Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
& IfAra: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évf. 148. sz., 1988. június za., szerda _____A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Financial Times budapesti konferenciáján Eszmecsere a kelet—nyugati üzleti kapcsolatok fejlesztéséről Grósz Károly mondott beszédet A Financial Times rendezésében kétnapos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A konferencián — amelyen Nyugat- és Kelet-Európából érkezett szakemberek tartanak előadásokat az üzleti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, a szocialista országok gazdasági reformtörekvéseiről — több mint 100 üzletember vesz részt, vállalatok, bankok, különböző intézmények magas beosztású képviselői. A tanácskozást Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Elöljáróban hangsúlyozta: nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a konferenciát Magyarországon rendezik. Abban az országban, amely mélységesen érdekelt a helsinki folyamat elmélyítésében és kiterjesztésében, s ennek kezdettől fogva aktív részese. — A nemzetközi életben, a kelet—nyugati viszonyban — mindenekelőtt a két vezető nagyhatalom közeledésének következtében — kedvező tendenciák vannak felerősödőben, ami visszamenőleg is igazolja, ugyanakkor a jövőt tekintve méginkább aláhúzza a kis és közepes országok ezzel kapcsolatos erőfeszítéseinek jelentőségét. Mindez az egész emberiség számára reális perspektívába helyezi a világbéke megőrzését, a feszültségektől mentesebb világ megteremtését, az egyes országok és országcso- portok közötti sokoldalú és tartós együttműködést, függetlenül ezék társadalmi berendezkedésétől, illetőleg attól, hogy azonos, hasonló vagy eltérő gazdaságpolitikai filozófiát vallanak-e. — Meggyőződésem, hogy tanácskozásunk fontos hozzájárulás lesz annak a közismert ellentmondásnak a feloldásához, ami röviden úgy jellemezhető, hogy miközben aiz első és harmadik „helsinki kosár” terén az utóbbi évékben jelentős előrelépés tapasztalható, a másodikról ezt nem mondhatjuk él, mert a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésben jóval a kölcsönös lehetőségek határai alatt maradtunk. Itt az ideje, hogy e tekintetben is a közös érdekek alapján cselekedjünk. Mi abból indulunk ki, hogy a világgazdaságban kibontakozott folyamat nem egyszerűen konjunkturális válság, hanem mélyreható strukturális változások kezdete, amelyben növekszik a lukat és politikai közéletüket is jellemezte. Ezért állítjuk teljes meggyőződéssel, hogy nem a szocializmus rendszere került mostanában válsághelyzetbe, hanem azok a módszerek merültek ki, amelyeket eddig alkalmaztunk. Amelyek például nem tették lehetővé, hogy a közösségi tulajdon alapján kialakuljanak az egyéni és csoportérdekeltség hatékony formái. A Szovjetunióban egyre markánsabban érvényesülő gorbacsovi irányvonal azt a mély felismerést tükrözi, hogy átfogó — vagyis nemcsak a gazdaságra korlátozott — reformok hiányában a szocialista országok versenyképessége történelmi MA: Mai madonnák 4. oldal Küiönbéke helyett összefogás 5. oldal üzembe helyezték Veszprémben az új telefonközpontot. A város és körzetéhez tartozó 15 helység távbeszélő helyzete ezzel jelentősen javult, mert az eddigi ötezer-háromszáz helyett 17 ezer 200 vonal működik. Ez a korábbi kapacitás háromszorosát jelenti. A távhívó vonalakat ezzel egyidöben kétezcr-nyolcszázra bővítik. Képünkön az interurbán-kap- csoló terem (Fotó: MTI) Képünkön Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke Otto Wolff von Amerongen, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnöke társaságában a konferencián (MTI — Telefotó) kölcsönös egymásra utaltság, s ami mindenkitől gyökeresen új szemléletet és gyakorlatot követel. Önök jól tudják, hogy a világgazdaságban lezajló folyamatok a kelet-európai régiót nehéz helyzetbe hozták. Szeretném emlékezetükbe idézni, hogy ezek az országok szocialista keretek között, néhány évtized alatt tetemes részt dolgoztak le több évszázados hátrányukból, amely nemcsak közvetlenül a gazdaságukat, hanem a munkakultúrájukat, általános műveltségi színvonamértékben forog kockán. A versenyképesség helyreállítása nélkül a fejlődés fő áramlataitól való végzetes elszakadás fenyeget. Az a tény, hogy a konferencia munkájában szocialista részről nemcsak hazánk, hanem Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió képviselői is részt vesznek, világosan mutatja törekvéseink megalapozottságát és időszerűségét. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Nagy Sándort választották meg a SZOT új főtitkárának Vita a bérpolitikai reformról Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A tanácsülés első napirendi pontként személyi kérdésekben döntött. Az Országos Tanács kérésükre, nyugállományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerésével, eddigi munkájukat méltatva és megköszönve felmentette Gáspár Sándort a SZOT elnöki tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából; Baranyai Tibort a SIZOT főtitkári tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából. Az Országos Tanács dr. Nagy Sándort, a SZOT titkárát megválasztotta a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkárává. A SZOT, nyugállamányba vonulásuk miatt felmentette elnökségi tagságukból Dajka Ferencet, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát és Gyöngyösi Istvánt, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát. Somogyi Gyulát, az építők szakszervezetének főtitkárát és Paszternák Lászlót, a Vas-. Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát kooptálta a SZOT tagjainak sorába. Főcze Lajost, a Vegyipari Dolgozók szakszervezetének főtitkárát, Paszternák Lászlót és Somogyi Gyulát megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának. A tanácsülés a továbbiakban megvitatta a bérpolitikai reform szakszervezeti koncepciójáról szóló előterjesztést, amelyhez Nagy Sándor főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott, hogy a szak- szervezetekre jelentős szerep hárul a társadalmi-gazdasági megújulási folyamatban. Egyfelől erős, határozott gazdasági vezetésre, a munkában világos és szigorú követelményekre, másfelől erős. határozott, felelősen politizáló szakszervezetre van szükség — mondotta. Részletesen szólt az ország gazdasági helyzetéről, kitért arra, hogy fenyegetően megnőtt az ország konvertibilis adósságállománya, magasra szökött a költségvetés hiánya, számos területen megbomlott a teljesítmények és a jövedelmek közötti egyensúly. Ilyen körülmények között szigorító, elvonó intézkedések egész sora látott napvilágot, ezeknek nagyobb hatékonyságra kellett volna ösztönözni, de nem váltottak ki fordulatszerű változást a gazdaságban. Mindez a szakszervezeti mozgalomtól is azt kívánja, hogy alternatívákat, szociálpolitikai programokat dolgozzon ki, s ez egy szakszervezeti törvény megalkotását is igényli. Szükséges, hogy a szakszervezeti mozgalom alapos elemzőmunka, a tagság széles rétegei véleményének megismerése után alakítsa ki magatartásának fő irányait, és nézzen szembe azokkal a kihívásokkal, amelyek mind a gazdaságban, mind a szak- szervezeti mozgalomban felgyülemlett problémák formájában nap mint nap éri. E felfogás alapja az a politikai bizalom, amely egy elkötelezett, a párt vezető szerepét elismerő és támogató, mindamellett önálló véleménynyilvánítási és akciószabadsággal rendelkező érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetnek, azaz egy klasszikus értelemben vett szakszervezetnek szól. Olyan szakszervezetnek, amely egy hatékonyan működő szocialista társadalom létrehozásán munkálkodik. Olyan társadalomén. amelyben az emberek munkájuk révén boldogulnak, amelyben meggyőződéssel és saját törekvéseik valóra váltásán is alapuló önbecsüléssel kötődnek a nemzet dolgaihoz, múltjához, jelenéhez és jövőjéhez — mondta befejezésül a SZOT főtitkára. A Szakszervezetek Orszá(Folytatás a 3. oldalon) Antennák Karcagról Célgépek segítik az antennák összeszerelését Készülnek a kettes program vételére alkalmas antennák (Fotó: D. G.) Gondosan ellenőrzik a késztermékek minőségét A BHG Híradástechnikai Vállalat karcagi gyárában tető- és szobaantennákat valamint teleszkópos és autórádió antennákat gyártanak. A hazai kereskedelem részére a tévé kettes programjának vételére alkalmas tetőantennákat készítenek kétféle változatban. Kiterjedt üzleti kapcsolatuk van a Hirschmann céggel, amelynek elsősorban különböző típusú szobaantennákat gyártanak nagy mennyiségben, részben a partner által biztosított, részben hazai alkatrészekből. Az itt készült szobaantennák egy része már a belföldi forgalomban is kapható. Felvételeink a gyárban folyó munkába nyújtanak bepillantást. t A szobaantennák gyengeáramú szerelvényeit műszerekkel ellenőrzik Exportbővítő pályázatok A hosszú távra szóló exportbővítő pályázatoik eddigi eredményeiről és a pályázati rendszer tapasztalatairól kedden sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Minisztériumban. Elmondták, hogy a kormányzat két és fél évvel ezelőtt hirdette meg a pályázatot, s eddig több mint 300 gazdálkodó nyújtotta be pályamunkáját. Időközben a feltételeket korszerűsítették, módosították, egy részük ez év elején lépett, életbe. A pályamunkák közül a tárcaközi bizottság eddig 244-et fogadott el, s ennék alapján létrejötték a megállapodások. A legtöbb pályázó a gépipari, az elektronikai és a vegyipari ágazatból került ki. A megállapodások összesen mintegy- 150 milliárd forintnyi export-többletet tartalmaznak, amelyet általában öt év alatt kívánnak teljesíteni. Mindehhez jelentős felhalmozási adó- i'lletve áfa-kedvezményt biztosítanak.
