Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

1988. MÁJUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Vallomások az emberről Megnyitották Kisújszálláson Váncsa Ildikó kiállítását A kisújszállási városi ta­nácsháza dísztermében teg­nap délután Váncsa Ildikó festőművész kiállítását Vass Lajos, a megyei tanács vb művelődési osztályának he­lyettes vezetője nyitotta meg. A néhány éve Mezőtúron élő és alkotó festőművész 1982-ben végezte el a Kép­zőművészeti Főiskolát, ahol Veress Sándor és Kokas Ig­nác voltak a mesterei. A kisújszállási kiállítása — sorrendben a hetedik önálló tárlata — az elmúlt öt év alkotó munkásságáról ad keresztmetszetei; jól fel­ismerhetőek az indulás út­kereső, de egyéni karaktert hordozó képei és a jelen­idejű, napjainkban dotált ki- teljesedettebb festmények. A tárlat anyaga — erre a kiállítóhely igen jó lehe­tőséget biztosít — húsz, csaknem kivétel nélkül nagy méretű festményből áll, sza­bad asszociációval tripti­chonnak is felfogható há­rom képpel — A lehetetlen megkísérlése, a Boldog szü­letésnapot, a Levél helyett — zárul. A kiállítást megnyitó Vass Lajos a művész festményei­nek emberközpontúságát Levél helyett hangsúlyozta: ., képei úgy szólnak az egyes emberről, emberhez, önmagáról —ön­magához, hogy mindenkiről, mindenkinek szólnak. Ez adja Váncsa Ildikó alkotá­sainak mély és felemelő ha­tását”. Váncsa Ildikó festészeté­nek szerény ismerőiéként örömmel láttuk, hogy ko­rábbi munkáinak gondolati tartalma tovább gazdago­dott, a női lélek rezdülései általánosabb összefüggései­ben érzékelhetőek. Változat­lanul az emberi lélek álla­potáról közvetít képeivel üzeneteket, de forma- és színvilága érezhetően egy­szerűbb, letisztultabb — s talán éppen ezért határozot­tabban sugallja az alkotó életérzéseit. A tárlat június 11-ig tart nyitva, hétköznapokon dél­előtt 10—13 óra, délután pe­dig 15—18 óra között, szom­batonként pedig 10-től 12 óráig látogatható. — ti ■— A tavaszi könyvünnepen Másfélmillió kötet a sátrakban író-olvasó találkozó, irodalmi est, Alföld-ankét a megyében „Az évnek egyik napján az ország minden városában és falujában könyvnap rendez- tessék, amely az írót és a közönséget kontaktusba hoz­za egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvikiadás művészete is kimenjen az utcára, és pedig ingújjban, közvetlen, bohém formában”. Supka Géza ideája a könyv­napról azóta a könyv egyhe­tes ünnepévé bővült, melyet a hagyományok szerint má­jus utolsó hetében rendeznek meg. Az idei ünnepi könyv­hét rendezvénysorozata for­mabontó abban az értelem­ben, hogy egy héttel később, június 3-án kezdődik — így a könyvvásárló olvasók ké­résére egybeesik a bérfizeté­si napokkal. Ez annál is in­kább indokolt, mert a köny­vek átlagára az utóbbi idő­ben megemelkedett. A tavaszi könyvünnepre 23 kiadó 79 kiadványa kerül a boltokba, a könyvsátrakba, csaknem másfél millió pél­dányban. Az elmúlt évek ta­pasztalataival összevetve ér­dekes elmozdulások érzékel­hetők, az ünnepi könyvhét kiadványainak jegyzékén is, hisz első ízben kaptak helyet új kiadók; társulások, kis­vállalkozások — a Maece­nas, a Háttér, az Artunion, a Szabad-tér —, valamint három vidéki kiadó — a debreceni Csokonai, a ko­máromi Üj forrás szerkesz­tősége és a pécsi Pannónia. A legtöbb művel a mai ma­gyar szépirodalom közreadá­sát feladatának tekintő Mag­vető és Szépirodalmi Könyv­kiadó szerepel a listán. Mint arról már hírt ad­tunk, az ünnepi könyvhét országos megnyitóját köve­tően — melyet Budapesten, a Vörösmarty téren rendeznek meg június 3-án, 14 órai kezdettel — Szép magyar könyv címmel kiállítás nyí­lik az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat Deák Ferenc úti dísztermében. A Vörösmarty, Liszt Ferenc és Blaha Lujza téri könyvsátrakban talál­kozhatnak az olvasók ked­ves szerzőikkel —többek kö­zött Bertha Bulcsúval, Ka­rinthy Ferenccel, Cseres Ti­borral, Görgey Gáborral, Es­terházy Péterrel, Somlyó Györggyel, Nádas Péterrel, Páskándi Gézával, Dobai Péterrel —, akik dedikálják új könyveiket. A budapesti program jelentő' eseménye lesz június 5-én, délelőtt 11 órakor a Fő téren az Irodal­mi kávéház című zenés iro­dalmi műsor, valamint más­nap, hétfőn délután a Fó­kusz Könyváruház Rákóczi úti kamaratermében meg­rendezendő beszélgetés, ahol az olvasók Szalay Károllyal és Csíki Lászlóval ismerked­hetnek meg. Az ünnepi könyvhét Szol­nok megyei megnyitóját jú­nius 6-án rendezik meg Ti­szafüreden, a városi könyv­tárban. Az ünnepség íróven­dége Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront elnöke lesz. Ezt megelőzően, június 4-én délelőtt 9 és 11.30 órai kez­dettel az ÁFOR szajoli bá­zistelepének szabadidőköz­pontjában Czeizel Endrével és Moldova Györggyel talál­kozhatnak olvasóik. Egy nappal később, június 7-én 16 órai kezdettel Mezőtúron, a városi könyvtárban író­olvasó találkozó lesz Szécsi Margittal. Ugyanezen a na­pon este 18 órakor Kisújszál­láson a város történetét fel­táró monográfia szerzői, Szolnokon, a Verseghy könyvtárban a Betűlábnyo­mok című kötet alkotói mu­tatkoznak be. Június 8-án Mezőtúr és Kétpó vendége lesz Baranyi Ferenc költő. Tomajmonos- torán, 'Tiszaszőlősön és Abádszaiókon dr. Vásárhe­lyi Tamás tart előadást, dél­előtt a jászapáti, délután a jászberényi városi könyvtár lesz a helyszíne a Tiszta so­rok című, a magyar iroda­lomból szemléző műsornak. Szolnokon az Alföld folyó­irat ankétj át rendezi meg a Verseghy könyvtár, Jászbe­rényben Magyarságtudatra nevelés az iskolában cím­mel Czine Mihály tart elő­adást. Az ünnepi könyvhét záróakkordjaként az örmé- nyesi klubkönyvtárban és a törökszentmiklósi városi könyvtárban június 9-én Versben bújdosó címmel iro­dalmi estet rendeznek, mely­nek vendége Szécsi Margit költő és Berecz András nép­dalénekes. Az 59. ünnepi könyvhét kiadványait a jövő hét vé­gétől nemcsak a sátrakban, de a könyvtárakban is kézbe vehetik az olvasók, akik ré­gebbi kiadványokat vásárol­hatnak június 6—7-én Kis­újszálláson, a városi könyv­tár könyvbörzéjén. — b. j. — Útra keltek a békéért Beszélgetés a bonni nemzetközi pedagóguskongresszus után Vasárnaptól Moszkvára. a Gorbacsov— Reagan találkozó­ra figyelnek a bé­kéért aggódó, a nagyhatalmak megegyezésében bízó emberek milliói. Kétségte­len. hogy az ál­lamvezetők tehet­nek a legtöbbet — de tulajdon­képpen mindany- nyian felelősek vagyunk — asért, hogy békében, biztonságban él­jünk. ..Gondol­kodjunk és tanít­sunk úgy, hogy az egész világra fi­gyelünk — s ki-ki a maga helyén cselekedjen’. Ez volt a központi gondolata az el­múlt hétvégén Bonnban megtar­tott Pedagógusok a békéért mozgalom máso­dik nemzetközi konferenci­ájának is. A május 21-től 23- ig tartó eszmecserén ötven­egy ország több mint öt­száz képviselője vett részt. A magyar küldöttség tagja­ként ott volt a konferenci­án Mrenáné ár. Szakálos Ilona, a megyei pedagógiai intézet igazgatóhelyettese, akit a tanácskozásról, az élményeiről kérdeztünk. — Milyen volt a kongresz- szus programja? — A résztvevő országok küldöttségei, a nemzetközi szervezetek képviselői ple­náris üléseken számol'/rk be a Pedagógusok a békéért mozgalomban elért eredmé­nyeikről, törekvéseikről, majd csoportokban folytató­dott a tanácskozás. Az első napon például hatvanhat­féle munkacsoportban, mint például a békére nevelés a különböző életkorban, művészet és béke, erkölcsi nevelés stb. vitatkozhattunk, cserélhettük ki tapasztalata­inkat. Hasznos és tanulságos volt számomra a történelem tanításával foglalkozó cso­port munkája, amelyben a hozzászólók azt szorgalmaz­ták. hogy a tankönyvek s a pedagógusok minden or­szágban korrekten mutassák be a gyerekeknek a külön­böző hazai és nemzetközi eseményeket. A szünetekben a „békepiacon” jártunk, ahol a küldöttségek tagjai köny­veket, emléktárgyakat árul­tak, esténként pedig a bon­ni gyerekek mellett az USA- ból és a Szovjetunióból ér­kezett diák kórusok, tánco­sok adtak műsort. Mindezek mellett kiállítás is nyílt, amelyen dokumentumokat, könyveket, képeket láthat­tunk. Természetesen én sem mentem üres kézzel, elvit­tem magammal a Szolnoki Münnich Körúti Általános Iskola diákjainak. Szávai István tanítványainak linó­metszeteit. A színes és feke­te-fehér metszeteknek igen nagy sikerük volt. a harminc sorozatot a világ minden tá­jára elvitték a résztvevők. Más országok küldöttei gye­rekek címét, leveleit hozták el, amelyekben külföldi ba­rátokat keresnek. A kapcso­latteremtésre, közvetítésre is jó alkalmat teremtett a kongresszus. — Magyarországot hányán képviselték? — Tizenegyen voltunk. Pécsről, Sizegedről, Kecske­métről. Csongrádról, Buda­pestről érkeztek pedagógu­sok, szakszervezeti vezetők, s a béketanács képviselői, va­lamennyien a mozgalom ha­zai alapító tagjai. 1985. má­jusában az Akadémián ala­kult meg nálunk a Pedagó­gusok a békéért mozgalom. Erről az első, az 1986-os koppenhágai kongresszuson számolhatott be a magyar küldöttség. A bonni eszme­csere záróműsorán bejelen­tették. hogy 1990-ben Ma- gyarország lesz a harmadik találkozó házigazdája. — Mi volt a. bonni kong­resszus legfőbb üzenete az ön. s valamennyiünk számá­ra? — A mozgalom célja a „békére nevelés”, hiszen azt látjuk, hogy a világban ter­jed az agresszivitás, az em­beri jogok megsértése. A kongresszus díszvendége dr. Govan Mbeki író, tanár, új­ságíró, az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetője, példá­ul nem mehetett el Bonnba. mivel nem kapott kiutazási engedélyt. A küldöttek szoli­daritásukat fejezték ki Na­míbia mellett, ezzel tiltakoz­va a dél-afrikai faji megkü­lönböztetés ellen. Az agresz- szivitás. a kegyetlenség pél­dáit naponta látjuk a televí­zióban. Mindezek szorongás­sal töltenek el bennünket, s ugyanezek kisebb változatai­tól naponta szenvedünk. A „helyben cselekvés” jelszava számomra azt jelenti: £ ne­velésben naponta kell gondot fordítani arra, hogy kibonta­koztassuk tanítványainkban azt a képességet, hogy fi­gyeljenek egymásra, akarják megérteni, elfogadni a má­sikat. Ez minden együttmű­ködés alapja. Ancsel Éya nemrég megjelent könyvé­ben egy szomorú kis mesét ír az „egyszer lesz, hol nem lesz’’ emberről, aki elindul ezen a nehezen bejárhaló földgolyón azzal a céllal, hogy megismerje, majd egy­mással összeismertesse az embereket, mert arra gon­dol: „csak az egymástól va­ló félelem okozhatja, hogy az emberek bántják egy­mást. a félelem meg az isme­rethiányból fakad, így azt kellene megszüntetni”. Bonn­ban úgy éreztem, sok olyan ember vesz körül, aki — érezve ennek a feladatnak a súlyát — ugyanezért indult útnak a világ legkülönbö­zőbb pontjairól: Ausztráliá­ból. Kanadából, Indiából. Bízom benne, hogy az egy­mással kicserélt címek se­gítik a további ismerkedést, az egymásnak átadott gondo­latok az együttműködést. A közös cselekvést. amely nélkül nincs holnan. s nincs jövője az emberiségnek. Tál Gizella Fórum a honvédelmi nevelésnek A honvédelmi és hazafias nevelés kérdéseivel foglalko­zó nyári egyetemet rendez július 3—9., között a TIT Szolnok Megyei Szervezete a Honvédelmi és Művelődési Minisztérium támogatásával. A fórumot azzal a céllal hív­ták életre, hogy tudományos igényű továbbképzési lehető­séget nyújtson a nevelés e területével foglalkozó peda­gógusoknak, úttörővezetők­nek valamint KISZ- és MHSZ-aktivistáknak. A szol­noki székhelyű nyári egyete­mek kiemelten foglalkoznak az egyhetes rendezvényen a honvédelmi és hazafias ne­velés általános, illetve a kö­zépiskolákban megvalósít­ható új pedagógiai és pszic­hológiai módszereivel. Az előadásokat az egyes szak­területek kiváló ismerői — katonapolitikusok és hadtör­ténészek — tartják, s az el­méleti képzést kötetlen be­szélgetések, tapasztalatcse­rék követik. A tájékoztató­kat több látványos, rendez­vény egészíti ki: a résztve­vők számára technikai be­mutatót tart a Belügyminisz­térium, az MHSZ, s elláto­gatnak a néphadsereg egyik alakulatához is. A Rigó József úti iskolában Csapatzászló-átadás Tegnap délután ünnepé­lyes csapatösszejövetelre in­vitált a meghívó: a Széche­nyi lakótelep Rigó József Üti Általános Iskolájának udva­ra ezúttal ünnepi díszbe öl­tözött, hogy az intézmény méltóképpen fogadja az egyik szolnoki alakulat által adományozott csapat- zászlót. A bensőséges ün­nepségen az úttörőcsapat fel­vette a „legnagyobb ma­gyar”, Széchenyi István ne­vét. Az iskolai megemlékezésen Szabó Eszter, a Megyei Út­törőelnökség elnöke átnyúj­totta az 5119. számú csapat működési engedélyét, majd Fekete István alezredes egy­sége nevében adta át a csa­patzászlót, amelyet az intéz­mény kisdobosai és úttörői megőrzésre átvettek. A program további részé­ben ünnepélyesen felavatták az új iskola kisdobosait és úttörőit. Képünk a csapat- zászló átadására felsorako­zott úttörőcsapatot örökítet­te meg. fotó: N. Zs. A megjelentek nagy érdeklődéssel nézték meg a tárlatot Urbán Viktória tanuló linómetszete a békéről

Next

/
Thumbnails
Contents