Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁJUS 31. —JogyzetlapoK Talpalatnyi éden VONZERŐ NÉLKÜL? : Volt, nem lesz diákhotel Szolnokon vezetes városaiból, Észak - Magyarországról. Sajnálom, sajnálhatjuk, hogy bezárt, megszűnt, s itt ülünk azóta is — immár évtizede — nyakunkban az ön- - ként vállalt bánattal; nincs*»' ennek a városnak vonzereje! Ezért örültem tavaly nyáron a KISZ kezdeményezésének, az építötábori diákhotelnek. Szolnok is „kapott”, rendezhetett, formálhatott magának egy ilyen diákhotelt. Az építőtábori diákhotelek rendszere végtelenül egyszerű, ötletes; a KISZ meghirdeti, hogy az ország mely városaiban, hol találnak olcsó — éjszakánként 6ű—90 forintos — szállást a fiatalok. A hoteleket középiskolás diákok működtetik — ők így építőtáboroznak. Elvégeznek mindenféle munkát, amit egy szálloda alkalmazottai. Számukra együtt a munka, a pihenés, a kikapcsolódás. A szolnoki diákhotelt tehát a KISZ KB kezdeményezte. A célra legalkalmasabbnak a Költői úti leány- kollégium találtatott, a maga hetven ágyával. A „hotelportásokat” úgy válogatták össze az idegen nyelvet valamilyen fokon beszélő középiskolások közül, hiszen külföldi vendégeket, turista- csoportokat ígért a KISZ. Nem jöttek. Szállingóztak egyébként az olcsó szállásra vágyó fiatalok. Jó napokon jutottak tízen, tizenketten a . hetven ágyra. Nem éri meg ennyiért nyitva tartani egy diákhotelt — . húzódozott a város, úgyhogy az idén nyárra már nem is nyújtott be hasonló igényt a KISZ. Való igaz: busásan senki sem fog meggazdagodni az ilyen üzleten, hiszen nem arra találták ki! Hátrány a kollégiumnak, mert kénytelen kihagyni vagy egy hét alatt sebbel-lobbal elvégeztetni a nyári festést, mázolást, nagytakarítást. Itt aztán abba is hagyhatjuk a kényelmetlenségek felsorolását, mert egyébként; jó, ha a hozzánk látogató, vékony pénztárcájú diáknak van hol — nem elit, de tisztességes körülmények között — álomra hajtania a fejét, s nem kényszerül „csövezni”, bokrokban, erdőben bújkálni. Jó annak a néhány szolnoki középiskolásnak, mert életükben talán először bíznak rájuk önállóan elvégzendő, felelősségteljes munkát, s ha nem is idegenvezetőként, de otthonosan mozgó bennfentesként igazíthatják útba társaikat. És nem utolsósorban jó — lenne — a városnak, Szolnoknak, hogy nyári diákhotellel is büszkélkedhet, hogy nyitott, hogy várja, befogadja fiatal vendégeit. • Hogy van-e ennek a városnak vonzereje, azt elsősorban nem azok mondhatják meg, akiket félkenyér-lán- con köt magához, hanem azok, akik e kikiáltott „sivárság”, üresség ellenére kíváncsiak az Alföldre, a Tiszára stb. Ezért bánom a középiskolás üdülőtábort, ezért bánom a diákhotelt. Egri Sándor Állagmegóvás, értékesítés Leépülő lakásfelújítások Megvitatta a Fogyasztók Megyei Tanácsa Hosszú évek óta csodálok egy idős, fejkendős asszonyt, aki a város forgatagában, a magas házak között, a panelok tövében, egy jó méternyi széles, a bérház hosszához igazodó földcsíkon kora tavasztól késő őszig szorgalmasan termeszti a retket, zöldhagymát, salátát, borsót, babot, majd a paradicsomot és a paprikát, mikor mit. Az utcaszegély mellett meg a virágai pompáznak, télutón a parányi ibolyatövek, halottak napjáig a krizantémok. A madárcsontú asszonyka — amikor hagyja az idő — a nap jó részét ebben a magateremtette édenben tölti. Megfigyeltem, hogy évekkel ezelőtt még milyen csenevészek voltak a zöldségféléi, virágai. A betonóriások irigyek a parányi kertre, ahol tudják, elfogják előle a Nap sugarait. A „kert" keleti oldala csak reggelente kap valamicske melengető fényt, de a parcella másik végére már jobban odakacsingat a napsugár. A növények olyanok, mint az emberek, az egyik csak fényességben érzi jól magát, a másik meg eléldegél az árnyékban is. A néni ezt jól tudhatta, mert a régi kertjében is volt hajdani életének naposabb, meg árnyékosabb oldala is. De az óriásira- nőtt házak között újra meg kellett tanulni a dolgokat, hogy mikor, hová virít be a napsugár, egy-egy ve- rébugrásnyi földet medd.ig melenget a fény. Volt, amikor a vakságban szinte csak gyufaszálnyi maradt a zöldhagymája, a retek meg felmagvadzott a megszorult - melegtől. Biztos bántotla ez. talán azt hihette, hogy már nem szereti őt a föld, hiszen nem termett kedvére való. Ám úgy tűnik, ez az aszr szony a boldog emberek közül való, mert erős: nem hagyta magát legyőzni. Megtanulta, amit kellett. Hamar észrevette, merről süt jobban a Nap, mit ho— Ilyet csak egy buta laikus írhat! — támadt nekem orvos ismerősöm. Először nem tudtam, mire gondol, aztán kiderült; az egyik cikkemben megemlítettem, hogy egy beteg bácsi „hagyatéka” harminc kiló Cavinton volt. A bácsi fölíratta magának, de közben másikat szedett, a Cavinton meg csak gyűlt, gyűlt. Az írásban azt is hangsúlyoztam, hogy ezt a nagy mennyiségű gyógyszert azért fölírta valaki. .. — Miért nem jött el hozzám, hogy elmagyarázzam, mi van a háttérben — okított fölényesen a doktor úr. — Tudnia kéne, hogy a Cavinton abban az időben hiánycikk volt, aki csak tehette, biztonságos készletet „hozott ösz- sze”... És magyarázott még hosszan, lehengerlőn, agresszíven. Próbáltam érvelni; a tények azok tények. A harminc kiló gyógyszer akkor is összegyűlt ott, ahol nem használták. És máshonnan, ahol szükség lett volna rá, talán hiányzott... Nem sikerült meggyőznöm. Azzal a biztos tudattal távozott, hogy a gyógyszerkérdésről csak neki van reális véleménye kettőnk közül. vá kell ültetnie. Egyszóval felismerte a körülményeket, tudja mit kell tennie, hogy boldoguljon. A reményeit, az optimizmusát is csodálom. Kevéske kis pénzéből veszi a magvakat, gumókat, nagy beccsel, szinte szemenként rakja a sorok közé a műtrágyát. Hisz abban, amit csinál, pedig a kert mellett a város forgalma zajlik, mindenféle-fajta ember jár arrafelé, kártékony is, de ez az idős asszony bizonyára úgy gondolja nadrágszíjparcelláján. ha ő tiszteli a mások munkáját, akkor nehezen fölnevelt növényeinek sem eshet semmi bajuk. Látszik pedig, nehezen hajlik már a dereka, hunyorog a szem is, de a „kert” évről évre egyre szebb lett. az idén már teljességében pompázik. Nemcsak a csodálat állít meg, ha arrafelé-.járok, hanem a mindig rohanó emberek izgágaságával valószínűleg irigylem is ezt az asszonyt, akit a kőrengetegbe kényszerített a városrendezés. Biztos sajnálta hajdani édenét. de veleszületett intelligenciájával tudta, hogy a keser- géssel semmire se megy. Meglátta a lehetőséget, hogyan mentheti át régi önmagát a betonházak fény-árnyék játékába, és miképpen alakíthatja örömére a parányi földet. Lehet persze az is, hogy nem a belső indíttatás, hanem a mindennapok szüksége teremteti vele azt a néhány gyökér répát, öt-hat fej karalábét, a kevéske zöldborsót, babot. Így vagy úgy van, de az öröme teljesnek látszik. A „kert” láttán ez jogos is. Jó volna minél több ilyen elégedett embert látni, mint ez a fejkendős asszony! Bár csak mind- ahányan fölismernénk, hogy életünk kisebb-na- gyobb parcelláin aprócska édeneket kell teremtenünk, hogy harmóniában legyünk önmagunkkal, viszonyainkkal. > Tiszai Lajos Néhány nap múlva No- vorin orrcseppet írtak föl a gyerekemnek. Hazamentem és — „buta laikushoz” illően — elővettem a gyógyszer használati utasítását. A lengyel orr- csepphez mellékelt papíroson egyetlen magyar szó sem volt... Jó, annyit én is tudok, hogy a Novorinnal nem a tyúkszemet kell ecsetelni. De azért jó lenne némi támpont. Mondjuk, hogy hány napig lehet adni, milyen időközönként kell használni. Rémlik, mintha valahol azt hallottam volna. gyereknek hígítva lehet csak adni. Mindezek csak feltételezések, mert lengyelül nem beszélek. Arra gondoltam, nagyon jó lenne, ha kéznél volna most a fölényes doktor úr. ö bizonyára meg tudná magyarázni, hogyan történhet ez. Miért fogadják el és forgalmazzák a külföldi gyógyszert magyar nyelvű használati utasítás nélkül? Ö bizonyára azt is meg tudná magyarázni, hogy nekünk, betegeknek miért jó ez. ö meg tudná magyarázni. ... merthogy én nem értem. Csak az vigasztal, hogy a betegek igényének megítélésében nem én vagyok a laikus. — Paulina — Gárdisták seregszemléi Befejeződtek az úttörőgárdisták szakalegységeinek megyei találkozói. A győztesek a tiszaszentimrei Vasvári Pál úttörőcsapat honvéd, a jászalsószentgyörgyi Kossuth Lajos úttörőcsapat közlekedési. az öcsödi József Attila úttörőcsapat egészségőr, a martfűi II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat polgári védelmi, a tiszapüspöki Vasvári Pál úttörőcsapat munkásőr szakalegysége. A fiú tűzoltók versenyében a karcagi Zrínyi Ilona úttörőcsapat míg a tűzoltó lányok között a jászszentandrási Csete Balázs úttörőcsapat végzett az első helyen a megyei seregszemlén. A hét nyertes szakalegység képviseli a megyét az országos találkozón. Az „ifjú munkásőrök” országos versenyét Kunhegyesen tartják meg június közepén. Környezetvédelmi örök találkozéja A Hazafias Népfront Szolnok Megyei Elnökségének környezetvédelmi munka- bizottsága találkozóra hívta mára a megye környezetvédelmi őreit. Szolnokon a népfrontszékházban délelőtt 9 órakor kezdődő ösz- szejövetelen dr. V. Nagy Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tanszékvezető professzora tart előadást időszerű környezetvédelmi kérdésekről, majd, kitüntetések átadásával folytatódik a találkozó. Egy hónapja nyitotta meg Jászsági ABC-jét Jászapátiban az áfész. A 180 négyzetméteres eladóterű tetszetős épület kivitelezési munkáit a Kunhegyes! Kunság Népe Tsz végezte 1,5 millió forintos értékben (Fotó; Mészáros János) Vitákkal, eltérő véleményekkel tarkított tanácskozáson foglalkozott a Fogyasztók Megyei Tanácsa az állami tulajdonú ingatlanok állagmegóvásával, értékesítésével. Az előzetes írásbeli jelentkezésekből — amelyeket a megyei tanács építési és vízügyi osztálya, valamint a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat készített — megtudhattuk, hogy a megyeszékhelyen a vállalathoz január 1-én, 7 ezer 719 állami lakás tartozott. Mived ezek felújítására az idén 13 millió forint fordítható, ez a gyors hibaelhárításra esetleg elég, de a romlás megállítására kevés. Noha a vállalat ebben az ötéves tervben 3 ezer 750 lakás felújítását tartotta szükségesnek, úgy tűnik, a pénzügyi lehetőségek hiányában ebből még 700 sem valósul meg. így — csúnya, magyartalan szakszóval — marad az elidegenítés, másképpen fogalmazva: az eladás. Igaz 4 ezer 269 lakás a több mint hétezer közül tilalmi listára került, azaz nem vásárolható meg. A maradéknál — amelyek árai nem csillagáÉvtizedes emlék: kifakult sátrak a tiszaligeti kempingben, négy hosszú sorban. Pontosan kétszáz középiskolásnak kínáltak helyet hétről hétre azok a négyszemélyes sátrak. Szolnokon a hetvenes évek végén még volt középiskolás üdülőtábor, csakúgy, mint szerte az országban. Persze a mi táborunk eleve nem lehetett olyan színvonalas. Nem volt kiemelten fejlesztendő, mint a többiek; a Balaton, a Ve- lencei-tó partján, Nógrádve- rőcén vagy másutt. Afféle félnomád, romantikus körülmények között működött a szolnoki középiskolás üdülőtábor, mondhatni; azonos kategóriában — heti háromszázért. Hogy szégyenkeznünk kellene — így utólag — körülményei miatt, vagy inkább büszkének lenni rá, azt nem tudom. Akkoriban szégyenkeztek a táborvezetőség tagjai, mert bizony nem egy olyan szülő akadt, aki nem szívesen hagyta itt, a Tisza-partján üdülni gyermekét. Aki valamelyest szívügyének érezte a fiatalok kulturált nyári elfoglaltságát, legfeljebb reménykedhetett: majdcsak változnak — javulnak — ezek a körülmények, ha lesz pénz, energia, s megmozgatja mindezt némi menedzseri szándék. Mi táplálhatta a vak reményt? A tiszaligeti tábor szinte hihetetlen népszerűsége! A diákok hozták, vitték a hírét. Jöttek ide egy-egy hétre rengetegen a fővárosból, a Balaton partjáról, Pécsről, a Dunántúl más, neszatiak — vevőként elsősorban a benne lakók jöhetnek számításba. — De még így is jól jár a fenntartó cég, hiszen lekerülnek a válláról a megvett ingatlanok fenntartási terhei, nem beszélve az értük kapott mintegy 20 millió forintos bevételről. A jelentést jó néhány hozzászólás követte. Noha az Ingatlankezelő Vállalat ott lévő szakembere a felújítási munkákat az átlagosnál jobbnak ítélte a jelen lévők példákkal bizonyították ennek az ellenkezőjét is: a kibontott, de be nem vakolt falakat, az otthagyott törmeléket, a munkaidőben kártyázó vagy éppen anyagra; alkatrészre váró szakilát, az ügyintézés bonyolult, lassú formáját. Kiderült az is, hogy a legkisebb hiba javításáért legalább ötször felkeresik a bérlőt, mire elkészül a munka. Legnagyobb vihart mégsem ez, hanem a szolnoki városi tanács végrehajtó bizottságának azon márciusi határozata váltotta ki, amely értelmében két szoba-hallosnál nagyobb állami lakásokat, illetve garzonokat ettől az időponttól kezdve nem lehet megvásárolni. Mindez a jobb, eredményesebb lakásgazdálkodást segíti elő, noha ezt az indoklást a Fogyasztók Megyei Tanácsának tagjai általában nem fogadták- el, hiszen a korábbi gyakorlat más volt. A résztvevők jelezték azt is, h'ogy miközben Szolnokon több mint ezren várnak szociális bérlakásra, sok állami lakást utazási irodák révén adnak ki vendégeknek. Mindezek felülvizsgálatát kérte a városi tanácstól a testület. Az ülés végül is rendhagyó módon, határozati javaslat nélkül fejeződött be. A Fogyasztók Megyei Tanácsa köszönetét mondott az előterjesztőknek, a felszólalóknak, mivel azonban több, fontos kérdésben nem alakult ki egységes vélemény, az FMT tagsága megbízta az elnökséget, hogy a vita alapján a lakásgazdálkodással kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit fogalmazza meg és juttassa el a városi és a megyei tanács végrehajtó bizottságához, a Fogyasztók Országos Tanácsához. Újabb lelkek Martfűi „lészekrakóknak” A telekigények kielégítésére Martfű Nagyközség Tanácsa folytatta a családi házas beépítésű területek kialakítását az állami gazdasági területen valamint a téglagyári részen. A vízzel, villannyal és bizonyos területeken gáz közművel is ellátott 40 telket még ebben az évben kiosztják. A házhelyek átlagos nagysága 720 négyzetméter, vételárauk hozzávetőleg 100 ezer forint lesz. A település Ó-falui részének déli térségében már készül a házhelyrendezési terv, amelynek során további 80— 100 lakótelket alakítanak ki, értékesítésüket a tervek szerint 1989-től kezdik meg Élethelyzeteket szimulálnak Döntési tréning gazdasági vezetéknek Nyári tréninget szervezett a gazdasági vezetők számára az Országos Vezetőképző Központ. Tegnap kezdődött s június 24-én ér véget az Eger közelében fekvő Nosz- vaj kastélyában. Mintegy százötvenen jelentkeztek a rendezvényre, ötvennel többen, mint a hasonló tavalyi évfolyamra. Tréningnek azért nevezik a kurzust, mert a hagyományos előadásokra alapozott oktatási formákkal szemben bizonyos élethelyzeteket szimulálnak játékos formában. Megfigyelik, hogyan viselkedik, dönt ilyenkor a ve^tő, majd megvitatják ennek tapasztalatait. A gyakorlásra 'kijelölt témák között szerepel a többi között a kommunikáció, a testbeszéd, a döntéshozatal, a konfliktus-, illetve stresszkezelés, az idő- gazdálkodás. Három-öt napot szánnak egy témacsoport ismereteinek elsajátítására, tapasztalt vezetéstudományi szakemberek irányítják a foglalkozásokat, akik között két ismert amerikai szakértő is található. Ki a laikus?
