Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. ÁPRILIS 6. Shultz közel-keleti ingajárata George Shultz amerikai külügyminiszter az izraeli vezetőkkel folytatott megbe­széléseit követően kedd dél­től négy órán át Jordániá­ban tárgyalt, majd tovább utazott Szíriába. Shultz rö­vid időn belül immár har­madik térségbeli ingázása során a nevével fémjelzett közel-keleti rendezési elkép­zelésekhez igyekszik támoga­tást szerezni. Shultz Jeruzsálemben nem kapta meg Jichak Sa­mir kormányfőtől és az iz­raeli jobboldaltól az igenlő választ csomagtervére, noha előzőleg sajtókonferencián szögezte le: az ENSZ BT 242. határozata alapján és a „te­rületért békét” elv szellemé­ben kidolgozott washingtoni elképzelésekben nincs helye sem a független palesztin államnak, sem pedig az 1967-es izraeli határok hely­reállításának. Husszein király és George Shultz tárgyalásain jordá- niai közlés szerint az ural­kodó megerősítette: orszá­ga átfogó rendezést kíván egy nemzetközi békekonferencia közreműködésével. A keddi ammani lapok meglehetősen borúlátóan ítélték meg az amerikai kísérlet esélyeit, bár jelezték, hogy jordánia félfedezett „pozitív ponto­kat”. Mindenesetre figye­lemre méltó, hogy az ameri­kai külügyminiszter további két ammani látogatást ikta­tott útitervébe — legköze­lebb szerdán, kairói látoga­tása után ejti útba ismét Jordániát. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kreml­ben fogadta Willy Brandtot, a Szocialista Internacionálé elnökét amerikai katonai támaszpontok flz flquino-kormány emeli a bérleti dijat Az Egyesült Államoknak várhatóan magasabb árat kell fizetnie a Fülöp-szigete- ken lévő katonai támasz­pontjai fenntartásáért, de az Aquino-kormány egyelőre nem követeli a bázisok fel­számolását. A két ország kedden újította fel tárgyalá­sait a támaszpontokról Ma­nilában. Amerikai sajtóérte­sülések szerint a Fülöp—szi­getek kormánya a jelenlegi szerződés érvényének lejárta, 1991 után esetleg kérné majd a katonai támaszpontok fo­kozatos felszámolását. Az Egyesült Államok két nagy bázist tart fenn a Fü- löp-szigetek területén: egy haditengerészeti és egy légi- támaszpontot. Washington a jelenlegi megállapodás alap­ján csak évente 180 millió dollár értékű katonai és gaz­dasági segélyt juttat a Fülöp- szigeteknek a támaszpontok fenntartása fejében, bár a jelenleg érvényben lévő költ­ségvetésben jelentősen meg­növelték az Aquino-kor- mánynak nyújtott anyagi tá­mogatást: ennek előirányza­ta 339 millió dollár. A Fü- löp-szigetek kormánya azon­ban ennél magasabb össze­get kér: a jelenlegi követe­lés összege elérheti az egy milliárdot is. A mostani tár­gyalás csupán a használati díj módosítására irányul és Manila nem kívánja felmon­dani az érvényben lévő szer­ződést. TOKIÓ A venezuelai államfő ked­den Japánba érkezett. A két ország 50 éves diplomá­ciai kapcsolatainak történe­tében először került sor ■ilyen magas szintű hivatalos látogatásra. Lusinchi az el­ső államfő, akit a múlt év novemberében megválasztott Takesáta Noboru miniszter­elnökiként üdvözölhet Ja­pánban. WASHINGTON Az amerikai Fegyverzet­ellenőrzés.! és Leszerelési Hivatal új vezetője, Willi­am Burns tábornok szerint megvan a lehetőség arra, hogy még a Reagan-kor- mány hivatali ideje alatt megkössék a hadászati fegy­verek ötvenszázalékos csök­kentéséről szóló szerződést a Szovjetunióval. Az NBC te­levíziónak kedden adott nyilatkozatában Burns ki­jelentette, ugyancsak lehető­séget lát arra, hogy előre lépjen a nukleáris kísérletek ellenőrzése és a vegyi fegy­verek teljes eltiltása terén. ESSLINGEN Kedden lezuhant az NSZK-ban egy amerikai ka­tonai helikopter. A szeren­csétlenség a Stuttgarhoz közeli Esslingen város mel­lett történt. A helikopteren tartózkodó két személy éle­tét vesztette — közölte a rendőrség. A baleset oka egyelőre ismeretlen. Egy hé­ten belül ez volt a harmadik eset, hogy katonai légijár- mű szerencsétlenül járt az NSZK területén. RÓMA Tizenkét ember vesztette életét és több mint negy­venen sebesültek meg az olasz autósztrádákon a hús­véti ünnepek alatt — hozták nyilvánosságra az ünnep utáni statisztikákat kedden az olasz tájékoztatási eszkö­zök. A szomorú baleseti statisz­tikák mellett élénk turiz­musról is tanúskodnak az adatok; az ünnepek alatt az Alto Adige-i síparadicsom 130 ezer embert fogadott, a Nápoly mellett Capri- és Ischia-szigeten több mint húszezer látogató fordult meg. BÉCS Négy angol diák életét vesztette hétfőn délután hegymászás közben az oszt­rák Alpokban, Brunntal kö­zelében. Hatf iatal elszakadt a hegyi kiránduláson levő nagyabb létszámú diák-tu- ristacsoporttól és megpróbált feljutni egy behavazott sziklacsúcsra. Közülük né­gyen megcsúsztak és a mély­be zuhanva, halálra zúzták magukat. Zbigniew Messner Moszkvában Zbigniew Messner, a LEMP KB PB tagja, lengvel kormánylő kedden a szovjet kormány meghívására mun­kalátogatásra Moszkvába ér­kezett. A szovjet főváros re­pülőterén Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, szov­jet miniszterelnök és más hivatalos személyiségek fo­gadták a lengyel vendéget. King-évfcrduló Sokezer ember vonult vé­gig hétfőn a Tennessee ál­lamban levő Memphis vá­ros központján, hogy meg­emlékezzék az amerikai né­ger polgárjogi mozgalom Nobel Békedíjas vezetőjéről, Martin Luther Kingről, akit 20 évvel ezelőtt gyilkoltak meg. King ellen 1968. április 4-én hajtottak végre me­rényletet Memphisben. ak­kor, amikor a helyi köztisz­tasági dolgozók sztrájkjának támogatására szervezett ak­ciót. A gyilkosság hatalmas méretű gettólázadásokat pro­vokált ki szerte az Egyesült Államokban. A szövetségi főváros, Washington csak­nem két héten át volt lá­zongások színhelye, és kato­nák ezreit kellett kivezényel­ni a rend helyreállítására. NSZK II hárompárti javaslat elutasítása Az NSZK kormánya nem ért egyet az SPD, a NSiZEP és a CSKP kedden Bonnban, Berlinben \és Prágában egy­idejűleg előtei'jesztett új közös elképzeléseivel a vegyi fegyverek regionális tilalmá­nak mielőbbi kimondását il­letően. A bonni külügyminiszté­riumnak a Deutschlandfunk rádióállomás által délután ismertetett állásfoglalása szerint Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter a gen­fi leszerelési bizottság előtt már február 4-én elmondott beszédében egyértelművé tette: Az NSZK úgy ítéli meg, hogy a regionális megoldá­sok nem célravezetők a ve­gyi fegyverzet felszámolásá­nak tekintetében. Ehelyett világméretű tilalomra kell törekedni. Ez lehetne egyben a‘próbaköve is e tekintetben minden nép erkölcsi fele­lősségvállalásának. 0 béke és biztonság jegyében Parlamenti választások Afganisztánban Afganisztánban kedden parlamenti választások kez­dődtek. Az ország történel­mében ez az első közvetlen, titkos szavazással megejtett törvényhozási választás. Jel­szava: „béke és biztonság a nemzeti megbékélés politi­kája révén”. A szavazásra jogosultak április 5-ike és 14-ike kö­zött adhatják le voksukat, hogy megválasszák a Nemze­ti Tanács (parlament) alsó­házának. a Volisi DzsirgánaU 230 képviselőjét, és a felső- ház — a szenátus — 62 tag­ját. A választásokon minden 18 éven felüli állampolgár részt vehet, nemére, nemzeti­ségére, felekezeti hovatarto­zására és vagyoni helyzeté­re való tekintet nélkül. Nadzsibullah köztársasá­gi elnök, az afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt KB főtitkára üzenetet intézett az ENSZ Emberi Jogi Bizottsá­gához. Ebben meghívta Af­ganisztánba a genfi székhe­lyű szervezet küldöttségét, a választások megfigyelésére — közölte a kabuli rádió. A köztársasági elnök egyben felkérte az ENSZ Menekült­ügyi Főbiztosát, hogy nyújt­son segítséget az afgán me­nekülteknek a hazatérésben, abból a célból, hogy ők is részt vehessenek a választá­sokon. Nadzsibullah közölte, hogy parlamenti helyeket tartanak fenn arra az esetre, ha a menekültek hazatérése elhúzódik. Kabulban több ízben is rá­mutattak. hogy Pakisztánban és Iránban akadályozzák a több millió afgán menekült hazatérését. Pakisztánban hét főn valamennyi haderőnem bevonásával hadgyakorlatok kezdődtek az ország nyugati — az afganisztáni határhoz közel eső — területein. Az iszlámábádi közlemény sze­rint a hadgyakorlat a „csa­patok összehangolt kiképzé­sét” szolgálja. A résztvevő katonák számát nem közöl­ték. Egyesült államok—Románia 0 legnagyobb kedvezmény felfüggesztése Az amerikai külügyminisz­térium hétfőn hivatalosan bejelentette: az Egyesült Ál­lamok és Románia megálla­podott abban, hogy kétolda­lú gazdasági kapcsolataiban felfüggeszti az úgynevezett legnagyobb kedvezmény el­vének alkalmazását. Ilyen­formán a két ország maga­sabb vámokkal terheli meg egymás árúcikkeit, mint ed­dig. Korábbi amerikai köz­lések szerint ez mintegy 200 millió dolláros veszteséget jelenthet Románia számára. A felfüggesztést Románia javasolta. Az amerikai fél ugyanis — korábbi törvények értelmében — egyes szocia­lista országok, így Románia esetében is csak akkor haj­landó érvényesíteni ezt az elvet, ha az elnök megállapí­tása szerint az érintett or­szág eleget tesz az úgyne­vezett Jackson—Vanik mó­dosításban foglaltaknak. A jelenleg érvényben levő amerikai kereskedelmi tör­vényhez fűzött módosítás at­tól teszi függővé a „legna­gyobb kedvezmény” nyújtá­sát, hogy megadják-e az érintett országok állampol­gárainak a kivándorlás lehe­tőségét. De az amerikai kongresszus tágabb értelme­zése szerint ebbe az emberi jogok érvényesítésének álta­lánosabb értékelése is bele­tartozik. Mind az amerikai kormány, mind a kongresz- szus korábban élesen bírálta az ezzel kapcsolatos román magatartást. Románia kor­mánya úgy döntött, hogy nem hajlandó alávetni ma­gát a továbbiakban ennek az eljárásnak. Az amerikai fél közlése szerint a kereskedelmi kap­csolatokra vonatkozó egyéb megállapodások továbbra is érvényben maradnak. A külügyminisztérium által ki­adott közlemény azt han­goztatja, hogy „az Egyesült Államok és Románia párbe­szédében továbbra is köz­ponti szerepet töltenek be az emberi jogokkal összefüggő kérdések, s az e téren meg­valósuló pozitív lépések fon­tos tényezői lesznek a hala­dásnak más területeken is”. A Szolnok Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat 37. számú MEDER ÜTI KIS ABC-ÁRUHÁZÁBA azonnali belépéssel felvesz szakképzett: — boltvezetőt, — boltvezető-helyetteseket, — önkiszolgáló pénztárosokat, — eladókat. Bérezés az 5/1983. sz. ME. rendelet szerint, valamint megegyezés alapján. Jelentkezés a vállalat sze­mélyzeti-oktatási osztályán, Szolnok, Beloiannisz út 6. II/4. (4075) Világélelmezés: káros segélyek Az éhezőknek, elsősorban a fekete­afrikai országoknak adott nagylelkű nyugati élelmiszersegélyek több kárt okoznak, mint hasznot, ez a térséget figyelő közgazdászok erősödő meggyő­ződése. Nem mintha nem lenne helyes gyorssegélyben részesíteni azokat, aki­ket önhibájukon kívül a közeli éhha­lál fenyeget, arról nem is szólva, meny­nyire megnyugtatja ez az élelmiszer­bőséggel mit kezdeni nem tudó adomá­nyozók lelkiismeretét. A segélyszerve­zetek, más jótékonykodók ráadásul a gabonaféléknek, amelyeket közvetle­nül nem lehetne értékesíteni a fizetés­pótlólagos keresletet teremtenek főleg képtelen szegény országokban. E politika azonban azzal fenyeget, hoy a megsegített országok „intézmé­nyes koldussá” válnak. A pótlólagos kereslet más oldalról nem ösztönzi a „legnagylelkűbb” mezőgazdasági ter­melőket, elsősorban az Egyesült Álla­mokat és a Közös Piacot a túltermelés mérséklésére. Túltermelésük és a nyo­mában járó, közel évtizedes árháború­juk — árkedvezményeik — pedig káro- például Kanadát, Ausztráliát, Argentí­nát vagy Magyarországot —. akik költ- sítják mindazokat az exportőröket — ségvetésükből nem tudnak hasonló szubvenciót előteremteni a kivitel tá­mogatására. A megsegített országokban részben a gyarmati múlt, részben az azóta köve­tett kormánypolitika a felelős az éhín­ség kialakulásáért. Az afrikai országok többségét néhány fajta haszonnövény — például kávé, vagy kakaó — terme­lésére rendezték be a gyarmatosítók. A felszabadult országok kormányai első­sorban a gyors iparosítástól remélték gazdasági önállóságuk megteremtését: a mezőgazdasági felvásárlási árakat alacsonyan tartva takarítottak meg pénzt az iparosításra. Ezért a parasz­tok elhagyták maradék földjeiket is, a városi szegénységet szaporították. Má­sok a gabonafélékről átváltottak az állattenyésztésre: a féktelen legeltetés a sivatagosodás egyik oka ma már. önmagát ismétlő folyamat indult be: az élelmiszerárakat nem is lehetett emelni, különben nem tudták volna ellátni a demográfiai robbanástól duz­zadó városi lakosságot. A nagyralátó iparosítási tervek másik forrása a hetvenes években, a nyersanyagok ígé­retes áremelkedése közben, a külföldi kölcsön volt. A nyolcvanas években azonban a nyersanyagárak visszaestek, az adósságokat törleszteni kellene: er­re az afrikai országok többsége csak úgy szerezhet pénzt, hogy hagyományos terményei termelését erőlteti. Ettől nem csak az árak csökkennek tovább — ismét nem marad terület élelmiszer- termelésre. Slzámos országban — Etió­piában. Szomáliában, Szudánban, Mo- zambikban, Angolában — külső táma­dások, polgárháborúk is akadályozzák a mezőgazdaság továbbfejlesztését. A hatvanas évek óta Afrika élelmi­szertermelése évente átlagosan 1.4 szá­zalékkal csökkent. A Világbank nemrég esettanulmányt készített egy „beteg tehénként” kiválasztott országról, Szo­máliáról. A tanulmány szerint az ország élel­miszerbehozatala — segélyből és im­portból — évente átlagosan 8 száza­lékkal nőtt a nyolcvanas évek eleje óta. Szomália korábban önellátó volt élel­miszerből. Ma élelmiszerének kéthar­mada külföldről származik, összes be­hozatalának fele ebből áll. Az olcsó külföldi élelmiszer tönkretette a hazai piacot, az árak lezuhantak, a parasztok abbahagyták a korábban hagyományos élelmiszernövények, a kukorica és a cirok termelését. Eközben a fogyasztás egyre csak nőtt, a behozatali szükség­let pedig megugrott. 1975 előtt rizst és búzát nem fogyasztottak Szomáliában, ma e termények a mindennapi szük­ségletbe tartoznak, bár az országban ezeket nem termesztik. „A segélyek áramlása és a kormány mezőgazdasági politikája elvette a parasztok jövedel­mét, semmi sem ösztönzi őket ültetésre, termelésre, vagy a termelési módsze­rek fejlesztésére, beruházásra” — ol­vasható a tanulmányban, amely sze­rint csak úgy lehetne megszüntetni Szomália és a többi afrikai ország vég­zetes élelmiszer-függőségét a külföld­től, ha gyökeresen átalakítanák a me­zőgazdasági politikát. Segély vagy van, vagy nincs, vagy eljut a rászorulókhoz vagy nem — az éhínség rémét csak úgy lehetne leküz­deni, ha emelnék a felvásárlási árakat, jobban termő fajtákat terjesztenének el, új mezőgazdasági hitelrendszert alakítanának ki, földreformot hajtaná­nak végre, leértékelnék a helyi valutá­kat az import megdrágítására. Helye­sebb lenne, ha a segélyszervezetek, a nemzetközi pénzintézetekkel együtt, in­kább ehhez adnának támogatást, sem­mint hogy gabonászsákokat zúdítanak az afrikai országokra — ajánlja a Vi­lágbank tanulmánya. Igaz, hogy akkor még nehezebb lenne eladni a fejlett országok élelmiszerfölöslegét, mint most.

Next

/
Thumbnails
Contents