Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 22. Közlemény az MSZMP és az RKP levélváltásáról A Román Kommunista Párt ez év májusában levelet intézett a Magyar Szocialis­ta Munkáspárthoz. Az eddig követett politika szellemé­ben román részről megis­métlik, hogy Magyarorszá­gon meghamisítják a román nép történelmét, elferdítve mutatják be Románia ered­ményeit, a román párt nem­zetiségi politikáját, amelyet valamennyi állampolgár jog- egyenlőségének megvalósulá­sa jellemez. Kezdeményezik, hogy mindenekelőtt a gazda­sági kapcsolatok áttekintése céljából találkozzék a két párt főtitkára. A korábbi magyar javaslatokra a levél nem tartalmaz utalást. Az MSZMP válaszolt a román pártnak. A válasz megerősíti, hogy a gondok érdemi, építő jellegű megvi­tatásában és megoldásá­ban a kétoldalú kap­csolatok kiegyensúlyozott fejlesztésében az MSZMP-re a Román Kommunista Párt mint konstruktív partnerre Magyarország objektív adottságainál és politikai alapelveinél fogva egyaránt mélységesen érdekelt egy új, stabil, kooperatív euró­pai biztonság kialakításában, és lehetőségeinek megfele­lően kész ebben aktívan közreműködni — hangsú­lyozta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára az atom­fegyvermentes övezetekről folyó berlini nemzrtközi ta­nácskozáson kedden mon­dott beszédében. A nagyszabású, széleskörű konferenciának az atom- fegyvermentes övezetek és a hagyományos leszerelés ösz- szefüiggéseivel foglalkozó munkabizottságában az MSZMP KB titkára rámuta­tott. hogy bár hazánk köz­vetlenül nem határos a NATO országaival, a magyar néphadsereg nem rendelke­zik nukleáris és vegyi fegy­verekkel, s hazánk területén számíthat. Azzal együtt, hogy a Román Szocialista Köztársaságban élő magya­rok igényeinek kielégítése Románia ügye és felelőssé­gé, a magyar nemzetiség ál­talános helyzetének egyéni és kollektív jogainak alaku­lása, aktív részvételének le­hetősége a hazánkkal folyta­tott együttműködésben, ro­koni kapcsolataik akadály­talan ápolása számunkra változatlanul fontos kérdés. Elvi alapokon nyugvó erő­feszítéseinket a jövőben is 'határozottan folytatni kí­vánjuk. Az MSZMP javasolta, hogy mielőbb kerüljön sor a két pórt Központi Bizott­sága külügyi titkárainak megbeszélésére, amelyen is­mételten áttekintenék a magyar—román viszony va­lamennyi elemét. E tárgya­lások eredményessége alapot teremthet a kormányfők s a későbbiekben az MSZMP és az RKP főtitkárai talál­kozójának előkészítéséhez. nincsenek is ilyenek, Ma­gyarország — a más, hason­ló nagyságrendű országokkal együtt — mégis érdemi sze­repet vállalhat a katonai szembenállás mérséklésében, elsősorban az európai ha­gyományos leszerelési folya­matban. Magyarország al­kalmasnak látszik — meg­felelő ellentételezés esetén — olyan egyoldalú és szövetsé­gi szintű gesztusok megté­telére, amelyek egyértelmű­vé teszik a politikai akara­tot, de nem fenyegetik ha­zánk,' vagy mások biztonsá­gi érdekeit. Ezen túlmenően őszintén érdekeltek vagyunk abban, hogy azon országok közé kerüljünk, amelyek majd a tárgyalások eredmé­nyeként az elsők között kezdhetik meg a fegyveres erők csökkentését területü­kön, saját erőit és a szövet­séges erőket egyaránt bele­értve — jelentette ki Szűrös Mátyás. Budapestre érkezett Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egye­sített Fegyveres Erői főpa­rancsnoka Anatoiij Grib­kov hadseregtábornoknák, az Egyesített Fegyve­res Erők törzsfőnöké­nek kíséretében kedden munfcalátogatásra Budapest­re érkezett. A küldöttséget Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, vala­mint a Honvédelmi Minisz­térium katonai tanácsának több tagja fogadta a Ferihe­gyi repülőtéren. flz Olasz KP élén Új főtitkár Aohille Occhetto az Olasz Kommunista Párt új főtitká­ra. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság nagy többséggel vá­lasztotta meg kedden erre a tisztségre. Aohille Occhetto Ales­sandro Nafctát követi most a főtitkári poszton, amelyről az idős pártvezető nemrég mondott le, részben egész­ségi okokra, részben pedig a megújulás gyorsításának szükségességére hivatkozva. Kétségtelen, hogy Occhetto megválasztásával fiatalítás történt az OKP élén. Ez a gyors főtitkárváltozás első­sorban azzal áll összefüggés­ben, hogy néhány héttel ez­előtt a pártot ismét érzékeny veszteség érte, szavazatai­nak száma ugyanis a leg­utóbbi részleges helyhatósá­gi választásokon tovább csökkent. Az Occhetto hétfői beszá­molóját követő vitából ki­tűnt, hogy alapvető átérté­kelésekre van szükség a párt­ban. Szinte egyöntetűen val­lották a felszólalók, hogy át kell alakítani a párt egész szerkezetét, újból meg kell határozni egy átfogó politi­kai stratégiát, amely világo­sabb, konkrétabb formában juttatja kifejezésre az ellen­zéki párt jellegét. Különös hangsúlyt kapott az a vélemény, hogy az OKP-nak sürgősen meg kell újulnia, mert ma nem ké­pes Mfejezni egy gyorsan változó társadalom igényeit. Berlini találkozó Hazánk érdekelt az európai biztonság kialakításában Véget ért a torontói csúcs Záréközleményt adtak ki MOSZKVA A Szovjetunió üdvözli a torontói csúcsról Madott po­litikai nyilatkozat konstruk­tív elemeit — jelentette M Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájé­koztatóján elégedetten nyug­tázta, hogy a hét vezető tő­kés ország állam- és kor­mányfői kedvezően fogadták a szovjet—amerikai kapcso­latok fejlődésének újabb eredményeit. WELLINGTON Az új-zélandi kormány szakértői kedden közölték: Franciaország kis erejű föld­alatti nukleáris robbantást hajtott végre a Mururoa- korallszigeten levő kísérleti telepén. Ez volt idén a har­madik, a földalatti kísérlet­sorozat 1976-os megkezdése óta pedig a 98. robbantás. A hatóerő öt kilotonna volt. BONN A „Szenvedő egyház” ne­vű nemzetközi katolikus jó­tékonysági szervezet kedden bejelentette, hogy gyorsse­gélyként 50 ezer dollárt ajánl fel a Romániából Magyar- országra áttelepült, illetve oda menekült, főként erdé­lyi magyarok javára. A se­gélyszervezetet, amelynek központja az NSZK-beli Königsteinben működik, 1947-ben Van Straaten hol­land páter alapította. Terjedelmes, vajmi kevés új elemet tartalmazó, a gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó záróközlemény elfo­gadásával ért véget kedden Torontóban a hét vezető tő­kés állam csúcsértekezlete. A közlemény jelentős ré­sze elsősorban az eredménye­ket méltatja, aláhúzva, hogy a csúcstalálkozók kezdete óta alapvetően megváltozott a l-észtvevő országok gazdasági helyzete: míg a ’70-es évek­ben legtöbben komoly ne­hézségekkel küszködtek, a nemzetközi pénzügyi rend­szerben súlyos gondok vol­tak, addig a ’80-as évekre a hetek gazdasága jó úton ha­lad, fejlődik gazdasági együttműködésük, gazdaság- politikájuk összehangolása is eredményesnek bizonyult. Ebben — a közlemény sze­rint — a csúcstalálkozóknak fontos szerepe volt. A mező- gazdasági támogatások rend­szerét illetően a döntést ké­sőbbre halasztották. A másik — valamelyest vitatott — kérdés a fejlődő országok adósságállományá­nak problémája. A hetek kettéválasztották a témát: míg a legszegényebb álla­moknak azonnali segítséget ígérnek — bár a módszerek az egyes államokban eltérő­ek lesznek, az adósságok tel­jes elengedésétől kezdve a hitelfeltételek, a törlesztési feltételek módosításáig — a közepes jövedelmű kategóri­ákba számító fejlődő orszá­gok számára egyéni elbírá­lást helyeznék kilátásba; a hetek tagállamai maguk vá­lasztják meg Hogyan, tár­gyalnak adósaikkal, milyen megoldást alkalmaznak. A közlemény külön foglal­kozik az újonnan iparoso­dott országok helyzetével, arra szólítva fel őket, hogy vállaljanak nagyobb részt a világ gazdasági gondjai­nak megoldásából, egyebek között a segélyprogramok­ból is. A támogatásra váró országok közül — Washing­ton kívánságának megfelelő­en — a közlemény egyedül a Fü'löp-szigeteket említi. A nemzetközi kereskede­lemről szólva a közlemény elégedetten szól ugyan az utóbbi időben .bekövetkezett változásokról, de hangsú­lyozza, hogy az egyes álla­moknak újító módszerekkel csökkentenie kell kereske­delmi mérlegük Megyensú- lyozatlanságát. A közleményt a délelőtti záró teljes ülést követően Brian Mulroney kanadai miniszterelnök ismertette a sajtó képviselőivel a hetek vezetőinek jelenlétében. Közép-európai idő szerint a késő éjszakai órákban több küldöttség tartott sajtókon­ferenciát, köztük Reagan el­nök is. A vezetők egy része már kedden elutazott a ka­nadai városból. A következő csúcstalálkozó 1989. július 14-én nyílik Pá­rizsban, a francia forrada­lom 200. évfordulóján. Eszmecsere a kelet—nyugati üzleti kapcsolatok fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) Saját gyakorlatunk kriti­kus felülvizsgálata is erre a következtetésre vezetett ben­nünket. A magyar gazdaság teljesítménye hosszabb ide­je stagnál, nemzetközi ver­senyképessége romlik. Tech­nikai lemaradásunk növeke­dett. A külső eladósodás fo­lyamatát csak átmenetileg, a nyolcvanas évek elején si­került megállítani, de akkor is elsősorban a belföldi fel­használás korlátozása révén. A beruházási ráta nemzet­közi mércével mérve is M­A megújulás halaszthatat­lanná vált. Ez • a felismerés fejeződik ki a párt és a kor­mány programjaiban. Ezt erősítették meg a legutóbbi pártértekezleten született el­határozások. Építeni tudunk eddigi ta­pasztalatainkra és nem le­becsülendő eredményeinkre ezen a téren. Már húsz éve; az 1968-as reform bevezeté­sekor megfogalmazódott: egy kis ország számára az elszi­getelődés megengedhetetlen, a versenyben maradás egyet­len lehetősége a világgazda­sági nyitás, az alkalmazko­dás. Felismertük azt is, hogy a világgazdaságba való Intenzív bekapcsolódás túl­mutat az egyszerű kereske­delmi kapcsolatokon. Magá­ban foglalja a műszaki együttműködést, kooperációt, vegyes vállaltatok alakítását, a működő tőke bevonását is. Felzárkózni a világ legfej­lettebb államaihoz csak ak­kor lehetséges, ha Malakít­juk azokat a hazai politikai és gazdasági feltételeket, amelyek erre késszé és ké­pessé tesznek bennünket, s ha fokozatosain lebontjuk azokat a mesterséges falaikat, amelyek vállalatainkat a vi­lággazdaságtól elválasztják. Grósz Károly a továbbiak­ban részletezte azokat a lé­péséket, amelyekkel a kor­mányzat igyekezett és igyek­szik ösztönözni a vállalkozá­sokat, a külföldi tőke bevo­nását. Szólt az adóreform bevezetéséről, a ma még sze­rény formában működő ér­tékpapír-piac kialakításáról, a nemzetközi pénzügyi in­tézményrendszerbe történő bekapcsolódásunkról.. Hang­súlyozta, hogy az állam gaz­dasági szerepe megváltozott: Arra is számítunk, hogy az adminisztratív és infor­mális korlátozások gyors ütemű lebontása, a pénz­ügyi támogatások visszaszo­rítása, a piaci lehetőségek és kockázatok növekedése nyo­mán a vállalatok és az ál­lam korábbi viselkedési nor­mái megváltoznak. Újítások­ra és megújulásra van itt is szükség. A változásoknak olyan erősségűeknek kell lenniük, amelyek valóban magukkal hozzák a gazda­sági megélénkülést, megin­dítják azokat a gazdaság- szerkezeti változásokat — a termelési tényezők átcsopor­tosulását —. amelyek majd a kibontakozás szilárd bázisát képezik. Sok ország sikeréből és kudarcából tanulva, de a sa­ját közelmúltunkból is okul­va tudjuk, hogy mindehhez határozott politika és olyan program szükséges, amely a társadalom politikailag ak­tív részének, a vállalatok ve­zetői gárdájának a bizalmát bírja. Külföldi gazdasági partnereink is csak ilyen po­litikát tekintenek hiteles­nek. Reálisan látjuk, hogy a vi­lágméretű átrendeződés so­rán növekszik a különböző országok fejlődési esélyeinek különbsége. De abban is biztosak vagyunk, hogy ez nem eleve elrendelt kény­rívóam, körülbelül 15 száza­lékkal csökkent. E forrás megszűntével utóbb az élet- színvonal csökkenése is el­kerülhetetlenné vált. A gaz­daságpolitika arra a feltevés­re épített, hogy a belföldi felhasználás szigorú korlá­tozása az exportképességük növelésére készteti a magyar vállalatokat, s megindul egy olyan átstrukturálódási fo­lyamait, amely a jövedelme­ző tevékenységek fellendülé­séhez vezet. A kényszerítő, illetve az ösztönző közgaz­dasági környezet híján azon­ban ez a feltételezés nem bizonyult reálisnak. háttérbe szorul az igazgatás, előtérbe kerül az irányítás és a külgazdasági kapcsola­tokban a szolgáltatás. — Reformprogramunk lé­nyege a szocialista, tervsze­rűen orientált piacgazdaság kifejlesztése! Ebben a piac a gazdaságot egészében in­tegráló intézmény. Eddig az volt az álláspont, hagy ahol a tervszerű állami irányítás nem bizonyul hatékonynak, ott kell teret engedni a pia­ci mechanizmusnak. A szo­cialista piacgazdaságban vi­szont fordított a logika: ahol a piac nem bizonyul társa­dalmilag hatékony vagy el­fogadható koordinációs me­chanizmusnak, ott van szük­ség a nem piaci eszközök ér­vényesítésére. Tisztában vagyunk vele, hogy mindezeknek szigorú feltételei vannak. Az admi­nisztratív korlátok leépítésé­nek kemény pénzügyi poli­tikával és a csődtörvény kö­vetkezetes alkalmazásával kell párosulnia. A kormány­nak olyan intézkedéseket kell tennie, amelyek a vál­lalatokat fegyelmezett pénz- gazdálkodásra késztetik. Egyidejűleg szigorú takaré­kosságot kell megvalósíta­nunk az államháztartás ki­adásaiban. A gazdaságtalan területek kezelésére vonat­kozó szabályok akkor is ér­vényesítendő^ ha ez kapaci­tás-kihasználatlanságot, át­meneti munkanélküliséget és rövid távon gazdasági vesz­teségeket is okoz. A foglal­koztatási problémákat erre a célra szervezett, önálló és hatékony intézményekkel, nem pedig a kilátástalan helyzetű tevékenységek mes­terséges életben tartásával kell megoldani. szerpálya, amelynek a nem­zetgazdaságok tehetetlenül ki vannak szolgáltatva. Erő­síti ezt a felfogásunkat, hogy a legfejlettebb országok és jónéhány újonnan iparoso­dott ország sikerrel indult el a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás útján. Számos reménytelen helyze­tűnek vélt ország stabilizál­ta gazdaságát. Nem egy fej­lett ország kezdeményezett és minden bizonnyal előbb- utóbb sikerre visz komoly strukturális változásokat. Ezekben az országokban megfigyelésünk szerint a kormányzati költségvetésből kevesebbet fordítanak a nem eléggé gazdaságos tevékeny­ségek, vállalkozások stabili­zálására. Csökkentik a tá­mogatásokat, határozott ta­karékossági programokat hajtanak végre. Ugyanakkor a monetáris irányítás, a tő­kepiac révén gondoskodnak arról, hogy a pénz és a ter­melési tényezők oda ára­moljanak, ahol a piaci pers­pektívák biztosnak tűnnek, a jövedelmezőségi kilátások jók. Az ilyen pénzügyi rend­szer, illetőleg gazdaságpoli­tika a világgazdaság által el­ismert teljesítmények növe­lésére ösztönöz, nem védeke­ző, hanem offenzív. Erősíti a vállalkozást, ezen belül a Ms és közepes méretűeket, meg­szilárdítja a gazdálkodási­pénzügyi fegyelmet az álla­mi szektorban. Nem titkol­juk, hogy tanulni tikárunk tőlük. Eközben viszont nem lá­tunk okot arra, hogy ne ra­gaszkodnánk a múltban el­fogadott és időt álló szoci­alista értékeinkhez. Éppen ezek bázisán akarjuk rend­szerünk működését haté­konnyá tenni, ami szükség­képpen feltételezi a „vesztett illúziók” bátor elhagyását. Ebben az új helyzetben sem látjuk veszélyeztetve társa­dalmunk szocialista jellegét. A tulajdon meghatározó ré­sze közösségi marad. Az ál­lam továbbra is kötelességé­nek tartja, hogy az önhibá­jukon kívül hátrányos hely­zetbe kerülőket intézménye­sen védelmezze. A gazdasági folyamatok irányításában fokozottabban számítunk az emberek tudatos, demokra­tikus részvételére. Szocialis­ta rendszerünket meg akar­juk tisztítani azoktól a gátló tényezőktől, amelyek szub­jektív emberi hibák nyomán rakódtak rá, szerkezetét ez­zel párhuzamosan igazítjuk a •kor követelményeihez. Ügy érezzük, hogy meg tudjuk teremteni az ehhez szükséges társadalmi kon­szenzust itthon, és törekvé­seinkkel bizalmat ébresz­tünk külföldi partnereink­ben. Ehhez nélkülözhetetlen­nek tartjuk a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztését, hogy e kap­csolatok a kölcsönös előnyö­kön és a vállalkozói kezde­ményezéseken alapuljanak. Cél a kapcsolatok bővítése A kelet—nyugati kapcsola­tok bővítése közös erőfeszí­téseket igényel. A partnerek­kel közösen meg kell nyit­nunk egymás számára a pia­cokat. A mi részünkről a modem üzleti élet intézmé­nyi rendszerének kifejlesz­tése a legaktuálisabb fel­adat.-----Az elmondottakkal azt s zerettem volna érzékeltetni, hogy a magyar kormány ki­emelt feladatának tartja a világgazdaságba való beil­leszkedést. Felismertük en­nek sorsformáló hatását a magyar gazdaság moderni­zációjában. Meggyőződjem, hogy ez a konferencia ehhez is sok segítséget ad szá­munkra. Munkájukhoz a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa és a magam nevében sok sikert kívánok — mon­dotta befejezésül Grósz Ká­roly, szívből gratulálva a konferenciára alkalmat adó lap centenáriumán a lap szerkesztőinek, munkatársai­nak, köszöntve egyúttal a Financial Times olvasóit. Ezután David Mellor. a brit parlament tagja, állam­miniszter beszélt a két or­szág javuló gazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatairól. Elmondta: a brit kormány továbbra is támogatja Ma­gyarországnak a Közös Pi­accal folytatott tárgyalásait és mindent megtesz annak érdekében, hogy minél előbb létrejöjjön a kereskedelmi egyezmény. Szorgalmazza a két ország közötti pénzügyi, banki együttműködés fej­lesztését is, és támogatja a budapesti és a londoni ér­tékpapírpiac fejlődő kapcso­latait. A továbbiakban számos előadás hangzott el a kelet— nyugati gazdasági kapcsola­tok jövőjéről, a gazdasági fejlődés helyzetéről egyes kelet-európai országokban. Több előadó ismertette a Lengyelországban, Szovjet­unióban körvonalazódó új gazdasági reformtörekvése­ket. Szorgalmazzuk a működő töke bevonását Gazdaságunknak meg kell újulnia

Next

/
Thumbnails
Contents