Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁJUS 20. Vita az amerikai képviselöhAzban II szenátorok többsége támogatja a ratifikálást Könnyűszerrel, hatalmas többséggel utasította el szer­dán délután az amerikai sze­nátus a közepes hatótávolsá­gú nukleáris eszközök meg­semmisítéséről megkötött szerződés elleni első táma­dást. Az ultrakonzervatív jobboldal képviselője, Jesse Helms szenátor igyekezett kétségbe vonni a szerződés érvényességét, azzal a furcsa indoklással, hogy azt nem ál­lam- vagy kormányfő, ha­nem az SZKP KB főtitkára írta alá. Claiborne Pell, a Külügyi Bizottság elnöke rá­mutatott, hogy Gorbacsov a szovjet állam vezető testüle­té nevében járt el és a nem­zetközi konvenciók értelmé­ben jogosult volt a szerződés aláírására. Helms ellenveté­sét a száztagú szenátus 91:6 arányban szavazta le — de a szenátor még vagy egy tucat­nyi egyéb kifogást is elő akar terjeszteni. Hevesebb vita kerekedett egy még elő sem terjesztett módosításról, illetve a ratifi­kálási szerződéshez tervezett kiegészítésről. A felszólaló szenátorok többsége egyértelműen támo­gatta a szerződés ratifikálá­sát, méltatta annak katonai és főként politikai jelentősé­gét, sürgette, hogy a szená­tus mihamarabb hozza meg döntését — lehetőleg még a moszkvai csúcstalálkozó előtt. Azt azonban többen is kijelentették, hogy a ratifi­kálást nem lehet „határidő­höz kötni” és a bizottsági vi­ták után most a szenátus egészének is alapos elemzés alá kell vetnie a szerződés előírásait. Előkészületek a csúcstalálkozóra (Folytatás az 1. oldalról) verező robotrepülőgépek el­lenőrzésének kérdése, a vál­toztatható indító állású ra­kéták problémája tartja holt­ponton. Ridgway azonban azt mondotta a képviselőház Külügyi Bizottságának egyik albizottsága előtt, nem tart­ja kizártnak, hogy Gorba­csov és Reagan írásban is rögzítse, meddig jutottak előre a szerződés előkészíté­sében és utasítást adjon a vitás kérdések gyors meg­oldására. Reagan elnök több közlés szerint szeretné, ha még hivatali idejében sike­rülne megkötni az új szer­ződést. Washigtoni értesülések sze­rint igen előrehaladott álla­potban vannak a megbeszé­lések a nukleáris kísérletek felső szintjét megszabó egy évtizede kötött szerződés el­lenőrzési rendszeréről. KGST—Közös Piac Jól haladnak a tárgyalások A Közös Piac és a KGST között a tárgyalások jól ha­ladnak — közölte csütörtö­kön az EGK-bizottság szó­vivője. Szerdán újabb ta­nácskozás kezdődött Brüsz- szelben a KGST-titkárság és az EGK-bizottság szakértői között az együttműködési nyilatkozatról. A megálla­podás egyik akadálya a nyu­gat-berlini klauzula volt. Az EGK-bizottság ragaszkodott hozzá, hogy a közleménybe foglalják bele: Nyugat-Ber- lin a Közös Piac része. Az EGK-bizottság szóvivő­je most közölte: a tárgyalás még nem fejeződött ugyan be, de úgy látszik, elhárult ez az akadály. iTelexen I lérkexettl MOSZKVA Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke interjút adott a Novoje Vremja című szov­jet hetilap budapesti tudósí­tójának. A lap csütörtöki számában megjelent interjúban Grósz Károly kijelentette, hogy Magyarországon nagyon nagy az érdeklődés az orszá­gos pártértekezlet iránt, s az értekezlet legfontosabb feladata, hogy megteremtse az ország eszmei egységét, a pártegységnek pedig új tartalmat adjon. Grósz Károly kiemelte, hogy az MSZMP-nek, a ma­gyar kormánynak és a ma­gyar népnek érdeke a szov­jetunióbeli megújulás sikere. BUDAPEST Fock Jenő, nyugalmazott miniszterelnök csütörtökön hazaérkezett Moszkvából, ahol május 16. és 19. között részt vett a volt állam- és kormányfők InterAkció Ta­nácsú éves plenáris ülésén. A tanácskozáson a követke­ző évtizedekre való felkészü­lés jegyében megvitatták a világgazdaság aktuális kér­déseit és a fejlődés lehetősé­geit, valamint áttekintették a nemzetközi katonai-stra­tégiai helyzet problémáit, a regionális konfliktusok ren­dezésének módozatait. VARSÓ Csütörtökön a reggeli órákban az észak-nyugat len­gyelországi Pila városának közelében súlyos vonatsze­rencsétlenség történt. Egye­lőre nincsenek pontos adatok, de a PAP lengyel hírügynök­ség szerint több halálos ál­dozat és súlyos sebesült van. Feltartott kezekkel távoznak a szeparatista szikh terroristák az Aranytemplom belső szentélyéből május 18-án az indiai Pandzsáb Állambeli vallási központban Amritszárban, mi­után megadták magukat az indiai biztonsági erőknek (Telefotó — MTI) Nem utazik Romániába a brit külügyi államminiszter David Mellor brit külügyi államminiszter nem tesz ele­get romániai meghívásának — közölte csütörtökön a lon­doni külügyminisztérium szóvivője. Mellor május 17- én kapta a meghívást, de nem adott rá hivatalos vá­laszt. A brit fél azzal indokolja a döntést, hogy Romániában nem történt javulás az em­beri jogok tiszteletben tartá­sa terén. London egyebek közt az angol—román ve­gyesházasságok esetében.ér­vényesített román kiutazási korlátozásokat kifogásolja. Nagy-Britannia azt is rossz néven vette, hogy idén janu­árban a Lumea című román hetilapban megjelent c-gy üdvözlő távirat, amelyet a lap szerint II. Erzsébet brit királynő küldött volna Ni- colae Ceausescunak 70. szü­letésnapja alkalmából, való­jában azonban hamisítvány volt. A brit külügyminiszté­rium akkor kijelentette, hogy „az üdvözlet hamisít­vány, és közlése sértés az uralkodóra nézve’!. A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) ni miniszterelnöki találkozó kifejezésre juttatta azt az ér­érdekeltséget, ami a jó vi­szony ápolásában, kapcsola­taink bővítésében kölcsönö­sen fennáll. Elősegítette, hogy brit partnereinknek át­fogó, reális képet adjunk or­szágunk helyzetéről, nemze­ti törekvéseinkről. Nem közömbös számunkra az sem, hogy a brit vezetők pontosan értsék álláspontunkat a Kö­zös Piachoz fűződő viszo­nyunk kérdésében. A tár­gyalások során, illetve a lá­togatás kapcsán tett sajtó- nyilatkozataiban Margaret Thatcher is támogatásáról biztosította törekvéseinket. Bár a látogatás jelentősé­ge hosszabb távon és na­gyobb összefüggésben jelent­kezik. mégis néhány konkrét kérdésben is született ered­mény. Elsősorban az üzleti és a tudományos körök kap­csolatainak, személyi felté­teleinek javítását célozzák a most bejelentett intézkedé­sek, amelyek révén könnyí­tik a vízumok kiadását, egy­szerűsítik a hivatalos beuta­zást Nagy-Britanniába. Ugyancsak a tudományos kontaktusok fejlesztését se­gíti elő a Széchenyi István­ról elnevezett ösztöndíj, amely lehetővé teszi egy- egy tehetséges fiatal magyar kutató angliai tanulmányút- ját. Brit részről hangsúlyoz­ták: a jövőben nagyobb jó­indulattal bírálják el a vál­lalati együttműködés kere­tében kiutazó magyar szak­emberek munkavállalási engedélyét. Szerény javulás a gazdaságban Ezt követően Bányász Re­zső a megjelent újságírók kérdéseire válaszolt. Az 1987. évi népgazdasági terv végrehajtásáról és az idei el­ső negyedévi gazdasági fejlő­désről folytatott miniszterta­nácsi vitáról (az MTI érdek­lődésére) a szóvivő a többi között elmondotta: az előző éveik erőteljesen romló ten­denciáihoz képest 1987-ben néhány vonatkozásban sze­rény javulás következett be a gazdaságban. Egyebek kö­zött számottevően nőtt az ipar konvertibilis kivitele, aminek következtében némi­leg csökkent a nem rubel el­számolású áruforgalmi és fizetési mérleg passzívuma, összességében: két évi csök­kenés után újra emelkedett nemzeti jövedelmünk reál­értéke. A gazdasági egyen­súly azonban a kívánatosnál -szerényebb mértékben jár vult, s a termelési szerkezet szükséges korszerűsítése te­rén továbbra sincs megfelelő előrehaladás. A gazdaság fejlődése az idei év első há­rom hónapjában néhány te­rületen kedvező eredménye­ket hozott. Emelkedett a konvertibilis elszámolású ki­vitel, mérséklődött a behoza­tal, az áruforgalom egyenle­ge javult, a fizetési mérleg hiánya csökkent. Az ipari termelés 0,9 százalékkal emelkedett, megközelítve az egész évi tervezett ütemet. Az áprilisi adatok is hasonló tendenciákat tükröznek. Az alapanyaggyártás jelentősen, a feldolgozóipar termelése viszont csak kis mértékben bővült, a gépipar és az élel­miszeripar termelése pedig csökkent. A mezőgazdaság terméskilátásai egyelőre kedvezőek. Felismerhető azonban a terv alapvető cél­jait veszélyeztető egy-két fo­lyamat is. A lakosság pénz­bevételei, ezen belül a mun­kabérek a tervezettnél gyor­sabban emelkedtek, s hason­ló a helyzet a beruházási ráfordításoknál is. Az ered­mények egészében azt mu­tatják: gazdaságpolitikai cél­jaink megvalósíthatók, de ehhez az szükséges, hogy ne nőjjön az állami költségve­tés hiánya, a vállalatoknak nyújtott állami támogatás összege. Módosítások az adórendszerben A szóvivő foglalkozott az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával, illetve a magánszemélyek jö­vedelemadójával kapcsolatos törvény végrehajtási rende­letének korrigálásával is. A Magyar Rádió illetve a Ma­gyar Nemzet munkatársá­nak kérdése kapcsán emlé­keztetett: jól ismert, hogy az általános forgalmi adó be­vezetése után a felnőtt- és a gyermekruházati cikkek árai között létrejött arány­talanságokat érte a legéle­sebb lakossági kritika. A kormány a viták illetve a vizsgálatok alapján két meg­oldási javaslatot terjeszt az Országgyűlés illetékes bi­zottságai, a Parlament elé. Az egyik változat szerint: gyermekenként további 100 forinttal kell növelni a csa­ládi pótlékot. A másik ja­vaslat a csecsemőruházati cikkek általános forgalmi adójának 25 százalékról nul­lára való csökkentését tartal­mazza. A kormány szerint félő, hogy a forgalmi adó megszüntetése csak átme­netileg idézné elő az árak csökkenését, ezenkívül a kül­földieket is kedvezményez­né, ugyanakkor a családi pótlék emelése a nagyobb gyermekek nevelését is se­gítheti, könnyítheti. A csa­ládi pótlék 100 forintos eme­lésének éves költségvetési kihatása 2,8 milliárd forint, illetve erre az évre július 1-jei bevezetéssel számolva 1,2 milliárd forint. Az álta­lános forgalmi adóval kap­csolatban a Minisztertanács több más módosítást is in­dokoltnak tart. A kormányülésen a sze­mélyi jövedelemadó-rendele- tet — a fogalmak pontosítá­sát szem előtt tartva — két vonatkozásban módosították. Így például részletesen meg­határozzák a mezőgazdasági kistermelés fogalmát, össze­hangolva azt az általános forgalmi adónál használt de­finícióval, és a mezőgazda- sági kistermelés körébe so­rolta például az erdei fa­csemete-nevelést is. Egy to­vábbi módosítás kimondja, hogy a munkaviszonyon kí­vüli részes munkavállalás csak abban az esetben mi­nősül kistermelésnek, ha a megállapodás a termelési fo­lyamat egészére, illetve a növénybetakarítás valameny- nyi fázisára vonatkozik. Ha­sonlóképpen részletezte a Minisztertanács a műszaki szakértői tevékenység foga­lomkörét is. A kormány ál­láspontja szerint ugyanak­kor az adótörvény felülvizs­gálata, módosítása során fel­tétlenül ügyelni kell arra is, hogy a jogszabályok túl gya­kori változtatása ne növel­je tovább a törvény alkal­mazásával kapcsolatos ne­hézségeket. Áttekintik a szén­bányászat helyzetét A szóvivő végezetül több aktuális, részben még tisz­tázatlan kérdéssel is foglal­kozott. így szólt arról, hogy a szénbányászat helyzetének rendezésével foglalkozó elemzést és javaslatot — amely immár harmadszor kerül le a tervgazdasági bi­zottság napirendjéről — még át kell dolgozni, az érintett szervezeteknek egyezségre kell jutniuk, s csak azután kerülhet ismételten a TGB elé. Hasonlóképpen utalt ar­ra is, hogy a hévízi tó hely­zetével kapcsolatban a bá­nyászat, az egészségügy és a vízgazdálkodás szakértői a közelmúltban részletesen egyeztették véleményüket, javaslataikat, s megvitatták a várható kihatásokat is. Megállapították, hogy a kö­zeljövőben 10 százalékkal le­het csökkenteni a víz kiter­melését a nyírádi bauxit­bányában, 1993-ban pedig befejezik a termelést ezek­ben a bányákban. Magyar—thaiföldi kapcsolatok A kölcsönös előnyök alapján A közeli napokban hazánk vendé­ge lesz Prem Tinszulanonda tábor­nok, a Thaiföldi Királyság minisz­terelnöke, aki európai kőrútján hi­vatalos látogatást tesz Magyarorszá­gon. Személyében első ízben kö­szönthetjük hazánkban a távol-kele­ti ország kormányfőjét, akinek útja — mind a thaiföldi, mind a magyar megítélés szerint — várhatóan új elemekkel gazdagítja hazánk és a délkelet-ázsiai régió dinamikusan fejlődő államának kapcsolatait. A kölcsönös előnyök felkutatásán és kiaknázásán nyugvó kapcsolatépí­téshez jó alapot ad, hogy az ASEAN- hoz, a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulásához tartozó ország jó vi­szonykialakítására törekszik a szo­cialista országokkal, s gazdaságának szerkezetét, fejlettségét figyelembe véve sok lehetőség kinálkozik a ke­reskedelmi forgalom növelésére. A kontaktusok fejlesztésének alapját a diplomáciai kapcsolatok felvétele vetette meg 1973-ban. öt évvel később 1978-ban nyitotta meg kapuit Bangkokban hazánk nagykö­vetsége, a kereskedelmi kapcsolatok ápolására pedig 1984-ben létesült magyar kereskedelmi kirendeltség a thaiföldi fővárosban. A diplomáciai kapcsolatok felvételét követő első évtizedben a kölcsönös ismerkedés, az együttműködés lehetőségeinek körvonalazása jellemezte a két or­szág közeledését. Az úttörőmunkát magyar és thaiföldi politikusok, gazdasági vezetők kölcsönös látoga­tásai jelentették, majd a kapcsolato­kat az utóbbi öt évben rendszeressé váló magas szintű eszmecserék erő­sítették meg. 1983-ban hazánkban járt Bicsai Rattakul miniszterelnök­helyettes, s 1985-ben Budapestre lá­togatott Sziddhi Szavetszila külügy­miniszter. A kapcsolatteremtő láto­gatások legutóbbi állomása volt a magyar diplomácia vezetőjének, Várkonyi Péternek hat ázsiai—óce­ániai ország között Thaiföldet is érintő, idei márciusi körútja. A thai­földi vezetőkkel folytatott megbeszé­léseken hazánk és a délkelet-ázsiai királyság viszonyát áttekintve meg­állapították, hogy a politikai kapcso­latok — néhány nemzetközi kérdés, mindenekelőtt a Kambodzsával kap­csolatos rendezés eltérő megítélése ellenére — zavartalanul fejlődnek; ugyancsak mindkét részről állást foglaltak a politikai, a gazdasági kapcsolatok reális alapokon való to­vábbfejlesztése mellett. A gazdasági kapcsolatok fejleszté­sében a magyar törekvések minde­nekelőtt arra irányulnak, hogy a ha­zai vállalatok vessék meg lábukat az ázsiai térség dinamikusan fejlő­dő országcsoportjainak piacán. A délkelet-ázsiai régió fejlődésének élvonalában járó ASEAN-államok között is kiemelkedő jelentőségűek hazánk számára a thaiföldi kapcso­latok. Jelenleg ez az egyetlen a regioná­lis államszövetséghez tartozó orszá­gok közül, amellyel hazánk aktívum­mal zárta kereskedelmét. Az 1978- ban aláírt megállapodás alapján, a legnagyobb kedvezmény kölcsönös megadása mellett folyó kereskedelmi forgalom értéke tavaly megközelí­tette a 30 millió dollárt, s ebből mintegy 20 millióval részesedett a magyar kivitel. Az egyelőre viszony­lag csekély, ám dinamikusan fejlődő magyar—thaiföldi kereskedelemben zömmel anyag-jellegű termékek — műtrágya, növényvédőszerek, mű­anyagok — kerülnek a hazai kiviteli cikkek listájára, s cserébe főként kaucsuk, textilipari termékek, rizs, gyümölcskonzerv érkezik Thaiföld­ről. A gazdasági kapcsolatok fejlesz­tését támogatva thaiföld részéről erőteljesen szorgalmazzák a kereske­delmi forgalom kiegyensúlyozott nö­velését. Thaiföldi megítélés szerint a forgalom értéke — újabb árualapok felkutatásával, bekapcsolásával — az elkövetkezendő években akár a 100 millió dollárt is elérheti. Ehhez viszont mindkét partner részéről to­vábbi erőfeszítésekre van szükség, mindenekelőtt egymás jobb megis­merésében, a piacfeltáró, -építő munkában. Várhatóan erre is ked­vező hatással lesz Prem Tinszula­nonda látogatása, hiszen a kormány­fő kíséretének tagjaként számos thaiföldi üzletember érkezik ha­zánkba. Hasonlóan jelentősnek ígér­kezik a miniszterelnöki látogatás a magyar-thaiföldi műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok elmélyitése szem­pontjából is. Erről hazánk — a szo­cialista államok közül elsőként — 1984-ben írt alá megállapodást a délkelet-ázsiai országgal; a műsza­ki-tudományos együttműködés konkrét tartalmát meghatározó, az évek során körvonalazódott munka­terv aláírását pedig a mostani láto­gatásra időzítette a két fél. Előké­születben van egy másik dokumen­tum is, a kettős adóztatást kiküszö­bölő egyezmény, amelynek terveze­tét a magyar szakemberek már át­nyújtották thaiföldi partnereiknek. A vállalatok közötti közvetlen kap­csolatok létesítését elősegítő meg­állapodás tervezetét júliusban vitat­ják meg a gazdasági szakemberek. A két ország kapcsolatai az elmúlt években kulturális, idegenforgalmi cserékkel is bővültek: 1982-ben ha­zánkban vendégszerepeit a Thaiföl­di Királyi Balett, 1984-ben pedig a Bihari Táncegyüttes utazott a távol­keleti országba. Rendszeresen utaz­nak magyar turistacsoportok Thai­földre. G. N.

Next

/
Thumbnails
Contents