Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-11 / 111. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 MÁJUS 11. Abádszalók várja a turistákat Javul az ellátás, tisztább lesz a környezet Szezon előtti szemle a Tisza-tónál A szakemberek és a hatóság képviselői ma tekintik meg az abádszalóki strandot, hogy aztán megnyithassák a fürödni vágyók előtt. Egy-egy igazi kánikulai napon 3—5 ezer, hétvégén pedig 8—10 ezer turista is vendégeskedik Abádszalókon, a Tisza-tó partján. Tavaly 46 ezer vendégéjszakát töltöttek a községben a pihenni vágyók. Mit tud adni az ide érkezőknek Abádszalók a tó szépségén kívül? Az elmúlt évi tapasztalatok mutatjuk, hogy van mit javítani a kánikulai időszak ellátásán. Tavaly nyáron az alapvető élelmiszerek és háztartási áruk folyamatos biztosítása is gondot jelentett. Még mindig nem tudták megoldani, hogy állandóan lehessen például kenyeret kapni. A kora reggeli szállítás fél kilenc körül elfogy, aztán már csak 11 órakor kapnak újra pékárut. A tejjel nincs probléma, mert amióta a féltartós tej forgalomba került, szinte mindig lehet tejet kapni a boltokban. A tavalyi vendéglátás nem mondhatta magáénak a kulturált étkeztetést. A legtöbb turista étkeztetését az áfész- étteremben oldják meg. Nincs azonban szakképzett szakácsuk, így a minőséget, és időnként a mennyiséget is kifogásolják az étkezők. Javítani kell a Kemping bisztró és a Tó vendéglő kínálatát is. A vendéglőben gyakran előfordult, hogy délben még nem tudtak menüvel szolgálni. Mivel több mint háromszáz üdülőtelek van a községben és környékén, fontos, hogy az építkezők helyben megkapják az anyagok nagy részét. A Tüzép-telep kínálata azonban ezt nem tette lehetővé. Az elmúlt évi hiányosságok jórészt meghatározzák az idei feladatokat. Mit tesz, mit tehet az abádszalóki tanács, a kereskedelmi és vendéglátó egységek (állami és maszek), hogy a pihenni vágyók jobban érezzék magukat, beszerezhessék, amire szükségük van? A tanács felhívta a kereskedelmi, vendéglátó egységek üzemeltetőinek figyV- mét, hogy nagyobb tisztaságot, rendet tartsanak a környezetükben. Az igény konkrétan úgy fogalmazódott meg, hogy reggel 9 óráig minden egység körül tegyenek rendet. Júniustól egy közterületfelügyelőt is alkalmaz a tanács, akinek feladata a rend, a tisztaság felügyelete, bírságolási joggal is rendelkezik. Júniustól két mezőőr is munkába áll, akik elsősorban a zártkertek környékén ügyelnek a rendre, és megakadályozzák, hogy illegális szemétlerakóhelyeket alakítsanak ki. Egyébként az idén a tanács felülvizsgálja a vendéglátó egységek osztálybasoro- lását. Azokat a vendéglőket, bisztrókat stb., amelyek nem felelnek meg kategóriájuk követelményeinek, visszaminősítik. A szabadstrand területén elárusítóhelyet alakít ki a tanács. Itt a helyi kistermelők helypénz fizetése nélkül árulhatnak zöldséget, gyümölcsöt. A boltoktól, üzletektől elsősorban azt várják, teremtsenek olyan helyzetet, hogy tejet, kenyeret, töltelékárut mindig lehessen kapni. Felmerült a vasárnapi nyitva tartás gondolata is, egyelőre nem született döntés ebben a kérdésben. A bisztróktól, vendéglőktől kérik, hogy a meleg ételek teljes választékával várják a vendégeket. A magánjárusítóknak is van mit tenniük azért, hogy az Abádszalókra érkezőket minél kulturáltabb körülmények között szolgálják ki. A tanács felhívta a figyelmüket a nyitva tartási rend betartására. Előfordul ugyanis, hogy például este nyolcig tart hivatalosan nyitva az egység, és tízkor még ott iszogatnak az emberek. Ha igény van rá, kérni kell a nyitva tartási idő meghosz- szabbítását. Május elsejétől a helyi Tüzép-telepet a Középtisza- vidéki Áfész és a Tüzép közösen működteti, így várható, hogy többféle építőanyag kapható majd. Űj fejlesztésekkel teszik komfortosabbá a nyáron idegenforgalmi központtá váló Abádszalókot. Hamarosan átadják az általános iskola új szárnyának tetőterében kialakított panziót, amelynek 26 szobájában ötvenkét turistát fogadhatnak. Folytatják az üdülőterületen a holtág feltöltését. Üj burkolt utakat adnak át — a Kossuth és a Damjanich út is aszfaltot kap. Utat és parkolót építettek Tiszader- zsen. Az idén kezdik a szennyvíztársulat szervezését. A tervek szerint a szennyvíztisztítómű és a gerincvezeték lakossági és vállalati hozzájárulással két év múlva elkészül. P. É. Zápor után napfényes folytatás Sikeres MHSZ-vetélkedö Tiszaföldváron „Az év lakóháza M987” Huszonegy pályázó, nyolc díjazott Első helyezett a Muhari házaspár pályamunkája Az idei pályázaton első díjat kiérdemelt, Szolnok, Bán utca 7. szám alatti lakóház A Szolnok Megyei Tanács Tervező Beruházó Vállalata adott otthont hétfőn „Az év lakóháza 1987” című megyei pályázat ünnepélyes eredményhirdetésének. Az ötödik alkalommal megrendezett megyei pályázat célja a magánlakás építés műszaki színvonalának emelése, a szebb, esztétikusabb s gazdaságosabb megoldások elterjesztése, egyszerű, hagyományokat őrző s az életmódváltozásokat is figyelembe vevő lakóházak építése, s a magántulajdonú épületeinkkel településeink és környezetünk fejlesztése. A pályázaton bármely 1983—87 között Szolnok megyében épült magánkezdeményezésű lakóház részt vehetett. A 21 pályázat közül a zsűri, amely a Hazafias Népfront, a KISZ, a tervezők, kivitelezők, s hatóságok képviselőiből állt, nyolc lakóházat díjazott, s ezek mindegyikéről el lehet mondani, hogy építészetileg jól átgondolt, egyszerű, tetszetős; nélkülözik a túlzott hivalkodást, szakszerű a kivitelezésük, s méreteik is megfelelnek egy átlagos családiházénak. Mintául szolgálhatnak a kisebb pénzű, de igényes családi házra vágyóknak. A megyei versenyben első helyezést ért el Muhari Zoltán és feleségének családi háza (Szolnok, Bán u. 7. sz.), melynek tervezője s műszaki felelőse Barabás Erzsébet, második díjat kapott dr. Kapitány István és felesége otthona (Szolnok, Tabán 74. sz.), az épület tervezője Nagy István, kivitelezője Bodnár István. Hárman értek el harmadik helyezést, egy lakóház különdíjban s kettő dicséretben részesült. A díjakat Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese adta át. » * * Muhari Zoltán és felesége majdani családi házuk elképzeléseivel Barabás Erzsébetet keresték meg. Beszélgetéseik során az elképzelésekből tervek lettek, 1986 októberében a tervezőasztalon már „állt” a ház. — 1987 április első hetében kezdtük az építkezést, s októberben már beköltöztünk. Saját magunk szerveztük a munkát, így biztos volt, hogy olyan lesz, amilyenre elterveztük — mesélte Muhari Zoltánné. — Az építőanyagot nem volt könnyű beszereznünk, különösen sok gondot okozott a BRAMAC cserép megvásárlása, de végül is sikerült. — Mennyibe került ez a 128 négyzetméteres lakás? — Ahogy számolgattuk, négyzetmétere 11 ezer 400 forintba került. Barabás Erzsébet öt éve végzett az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán, eddig öt családi házat tervezett. — Kinek az ötlete volt, hogy pályázzanak az év lakóháza címére? — A városi tanács műszaki osztályától kerestek meg bennünket (az építtetőt és a tervezőt), és ők hívták fel a figyelmünket a pályázatra. — Mennyire kötik a tervezők kezét a rendeletek, szabványok? — Általában adott a beépítési százalék, az előoldal kert, a tető formája, a homlokzat, 1986 óta szabadabban dolgozhatunk. Erre a lakásra az előbbiek nem vonatkoztak, ugyanis sarok telken épült és egyéni elbírálás alá esett, a tervezésnél és a kivitelezésnél is törekedtünk arra. hogy korszerű, gazdaságos építőanyagokat, műszaki megoldásokat alkalmazzunk — így például a falak THERMOTON téglából készültek, a lakásban padlófűtés van. Jelenleg egyszintes a ház, de lehetőség van a tetőtér beépítésére is. K. Zs. A pályázat második helyezettje is egy szolnoki, a Tabánban felépült családi otthon lett Megyeiek a díjazottak között A mezőgazdaság diákszemmel Új hazában Külföldi állampolgárok — Megeszem a tornacipőm, ha ma itt verseny lesz! — mondta kora reggel az előző napi hatalmas zuháré után az egyik vendég Tiszaföldváron a Szocialista hazánkért MHSZ-vetélkedő megyei döntőjében. Elhamarkodott állítás volt, hiszen az Adidas sok mindenre alkalmas, amelyek közé azonban aligha tartozik a falatozás: bár szó, ami szó, a szabadtéri pálya átmenetileg tényleg siralmas állapotba került. A kúszófolyosón jó tízcentis víz kellemetlenkedett, de a pálya többi része is inkább az Ecsedi-láphoz, mint a Hortobágyhoz hasonlított. Igaz, aki az itteni talajokat ismeri, bízott abban; nincs az az égi áldás, amelyet ne szívna taplóként magába a föld. Így is történt, és mire kilencet mutatott az óra, az MHSZ-bázis környékén az úttörők már nekivághattak a 400 méteres távnak. A pályán volt lövészet, palánkmá- szás, billenő gerenda, gránátdobás, kúszás, árokugrás. Némi meglepetésre a vörös nyakkendősök között a fizikai számok lebonyolítása után holtverseny alakult ki Kisújszállás, Kunszentmár- ton és Szolnok versenyzői között. A középiskolásoknál a szolnokiak jeleskedtek, míg a felnőttek mezőnyében a tiszafürediek kerültek „félidőben” a kilenc város versenyében az élre. Ekkor ösz- szesítésben Tiszafüred, Szolnok, Kunszentmárton volt a sorrgnd. Igaz, akik a forgatókönyvet ismerték, tudták, nem dőlt még el semmi, hiszen sejteni lehetett, hogy a délutáni elméleti feladatok alaposan „szétrázzák” a mezőnyt. Ez csak részben valósult meg, hiszen a közel két és félóráig tartó második forduló — amelyet a Lenin Tsz nagytermében tartottak — az élen hallatlanul szoros küzdelmet hozott. A kacifántosnál kacifántosabb kérdések, feladványok megoldása közepette szó szerint ugyan úgy rágta a ceruza végét a verseny legfiatalabb ja, az ötödikes cserke- szőlői Szombati Zoli, a törökszentmiklósi Skrán Katalin, mint a korelnök, de roppant lelkes 48 éves kisújszállási Mészárovics Imre, aki bizonyára pár hajszálat megint veszített az amúgy sem sokból. ízelítőül néhány rejtvény, amellyel bírókra kellett kelni a felnőtteknek: soroljanak fel legalább négy jelentős eseményt, amelyek 1848. március 15-höz fűződnek; mi volt Kun Béla funkciója a Tanácsköztársaság idején. A középiskolások efféle feladványokat kaptak: írjanak gyorsan minél több olyan szólást, közmondást, amelyek a katonai renddel kapcsolatosak: ki mondta az idézett mondatot „Leborulok a nemzet nagysága előtt...” De nem volt egyszerű a legkisebbek. az általános iskolások feladatsora sem hiszen többek között nekik kellett megnevezni a statárium szó jelentését; arra válaszolni, melyik városban halt meg Kossuth; összegyűjteni egy perc alatt, milyen haderőnemeket alakítottak ki a Varsói Szerződésben stb. A győzelemért kiélezett küzdelem folyt a kunhegye- si diákokra épülő kisújszállási gárda, meg a szolnokiak között. Végül is a több mint 23 ezer indulót megmozgató nagy seregszemle megyei döntőjében ahová a kilenc város legjobb 12—12 versenyzője jutott — Szolnok, Kisújszállás, Jászberény képviselői állhatták a képzeletbeli dobogó első három helyére. Igaz, még egy aranyérmet kioszthattak volna a rendezőknek a Tisza- földvári Lenin Termelőszövetkezet aktivistáinak, a pergő ritmusú, zavartalan lebonyolításért. Mindezek után délután négyre kiderült, hogy a szolnokiak, az úttörő Molnár János, Bartha Péter, Tóth Tamás, Hidasi Szabolcs, a gimnazista: Vincze László, Trencsényi Tibor, Freytág Péter, Koltay Zsolt; továbbá Zsigri György, Kazai Sándor, Németh Géza és dr. Vo- na László, kiegészülve egy rendőrrel, három katonával, két-két határőrrel és munkásőrrel képviseli medvénk színeit június 4-én Debrecenben, ahol az országos döntőbe jutás a cél. Csak emlékeztetőül: ehhez hasonló, ezreket megmozgató nagy verseny öt évvel ezelőtt folyt megyénkben, Nekem szülőhazám címmel, amelyet végül Szolnok megye nyert meg Pákozdon. D. Szabó Miklós Az idén tizennyolcadik alkalommal hirdették meg a Hazánk mezőgazdasága diákszemmel című pályázatot. A 18 év alatt összesen hatvanezer 623 pályamunkát készítettek az általános és középiskolai tanulók. Az idei felhívásra háromezer 666 dolgozatot, rajzot, textilt, ba- tikot, kerámiát és kisplasztikát küldtek be a diákok. Az általános iskolások pályázatának eredményhirdetését szombaton tartották meg Budapesten. A megye kisiskolásai közül rajz kategóriában Bélley Nóra, a Mezőtúri 3. Számú Általános Iskola tanulója munkáját díjazták. A dolgozatok kategóriájában Csató Roland és Nagy Tibor második Kardos Gyula és Tóth László harmadik díjat Faragó Anikó és Tősér Mária pedig jutalmat kapott, ök valamennyien a Jász- szentandrási Általános Iskola diákjai. A legsikerültebb pályamunkákból kiállítás is nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A kiállításon a díjazottakon kívül a jászapáti általános iskola tanulóinak munkái is láthatóak. A középiskolások pályázatának eredményhirdetését május 21-én tartják meg. Hetek óta olvashatunk is róla: nemcsak hazánkfiai kérnek ilyen-olyan okból engedélyt némely országokban a letelepedésre, hanem külföldiek is itt, Magyarországon. Legtöbben egyébként magyar anyanyelvűek, magyar nemzetiségűnek is vallják magukat. Az utóbbi időben számosán érkeznek Romániából, sokan közülük menedéket kérve — írják külföldi lapokban —, s meglehetősen nagy számokat közölnek olvasóikkal. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes nemrégiben nyilatkozta a televízióban, hogy tavaly kevés híján kilencezer letelepedési kérelmet nyújtottak be román állampolgárok, az idén pedig körülbelül négyezren tartózkodnak hivatalos román engedéllyel itt — írja a Magyarország. Kár is volna egyéb adatokat sorolni, találgatni. Sokkal inkább érdekes a tény, hogy a külföldről érkező, legtöbbször csak a legszükségesebb ruhákat magáénak tudó férfiak, nők és gyerekek nem maradnak magukra. Sok helyütt az egyházak fogadják őket, meleg étellel, némi segéllyel és ruhával is ellátva a rászorulókat. Szolnok megyében — tudhattuk meg a megyei tanács munkaügyi osztályán — nem jelentkeznek tömegesen a külföldről érkező, letelepedni szándékozók. Januártól napjainkig csupán tizenöt munkavállalási engedélyt adtak ki. E csekély számra tekintettel nem is alakult még koordinációs bizottság, bár szükség esetén azonnal megalakulna. A munkaügyi osztály egyébként fölmérte a munkahelyeket, főként azokat veszik számításba, amelyek munkásszállást is biztosítanak. Külön fogadókészséget csak a Szotév jelzett eddig. A munkavállalási engedélyt kérők egyharmada felsőfokú végzettségű volt, nagyobb részük szakmunkás, csupán ketten szakképzetlenek. (ök is találtak megfelelő munkát maguknak). A fentiekből kiderül, hogy a megyei Vöröskeresztnek sem szaporodott meg a dolga. Ott arról tájékoztattak bennünket, hogy mindazok, akik pénzbeli segélyt kívánnak fölajánlani, keressék a helyi vöröskeresztes aktívákat, náluk igényelhető a befizetéshez szükséges csekk.
