttműködésben, rokoni kapcsolataik akadálytalan ápolása számunkra változatlanul fontos kérdés. Elvi alapokon nyugvó erőfeszítéseinket a jövőben is 'határozottan folytatni kívánjuk. Az MSZMP javasolta, hogy mielőbb kerüljön sor a két pórt Központi Bizottsága külügyi titkárainak megbeszélésére, amelyen ismételten áttekintenék a magyar—román viszony valamennyi elemét. E tárgyalások eredményessége alapot teremthet a kormányfők s a későbbiekben az MSZMP és az RKP főtitkárai találkozójának előkészítéséhez. nincsenek is ilyenek, Magyarország — a más, hasonló nagyságrendű országokkal együtt — mégis érdemi szerepet vállalhat a katonai szembenállás mérséklésében, elsősorban az európai hagyományos leszerelési folyamatban. Magyarország alkalmasnak látszik — megfelelő ellentételezés esetén — olyan egyoldalú és szövetségi szintű gesztusok megtételére, amelyek egyértelművé teszik a politikai akaratot, de nem fenyegetik hazánk,' vagy mások biztonsági érdekeit. Ezen túlmenően őszintén érdekeltek vagyunk abban, hogy azon országok közé kerüljünk, amelyek majd a tárgyalások eredményeként az elsők között kezdhetik meg a fegyveres erők csökkentését területükön, saját erőit és a szövetséges erőket egyaránt beleértve — jelentette ki Szűrös Mátyás. Budapestre érkezett Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnoka Anatoiij Gribkov hadseregtábornoknák, az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnökének kíséretében kedden munfcalátogatásra Budapestre érkezett. A küldöttséget Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának több tagja fogadta a Ferihegyi repülőtéren. flz Olasz KP élén Új főtitkár Aohille Occhetto az Olasz Kommunista Párt új főtitkára. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság nagy többséggel választotta meg kedden erre a tisztségre. Aohille Occhetto Alessandro Nafctát követi most a főtitkári poszton, amelyről az idős pártvezető nemrég mondott le, részben egészségi okokra, részben pedig a megújulás gyorsításának szükségességére hivatkozva. Kétségtelen, hogy Occhetto megválasztásával fiatalítás történt az OKP élén. Ez a gyors főtitkárváltozás elsősorban azzal áll összefüggésben, hogy néhány héttel ezelőtt a pártot ismét érzékeny veszteség érte, szavazatainak száma ugyanis a legutóbbi részleges helyhatósági választásokon tovább csökkent. Az Occhetto hétfői beszámolóját követő vitából kitűnt, hogy alapvető átértékelésekre van szükség a pártban. Szinte egyöntetűen vallották a felszólalók, hogy át kell alakítani a párt egész szerkezetét, újból meg kell határozni egy átfogó politikai stratégiát, amely világosabb, konkrétabb formában juttatja kifejezésre az ellenzéki párt jellegét. Különös hangsúlyt kapott az a vélemény, hogy az OKP-nak sürgősen meg kell újulnia, mert ma nem képes Mfejezni egy gyorsan változó társadalom igényeit. Berlini találkozó Hazánk érdekelt az európai biztonság kialakításában Véget ért a torontói csúcs Záréközleményt adtak ki MOSZKVA A Szovjetunió üdvözli a torontói csúcsról Madott politikai nyilatkozat konstruktív elemeit — jelentette M Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján elégedetten nyugtázta, hogy a hét vezető tőkés ország állam- és kormányfői kedvezően fogadták a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének újabb eredményeit. WELLINGTON Az új-zélandi kormány szakértői kedden közölték: Franciaország kis erejű földalatti nukleáris robbantást hajtott végre a Mururoa- korallszigeten levő kísérleti telepén. Ez volt idén a harmadik, a földalatti kísérletsorozat 1976-os megkezdése óta pedig a 98. robbantás. A hatóerő öt kilotonna volt. BONN A „Szenvedő egyház” nevű nemzetközi katolikus jótékonysági szervezet kedden bejelentette, hogy gyorssegélyként 50 ezer dollárt ajánl fel a Romániából Magyar- országra áttelepült, illetve oda menekült, főként erdélyi magyarok javára. A segélyszervezetet, amelynek központja az NSZK-beli Königsteinben működik, 1947-ben Van Straaten holland páter alapította. Terjedelmes, vajmi kevés új elemet tartalmazó, a gazdasági kérdésekkel foglalkozó záróközlemény elfogadásával ért véget kedden Torontóban a hét vezető tőkés állam csúcsértekezlete. A közlemény jelentős része elsősorban az eredményeket méltatja, aláhúzva, hogy a csúcstalálkozók kezdete óta alapvetően megváltozott a l-észtvevő országok gazdasági helyzete: míg a ’70-es években legtöbben komoly nehézségekkel küszködtek, a nemzetközi pénzügyi rendszerben súlyos gondok voltak, addig a ’80-as évekre a hetek gazdasága jó úton halad, fejlődik gazdasági együttműködésük, gazdaság- politikájuk összehangolása is eredményesnek bizonyult. Ebben — a közlemény szerint — a csúcstalálkozóknak fontos szerepe volt. A mező- gazdasági támogatások rendszerét illetően a döntést későbbre halasztották. A másik — valamelyest vitatott — kérdés a fejlődő országok adósságállományának problémája. A hetek kettéválasztották a témát: míg a legszegényebb államoknak azonnali segítséget ígérnek — bár a módszerek az egyes államokban eltérőek lesznek, az adósságok teljes elengedésétől kezdve a hitelfeltételek, a törlesztési feltételek módosításáig — a közepes jövedelmű kategóriákba számító fejlődő országok számára egyéni elbírálást helyeznék kilátásba; a hetek tagállamai maguk választják meg Hogyan, tárgyalnak adósaikkal, milyen megoldást alkalmaznak. A közlemény külön foglalkozik az újonnan iparosodott országok helyzetével, arra szólítva fel őket, hogy vállaljanak nagyobb részt a világ gazdasági gondjainak megoldásából, egyebek között a segélyprogramokból is. A támogatásra váró országok közül — Washington kívánságának megfelelően — a közlemény egyedül a Fü'löp-szigeteket említi. A nemzetközi kereskedelemről szólva a közlemény elégedetten szól ugyan az utóbbi időben .bekövetkezett változásokról, de hangsúlyozza, hogy az egyes államoknak újító módszerekkel csökkentenie kell kereskedelmi mérlegük Megyensú- lyozatlanságát. A közleményt a délelőtti záró teljes ülést követően Brian Mulroney kanadai miniszterelnök ismertette a sajtó képviselőivel a hetek vezetőinek jelenlétében. Közép-európai idő szerint a késő éjszakai órákban több küldöttség tartott sajtókonferenciát, köztük Reagan elnök is. A vezetők egy része már kedden elutazott a kanadai városból. A következő csúcstalálkozó 1989. július 14-én nyílik Párizsban, a francia forradalom 200. évfordulóján. Eszmecsere a kelet—nyugati üzleti kapcsolatok fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) Saját gyakorlatunk kritikus felülvizsgálata is erre a következtetésre vezetett bennünket. A magyar gazdaság teljesítménye hosszabb ideje stagnál, nemzetközi versenyképessége romlik. Technikai lemaradásunk növekedett. A külső eladósodás folyamatát csak átmenetileg, a nyolcvanas évek elején sikerült megállítani, de akkor is elsősorban a belföldi felhasználás korlátozása révén. A beruházási ráta nemzetközi mércével mérve is MA megújulás halaszthatatlanná vált. Ez • a felismerés fejeződik ki a párt és a kormány programjaiban. Ezt erősítették meg a legutóbbi pártértekezleten született elhatározások. Építeni tudunk eddigi tapasztalatainkra és nem lebecsülendő eredményeinkre ezen a téren. Már húsz éve; az 1968-as reform bevezetésekor megfogalmazódott: egy kis ország számára az elszigetelődés megengedhetetlen, a versenyben maradás egyetlen lehetősége a világgazdasági nyitás, az alkalmazkodás. Felismertük azt is, hogy a világgazdaságba való Intenzív bekapcsolódás túlmutat az egyszerű kereskedelmi kapcsolatokon. Magában foglalja a műszaki együttműködést, kooperációt, vegyes vállaltatok alakítását, a működő tőke bevonását is. Felzárkózni a világ legfejlettebb államaihoz csak akkor lehetséges, ha Malakítjuk azokat a hazai politikai és gazdasági feltételeket, amelyek erre késszé és képessé tesznek bennünket, s ha fokozatosain lebontjuk azokat a mesterséges falaikat, amelyek vállalatainkat a világgazdaságtól elválasztják. Grósz Károly a továbbiakban részletezte azokat a lépéséket, amelyekkel a kormányzat igyekezett és igyekszik ösztönözni a vállalkozásokat, a külföldi tőke bevonását. Szólt az adóreform bevezetéséről, a ma még szerény formában működő értékpapír-piac kialakításáról, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszerbe történő bekapcsolódásunkról.. Hangsúlyozta, hogy az állam gazdasági szerepe megváltozott: Arra is számítunk, hogy az adminisztratív és informális korlátozások gyors ütemű lebontása, a pénzügyi támogatások visszaszorítása, a piaci lehetőségek és kockázatok növekedése nyomán a vállalatok és az állam korábbi viselkedési normái megváltoznak. Újításokra és megújulásra van itt is szükség. A változásoknak olyan erősségűeknek kell lenniük, amelyek valóban magukkal hozzák a gazdasági megélénkülést, megindítják azokat a gazdaság- szerkezeti változásokat — a termelési tényezők átcsoportosulását —. amelyek majd a kibontakozás szilárd bázisát képezik. Sok ország sikeréből és kudarcából tanulva, de a saját közelmúltunkból is okulva tudjuk, hogy mindehhez határozott politika és olyan program szükséges, amely a társadalom politikailag aktív részének, a vállalatok vezetői gárdájának a bizalmát bírja. Külföldi gazdasági partnereink is csak ilyen politikát tekintenek hitelesnek. Reálisan látjuk, hogy a világméretű átrendeződés során növekszik a különböző országok fejlődési esélyeinek különbsége. De abban is biztosak vagyunk, hogy ez nem eleve elrendelt kényrívóam, körülbelül 15 százalékkal csökkent. E forrás megszűntével utóbb az élet- színvonal csökkenése is elkerülhetetlenné vált. A gazdaságpolitika arra a feltevésre épített, hogy a belföldi felhasználás szigorú korlátozása az exportképességük növelésére készteti a magyar vállalatokat, s megindul egy olyan átstrukturálódási folyamait, amely a jövedelmező tevékenységek fellendüléséhez vezet. A kényszerítő, illetve az ösztönző közgazdasági környezet híján azonban ez a feltételezés nem bizonyult reálisnak. háttérbe szorul az igazgatás, előtérbe kerül az irányítás és a külgazdasági kapcsolatokban a szolgáltatás. — Reformprogramunk lényege a szocialista, tervszerűen orientált piacgazdaság kifejlesztése! Ebben a piac a gazdaságot egészében integráló intézmény. Eddig az volt az álláspont, hagy ahol a tervszerű állami irányítás nem bizonyul hatékonynak, ott kell teret engedni a piaci mechanizmusnak. A szocialista piacgazdaságban viszont fordított a logika: ahol a piac nem bizonyul társadalmilag hatékony vagy elfogadható koordinációs mechanizmusnak, ott van szükség a nem piaci eszközök érvényesítésére. Tisztában vagyunk vele, hogy mindezeknek szigorú feltételei vannak. Az adminisztratív korlátok leépítésének kemény pénzügyi politikával és a csődtörvény következetes alkalmazásával kell párosulnia. A kormánynak olyan intézkedéseket kell tennie, amelyek a vállalatokat fegyelmezett pénz- gazdálkodásra késztetik. Egyidejűleg szigorú takarékosságot kell megvalósítanunk az államháztartás kiadásaiban. A gazdaságtalan területek kezelésére vonatkozó szabályok akkor is érvényesítendő^ ha ez kapacitás-kihasználatlanságot, átmeneti munkanélküliséget és rövid távon gazdasági veszteségeket is okoz. A foglalkoztatási problémákat erre a célra szervezett, önálló és hatékony intézményekkel, nem pedig a kilátástalan helyzetű tevékenységek mesterséges életben tartásával kell megoldani. szerpálya, amelynek a nemzetgazdaságok tehetetlenül ki vannak szolgáltatva. Erősíti ezt a felfogásunkat, hogy a legfejlettebb országok és jónéhány újonnan iparosodott ország sikerrel indult el a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás útján. Számos reménytelen helyzetűnek vélt ország stabilizálta gazdaságát. Nem egy fejlett ország kezdeményezett és minden bizonnyal előbb- utóbb sikerre visz komoly strukturális változásokat. Ezekben az országokban megfigyelésünk szerint a kormányzati költségvetésből kevesebbet fordítanak a nem eléggé gazdaságos tevékenységek, vállalkozások stabilizálására. Csökkentik a támogatásokat, határozott takarékossági programokat hajtanak végre. Ugyanakkor a monetáris irányítás, a tőkepiac révén gondoskodnak arról, hogy a pénz és a termelési tényezők oda áramoljanak, ahol a piaci perspektívák biztosnak tűnnek, a jövedelmezőségi kilátások jók. Az ilyen pénzügyi rendszer, illetőleg gazdaságpolitika a világgazdaság által elismert teljesítmények növelésére ösztönöz, nem védekező, hanem offenzív. Erősíti a vállalkozást, ezen belül a Ms és közepes méretűeket, megszilárdítja a gazdálkodásipénzügyi fegyelmet az állami szektorban. Nem titkoljuk, hogy tanulni tikárunk tőlük. Eközben viszont nem látunk okot arra, hogy ne ragaszkodnánk a múltban elfogadott és időt álló szocialista értékeinkhez. Éppen ezek bázisán akarjuk rendszerünk működését hatékonnyá tenni, ami szükségképpen feltételezi a „vesztett illúziók” bátor elhagyását. Ebben az új helyzetben sem látjuk veszélyeztetve társadalmunk szocialista jellegét. A tulajdon meghatározó része közösségi marad. Az állam továbbra is kötelességének tartja, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülőket intézményesen védelmezze. A gazdasági folyamatok irányításában fokozottabban számítunk az emberek tudatos, demokratikus részvételére. Szocialista rendszerünket meg akarjuk tisztítani azoktól a gátló tényezőktől, amelyek szubjektív emberi hibák nyomán rakódtak rá, szerkezetét ezzel párhuzamosan igazítjuk a •kor követelményeihez. Ügy érezzük, hogy meg tudjuk teremteni az ehhez szükséges társadalmi konszenzust itthon, és törekvéseinkkel bizalmat ébresztünk külföldi partnereinkben. Ehhez nélkülözhetetlennek tartjuk a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését, hogy e kapcsolatok a kölcsönös előnyökön és a vállalkozói kezdeményezéseken alapuljanak. Cél a kapcsolatok bővítése A kelet—nyugati kapcsolatok bővítése közös erőfeszítéseket igényel. A partnerekkel közösen meg kell nyitnunk egymás számára a piacokat. A mi részünkről a modem üzleti élet intézményi rendszerének kifejlesztése a legaktuálisabb feladat.-----Az elmondottakkal azt s zerettem volna érzékeltetni, hogy a magyar kormány kiemelt feladatának tartja a világgazdaságba való beilleszkedést. Felismertük ennek sorsformáló hatását a magyar gazdaság modernizációjában. Meggyőződjem, hogy ez a konferencia ehhez is sok segítséget ad számunkra. Munkájukhoz a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a magam nevében sok sikert kívánok — mondotta befejezésül Grósz Károly, szívből gratulálva a konferenciára alkalmat adó lap centenáriumán a lap szerkesztőinek, munkatársainak, köszöntve egyúttal a Financial Times olvasóit. Ezután David Mellor. a brit parlament tagja, államminiszter beszélt a két ország javuló gazdasági, kereskedelmi kapcsolatairól. Elmondta: a brit kormány továbbra is támogatja Magyarországnak a Közös Piaccal folytatott tárgyalásait és mindent megtesz annak érdekében, hogy minél előbb létrejöjjön a kereskedelmi egyezmény. Szorgalmazza a két ország közötti pénzügyi, banki együttműködés fejlesztését is, és támogatja a budapesti és a londoni értékpapírpiac fejlődő kapcsolatait. A továbbiakban számos előadás hangzott el a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok jövőjéről, a gazdasági fejlődés helyzetéről egyes kelet-európai országokban. Több előadó ismertette a Lengyelországban, Szovjetunióban körvonalazódó új gazdasági reformtörekvéseket. Szorgalmazzuk a működő töke bevonását Gazdaságunknak meg kell újulnia
