Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-30 / 102. szám
Nemzetközi körkép 1988. ÁPRILIS 30. Politikai tájkép csata után Itt még mosolyogva fogadja hívei szerencsekívánatait Andre Lajoinie, az FKP elnökjeiöltje a párizsi Le Bourget kerületben tartott választási nagygyűlésen. Ez a mosoly a vasárnapi választási eredmények nyilvánosságra hozatala után aligha ismétlődött meg. (MTI-fotó) A francia elnökválasztás első fordulójából a várakozásnak megfelelően Francois Mitterrand elnök és Jacques Chirac miniszterelnök került a döntő második fordulóba, amit május 8-án tartanak. E várakozásnak megfelelő eredményen túj azonban az első forduló eredményei elképesztően átrajzolták a politikai tájképet. Mitterrand nagyjából hozta formáját és végső győzelmének az első forduló után már csak az aránya kérdéses. A jobboldali két nagy tábora, a neo-gauelle-ista RPR és a centrista UDF visszaesett az 1986-os nemzetgyűlési választásokhoz képest és együttvéve csak 36 százalékot tudott adni két versengő pályázójának, Chiracnak és Barrenak. Akik átpártoltak tőlük két évi kormányzásuk után, azok a szélső- jobboldali Le Penre szavaztak. Le Pen sikere minden várakozást felülmúlt, pártja 1986-os eredményét 50 százalékkal megtetézte, 14,44 százalékot ért el és nagyságrendileg megközelítette a klasszikus jobboldal két tekintélyes jelöltjét. Ennek a kiugró sikernek az árnyéka és részben magyarázata: a baloldalon összeomlott a kommunista szavazat, amely idén már 7 százalék alá süllyedt. Az elnökválasztás első fordulója a következő rekordokat hozta: az FKP a párt alapítása (1920) óta nem szerepelt még ilyen gyengén országos erőpróbán, a klasz- szikus jobboldal részaránya az V. köztársaság 30 éve alatt nem csökkent még ilyen kicsire és szélsőjobboldali politikus vagy párt a háború óta nem ért el még ilyen eredményt Franciaországban — 14,4 százalékot. Am tegyük hozzá, egyetlen más nyugati polgári demokráciában sem. Ami április 24-én történt, annak teljes horderejét még nem is tudták felmérni sem a politikusok, sem a megfigyelők az első forduló utáni lázas éjszakán. Már az első órákban sokan igazat adtak viszont a diadalmámorban úszó Le Pennek, hogy „politikai földrengés” történt. A jobboldal, amely már De Gaulle idején is két vetélkedő politikai családban élt együtt, most három részre robbant. A demagóg, fajgyűlölő Le Pen Nemzeti Frontja négy év alatt szinte a semmiből lett a jobboldali egyenrangú alkotóeleme, az 1988-as elnökválasztás dön- tőbírája. A választási térkép mutatja meg teljes mélységében Le Pen áttörésének arányait. Franciaország második városában, Marsejlle-ben Le Pen szerezte a legtöbb szavazatot, közel 30 százalékot, Nizzában szintén. Megyék egész sorában megelőzte Barre-t, aki két hónapja még az elnökségre is esélyes volt. A jövő évi helyhatósági választásokon a Nemzeti Front politikusai készülnek bevonulni számos nagyváros polgármesteri hivatalába. Beleharaptak Párizs vörös övezetébe és Elzászba. A jobboldal vezetői lázasan próbálják egyesíteni szétszórt erőiket, de nem sok reménnyel, Chirac, Barre és Le Pen szvazatai együttesen is alig haladják meg az 50 százalékot, márpedig a jobboldalon sohasem működött tökéletesen a szavazók második fordulós átáramlá- sa az erősebbik jelölt oldalára. Chirac harapófogóba került a második forduló előtt. A Nemzeti Front szavazói nélkül nem győzhet. Hajlamos is gesztusokat tenni a válság áldozataiból verbuválódott, alacsony tudati fokú, elkeseredett választó rétegnek, de nyílt együttműködést nem vállalhat, mert ezzel eltaszítaná magától a demokratikus középpártok szavazóit. Barre és hívei támogatják Chira- cot, de mindjárt az első forduló csalódásának perceiben figyelmeztették, hogy nem hagyják engedményeket tenni Le Pen fajgyűlölő ideológiájának. Van olyan vélemény is, hogy nemcsak a jobboldal, hanem a francia társadalom egész politikai szövete szakadt három darabra vasárnap. A hagyományos, nagy pártok jelöltjei a választók egy-egy harmadát tudhatják csak maguk mögött. Az utolsó harmad a csalódottak, kiábrándultak. tiltakozók tízmilliója, akik a Nemzeti Front, az FKP, a környezet- védők és a balos jelöltek mögé álltak. Ez a tízmillió — némi leegyszerűsítéssel tiltakozó — szavazat szerintük arra utal, hogy a francia politika eddigi sze- kezete elavult és recseg-ro- pog a lassan két évtizede tartó válság súlya alatt. A csalódottak nagy része ma egy demagóg jobboldali uszító karjaiba vetette magát — és nagy kérdés, mikor, hogyan tudnak erre reagálni a régi pártok. A párizsi tőzsde mindenesetre megrettent az eredménytől: a részvények átlagos árfolyama három százalékot esett hétfőn délig. Csendes folyamat Kínában Eltűnő szobrok és jelszavak Kínában csendben és fokozatosan folyik az ötvenes és a hatvanas évek személyi kultusza maradványainak eltávolítása. A minap kínai munkások szinte észrevétlenül távolították el Mao Ce- tung egy tízméteres és egy kisebb szobrát a Peking egyetem területéről. A Peking egyetem »illetékesének hivatalos indoklása szerint a szobrokat azért kellett eltávolítani, mert „túlságosan hosszú idő óta voltak a helyükön, nagyon piszkosak, sőt a környezetre nézve veszélyesek voltak’. A jelenség igazi okát azonban valószínűleg az a diák fogalmazta meg, aki kijelentette, hogy a szobrok eltávolítása helyes és időszerű, mert a maocetungi korszak- végét jelzi Kínában. Tavaly decemberben egyébként robbantással távolították el Mao Ce-tung egy szobrát, a pekingi tanárképző egyetemről, hogy úgymond, helyet csináljanak egy épülő könyvtár részére. Más jelei is vannak a kínai fővárosban a maocetungi időszak öröksége felszámolásának. Csaknem teljesen eltűntek a „kulturális forradalomból” visszamaradt utcai jelmondatok, s helyüket kereskedelmi hirdetések, közlekedési tanácsok foglalták el. A napokban fejezték be például annak a jelmondatnak az eltávolítását, amely félméteres írásjelekkel éltette a marxizmus—lenini zmüst és a maocetungi eszméket. A szobrok és a jelszavak eltávolításával egyidejűleg újból tophatók a pekingi magán-üzletekben a szemmel láthatóan frissen gyártott Mao-jelvények, sőt egyes helyeken 30 jüanos áron ajánlanak kisméretű, porcelánból, vagy kerámiából készült Mao-mellszob- rofcat a ritkaságokat kedvelő külföldi turistáknak. Aki pedig netán a „kulturális forradalom” politikai irodalmában érdekelt, tíz—húsz jüanért megvásárolhatja a néhai elnök idézeteinek ma már valóban ritkaságszámba menő kis piros kötetét. Éliás Béla Eredmények és torzulások Szövetkezetek születése Egészségügyi dolgozók szövetkezetét alakítottak Rigában, Lettország fővárosában. Szakorvosi konzultáció vagy például diagnózis megállapítása végett elég telefonon felhívni a közösséget, a kért szakorvos, ápolónő, gyógytornász stb. „házhoz” jön. Az orvosok valamennyien állami gyógy- intézmények alkalmazottjai, szabadidejükben dolgoznak a szövetkezetnél. A munkaközösség nem helyettesíti a mentő- szolgálatot, amelyhez súlyos esetekben — például szívroham, baleset fordulnak a rászorulók. A szövetkezet orvosai nem helyettesíthetik a körzeti orvost sem, továbbra is az ő joga, hogy szükség esetén a beteget táppénzes állományba vegye. A képen: népszerű a szövetkezet babamasszázs szolgáltatása. A szovjet városokban egyre inkább polgár jogot nyer a magántevékenység rövidítése, az ITD a cégtáblákon, reklámokon. Egy éve, tavaly május 1-jén lépett életbe a maszek munkáról szóló törvény, s decemberre már 9 ezer kisszövetkezetben 90 ezren dolgoztak. Köznapi nyelven maszek- nek hvíjáik őket, bár ez nem egészen pontos kifejezés, mert a Szovjetunióban nincs magántulajdon, tehát a szó teljes értelmében maszek sincs. De a lényeg nem a szavaikban rejlik. A maszek — amint megkapta a törvényes lehetőséget a munkára, a vállalkozásra — gyorsan rájött, hogy egyedül vagy családjával nem sokra megy. így előnyben részesítette az állami vállalatok vagy szervezetek — mint például a fogyasztási szövetkezeti szövetség —• égisze alatt és segítségével létrejövő szövetkezést más magánvállalkozókkal. Eleinte úgy gondolták, hogy a magántevékenység mindenekelőtt a nyugdíjasokat, a háziasszonyokat, diákokat, vagyis a szabad munkaerőt vonja majd be a termelésbe. Az új kisszövetkezet] mozgalomba azonban az állami szektorból egyre több munkás és alkalmazott jött és dolgozott másodállásban este, szabadnapokon vagy szabadsága alatt, számarányuk meghaladja a szövetkezeti létszám hatvan százalékát. Különleges és egyelőre még- számításon kívül hagyott terület — a mezőgazdaság, főként a hústermelés, az amolyan minikolhoz szerű tömörülés. Ma még egyedi eseteikről van szó, de a jelek szerint ez a jövőben kiemelt helyet top majd. Mindenesetre Ivan Kuhar, az egyik Moszkva környéki kolhoz 'és egyben a kolhozok országos szövetségének elnöke szerint „ma minden lehetséges, közte az ITD, vagyis ma- gánmunfca a földön. Miért ■is ne? Ma terjed a vállalkozás és a családi kezelésű állattartás. A szövetkezés formái a legváratlanabbak is lehetnek. Az a fő, hogy az ember helyzetének, sorsának. esélyeinek gazdája legyen.’” Az új szövetkezeti mozgalom sok gondot és nehézséget is felvet. Vannak kézzelfogható eredmények, de vannak kedvezőtlen torzulások is. Egyes kisszövetkezeteknél az áruhiányt kihasználva harácsolási törekvések mutatkoznak, akad példa a spekulációra, a visz- szaélésre is. önkényesen felsrófolják az árakat, mindez elégedetlenéget kelt a lakosságban. Ugyanakkor számos adminisztratív, jogi és lélektani akadály fékezi még e mozgalom fejlődését. A szovjet vezetés teljesen egyértelműen foglalt állást a kérdésben. Az SZKP központi bizottsága februári ülésén megállapította, hogy a kisszövetkezetek és a ma- gánmunka terjedésével tulajdonképpen új alapokon formálódik a szocialista népgazdaság szövetkezeti szektora. Nyugodtan és tárgyszerűen kell tapasztalatokat szerezni, a negatív jelenségeket kiszűrni. Lev Voszkreszenszkij APN—MTI—Press Mostanában minden napos kép Peruban az utcai tüntetés. Képünk Limában készült, ahol a perui munkások ezrei tüntetnek a magas infláció miatt. Peruban az elmúlt bárom hónapban több mint 50 százalékot ért el az infláció. A képen látható tüntetők általános sztrájkra szólítanak fel. (MTI-fotó) A korszerű KGST-ért Minőségileg új, magasabb szintre kell emelni az együttműködést a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében. A szocialista országok sokoldalú gazdasági együttműködését korszerűsíteni kell, ahhoz, hogy a KGST meg tudjon felelni a kor követelményeinek. A szervezetben folyó átalakulásról nyilatkozott Kádár Bélán é, a KGST titkárának magyar helyettese Moszkvá- bab az MTI tudósítójának. A KGST tavaly ősszel megtartott 43., rendkívüli ülésszakán elhangzottak rávilágítottak arra, hogy az együttműködés jelenlegi formája nem kielégítő, növelni kell az operativitást, a munka minőségi fejlesztésének gyorsulnia kell, hiszen országaink ma hátrányban vannak a nemzetközi szinthez mérten. A tagországok a nyolcvanas évek közepén felismerték, s fő vonalaiban pontosan felvázolták azt az utat, amelyet bejárva közelebb juthatunk a kívánt célhoz — mondta Kádár Béláné. — A gazdasági integráció fejlesztésének központi elemévé vált a műszaki haladás problematikája. Ezt tükrözte a tagországok 2000-ig szóló komplex programja, amely öt fő irányt és 93 konkrét programot jelölt ki a műszaki fejlesztés érdekében. Hatékonyabb szervezeti formákat Az októberi ülésszak feladatul tűzte ki azt is, hogy az együttműködés megjelölt fő irányainak megfelelően alakítsák át a szervezeti kereteket is. Ennek célja, hogy az együttműködés mindhárom szintjéhez — kormányközi, ágazati és vállalati — hatékonnyá tegyék a szervezeti formákat. A KGST bizottságainak az a feladatuk, hogy kidolgozzák a stratégiai koncepciókat, előkészítsék a kormányközi egyezményeket, az ágazatközi megállapodásokat. A tagországok gazdaságpolitikájának összehangolásában a fő eszköz a tervek koordinációja. A tervdokumentáció célját, annak fő témáit öt évenként az ülésszak határozza meg — mondta a magyar titkárhelyettes. Az 1949-ben létrehozott KGST mechanizmusa, a struktúra tökéletlensége fékezi a kijelölt célok elérését. A 43. ülésszak konkrét programot és feladatokat adott a gazdasági, jogi, pénzügyi mechanizmus fejlesztésére. A szervezeti átalakulás hosszú folyamat, nem lehet végrehajtani egycsapás- ra— folytatta Kádár Béláné. — Csak több szakaszban hajtható végre például az árképzés rendszerének, a valutameehandzmusnak, a külgazdasági kapcsolatok rendszerének vagy a tervezési együttműködésnek a k őrs zerűs í tése. Fontos új eleme az együttműködésnek a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok körének kiszélesítése. Ez egyfelől szabadabbá teszi az árumozgást, másfelől rugalmasabb árképzésre teremt lehetőséget. Előtérben a funkcionális irányítás A továbbiakban a titkárhelyettes arról beszélt, hogy eddig az uralkodó szemlélet az ágazati volt, de napjainkban az együttműködésben egyre inkább előtérbe kerül a funkcionális irányítás szükségessége. Ezt mindenekelőtt az egyes tagországokban végbemenő belső folyamatok eredményezték. A 43. ülésszak 19 ágazati szervet megszüntetett, s az ott elfogadott döntés értelmében egyhanmaddal csökkennek a bizottságok. Nem csupán számszerű csökkentésről van szó, hanem a feladatok újragondolásáról, a bizottsági munkaköröknek az új igényekhez való igazításáról. Ennek megfelelően alakul át magának az apparátusnak, a KGST Titkárságának a szervezete és munkája is. Az ülésszak megjelölte azokat a területeket, amelyeken lényegesen többet vár a Titkárságtól. Elmélyültebb, sokrétűbb közgazdasági elemző munkára van szükség, s erre alapozva kell javítani a prognózisokat, a gazdasági folyamatok várható hatásának előrejelzését. Aihhoz, hogy a KGST a világgazdaságban mind gyorsabban találja meg a helyét, szerepét, tökéletessé kell tenni a világgazdasági folyamatok összehasonlító elemzését. A Titkárság feladata továbbá konkrét fejlesztési javaslatokat is kidolgozni. Mindent egybevetve, a KGST szervezetének, de elsősorban a szervezeten belül folyó munkának részben tükröznie kell a tagországokban kibontakozó belső folyamatokat, részben pedig segítenie is kell azok kibontakoztatását, s e folyamatok serkentő hatását érvényesítenie kell a sokoldalú együttműködés mind több területén — fejezte be a beszélgetést Kádár Béláné, a KGST titkárának magyar helyettese. összeállította: Majnái József
