Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
1988. MÁJUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eszmecsere a megyei pártbizottságon, a martfűi cipőgyár megtekintése Megyénkbe látogatott a debreceni szovjet főkonzul A főkonzul (képünkön előtérben jobbról) és a megye vezetőinek eszmecseréje a- megyei pártbizottságon Tegnap megyénkbe látogatott Nyikita Ivanovics Dar- csiev debreceni szovjet főkonzul, aki először a megyei pártbizottságot kereste fel. Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott számára tájékoztatót a megye társadalmi-gazdasági helyzetéről. Az eszmecserén részt vettek: Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Fábián Péter, Simon József és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkárai. Szabó István bevezetőül főkonzullá való kinevezéséhez szívből gratulált Nyikita Ivanovics Darcsievnek, úgy is. mint népünk régi barátjának, aki — megszakításokkal ugyan —, de már húsz évet töltött hazánkban és jól beszél magyarul. A számára tartott tájékoztatón megyénk politikai helyzetéről — többek között — az hangzott el, hogy az országos pártértekezlet előtt nagyfokú politikai aktivitás bontakozott ki a pártszervezetekben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az országos pártértekezletre az érdemi állás- foglalás lett a jellemző. A pártértekezlet igazolta az előzetes várakozásokat. Ami pedig a pártszervezetekben keletkezett visszhangot illeti: ilyen egyértelmű helyeslés ritkán követett politikai döntéseket. Jó a cselekvési készség, ezt a helyzetet kell most kamatoztatni a társadalmi-gazdasági kibontakozás érdekében. A párt aktivistáinak ott kell lenniük az emberek között, vállalni a vitát és toleráns módon kezelni a bírálatot. A pártmunka nem lesz könnyű a következő időszakban, mivel a pártszervezetek jó része nem volt rászorulva arra, hogy önállóan, alkotó módon, operatív beavatkozás nélkül foglalkozzon a helyi gondokkal és feladatokkal. A megye gazdasági életének ismertetése közben elhangzott, hogy a termékszerkezet átalakítása a vártnál lassúbb ütemű. Ebben természetesen sok minden közrejátszik a tőkehiánytól a vállalkozási kedv hiányáig. Annak említése, hogy az ipari szövetkezetek negyven százalékkal emelték exportjukat, külön felkeltette a főkonzul érdeklődését, lévén, hogy a Szovjetunióban a szövetkezeti törvény elfogadása után igen nagy az érdeklődés az ipari szövetkezetek iránt. A főkonzul élénk eszmecserébe bocsátkozott a lakás- helyzet ügyében is. A találkozón ugyancsak szó esett az észt és a megyénkben üzemek, gazdaságok érdemi együttműködésének elősegítéséről. Nyikita Ivanovics- Darcsi- ev szólt a Szovjetunióban végbemenő folyamatokról. Elmondta, hogy pozitív és tisztító hatású változások vannak napirenden. A magyar pártértekezlet nemzetközi tekintetben is óriási jelentőségű, most az SIZKP is konferencia előtt áll. Ha nem is teljesen azonosak gondjaink, de nálunk is nagyon fontos dolgokról, forradalmi változásokról, a szocializmus arculatának tisztításáról van szó — mondotta. A megyei pártbizottságon tett látogatás után a Tisza Cipőgyárba — ahová elkísérte Simon József — vezetett a főkonzul útja. Az üzemben Varga Sándorné, a Szolnok Városi Pártbizottság első titkára, Maczó László vezér- igazgató és Telek Zoltán, az üzemi pártbizottság titkára fogadta őket. Maczó László tájékoztatójában szerepeltek azok a lehetőségek (közös gyártás, közös üzlet nyitása Moszkvában, az export növelése). melyek kihasználásával érdemibbé válhatna a Tisza Cipőgyár és szovjet partnerei együttműködése. A délutáni programban városnézés szerepelt Szolnokon, majd az esti órákban a főkonzul visszautazott Debrecenbe. S.. B. Hatékony, jövedelmező gazdálkodásért Kiváló cím a Papírgyárnak, oklevél a Haladás és a Kossuth Tsz-nek A közös gazdaságok között tavaly meghirdetett szocialista munkaversenyben elért eredményeik alapján elnyert, a MÉM és a TOT által adományozott oklevél átadása alkalmából a Jász- szentandrási Haladás és a Jászárokszállási Kossuth Tsz-ben tegnap délután megtartott ünnepségekkel véget ért megyénkben az országos kitüntetésben részesített termelőszövetkezetek rendezvénysorozata. Az időjárás miatti, más közös gazdaságokéhoz hasonló nagyságrendű árbevételkiesések ellenére mindkét felső-jászsági téeszben jelentősen növelni tudták tavaly a nyereséget. A négy és fél ezer hektáron gazdálkodó jászszentandrási szövetkezet háromszáznyolcvan, tagú kollektívája például 36 milliós nyereséget ért el, pedig a tervezettnél 700 tonnával kevesebb búza termett tavaly a földjeiken, és a 250 Hektáros szőlőültetvény termését megharmadolta a fagy. A húszmilliós árbevételkiesést és a négymilliós veszteséget a napraforgóból, paradicsomból és meggyből elért kiemelkedő termésátlagokkal több tej és 24 százalékkal több vágósertés értékesítésével ellensúlyozták. Az előző évit kilenc százalékkal meghaladó tavalyi 405 milliós termelési értéke alapján 65 millió forintot meghaladó nyereséget ért el a jászárokszállási közös gazdaság. A növénytermesztők — annak ellenére, hogy a szántóterület csaknem egy- harmadán exportnövényeket termeltek — nem tudták elérni az előző évi nyereségszintet. Sikerágazatnak számított viszont a gazdaságban tavaly, nyereségének a 42 százalékos növelésével az állattenyésztés. Azt, hogy a szövetkezeti szintű nyereséget elsősorban a hatékonyság javításának köszönhetik, mi sem bizonyítja jobban, mint az egy tagra jutó nyereség 6500 forintos, azaz nyolcszázalékos növelése. A háztáji integrálásából elért forgalom meghaladta Jász- árokszálláson az 50 millió forintot, a kistermelőket több mint nyolcmillió forinttal támogatta tavaly a té- esz. Jászszentandráson, ünnepi közgyűlésen Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Jászárokszálláson pedig kibővített párt- és gazdaságvezetői ülésen Zele- nyánszki András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője adta át a MÉM és a TOT elismerő illetve dicsérő oklevelét. * * * Tegnap délután Szolnokon a Tisza Szállóban ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a Papíripari Vállalat Szolnoki Papírgyára tavalyi munkája eredményeképpen megkapta ' a kiváló címet. Elöljáróban Lécz János, a gyár párttitkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Varga Sándornét, a Szolnok Városi Pártbizottság első titkárát, majd szólt a gyár 87. évi eredményeiről és idei főbb feladatairól. Mint hangsúlyozta a gyár kollektívája az államilag kiemelt nagy- beruházásuk befejezését követően, vagyis 3 év óta immár másodízben ért el első helyezést — 1986 után, ’87- ben is — a Papíripari Vállalat gyáregységei között. Az eredeti tervek szerint 1987-ben az előző évi nyereség mellé még 200 millió forintos többletet, vagyis összesen 450 milliós nyereséget vállaltak. De ezt az összeget hatékony munka, a költségcsökkentés és bizonyos termékszerkezeti változtatások eredményeképpen jócskán túlszárnyalták, és 540 milliós nyereséget értek el. Elmondhatjuk, hogy a Szolnoki Papírgyár tavalyi tevékenysége sikeres volt, még annak ellenére is, hogy számos nehézségen kellett úrrá lenniük, hiszen a legfőbb termelőegységük, a 95- ös papírgép 68 napot állt anyaghiány miatt. Az eredményekben óriási szerep jutott többek között a csomagoló és író-nyomó gyárrészlegnek, amely az ingadozó alapanyag-ellátás mellett is dinamikusan növelte termelését és 18 ezer tonna mázolt papírt állított elő, ugyanakkor csaknem ezerötszáz tonna önátíró papír is készült a gyárban, amit eddig tőkés importból kellett beszerezni. Ezt követően Juhász Mihály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója köszönte meg a szolnoki gyár kollektívájának munkáját, majd átnyújtotta Kardos György igazgatónak a kiváló címet tanúsító oklevelet. Ezután kollektív és egyéni kitüntetések átadására került sor. T. F. N. T. A létszám csökken, a kérdések válaszra várnak A kisipar gyorsan reagál A kisiparban foglalkoztatottak létszámának alakulása napjainkban többször kerül a figyelem középpontjába. Nem véletlenül, hisz a népgazdaságban bekövetkező változásokra éppen ez a réteg az, amely a legérzékenyebben reagál. Erre példa, hogy "a kisiparban gyakorolható tevékenységi kör kibővítését szinte azonnal dinamikus létszámnövekedés követte, de az adórendszer szigorúbbá válásának viszont már a hírére is megtorpant a korábbi növekedés, sőt több területen — főleg vidéken — csökkent a vállalkozó iparosok száma. Nos, mindezek a tények napnál világosabban tükrözik e vállalkozói réteg hozzáállását az adott gazdaságpolitikához. Persze, nemcsak a szabályozórendszer változásai ludasak a létszám mozgásában. Hiszen az utóbbi években különösen a nem alapvető szolgáltatásokat nyújtó kisiparosok körében érezhetően megcsappant a rendelések száma, ami többek között az életszínvonal visszaesésének számlájára írható, de az anyagbeszerzés növekvő gondjai is hozzájárultak ahhoz, hogy többen visszaadták iparukat. A tavaly év végi adatok alapján 152 ezer 325 kisiparos dolgozott az országban, amely 4754-el haladta meg az egy évvel korábbit. Megyénkben ugyanebben az időpontban 6354 kisiparost tartottak nyilván, s ez százötvennel volt több az előző évinél. Tavaly a kisiparosok és ebben a szférában foglalkoztatottak létszáma tovább emelkedett, azonban ez a növekedés — az előző évekhez hásonlóan — nagyrészt annak a következménye, hogy elsősorban nem a hagyományos kisipari szakmákban, hanem főleg a személy- és teherfuvarozásban nőtt a vállalkozók száma. Legtöbben változatlanul az építőiparban, a teher- és személy- fuvarozásban, valamint a könnyűiparban dolgoznak. Nemrégiben kezembe került egy táblázat, amely megyénként a 10 ezer lakosra jutó kisiparosok számát mutatja. Ezek szerint legjobb az ellátottság Somogy megyében, ahol 10 ezer lakosra 188 kisiparos jut, míg a legrosszabb továbbra is Borsodban, ahol ugyanez a szám 106. Szűkebb pátriánk ilyen szempontból a középmezőnyben foglal helyet, mivel itt 10 ezer lakosra száznegyven- nyolc kisiparos jut. De félő, hogy ez a szám egvre csökken, hisz az adó- és árreform bevezetésével egyidejűleg elindult egy kedvezőtlen tendencia. Ennek bizonyításául talán elég annyit megjegyezni, hogy az év első hat hetében az országban 8385 kisiparos adta vissza igazolványát, 5771-en pedig szüneteltették a munkát. Ez azt jelenti, hogy mintegy tízennégyezren, vagyis a kisiparosok több mint 9 százaléka döntött úgy, hogy egyéb megélhetés után néz, vagy csak egyszerűen kivár. Tovább csökkent a munkaviszony és a nyugdíj mellett ipart űzők száma is. Ebben nagy szerepet játszik az a tény, hogy az adózás szempontjából a jövedelmeket összevonják, s így főleg vidéken figyelhető meg az a jelenség, hogy az eddig másodállásban dolgozó kisiparos a háztáji gazdálkodásban keresi boldogulásának útját — kertészkedik vagy állatokat tart — éppen ezért mert mint köztudott a mezőgazda- sági kistermelés félmillió forintig adómentes. A nyugdíj mellett folytatott kisipari tevékenység megszüntetésének fő oka az adórendszerből adódó megnövekedett és bonyolult adminisztráció. Erről egyébként többször és több helyen is szó esett, s így nem ártana felülvizsgálni, újra gondolni ezt a kérdést. Persze, a visz- szaadott iparlevelek magas száma gyanítom arra is utal, hogy sokan felkészületlenül, a gazdasági és egyéb feltételek megléte nélkül, a gyors meggazdagodás reményében, megfelelő tájékozottság, sőt alapvető ismeretek hiányában váltottak iparigazolványt, majd néhány hónapos tevékenység után éppen ezek miatt vissza is adták . engedélyüket. A kisiparosok számának csökkenése a nagyobb városokban kevésbé érezhető, a kistelepüléseken viszont komoly ellátási zavarokat okozhat, ami ronthatja a lakosság közérzetét és hozzájárulhat a községek népességmegtartó erejének csökkenéséhez. Az országos helyzetkép, mint cseppben a tenger, úgy tükröződik megyénkben is, hisz szűkebb pátriánkban az idei év első három hónapjában 494 kisiparos szüntette meg tevékenységét és csak háromszázhetvenketten váltottak új ipart, s ugyanakkor az átlagosnál magasabb azoknak a száma is, akik szüneteltetik munkájukat. Mint érezhető, a csökkenés a negyedév végére mérséklődött, s úgy néz ki, hogy nagyobb mértékű visszavonulásra már nem kell számítani. Annak ellenére, hogy a megyében a létszám stabilizálódik, sajnos elsősorban a kistelepüléseken dolgozó, alacsony jövedelmű iparosok közül — amennyiben nem mérséklik adminisztrációs terheiket — sokan befejezik tevékenységüket. Kétségtelen, hogy a tanácsok a lakossági ellátás javításában valamint abban is érdekeltek, hogy a területükön minél több iparos dolgozzon. Ezért is örvendetes a megyei tanácsnak az a törekvése, hogy ahol indokolt, igyekeznek ingatlan — telek, helyiség — biztosításával megteremteni a feltételeket a kisipari tevékenység bővítéséhez. Persze, az adózási szabályok gyakori változása, az üzletek, műhelyek növekvő bérleti díjai, az emelkedő közterhek nem segítik, sőt ellene hatnak ennek a törekvésnek. Hisz a jogszabályok gyakori változása miatt a kisiparosok jelentős része nem meri vállalkozását több évre előre megtervezni, tőkéjüket műszaki fejlesztésbe fektetni. Így aztán egyre inkább érvényesül az a törekvés, hogy keresnek maguknak biztos megélhetést nyújtó főállást és csak kiegészítő tevékenységként űzik az ipart. Vagy visszaadják, esetleg ki sem váltják újra az engedélyüket és kontárként folytatják tovább tevékenységüket, mondván, hogy így sem adófizetési kötelezettségük, sem bántódásuk nincs. A feketén dolgozók felderítésében, tevékenységük legalizálásában óriási feladat hárul a helyi tanácsokra, de ugyanakkor munkájuk eredményességét számtalan, az előzőekben emlegetett tényező befolyásolja. Mindezekből látszik, hogy megannyi figyelmeztető jel utal arra, hogy a kisipari tevékenység gyakorlásának feltételei még mindig nem elég kedvezőek, és sok olyan tisztázatlan kérdés létezik, amelyekre mihamarabb meg kellene találni a legmegfelelőbb választ. N. T. NDK-vendég Az NDK budapesti kulturális központja, illetve a Hazafias Népfront megyei, városi bizottságai szervezésében magyar—NDK barátsági napok kezdődtek megyénkben. Ennek eseményeként tegnap délelőtt Szolnokra érkezett Bernd Kieve- walter, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központja igazgatóhelyettese, akit a népfront megyei székházában Tóth Lajos megyei titkárhelyettes fogadott. A vendég délután Kisújszállásra utazott, ahol megtekintette a városi alkotóházat, úttörőkkel, fiatalokkal .találkozott, valamint baráti beszélgetésen vett részt, társadalmi és tömegszervezeti aktívákkal. Ma Bernd Kieve- walter Karcagot keresi fel, ahol délelőtt részt vesz és felszólal a városi úttörőavatáson, majd délután ellátogat a Győrífy István Nagykun Múzeumba és a Kántor Sándor íazekusházba is. A Jászapáti Velcmi Endre Tsz jásziványi cipőfelsőrész-készítő üzemében jelenleg a PEMÜ részére gyártanak bakfis cipőfelsőrészeket. Naponta több mint 500 párat állítanak elő Fotó: Mészáros
