Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-21 / 94. szám
1988. ÁPRILIS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tízmillió forintos NDK palackozó gépsor üzemel a Csépai Tiszam^nti Termelőszövetkezet Ti- szaugi Bor- kombinátjában. Az 540 hektáros saját szőlőből termelt boron kívül a gépek jobb kihasználása érdekében bérpalackozást is fognak vállalni. Hévízkutatás- és hasznosítás Zsigmondy Vilmos-emlékülés A társadalom, a gazdaság és a természet összhangja Környezetvédelmi tudat Korunk egyik nagy problémájára az 1972. évi stockholmi ENSZ környezetvédelmi konferencia hívta fel először a világ népeinek és kormányainak figyelmét, akcióprogramot hirdetett az együttműködésre és közös cselekvésre. Azóta jobban megismertük a környezetünket veszélyeztető — szennyező, károsító és pusztító — hatásokat. a potenciális veszélyforrásokat, felismertük a helyes környezetvédelmi magatartást, a célirányos cselekÚj szemlélet alakult ki Hazánkban 1976 óta törvény írja elő környezetünk védelmét, szabályozza cselekvésünk irányát. Cselekvésünk kezdetben a jogi szabályozásra, a konkrét környezetvédelmi célok és feladatok megfogalmazására, meghatározására szorítkozott, mert a megvalósítás feltételei ebben az időszakban csaknem teljesen hiányoztak. Tapasztaltuk, hogy szerte a világon, ahol a környezet védelmére — szennyeződésének, károsodásának és pusztulásának megelőzésére, megakadályozására — komolyan odafigyelnek, és gondot fordítanak, áldoznak, ott mindenütt javult a környezet állapota. A nemzetközi és hazai példák sokasága bizonyítja, hogy előrelátó politikai, illetve kormányzati program, céltudatos gazdasági cselekvés, tevékenység, a környezet védelmére figyelmet fordító állampolgári magatartás magasabb szinten teremtheti újjá a társadalom, a gazdaság és a természet összhangját. Az emberi társadalom, a gazdaság fejlődésének történetében másfél évtized — ami a stockholmi felhívás óta eltelt nem számottevő, mégis a magyar társadalomban, gazdaságban 'is meghatározó dolgok történtek, figyelemreméltó eredmények születtek a környezet védelme érdekében. A szocialista társadalmi életben, a népgazdaság minden terüleHarmonikus fejlődés A magyar ipari potenciál nemzetközi mércével mérve nem számottevő, és a környezet szennyezésében, károsításában, pusztításában nem jelentős, de céltudatos cselekvésünkkel mi is hozzájárulhatunk a bioszféra káros terhelésének csökkentéséhez. Mi magyarok aktívan közreműködünk az ENSZ Környezetvédelmi Világprogramjának megvalósításában, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága környezetvédelmi munkaszervezetében, és a KGST Kör.Tokai G. Meghatározó a vasút szerepe vést az emberi lét. jelenünk és jövőnk biztosítása érdekében. Magismertük a környezetvédelem pontos receptjét, azt, hogy nem a keletkező károk elhárítása, a következmények felszámolása, illetve utólagos helyreállítása a célravezető cselekvés iránya, hanem a megelőzés, vagyis olyan termelés és fogyasztás megvalósítása, amelyben elkerülhetjük, kivédhetjük környezetünk szennyeződését, károsodását, pusztulását. tén valami új szemlélet alakult ki, kezdett eluralkodni, ami nem az emberek spontán felismeréséből és önkéntes tenniakarásából eredt, hanem az irányított és céltudatos feladatmeghatározás, informálás, képzés, illetve propaganda eredménye volt. A tudományos kutatás és műszaki fejlesztés eredményeire alapozva hazánkban is nagyobb ütemű a társadalmi, gazdasági fejlődés, látványosabbak az eredmények, bár ezek nemzetközi összehasonlításban szerényebbek még a közepesen fejlett országok eredményeinél is. Ez nem a magyar tudósok, műszaki értelmiségiek szakmai felkészületlenségével, tudatlanságával, helytelen hozzáállásával magyarázható, inkább a szerényebb gazdasági-pénzügyi lehetőségekre vezethető vissza. Igaz, hogy a környezetvédelmi célzatú beruházások, rekonstrukciók, a megtervezett, kivitelezett és beépített környezetvédelmi berendezések, gépek száma viszonylag kevés, és a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításának gazdasági-pénzügyi feltételei is romlottak, különösen a VI. ötéves tervidőszak második felétől számítva. Az is tény, hogy van még probléma egyes vezetők környezetvédelmi beállítottságával, felkészültségével és szemléletével is, de döntéseiket jobbára a ráfordítások biztosításának hiánya motiválja. nyezetvédelmi Programjának végrehajtásában. Elsők között ratifikáltuk a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról elfogadott összeurópai egyezményt, és 1985-ben 21 országgal együtt vállaltuk a kénkibocsátás 1993-ig történő 30 százalékos csökkentését. Előkészítő tárgyalásokat folytatunk a nitrogénoxidok kibocsátásának korlátozására, valamint az ózonréteg védelmére irányuló nemzetközi megállapodásokról is. A magyarok Kisebb a belső kereslet Növekvő magyar cipöexport A oipőápiari vállalatok az idén 15—20 százalékkal növelik kanvertiibiilis elszámolású exportjukat, s mintegy 70—75 milMó dollár értékben szállítanak női—férfi lábbeliket, elsősorban a nyugat-európai piacokra és az Amerikai Egyesült Államokba. Az Iipani Minisztériumhoz tartozó 13 cipőipari vállalat főként meglévő partnerednek szállít magasabb értékben áruiból. A becslések szerint az idén mintegy 15 százalékkal rendel kevesebbet a belkereskedelem, mint az előző évben. Emellett várhatóan a szocialista országokba irányuló szállítmányok meny- nyisége is csökken. Szolnok megyében ezekben a napokban igen gazdag programból válogathatnak a műszaki szakemberek: megkezdődtek a műszaki és köz- gazdasági hetek eseményei. Kakuk Józsefet, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesü |n megyei elnökségének tagjával, a Tigáz Szolnok Üzemigazgatóságának főmérnökével interjút azonban nem csak a már hagyományos rendezvénysorozat apropója kapcsán készítettünk. A MTESZ megyei szervezetének javaslatára, egyesületi munkája elismeréseként nemrégiben Kiváló Munkáért kitüntetést vehetett át. — A szolnoki üzemigazgatóság főmérnökeként „hivatali” teendői is az energia- gazdálkodáshoz kötik. Mi az n „plusz”, amit társadalmi munkában az ETE keretében dolgozva tenni tud az energiagazdálkodás ésszerűsítése érdekében? — Jó. hogy így, a „hivatali” és a társadalmi munka kapcsolatát szóba hozva kezdjük a beszélgetést. Az ETE-ben — mint a MTESZ többi tagegyesületénél is — azokat az ismereteket kamatoztattuk, amelyek szakmánk hivatásszerű gyakorlásához nélkülözhetetlenek. Az egyesületi feladatok azonban mégis mások, mint azok, amelyeket főmérnökként kell megoldanom. A szakmai te- énd^ket teszi változatosabbá, érc"r :esebbé az egyesületi műi ca, és úgy érzem hasznosan segíti látóköröm szélesítését. is. A társadalmi munkában készülő tanulmányok készítése során ugyanis olyan problémákban is el kell mélyülnünk, amelyek alapos megismerését a mindennapi munkahelyi feladatok nem követelik meg. Ez szerintem nem csak azért jó, mert az ember túlléphet a rutinfeladatokon és jobban élvezheti szakmáját... Az energiaellátás, -gazdálkodás gondjairól, lehetőségeiről többet tudva, Zsigmondy Vilmos-emlék- ülést rendeztek tegnap Szolnokon a Technika Házában az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alföldi fúrási és termelési szervezetei, halálának századik évfordulója alkalmából. Az ülést az elnöklő Pápa Aladár, az NKFV vezér- igazgatója nyitotta meg. A jeles bányamérnökről, az 1848—49-es magvar szabadságharc egyik kiemelkedő személyiségéről Pataki Nándor. a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet igazgatója és Csath Béla igazgató-helyettes emlékezett meg. Méltatták a magát „fu- rásznak” tituláló bányamérnök, Zsigmondy Vilmos szeaz összefüggéseket jobban ismerve az ember hivatali teendőit is magasabb színvonalon oldhatja meg. — Az ETE Szolnok megyei szervezete milyen társadalmi megbízatásokat kap? — Általában a felhasználó rendszerek hatásfokának javítását segítő tanulmányokat készítünk, az egyes településeknek a földgázellátó vagy villamos-hálózatba való bekapcsolását megelőző, a döntést előkészítő elemzéseket végzünk, de vállalkozunk arra is. hogy a nagy fogyasztóknál elemezzük, az energiafelhasználás szerkezetét miként lehetne optimalizálni, melyik energiahordozóból, mennyit célszérű az adott üzemben fogyasztani ? Legutóbb például a Jászberénynek, Tószegnek és Rá- kóczifalvának a földgázszolgáltatásba történő bekapcsolását előkészítő tanulmányokon dolgoztunk. Megvizsgáltuk. hogv a településeken mekkora a hőigény, ennek kielégítéséhez milyen gázelosztó rendszert célszerű kiépíteni. gazdaságosan kialakítható-e ez a rendszer? — Ma az elosztó rendszerek kiépítését a fogyasztók, repét a hazai ártézi kutak fúrásában és a hévízkutatásban. A tudományos emlékülés keretében három előadás hangzott el napjaink aktuá- 4 lis kérdéseiről, a Nagy-Al- föld geológiai viszonyairól, a kőolaj és földgázkutatás, termelés perspektíváiról, a hévízfeltárásról és hasznosításról. A két szolnoki székhelyű vállalat 1988-at Zsigmondy évnek nyilvánította. A munkáskollektíváik, szocialista brigádok előadásokon, vetélkedőkön ismerkednek meg a nagy előd. a száz évvel ezelőtt elhunyt bányamérnök életével, munkásságával. egy-egy település esetében a tanács, a lakosság és a helyi üzemek fizetik meg. A bekapcsolásról szóló döntést jelző hatósági pecsétet nem az ETE üti rá az engedélyre, a társadalmi munkában dolgozó szakemberek felelőssége mégis igen nagy. . . — Valóban, hiszen az alap- információkat mi adjuk a hatósági feladatokat betöltő intézményeknek. Elképzelhető lenne persze egy másfajta megoldás is, például működhetnének az említett tanulmányok elkészítésére szakosodott irodák is. Egy ilyen megoldást azonban én nem tartanék jónak. Nem csak azért nem, mert a vizsgálatokat az ETE árainál biztosan drágábban végeznék el és így végül a fogyasztó járna rosszul. (Megjegyzem, a munkánkért az ETE-nek adott tiszteletdíjakból kizárólag egyesületi célokra, például a tagok szakmai ismereteinek gyarapítását szolgáló rendezvényekre költünk.) A nagyobb pazarlás az lenne, ha nem használhatnánk ki az egyesületi munka keretében most a közösség szolgálatába állított szellemi ka- nacitásokat. Szegényebbek lennének az egyesületben most igen nagy lelkesedéssel dolgozó mérnökök, technikusok is, ha egy hivatal venné át szakmai felüdülést, változatosságot. gyarapodást adó teendőinket. — Az egyesületi munka azért biztos sok idejét veszi el. — Ez igaz, más elfoglaltságok rovására azonban szívesen szakítok időt az ETE-re. Érdekel, amit ott csinálok és látom, szükség van a munkánkra. És az a jó, hogy az egyesületben mindenki csak azért dolgozik, mert szívesen teszi, senki nem kényszerből vállal el egv-egy feladatot, tehátv biztos, hogv mindent megtesz a tőle tellő legjobb eredményért. VSZJ (Folytatás az 1. oldalról) strukció harmadik üteme nem valósult meg, de megépült a vasúti dieselbázis. A konténer-pályaudvar kivitelezése a tervek szerint 1990-re készül el. Üj iparvágány létesült Törökszent- miklóson. Kunhegyesen, Martfűn, és korszerűsítették a szolnoki papírgyár iparvágányait is. A tömegközlekedésen belül kiemelten fejlődött a helyi autóbusz-közlekedés részaránya. Persze tapasztalhatók még gondok a lakótelepek és peremkerületek tömegközlekedésében, s ez főként a csúcsidőszakban jelentkező zsúfoltságban mutatkozik meg. A helyközi és távolsági közlekedés megfelelőnek tekinthető. Az utazási feltételeket új autóbuszállomások építésével javították Szolnokon, Tiszafüreden, Jászberényben, Karcagon és Mezőtúron. A megyében jelenleg 4 ezer 903 tehergépjármű van állami és szövetkezeti tu-, lajdonban, amelyből a Jás»- kun Volán 608-at üzemeltet. A magántulajdonban lévő teherjárművek száma 2069. Ezzel az állománnyal kielégíthető a lakosság áruszállítási igénye. Szűkebb pátriánkban jelenleg 48 és félezer személygépkocsi és csaknem ezer autóbusz található. A baj az, hogy a járművek átlagéletkora magas, személy- kocsiknál meghaladja a kilenc, a tehergépkocsiknál pedig a hat évet. Mindez összefügg műszaki állapotukkal, amely jelentős javítási, üzemanyag-fogyasztási és környezetvédelmi gondokat vet fel. Ráadásul a megye közúti hálózatának minősége is elmarad az országos átlagtól. Erre példa, hogy míg hazánkban átlagosan 320 méter út jut egy négyzetkilométerre, addig Szolnok megyében csak 230 méter. Súlyosbítja a helyzetet, hogy munkáját, közreműködését a környezet védelmét szolgáló nemzetközi együttműködésben nagyra értékelik. Ez a tevékenységünk is hozzájárul ahhoz. hogy egymásra utalt, kölcsönösen összefüggő világunkban mindenütt olyan harmonikus fejlődés jöhessen létre, amelyben a természet es a társadalom, a környezetvédelem és a gazdasági növekedés, az ökológia és az ökonómia, a jelen és a jövő szükségletei összhangban és nem egymás rovására működjenek, fejlődjenek. A társadalmi és gazdasági vezetők, a műszaki értelmiség környezetvédelmi szakmai felkészültsége, intelligenciája, hozzáállása és tudata az elmúlt évtizedben rendkívül sokat fejlődött. Az alsó-, közép- és felsőoktatásban rendszeres és célirányos a környezetvédelmi ismeretek oktatása, a tudat formálása. Folyik a specialisták felkészítése, és a mérnöktovábbképzés keretében az idősebb szakemberek is elsajátíthatják a legkorszerűbb környezetvédelmi ismereteket. Polgárjogot nyer Mindezekből arra lehetne következtetni, hogy a környezetvédelmi felkészítés területén minden rendben van, és csak idő kérdése, hogy az emberekben tudatosuljanak az ismeretek, az akarat és cselekvőkészség, a társadalom és a jövő nemzedék iránti érzések. Az eltelt másfél évtized nem volt elég arra, hogy a környezet-" védelmi információk, célkitűzések és feladatok eljussanak minden magyar állampolgárhoz, meghallgatásra, megértésre találjanak, tudatosuljanak, az egyes emberek tudatában tükröződjenek, cselekvésében megnyilvánuljanak. A tapasztalatok szerint a tanulóifjúság környezetvédelmi ismeretei ma még hiányosak. A keresőképes lakosság nagyobbik részének ismeretei még szerényebbek, hiszen a harminc-negyven évesek, és az idősebbek szervezett oktatás keretében nem is hallottak a környezetvédelem problémáiról, ismereteik az ismeretterjesztő propagandából származnak. A felnövő nemzedék már az életre való felkészülése során az iskolában, majd munkája kapcsán a társadalomban és a gazdaságban is lépten-nyomon szükségszerűen találkozik a környezet- védelem problémáival, célkitűzéseivel és feladataival. Ezért is fontos, hogy a környezetvédelmi ismeretterjesztés, képzés és tudatformálás egyre inkább polgárjogot nyerjen. Szolnokon a Tisza-híd áteresztő képességét jócskán meghaladja a tényleges közlekedési igény. Még szerencse, hogy az új Tisza-híd építése ügyében van előrehaladás. Ugyanis a megye és a Közlekedési Minisztérium megállapodást kötött a híd és a kapcsolódó út első ütemének megépítésére. A megye hírközlésének helyzetét elemezve megállapították, hogy az elmúlt egy évtized alatt nagyobb számban és több helyen épült új kispostaház, a régiek egy részét pedig felújították. Sajnálatos, hogy a telefon- ellátottság a tervezett alatt maradt. Igaz, Túrkeve kivételével kisebb kapacitásbővítés a megye minden városában volt, de jelentősebb fejlesztések csak a jövőben várhatók. Szolnokon hamarosan javul a telefonhelyzet, mivel az idén üzembe helyezik az új postaműszaki épületet és a telefonközpontot, s kiépítik a hálózatot is. Energiagazdálkodás Érdemes időt szakítani
