Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-20 / 119. szám
1988. MÁJUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tegnap a délutáni órákban elutaztak Szolnok ról az országos pártértekezlet megyei küldöttei a fővárosba. A küldöttcsoport az este fo lyamán Szabó Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével megtartotta alakuló ülését, amelyen az országos pártkonferencia több ügyrendi kérdésében állást foglalt. Felvételünk az indulás pillanatait örökítette meg A martfűi sörgyárban A gazdasági társaság megszűnéséről határoztak A tagok június 10-ig jegyezhetnek részvényeket Az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Gazdasági Társaság tegnap délelőtt Martfűn társasági ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen felszólalt Simon József, a megyei pártbizottság titkára és részt vett Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese — a huszonnyolc tag (termelőszövetkezet, állami gazdaság, kereskedelmi vállalat, áfész és ipari üzem) képviselői elfogadták a martfűi sörgyár tavalyi gazdálkodásának mérlegéről készült beszámolót, valamint az 1988-ra kidolgozott pénzügyi tervet. Ezután a legutóbbi, tavaly novemberben tartott társasági ülésen született határozat értelmében alakult, a sörgyár önálló jogi személyként történő továbbműködtetését előkészítő bizottság számolt be eddig végzett munkájáról. Ennek alapján a gazdasági társaság tagjai (a törökszentmiklósi, a karcagi és a tiszafüredi áfész 1987. december 31-i hatállyal kilépett, vagyoni részüket 1990. végéig fizetik vissza) kifejezték szándékukat, hogy a társaság megszűnjék és részvénytársaságot alakítsanak. A sörgyári gt tagjai 1988. június 10-ig jegyezhetnek részvényeket; a jegyzések eredményének ismeretében a gazdasági társaság következő, várhatóan június közepén tartandó ülésén döntenek a részvénytársaság alakulásáról. Szolnok megyei környezetvédelmi napok (Folytatás az 1. oldalról) letformálásban is sok még a tennivaló, melyek közül néhányat a nevelés körébe sorolhatunk. A gondolatébresztő előadás után sor került azoknak a környezetvédőknek a meg- jutalmazására, akik már eddig is sokat tettek az élő- és élettelen világ megóvásáért. A környezetvédelmi napok eseménysorozata még számos érdekes programot tartogat, így Szolnokon május 23-án a megyei művelődési központban természetvédelmi játszóházat rendeznek, június 1-jén délután 16 órakor ugyanitt a magyar postaga- lambsport jelenéről és jövőjéről tart előadást Deli Ferenc a szövetség ügyvezető alelnöke. Kunszentmárton- ban május 25-én a nyugdíjasok kirándulásra gyülekezhetnek a tiszakürti arborétumba, Mezőtúron a 2. számú Általános Iskolában a madarak és fák napja hagyományait elevenítik fel. — Pb — Nyilatkozat a személyi változás okairól Kinevezték a MÁV új vezérigazgatóját Urbán Lajos közlekedési miniszter dr. Várszegi Gyulát, a MÁV vezérigazgatóját beosztásából felmentette. Ónozó György miniszterhelyettest a Minisztertanács érdemei elismerése mellett beosztásából felmentette, majd a miniszter a MÁV vezérigazgatójává kinevezte. Az elmúlt hetek során több alkalommal is magára vonta a közvélemény figyelmét a MÁV. Szárnyra kapott a hír például, hogy munkabeszüntetés volt a mozdonyvezetők körében, hogy egy napra fizetésképtelenné vált a MÁV, hogy — s talán ez váltotta ki a legnagyobb visszhangot — a vezérigazgató megvált hivatalától. A vasút felügyeletét ellátó Tóth László közlekedési államtitkár a szóban forgó ügyek háteréről a következőket nyilatkozta: Természetesen nem volt vasutas-sztrájk. A mozdony- vezetők a kollektív szerződésben rögzített jogaikat érvényesítették, amikor a meghatározott (s nem csekély) mértékű túlórán felül nem vállaltak további túlmunkát, elsősorban a prog-í resszív személyi jövedelem- adózás nagy terhei miatt, ök nem részesültek elmarasztalásban, ellenben azokat a helyi vezetőket, akik a mozdonyvezetőket — egyetértésük nélkül — ilyen túlmunkára beosztották, felelősségre vonták. A fizetés- képtelenséggel kapcsolatban a valós helyzet az, hogy a kényszerű banki hitelszűkítésre hivatkozva nagyon sok fuvaroztató vállalat nem képes kifizetni az esedékes fuvardíjat. Ez a MÁV-nak — saját hibáján kívül — átmeneti bevétel-kintlevőséget és egyben fizetési nehézségeket okoz. Az a tény, hogy Várszegi Gyula irányításával néhány új, ám a főtevékenységet nem, vagy alig érintő, apró „vállalkozás” kezdődött a MÁV-nál. Így például az őszi alma-akció, a cementárusítás, a telekvásárlások, a szállodaépítési terv, az Atlasz Utazási Biztosító Rt. létrehozásában való részvétel, a vasúton belüli menedzserképző tanfolyam megszervezése, és hasonlóak. A reális képhez azonban hozzátartozik, hogy a közel 50 milliárd forintos bevételt elérő, az évente 8—9 milliárd forintot beruházásra fordító MÁV tevékenységén belül elenyésző, s inkább ezrelékekben, mint százalékokban mérhető ezen intézkedések hatása. Ugyanakkor a mostani kiélezett gazdasági helyzetben, amikor évi 6 és félmilliárd forintnyi állami támogatás mellett sem lesz nyereséges a MÁV, és eszközállományának, - vagyonának csökkenésével kénytelen lesz számolni, már más megvilágításba kerülnek a 100—200 millió forintos ráfordítást igénylő kezdeményezések. A vasúti alaptevékenységek, így a személy- és áruszállítás terén már lényegesen kevésbé volt ambiciózus Várszegi Gyula. Túlzásnak érzem azt a véleményt, miszerint a vasúton belüli kereskedelmi szemlélet elterjesztése kizárólag a volt vezérigazgató érdeme lenne. Több éves minisztériumi ösztönzés és a korábbi vezetés céltudatos munkájának az eredménye, hogy az utóbbi időben már egyre jobban érezteti hatását az aktívabb piackutató munka és az eredményesebb tarifa- politika. A most kinevezett több évtizedes közlekedési tapasztalattal rendelkező Ónozó György kétségtelenül nehezebb helyzetben van, mint elődje: a MÁV gazdálkodási feltételei tovább romlottak, a kilátások sem kedvezőek. Legnagyobb feladata, hogy gyorsan helyreállítsa a vasút gazdasági, párt- és társadalmi vezetése között megbomlott összhangot, hogy együttes erővel teljesíthessék a vasúttal szembeni alapkövetelményeket, azaz a műszaki forgalmi működőképesség megőrzését, a szolgáltatások színvonalának megtartását. A BNV-röl jelentjük A jó bornak is kell a cégér Megyénk vállalatai a kiállítók között A Tiszafüredi Gépipari Kisszövetkezet a vásáron kiállított egyik új terméke, a Sevag névre keresztelt speciális gépjármű, melyet az erdő és vadgazdaságok tudnak jól hasznosítani, mivel erdős, hegyes terepen is biztonsággal közlekedik Sűrűn kattogó fényképezőgépek, villogó vakuk, hangszórókból bömbölő zene, csodálkozó tekintetek, szüntelenül pergő események. Első látásra ilyen képet mutat a Budapesti Nemzetközi Vásár. Persze ez nem is meglepő, mert az idei seregszemle igencsak bőséges látnivalót kínál mindenkinek, hisz ezen a vásáron valóban házhoz jön a világpiaci kereslet és kínálat. Ez annál is inkább igaz, mivel ebben az évben minden eddiginél többen hozták el legújabb dolgaikat a hazai és külföldi cégek egyaránt. Tavaly ilyenkor például 28, az idén pedig 30 ország és Nyugat- Berlin kiállítói vannak jelen, s több mint 2 ezer cég mutatja be termékeit. Közöttük találhatók megyénk vállalatai, ipari szövetkezetei is. De ez természetes, hisz a gazdaság főszereplőivé egyre inkább ők válnak, s egy ilyen vásáron többek között képet kaphatnak arról is, hogy termékeik mennyire versenyképesek, s vajon megállják-e helyüket a nemzetközi piacokon. Borsy Lajost, a Szotév anyagellátási és értékesítési főosztályvezetőjét közvetlenül az ünnepélyes megnyitó után kértük; egy kis beszélgetésre. — Mi már hat éve rendszeresen kiállítunk a vásáron — emlékszik-vissza — s amikor legelőször eljöttünk — folytatja — mondhatnám úgyis, hogy belevágtunk az ismeretlenbe. De nem bántuk meg, hisz olyan óriási érdeklődés volt a termékeink iránt, hogy magunk sem akartuk elhinni. Aztán a kezdeti sikereken felbuzdulva, azt ígértük partnereinknek, hogy minden évben a régiek mellett valami új dologgal is megjelenünk a vásáron. Eddig sikerült ezt tartanunk. Talán elég ha a különböző légtechnikai elemeket, s azok kiegészítő szerkezeteit említem. — Szóval önöknek megéri a BNV-n kiállítani — vetem közbe. — Feltétlenül. Mondok egy példát. Hat évvel ezelőtt, amikor első ízben részt vettünk a vásáron, lég- technikai termékeinkből évi 10—12 millió forint jött ösz- sze. Most egy hónap alatt csinálunk ennyit. S ebben a marketing munkának, a reklámnak, a vásáron való jelentlétünknek óriási a szerepe. Ugyanakkor ez a seregszemle arra is kiváló alkalom, hogy találkozzunk régi partnereinkkel és az újakkal is. Erre talán a BNV első napjának legékesebb példája, hogy amíg a B pavilon egyik szegletében, a Tiszamenti Vegyiművek standján a különböző műtrágyákat, ismertetőket, maketteket nézegették az arra járók, addig odafenn az irodában éppen egy közös vállalat létrehozásáról folyt a diskurzus, amelyet egy olasz cég, a Skála valamint a TVM alapítana. A műszeripar fejlődését reprezentáló pavilon kiállítói között az idén már 14. esztendeje a Jászberényi MI- COOP is évről-évre leteszi névjegyét. — A kiállítás költségei tavalyhoz képest igencsak megemelkedtek — mondja Hevesi István, a szövetkezet kereskedelmi csoportvezetője —, de ennek ellenére egy ilyen vásáron feltétlenül itt kell lenni. Mert előfordul, hogy a magyar vállalatok csak a BNV-n találkoznak egymással, s valójában itt döbbennek rá, hogy a számukra szükséges gépeket, alkatrészeket itthon is gyártják, amit eddig tőkés importból szereztek be. Például az általunk készített préslevegőszárítókat a hazai felhasználók többsége sokáig az NSZK-ból, Ausztriából vagy Hollandiából hozatta, most pedig már mi gyártjuk a részükre. De gyanítom, ha nincs ez a vásár, még mindig külföldről szereznék be azokat. Ezenkívül itt nyílik lehetőség arra is, hogy saját műszaki fejlesztéseink eredményeit ellenőrizhessük, hisz összehasonlíthatjuk más országok, vállalatok termékeivel. A vásár területét járva bármerre is megyünk, lép- ten-nyomon újabbnál újabb látnivalókat fedezhetünk fel. Különböző csodamasinák, a miniatűr és a guliveri méretű műszerek, gépek, berendezések, a csillogó-villogó járművek garmadája, amerre csak nézünk. A nappal is viliódzó neonok csalogatják a sétálók meg megújuló tömegét. Legtöbben a számítástechnika legújabb csodái előtt időznek, de ez érthető is, hiszen már tavaly óta is óriási a fejlődés. Persze az előrelépés szinte minden területen tettenérhe- tő, és szűkebb pátriánk vállalatainak együttműködése is örvendetesen fejlődik. Erre is akad példa az idei BNV-n. Erről Domokos Mihály, a Szolnoki Vas és Faipari Kisszövetkezet főmérnöke így beszél: — A Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság már korábban is gyártott apríték előtéttüzelő berendezéseket, de nem volt hozzá kazánjuk. Megkerestek bennünket, mi elvállaltuk, megcsináltuk, s itt már ez látható — mutat a főmérnök a kiállított pirosszínű berendezés felé. Mi ennek érdekében egy teljesen új kazántípust fejlesztettünk ki, ami önmagában, vagyis az apríték előtéttüzelő berendezés nélkül, olajjal és gázzal is működtethető — teszi hozzá, miközben az apró irodába újabb érdeklődők toppannak be. Az üzlet mindenek fölött — gondolom magamban —, így sietve elköszönök, s néhány perc múltán már Nagy Sándornak, a Tiszafüredi Gépipari Kisszövetkezet elnökének szavait hallgatom, ötödik éve, hogy részt veszünk a BNV-n — meséli —, s mindent megteszünk azért, hogy jövőre is itt lehessünk, mert ha azt akarjuk, hogy tudjanak rólunk, akkor mindig szem előtt kell lennünk, s a piackutatásra, a reklámra nem szabad sajnálni' a pénzt. Hiszen eddig minden ittlétünknek volt haszna, mert újabb partnereket szereztünk, ötleteket kaptunk. A most kiállított négy termékünk közül három például úgy született, hogy tavaly sokan keresték a motoros profilhegesztő gépet, az ugyancsak motoros meghajtású peremező bordázó gépet és a kézikaros lemezollót. Most mindegyikkel itt vagyunk a vásáron. Ezek szerint a jó bornak is kell a cégér, azaz a jó terméknek is kell a reklám, a hírverés — állapítom meg magamban, miközben hazafelé veszem az irányt. Hiszen beszélgetőtársaim szavai összecsengenek, mert mindegyikőjük fontosnak tartja a BNV-n való részvételt. Igazuk lehet, ugyanis eszembe jut a Coca Cola példája, melyet ma már a világ szinte minden szegletében ismernek. És mégis lépten nyomon, itthon és külföldön ezt az üdítőitalt népszerűsítő reklámokkal találkozhat az ember. Nagy Tibor A Kunmadarasi Vas és Elektromos Ipari Kisszövetkezet hagyományos termékeivel, a különböző hegesztőgépeikkel és azok áramforrásaival jelentkezett a BNV-n Előtérben a Tiszamenti Regionális Vízművek Varia S szivattyúja, mögötte pedig a Waldhauser osztrák céggel kooperációban gyártott esőztető berendezés (Fotó: Nagy)