Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-04 / 105. szám

1988. MÁJUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Taurina Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat török­szentmiklósi szerviz üzeme a szerviztevékenység mellett fe­jőgépeket és a tej gyors hűtésére alkalmas jeges-vizes hűtő­ket gyárt. Felvételünkön napi 15 ezer liter tej előhűtésére alkalmas berendezést szerelnek össze a Jászárokszállási Kossuth Tsz most épített fejőháza részére (Fotó: D. G.) Béke és barátsági hónap Árképzés, árpolitika Meddig eladható az áru? Költségek és gondok a Papíripari Vállalatnál (Folytatás az 1. oldalról) más-más napokon. Már a nyitónapokon is több vitát szerveznek, ezzel azt kíván­ják jelezni, hogy a formali­tásokat mellőzve, közös gon­dolkodásra, cselekvésre in­vitálják a béke ügye iránt érdeklődőket. Az OBT főtitkára kiemel­te: a magyar békemozgalom delegációja is ott lesz Moszk­vában a május végén—jú­nius elején sorra kerülő' csúcstalálkozó idején, a vi­lágpolitikai jelentőségű ese­mény helyszínén. A tárgya­lásokon résztvevő szovjet, amerikai vezető politikusok várhatóan találkoznak majd a közvélemény képviselői­Zagyvarékason, a Pozso­nyi utca aszfaltján sétálok, és az egyik keresztutcában ismerős névre leszek figyel­mes: dr. Taródy Béla utca. Maga az utca és a névadás is jelképes is lehetne. Az összefogással leküzdött sár és a község egykori orvosá­ról elnevezett utca egyaránt a lakóhely szeretetéről ta­núskodik. A takaros sarki épület la­kójával a faluról beszélge­tünk. Kiderül, hogy Békési János a község egyik „örök­mozgó” embere. Környezete gyarapodásáról szól. — Zúzott követ kaptunk a MÁV-tól — emlékezik visz- sza az öt évvel ezelőtti mun­kákra. — Egy jó ismerősöm­mel még ott is aludtunk mellette, nekünk jusson be­lőle. Körbejártam a lakókat, s felírtam, hogy ki, mennyi­vel járul hozzá az építéshez — mutatja közben az indi­gós lapokat. Néhány kivétellel rende­sen fizették is az ötszáz meg az ezer forintokat, né­ha többet is. A végén nyolc­ezer forint még hiányzott, de a feleségével kipótolták. Nem járt rosszul senki, hisz arányosan kevesebb község­fejlesztési hozzájárulást kel­lett fizetniük, cserébe íme itt a betonút. Tavaly lefek­tették a gázvezetéket. Béké­siék ugyan még nem kötöt­ték be, de a kályhákat és a csöveket már megvették. Nem véletlen, hogy min­denki ismeri Békési Jánost. Harminc évig tanácstag volt, segítségére most is számít­hatnak. A maga hatvanhét évével alig egy hete a lom­vei, köztük a magyar béke­mozgalom aktivistáival. Má­jus végén New Yorkban rendezik meg az ENSZ rendkívüli leszerelési ülés­szakát, a találkozóra utazó magyar kormányküldöttsé­get az OBT képviselői tájé­koztatják a békehónap ta­pasztalatairól, hogy ennek megfelelően alakíthassák ki álláspontjukat. Az ENSZ fórumán az Országos Béke­tanács képviselője is lehe­tőséget kap a felszólalásraj Június 9—11-e között meg­ismétlődik a nemzetközi bé­kehullám, amelynek során a Föld különböző országaiban élő békeszerető erők kife­jezésre juttatják békevá­gyukat. talamíitásnái serénykedett. Kell-e mondani: társadalmi munkában. A lakossági összefogás eredményeként megvalósult útépítések^ a víz- és gázhá­lózat bővítése azt sejtetik, hogy a tanács bátran tá­maszkodhat a lakosságra, hi­szen az emberek a község fejlesztésével egyben saját életüket is kényelmesebbé teszik. Voltak, akik eleinte húzódoztak a gáz bevezeté­sétől, de később, belátva vi­tathatatlan előnyeit, már ők maguk sürgették a kivitele­zést. A községi tanács a ter­vezést, a műszaki irányítást vállalta és anyagot biztosí­tott. A földmunkát a lakók végezték. Az együttes cselekvés nagyságát jól szemléltetik az eredmények. 1985-től a múlt év őszéig tizenhárom kilométer vezetéket fektet­tek le. Különösen kiemelke­dő a tavalyi gyarapodás: mindössze négy hónap alatt kilenc kilométerrel bővült a hálózat. Az érintett 800 csa­ládi ház többségében már vezetékes gázt használnak, idő kérdése csak, hogy a többi lakásba mikor kötik be, Ugyanakkor már egyetlen tanácsi intézményben sem kell olajjal, szénnel baj­lódni. Nyolc ház áll a Csatorna utcában. Itt lakik Mészáros Gyuláné is, a gázvezeték építésének szervezője. Nem kellett sokáig agitálnia, a többiek legalább annyira várták a bevezetését, mint ő. — Két hétvégén kivonult az utca apraja-nagyja és végeztünk a munkákkal — Észt vendégek megyénkben A béke és barátsági hónap eseményeként hétfőn a szov­jet baráti társaságok észt ta­gozatának harmincöt tagja érkezett megyénkbe. A kül­döttséget R. Mikenberg, az Észt Politikai Főiskola tudo­mányos kommunizmusa tan­székének tanára vezeti. Négynapos itt-tartózkodá- suk során a vendégek, meg­ismerkedtek a népfront-moz­galom megyei tevékenységé­vel, felkeresték az MSZMP megyei oktatási igazgatósá­gát, a Kereskedelmi és Ven- déglátóipari Főiskolát, esz­mecserét folytattak MSZBT- tagcsoportok tagjaival. Csü­törtöki elutazásuk előtt ma az IBUSZ szervezésében egésznapos kecskeméti ki­ránduláson vesznek részt. Regionális Vízművek Kiváló a szolnoki üzemigazgatóság Az 1987-ben elért kiemel­kedő eredményei alapján Kiváló Üzemigazgatóság ki­tüntetésben részesült a Ti- szamanti Regionális Vízmű­vek Szolnoki Üzemigazga­tósága. A kitüntetésről szóló Oklevelet a mintegy hétszáz­negyven dolgozót foglal­koztató kollektívája a na­pokban kapta meg. A tavalyi 296 millió forint termelési érték létrehozásá­ban az üzemigazgatóság 54 szocialista brigádja vett részt. Kiemelkedő teljiesít- ményt nyújtott közülük a Tiszaörvény, a Szerviz, a Sallai Imre, a Jászság és a Zalka Máté Szocialista Bri­gád. mondja, majd hozzáteszi. — Előtte felmérőlapokat hord­tam ki, melyeken rajta volt a költség és hogy biztosak legyünk a részvételben, hely az aláírásnak. Bár a gáz ügye most mindennél fontosabb. Földes Imre tanácselnök büszkén sorolhatja a lakosság segít­ségével megvalósult beruhá­zásokat. Ott voltak a falu­beliek az újtelepi ABC-áru- ház építésénél, a művelődési ház felújításánál, de kivet­ték részüket az árkok, utak karbantartásából is. A közös érdek mellett ott a humánum is. A Széchenyi utcaiak egy mozgássérült közlekedését könnyítették meg. Az új, szélesebb jár­dán már nem akad el a háromkerekű kocsival. A lakók munkája mellett hiba lenne megfeledkezni a zagyvarékasi és szászberki üzemek, úttörőcsapatok ön­zetlen támogatásáról. A két község társadalmi munkájá­val már évek óta a megye legjobbjai között szerepel. Ennek múlt évi értéke 41 millió forint volt. A Zagyvarékasi Községi Közös Tanács, a megyei ta­nács és a Hazafias Népfront által meghirdetett 1987. évi területi fejlesztési verseny­ben a községek között első helyezést ért el. Az okleve­let és a vándorzászlót a tegnap megrendezett ün­nepségen Bozsó Péter, a me­gyei tanács vb-titkára adta át, egyúttal átnyújtotta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának oklevelét is. Sz. Z. A papíripar április 11-ével jelentősen emelte néhány la­kossági fogyasztásra kerülő termék árát. Ugyanakkor a legkülönbözőbb gazdálkodó szervezetektől is sorra ér­keznek a (papír) csomagoló­anyagok drágulásáról szóló hírek. Az indoklás rövid: drágábbak lettek a papír import alapanyagai, és töb­be kerül az energia is. Dé­váid László, a Papíripari Vállalat közgazdasági igaz­gatója az áremelések hátte­réről és cégük árpolitikájá­ról tájékoztatta lapunkat. — Az áremelések hírére elsőként a vállalatuk Szolno­ki Papírgyárát kerestük in­formációkért, de ott azt a választ kaptuk, hogy az ár­képzés és az árpolitika kia­lakítása a budapesti központ feladata, tehát felvilágosítá­— A kormány az árak áp­rilisi felszabadítása előtt megfontolt, visszafogott ár­magatartásra intette a válla­latokat. A vállalatok erre ál­talában úgy reagáltak, hogy maguktól nem emelnek, ha viszont a költségeik, főként a felhasznált anyagok árai nőnek, akkor azt már nem tudják „kivédeni”. Most, hogy a papíripar emelte a termelői árait, sokan attól tartanak, hogy működésbe lép a dominóelv... — A papírgyártás köztu­dottan importigényes ágazat. Tavaly például 3,5 millárd forint értékű tőkés import alapanyagot használtak fel vállalatunk gyárai, így szó sem lehet arról, hogy függet­leníteni tudnánk magunkat a világpiaci alapanyagárak­tól. 1987 végén, amikor a termelői árreform kormány­zati előkészítése folyt, tu­lajdonképpen az 1986-os költségeket „árazták át” az új viszonyoknak megfelelő­en, az importanyagok árait viszont állandónak vették. Így lett a mi árindexünk ez év jánuár elsejétől 93,7 százalék, ami 6,3 százalékos árcsökkentést jelentett. Szó — Most tehát, az áreme­léssel, egyelőre egyenesbe jöttek. Avasson be, kérem, bennünket abba, hogy az áremeléskor milyen megfon­tolások diktálnak, mi alap­ján tesznek különbséget az egyes termékcsoportok kö­zött! — Először is: a gondjaink jó része megmaradt. Az Or­szágos Anyag- és Árhivatal­tól ugyanis 1,2 milliárd fo­rint költségnövekedés áthá­rítására kértünk, de csak 920 millióra kaptunk lehető­séget. Ez lépett hatályba most, április 11-től. Így ösz- szésen 600—700 millió forint­nyi többletköltség marad a nyakunkon, amit nem lesz könnyű kigazdálkodni... Ami pedig az elveket illeti: abban, hogy milyen termé­keknek az ára változzon, három szempont dönt. Az első, hogy melyik termékcso­portnál következett be költ­sokkal is a központban tud­nak szolgálni. Miért ez a centralizáltság? —A vállalat egy-egy gyá­rának árpolitikáját egysze­rűen nem lehet kiragadva vizsgálni. A gyárak helyze­te ugyanis nem azonos, mert az önköltségekben nagy el­térések vannak. Ugyanakkor az egyazon termék használa­ti értéke azonos, tehát az adottságbeli különbségeket nem lehet a termelői árak­ban kifejezni. A vállalatnak ezért egy kiegyenlítő szere­pet kell ellátnia, nemcsak az árak kialakításakor, hanem a gazdálkodás minden te­rületén. Így aztán lehetnek hátrányos termékszerkezetű gyáraink, amelyek eleve veszteségesek, de ezek hát­rányait is kiegyenlíti a vál­lalat. .. sincs ugyanakkor a világ­piaci beszerzési árak válto­zatlanságáról, hiszen a cel­lulózpiacon hatalmas ár­emelkedések tapasztalhatók. Csak egy példával hadd ér­zékeltessem; három-négy éve még 360—380 dollárért kaptuk tonnáját a fehérített szulfátcellulóznak, míg most 750 dollárért adják, s még az idén is várható újabb 40—50 dolláros emelkedés. Egy év alatt 100—110 dollár­nyi mozgás! — Úgy tudom, hogy a má­sik indokuk az energia­áremelkedés volt... — Sok energiát haszná­lunk a papírgyártáshoz. Ez ilyen iparág. Volt tavaly két évközi energia-árintézke­dés aminek a hatása áthúzó­dott erre az évre, január el­sején pedig a villamosáram drágult további 8 százalék­kal. Ez a két hatás már nem fért bele a mínusz 6,3 száza­lékos év eleji árindexünkbe. Számításaink szerint idén 1,6 milliárd forinttal növe­kednek a költségeink 1987- hez képest. Véletlen egybe­esés : éppen ennyi volt ta­valy a vállalati nyereségünk. ségnövekedés, de ezt nem tekinthetjük abszolút elv­nek. Kérdés ugyanis ilyenkor az is, hogy mit bír el a ter­mék ára a piacon. Hogy meddig... milyen árig elad­ható az áru. Végül vannak bizonyos társadalmi és poli­tikai szempontok is, amelyek szerepet játszanak. Itt első­sorban a lakossági fogyasz­tás és a kultúra élvez bizo­nyos előnyöket. — Mondana konkrét pél­dákat is ez utóbbi szempont érvényesülésére? — Az író-nyomó papírok ára például 9,5 százalékkal nőtt átlagosan, de 25—30 százalékos emelés lett volna indokolt. Vagy... a füzetek, rajzlapok, noha nagyon vesz­teségesek, mégsem drágul­tak. — A papírzsebkendő vi­szont. .. — A papírzsebkendő spe­ciális külföldi alapanyagból készül, amelynek 90 százalé­ka tőkés eredetű. Régebben, egyébként ez jó és nyeresé­ges termék volt, de ma már nem az. . . — Mi a helyzet a Szolno­kon gyártott termékekkel? Hogy alakultak ezeknek árai? — Szolnoki gyárunk fel­dolgozóipari termékeket is gyárt, melyeknek nem vál­toztak az árai. A Szolnokon gyártott papírok egyébként zömmel 10 százalék körüli mértékben emelkedtek. Verseny nélkül — Sokan reménykednek az önök gyárai közötti ver­senyben, ami esetleg áru- versenyt s olcsóbb terméke­ket is jelenthet. Van erre va­lami esély? — Nincs. Azonos papír­fajták gyártása ugyan több helyen is folyik, de az adott­ságok említett különbözősé­ge miatt nem alakulhat ki áruverseny . A feldolgozó- ipari termékeknél viszont — a hullámdobozt kivéve — csaknem teljes a szakosodás, egy termékfajtát csak egy helyen lehet megvásárolni... — Tehát monopolhelyzet­ben vannak.. . — Két dolgot fűznék eh­hez. Egyrészt azt, hogy ez a monopólium nem száz szá­zalékos. Papírt ugyancsak mi gyártunk az országban, de lehet beszerezni külföld­ről is. Feldolgozott papír­ipari termékek gyártásával viszont belföldön is foglal­kozik más. Csak mintegy 80 százalékos részesedés a mi­énk. A másik fontos dolog, hogy nemcsak előnyei, ha­nem hátrányai is vannak a hatalmas méreteknek. Azt mondják, nagyok vagyunk, sokat kibírunk. Ez egy ha­tárig igaz is, de nem a vég­telenségig. .. — Végezetül ejtsünk még néhány szót a szolnoki gyár­ról. A rekonstrukció óta el­telt jó néhány esztendő. Vontak-e már meg valami­féle mérleget? — A hat milliárd forintos beruházás terheit természe­tesen nem a gyár, hanem a vállalat viseli. Ez hatalmas tétel, hiszen támogatás nél­kül, állami hitelből finanszí­roztuk a rekonstrukciót, a kapott pénzt tehát kamatos­tól vissza kell fizetnünk. Kezdetben nagy nehézsége­ink voltak, ezek idővel eny­hültek. Rontotta a helyze­tünket, hogy az eredeti hi­telfeltételek között 8 száza­lék kamat szerepelt, amit utólag a kormányzat 13 szá­zalékra emelt. Megdrágult a beruházás. A szolnoki re­konstrukciókor üzembehe­lyezett új technológia legna­gyobb baja ma az. hogy a kapacitása nincs kihasznál­va. Ennek a gépnek mini­mum 55 ezer tonna papírt kellene gyártania, de tavaly csak 47 ezer tonnát gyártott, összesen két hónapot állt alapanyaghiány miatt. így még lassabban térül meg a beruházás... L. Murányi László Közel 8 millió fo­rintos költséggel 1200 négyzetmé­ter alapterületű könnyűváz­szerkezetes kész­áruraktárt épít­tetett a BHG kunhegyesi gyá­ra. A Mezőváz GT kivitelezésé­ben készült mo­dern létesít­ménnyel hosszú időre kialakítot­ták a vállalat raktározási fel­tételeit. Felvéte­lünkön az új épü­let előtt bevago- nírozáshoz ké­szítik elő a ládá­kat — Mészáros — Településfejlesztés Elsők a községek között Zagyvarékason a vándorzászló Három szempont dönt „Rakoncátlan” világpiac

Next

/
Thumbnails
Contents