Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. ÁPRILIS 25. A megyei pártbizottság állásfoglalása az országos pártértekezlet dokumentum-tervezetéről A megyei pártbizottság az országos párt- értekezlet összehívását helyzetünk alapján indokoltnak, szükségszerűnek tartja. Javasolja, hogy a pártértekezlet felelősen és behatóan elemezze a jelenlegi politikai helyzetünket, jelölje meg a legfontosabb feladatokat. Megállapítja: megyénkben a pártvita hozzájárult ahhoz, hogy az országos pártértekezlet és Szolnok megye küldöttei eredményesen láthassák el feladatukat. A vita tükrözte a társadalmi közérzet sokszínűségét. Meghatározó volt a bizakodás, a nyílt, őszinte, a várakozással teli kritikus légkör. Előfordultak türelmetlen megnyilvánulások, esetenként szélsőséges véleményalkotások is. A megye párttagsága társadalomszemléletben, a politikai kérdések kezelésében a megelőző helyzethez képest nyíltabb lett. Egyre többen felismerték, hogy sokat veszíthetünk, aggódnak áldozatok árán elért vívmányainkért. Növekvő azok száma, akik a vita után saját cselekvési lehetőségeiket keresik. A pártegység újrateremtődésének jeleként értékelhető, hogy csökken a formális megnyilvánulások száma. A viták a folyosókról a taggyűlésekre, a testületi ülésekre kerülnek be. A számos javaslat, kezdeményezés jelzi, hogy a tagság vissza akarja állítani a párt tekintélyét. Érzékelhető a bizalom abban, hogy a párt meg tud újulni, hogy megtalálja a problémákból kivezető utakat. Ehhez azonban szükségesnek tartják, hogy a pártértekezlet teremtse meg a működési és személyi garanciákat, feltételeket. Az állásfoglalás-tervezet általános, valamint részleteiben történő megítélése differenciált. Sokakat nem elégít ki. Emiatt a jobbító szándékú kritika mellett többen hangot adtak aggodalmuknak is. A megyei pártbizottság egyetért azzal, hogy a lefolytatott pártvitára kevés idő állt rendelkezésre. A jobb megértés, alaposabb feldolgozás, megvitatás érdekében szükségesnek tartja, hogy pártvitát a jövőben a legalapvetőbb politikai kérdésekben, megfelelő előkészítés és idő biztosításával kezdeményezzen a Központi Bizottság. Mindamellett megállpítj.a: a pártvita azt is bizonyította, hogy a párttagság döntő többsége mozgósítható, aktivizálható. A bevezető részhez A megyei pártbizottság fontosnak tartja politikai, társadalmi, gazdasági helyzetünk reális, nyílt, okfeltáró értékelését. Helyesli, hogy a helyzetértékelés a XXII. kongresszus határozatának minősítéséből induljon ki. Szükségesnek ítéli, hogy kerüljenek megfogalmazásra azok a legfontosabb törvényszerűségek, amelyek a szocializmus építésének jelenlegi szakaszát jellemzik. Történjen meg azoknak az érdekviszonyoknak a feltárása is, amelyek fékezik a társadalmi feladatok megoldását. A demokráfiai helyzet alakulását elsősorban társadalmi fejlődésünket befolyásoló körülményeknek és nem gazdasági gondjainkat magyarázó oknak tekinti. Nem tartja indokoltnak, hogy a politikai, társadalmi viszonyok elemzése a kongresszust megelőző időszakra is kiterjedjen. Az 1968-as reform megtorpanásának részletesebb elemzése, az okok mélyebb feltárása megítélése szerint nem ennek a pártfórumnak a feladata. Azzal ért egyet, hogy a pártértekezletnek elsősorban nem a történelmi előzményekkel és a külső okok vizsgálatával, hanem saját munkánk gyengeségeinek okaival és feladatainkkal kell foglalkoznia. Szükségesnek ítéli viszont annak mélyebb elemzését, hogy a XIII. kongresz- szus határozatába miért kerültek be nem kellően megalapozott célok. Nem ért egyet azzal, hogy a pártértekezlet az MSZMP program- nyilatkozatának felülvizsgálatával foglalkozzon. Azonosult azzal a véleménnyel, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásához — a dokumentumban megjelölteken kívül — hozzájárult az is, hogy a központi párt- és állami szervek a párttagságot és az ország lakosságát nem vonták be megfelelően a nagy horderejű döntések előkészítésébe, így a gazdaság és a társadalom helyzetéről a valóságnak nem mindenben megfelelő képet adtak. Ügy ítéli meg, hogy társadalmi életünk zavarainak visszatükröződéseként a pesszimizmus és a kiábrándultság nagyobb súllyal jellemzi közgondolkodásunkat, mint ahogy az a tervezetben szerepel. Támogatja a megyei párt- bizottság, hogy az anyagban megfogalmazódik a párt felelőssége. Ezt érvényesnek tartja saját munkájára, illetve a megyében működő pártszervek és alapszervezetek tevékenységére is. Ugyanakkor ez nem szabad, hogy fékezze szocialista vívmányaink melletti kiállásunk. fellépésünk határozottságát. Szükséges, hogy bátrabban szóljunk eredményeinkről is. Ne engedjük alár ásni szocialista társadalmunk alapelemeit. Támogatja a személyes felelősség megállapítását. A megújuláshoz a vezetésbe dinamikus, új erők bevonását tartja szükségesnek. Ennek érdekében maga is kezdeményezi működési területén a párttestületek megújítását, továbbá a pártvezetés egységének megerősítését alsó és felső szinteken egyaránt. Egyetért azzal, hogy a szocialista erkölcs normáit sértő, minden megnyilvánulással szemben a párt határozottan lépjen föl. Egyetért azzal, hogy a na- tározatban kiemelt tennivalóként szerepeljen a gyakorlatunkkal összefüggő néhány fontos és aktuális ideológiai kérdés megválaszolása és tisztázása; mint pl.: a magántulajdon helye, szerepe társadalmunkban. Kiemelt figyelmet javasol az ideológiai tisztázást igénylő kérdések feltárására és intenzívebb ideológiai munkára. Fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy a marxista-leninista eszméhez, az internacionalizmushoz való hűségünket, az ennek szellemében végzett munkát alapvető kérdésnek tekintjük. Elengedhetetlennek tartja, hogy a pártértekezleten meghatározott feladatok és célok reálisak, pontosak és megvalósíthatók legyenek. Meggyőződése, hogy a célok és feladatok a gyakorlatban jól értelmezhető megfogalmazásának hatása lesz azok végrehajtására is. Olyan munkastílusra törekszik. hogy saját állásfoglalásai, határozatai és gyakorlata alapján minél egyértelműbben követhető legyen mi az, amit a párt támogat, és mi az, amit nem. ■ f* A megyei Pártbizott1/1. ság helyesli és támogatja a párt kezdeményező, irányító pozícióját a társadalmi-gazdasági és politikai reformok megvalósításában. A párt megújulási folyamatát saját területén is nélkülözhetetlennek tartja. Jogos igénynek fogadja el és megerősíti, hogy a pártnak a társadalomban végbemenő folyamatokra gyorsabban kell reagálnia. Állást foglal amel3. lett, hogy a párt az elvi, politikai irányítás eszközeivel töltse be vezető szerepét, elutasítja a visszarendeződés, a direkt irányítás, a „kemény-kéz” politikája iránt néhány helyen felvetett igényt. Az elvi irányítás eszközrendszerének bővítésén, kereteinek meghatározásán saját területén is folyamatosan munkálkodik, szükség esetén kezdeményez a központi pártszervek felé. Egyetért azokkal a megállapításokkal és feladatokkal, amelyek a tervezetnek ebben a részében a párt szerepéről kerültek megfogalmazásra. A megyei pártbizott- b. ság a demokratikus- centralizmust pártunk továbbra is fenntartandó működési és irányítási elvének tartja. Megerősíti, hogy a központi irányítást úgy szükséges fejleszteni, hogy az teret adjon és kedvezőbb feltételeket biztosítson a területi és munkahelyi pártszervek önállóságának és felelősségének kibontakozásához. Ezt úgy indokolt megvalósítani, hogy az irányító pártszervek az elfogadott alapelvek betartásával működjenek. Támogatja, hogy a testületek szervezetszerűen és rendszeresen ellenőrizzék végrehajtó szerveik munkáját. Az ellenőrzéseknek olyan lényeges kérdésekre kell irányulnia, mint a tárgyalt napirendek időszerűsége politikai szempontból, az alulról jövő jelzések hasznosítása, a viszonttájékoztatás gyorsasága és konkrétsága, az önállóságot fékező bürokratikus megkötöttségek feloldása, a végrehajtási szintek közvetlen segítésének megítélése. Szükségesnek tartja azt is, hogy a testületek tagjai közvetlenebbül függjenek választóiktól, a küldő szervektől. Munkájuk megítélésére a jelenlegitől rendszeresebben kerüljön sor. Indokolt, hogy két kongresz- szus között a társadalom és a párt egészét érintő kérdésekben az országos pártértekezletnek legyen döntési jogaA demokratikus centralizmus két elemét egyidejűleg szükséges fejleszteni. Most különösen fontos, hogy a pártdemokrácia érvényesülésének intézményes garanciái gazdagodjanak és épüljenek be az irányítás gyakorlatában. Támogatja, hogy a választási rendszer a páron belül is korszerűsödjön. Egyetért az, állásfoglalástervezetben körvonalazott megoldásokkal és a vita során elhangzott főbb kiegészítésekkel. A pártszervek titkárainak és helyetteseinek közvetlen választását — ellentétben az összegzésben leírtakkal — csak az egytestü- letű pártbizottságok esetében tartja időszerűnek. Az apparátusok helyzetével megkülönböztetett módon szükséges foglalkozni. Nem tartja azonban indokoltnak, hogy e kérdés az országos pártértekezlet központi témája legyen. Az apparátus építésnél viszont mindenütt fontos átgondolni az apparátusok szerepét, testületükhöz való viszonyát. Igény esetén a párttagság erről kapjon tájékoztatást. A párt eszmei, poliC. tikai, szervezeti és cselekvési egységének folyamatos megújítását döntő jelentőségűnek minősíti. Fontos elemének tartja a türelmes politikai vitákat. Támogatja azt a gyakorlatot, amely a döntések kialakítása során súlyt helyez a kisebbségi véleményekre is. Ugyanakkor szükségesnek tartja' pontosan meghatározni a kisebbségi vélemények kezelésének főbb garanciáit és a frakciózástól megkülönböztető jegyeit. Egyetért azzal és nyomatékosan megerősíti, hogy a párt minden tagjának kötelessége a párt álláspontját képviselni, de úgy ítéli meg, hogy a párt politikájának képviseletében és a végrehajtásában végzett munkához több, alaposabb és gyorsabb informálásra van szükség. Elsősorban a jelentős politikai, társadalmi hatású központi döntésekhez kapcsolódó információ minőségét szükséges javítani. Őszintébben kell a párttagságot tájékoztatni a párt és a társadalom helyzetéről. A párt kádermunkáját jobban a pártközvélemény felelős kontrollja alá kell helyezni. Szükségesnek tartja és támogatja, hogy a pártvezetők látogatásai a valóság jobb megismerését, a párttagokkal való kapcsolatok szélesítését eredményezzék. Gondoskodik ennek saját munkájában történő érvényesítéséről. A döntési rendszer O- módosításával, a döntési folyamat gyorsításával a megyei pártbizottság egyetért. Támogatja és szorgalmazza a párttagság mind szélesebb körének bevonását a döntéselőkészítés és a végrehajtás ellenőrzésének folyamatába. Megerősíti, hogy a döntések során fokozottan támaszkodni kell a tudomány eredményeire, a gyakorlati tapasztalatokra és a társadalom különböző szerveitől érkező javaslatokra, véleményekre. A határozatok konkrétságának, megalapozottságának javítását fontosnak ítéli. A párt alapszervezeteinek és szerveinek vitát kezdeményező jogosultságának megfogalmazását szükségesnek tartja. Javasolja, hogy a pártértekezlet állásfoglalása tartalmazza, a felső párttestületek érdemben kötelesek foglalkozni a felvetésekkel, döntéseiket indokolniuk kell. A megye párttagságának összegzett véleményére támaszkodva hangsúlyozza, hogy nemcsak a végrehajtásban, hanem a döntéselőkészítésben és a döntésben résztvevők személyes politikai felelősségét is érvényesíteni szükséges. Az állandó konzultatív tanácsadó testületek létrehozását, működtetését a megyei pártbizottság nem tartja indokoltnak. A meglévő munkabizottságok hatékonyabb működtetése és a döntéselőkészítésbe bevont szervek és személyek körének bővítése révén a döntések megalapozottsága javítható. A megyei pártbizottság a kádermunkát a párt vezető szerepének érvényesítésében meghatározó jelentőségűnek tartja. Megerősíti, hogy a korábban megfogalmazott káderpolitikai elvek helyesek. Változtatásukra nincs szükség, a végrehajtás gyakorlatának megváltoztatását azonban sürgetőnek ítéli. Különösen a kádermunka demokratizmusát szükséges fejleszteni. A testületek szerepe növekedjen a káderek megítélésében és az elvek betartásának ellenőrzésében. Támogatja, hogy a vezetők megítélésének fő mércéje a munka eredményessége és a teljesítmény legyen. Ugyanakkor szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy ez nem adhat felmentést egyetlen vezetőnek sem a káderpolitikai elvek maradéktalan betartása alól. A megye párttagságának véleményével egyezően támogatja a pályázati rendszer szélesítését, a meghatározott idejű megbízatások és a többes jelölés gyakorlatát. A tehetséges fiatalok vezetővé válásának folyamatát lassúnak ítéli, ezért meggyorsítása mellett foglal állást. Elősegíti, hogy a megyében a kádercserék végrehajtása során a fiatalok növekvő számban kerüljenek funkcióba. A kölcsönös képviselet, valamint a párthatáskörbe tartozók számának csökkentésével egyetért. Felhívja a megye pártszerveit a decentralizálás további lehetőségeinek az alkalmazására. A megyei pártbizottság egyetért azzal, hogy a vezetők a tervezetben meghatározott körben legfeljebb két ciklusban töltsék be ugyanazt a tisztséget. Egyidejűleg hangsúlyozza, hogy a megérett kádercseréket időben, halogatás nélkül szükséges végrehajtani. A két ciklus kezdetét a tervezettel egyezően javasolja meghatározni. Támogatja, hogy kivételesen indokolt esetben a felsőbb pártszerv engedélyezhesse a harmadik ciklusig történő funkcióban maradást. Elengedhetetlennek tartja az eredményesen dolgozó vezetők tisztes visszavonulása, pályakorrekciója lehetséges módozatainak a kidolgozását. A megyei pártbizott- «• ság megerősíti a tervezetnek a szövetségi politika követendő elveiről és gyakorlatáról kifejtett álláspontját. Indokoltnak tartja a társadalomtudományok eredményeinek felhasználásával a korszerű társadalmi struktúra felfogásának további kimunkálását. Az ideológiai munka 9* fejlesztése, megújítása sürgető feladat. A megyei pártbizottság javasolja, hogy az erre vonatkozó fejezet jobban tükrözze az ideológiai tézisek vitáinak tapasztalatait és az elméleti tanácskozások eredményét. A pártértekezlet részletesebben foglalkozzon az ideológiai alap kérdéseivel és az új szellemi áramlatok marxista-leninista magyarázatával, a politikai gondolkodás és a gyakorlati cselekvés közötti eltérések okaival. A felvetések egy része politikai állás- foglalással tisztázható, nagyobbik hányada időigényes, társadalomtudományi kutatásokat, vitákat tételez fel. Indokoltnak tartja, hogy az agitáció és a propaganda kérdéseiről is foglaljon állást a pártértekezlet. Ennek híján nem várható, hogy a pártszervek és szervezetek kielégítő választ tudnak adni a párttagságot foglalkoztató kérdésekre és sikeresen lépnek fel a politikát bármely oldalról támadó, eltorzító nézetekkel szemben. . A megyei pártbizott- 1/2. ság egyetért az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének az államszervezet korszerűsítésével, az állami élet továbbfejlesztésével kapcsolatban kifejtett főbb elgondolásaival. Indokoltnak tartja, hogy a politikai intézményrendszer elemei (párt, társadalmi és tömegszervezetek, állami szervek) közötti feladat- és hatáskörök egyértelműen elkülönüljenek. Ennek részeként növekedjen az állami szervek önállósága, ezzel együtt felelőssége is. Szükségesnek ítéli meg, hogy ennek főbb elemei, elvei a pártértekezlet végleges dokumentumaiban bővebb kifejtést nyerjenek. A megyei pártbizottság támogatja az állami élet pártirányításának megújítására, az eszközök és módszerek korszerűsítésére, gazdagítására vonatkozó elképzeléseket. Egyetért az Országgyűlés feladatainak bővítésével, szerepének növelésével. Indokoltnak tartja azonban a párttag képviselők munkájával, magatartásával kapcsolatos követelmények egyértelmű megfogalmazását is. A megyei pártbizottság támogatja az alkotmány korszerűsítésére, módosítására vonatkozó elképzeléseket. Az új alkotmány készítésére vonatkozó elképzeléseikkel nem ért egyet. Ugyanakkor most nem tartja indokoltnak az egyes részkérdésekben való állásfoglalást. A megyei pártbizottság szerint is szükséges a választói törvény korszerűsítése, a választási rendszer továbbfejlesztése. A jelölés korszerűsítése mellett egyetért a választási mechanizmus más elemeinek (pl. a helyi tanácselnök választása) továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelésekkel is. Támogatja az állami szervezet korszerűsítésének továbbfolytatását, különösen annak területi és helyi szintjein. Igényként fogalmazza meg a körültekintő, átgondolt és időben történő szervezeti korszerűsítések, változtatások végrehajtását. A tanácsok népképviseleti jellegének erősítését szükségesnek tartja. Indokolt a képviseleti jelleg és az állami, hivatali munka követelményeinek ésszerűbb és összehangoltabb érvényesítése, az alapelvek kidolgozása is. A megyei pártbizottság egyetért azokkal a felvetésekkel, amelyek hangsúlyozzák, hogy a tanácsi önállóság megvalósítása a gazdálkodási önállóság mellett egyéb kormányzati intézkedések és a személyi, tárgyi feltételek biztosításának a függvénye is. Megítélése szerint indokolt a közrend, közbiztonság és az állampolgári fegyelem értékelése is, mert az nem javult a szükséges mértékben. A megyei pártbizottság egyetért az alkotmány-bíróság. illetve a közigazgatási bíróság létrehozása lehetőségének felvetésével. Ennek konkrét megvizsgálása az alkotmány tervezett módosításának részeként kezelhető. Nem tartja indokoltnak, hogy az országos páirtérte- kezlet dokumentuma valamennyi állami szervre vonatkozóan, azok tevékenységét érintően részletes elemzést tartalmazzon. «A megyei pártbizoitt- 1/3. ság megerősíti, hogy a tömegszervezetek, mozgalmak szerepe növekszik a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Támogatja, hogy a szak- szervezetek nyitottabb munkastílusukkal, önálló javaslataikkal működjenek közre, azoknak a feszültségpontoknak a feltárásában, amelyek társadalmi, politikai döntést igényelnék. Megerősíti, hogy a pártnak szövetségi politikája érvényesítésében számolnia kell a népfront-mozgalom munkájának politikai és világnézeti sokszínűségével. Indokoltnak tartja megfogalmazni, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom a társadalmi közmegegyezés megújításában vállaljon párbeszédet minden társadalmi réteggel, önszerveződési csoporttal. Egyetért azzal, hogy a népfront segítse és karolja fel a lakosság kezdeményezését, segítse a célok megvalósítását. A párt fontos feladatának tartja és szervezeti eszközeivel, szervezeti erejével, tagjain keresztül is segíti, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség a fiatalok szélesebb körét tömörítő politikai szervezet legyen. A megyei pártbizottság hangsúlyozza, hogy a KlSZ-munkia tartalmi megújulásával fejleszteni kell a mozgalom nevelő- . funkcióját a fiatalok széle- sébbkörű megnyerése és tömegbefolyása erősítése érdekében. Szükséges az ifjúsági munka reformjának gyorsítása is. . i. A megyei pártbizott- ság megerősíti a társadalmi nyilvánosság szélesítésének, a tájékoztatás javításának gondolatát. Támogatja azt az igényt, hogy a pártsajtó a párt testületéinek állásfoglalását képviselje, a politikai és állami döntéseikről ne csupán tájékoztasson, hanem tükrözze a lezajlott vitáikat is. Szükséges, hogy a párt tájékoztatásában is legyen na(Folytatás a 7. oldalon)
