Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

I 1988. ÁPRILIS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt vb napirendién Előkészületek az országos pártkonferenciára A megyei párt-végrehajtó­bizottság tegnapi ülésén az országos pántértekezlet ál­lásfoglalás-tervezetének me­gyében 'lezajlott vitáiról tár­gyalt. A testület javaslatot fogadott el a vita tapaszta­latainak összegzéséről, s a dokumentumról szóló állós- foglailás-fervezetről, amelyet az MSZiMP Szolnoik Megyei Bizottsága elé terjeszt, va­lamint elfogadta az orszá­gos pártérltekezlet megyei küldötteire tett javaslat-ter­vet. A megyei párt-végrehaj­tóbizottság 1988. április 23- ára ihívta össze a megyei pártbizottság ülését, mely­nek napirendjén az orszá­letnek a falait húzták fel, és résziben elkészült a fö­dém. A módosítás értelmé­ben a szövetkezet az év ele­jén nagy ütemben fogott az építkezéshez. Kihasználva a kedvező időjárást, ma már tető alatt áll az új tanács- háza és a belső szakipari munkákon dolgoznak a ki­vitelezők június végére ké­szülnek el a beruházással. Az eredeti helyén, a köz­ség központjában, a környe­■gos pántértekezlet állásfog­lalás-tervezetének vitája szerepel. A testület tegnapi tanács­kozásán megtárgyalta a tagkönyvcsere végrehajtásá­nak és a párttagokkal foly­tatott beszélgetéseknek ta­pasztalatairól szóló jelen­tést, mely ennék (kapcsán foglalkozott a megyei tenni­valókkal, a Központi Bizott­sághoz továbbítandó észre­vételekkel. További jelentést hallgatott meg és fogadott el a 'testület a szakszervezet érdekegyeztetési, érdekkép­viseleti teendőinek főbb kérdéseiről. zetéhez illeszkedő, hagyomá­nyos, de mégis tekintélyes megjelenésű középületben a tanács és a pártapoarátus kap helyet, oda költözik a Gamesz, a népfront, a terü­leti párt és KISZ-szervezet is. Két éve a művelődési házba zsúfolódott szakigaz­gatási szerv a helyét állandó ki áll it ótererrm ek -adja át, a jelenlegi p>ártházat pedig az iskola kapja meg, ahol po­litechnikai oktatótermet és úttörőszobát rendeznek be. Foglalkoztalís- és bérpolitika ÁBMH-tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) hogy nálunk is megjelent a munkanélküliség, s olyan méreteket öltött, hogy nem lehet egyszerű elhelyezkedé­si gondként kezelni. Pontos számot nem lehet mondani a hazai munkanélküliségről. Tavaly 11 ezren kerültek az elhelyezkedni nem tudók lis­tájára. További tízezren — bár munkát nem kaptak — nem járultak hozzá, hogy nyilvántartásba vegyék őket. A becslések szerint újabb tízezren vannak, akik nem dolgoznak, de nem is jelennek meg a munkaerő­szolgálati irodákban. Így együttesen 30 ezerre tehető a hazai munkanélküliek szá­ma. Egy ipari felmérés szerint a következetesen végrehaj­tott szerkezetátalakítás 100—150 ezer munkahely megszüntetésével jár. Több­féle módon is igyekeznek könnyíteni az elhelyezkedési gondokon. Az elmúlt idő­szakban tízezerén vettek részt átképzésben, ugyan- ennyien sajátítottak el új szakmát. Az átképzési támo­gatást az eddiginél szélesebb körre terjesztették ki. A foglalkoztatási alapból tíz­ezer új munkahelyet kíván­nak teremteni. A közhasznú munka ugyancsak szerves része a foglakoztatáspoliti­kának, s ezzel is oldani lehet a feszültségeket. Az államtitkár vázolta az ÁBMH háttérintézményeinek jövőjét is. A Munkaügyi Információs Központ várha­tóan májustól munkaerő­piaci központtá alakul át, a Munkaügyi Kutatóintézet jö­vője viszont még kétséges: vagy vállalattá alakul, vagy pedig továbbra is az ÁBMH. felügyelete alatt marad. Az intézet létszámát 25 száza­lékkal csökkentik, korlátoz­nak bizonyos kutatási terü­leteket, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kapnak a foglal­koztatáspolitikai és munka­jogi feladatok. JÁSZJÁKÓHALMÁN Közös párt- és tanácsháza épül A múlt évre ütemezte a jász- jákóhalmd közsé­gi tanács a közös párt és tenács há­za építését. Az 1987 december végi befejezéssel megkötött szer­ződésnek a Jász­sági Építőipari Szövetkezet épí­tőanyag- és ka­pacitáshiány mi­att nem tudott ÄteiBt megfelelni. A múlt évben a kétszintes épü­Tavaly, január elsején a Magyar Nemzeti Bank, 5 kereskedelmi bank, 12 sza­kosított pénzintézet, 2 ve­gyes tulajdonú bank, az Ál­lami Fejlesztési Intézet, az OTP és a takarékszövetke­zetek, valamint a két bizto­sítótársaság részvételével kezdte meg működését ha­zánkban a kétszintű bank- rendszer. Az első év tapasztalatait Bakó Edéné, az MNB fő­osztályvezetője összegezte a Közgazdasági Társaság leg­utóbbi szakosztályi ülésén. Megállapította, hogy noha a kötelező tartalék mértékét, a szabályozás tartós elemé­nek kell tekinteni, ehhez képest ez tavaly többször is változott; az MNB az év elején tovább szigorított, majd idén márciusban is­mét lazított a szabályozáson. Ami a kamatláb-politikát illeti, a felszabadulás óta először került sor nálunk an­nak liberalizálására. A ta­pasztalatok azt mutatták, hopv ellentétben a korábbi fe’ Élezésekkel, a kamatok a í agyar viszonyok között nen. szabályozzák alapvető­en a hitelkeresletet. Ez rész­ben a magyar gazdaság ala­csony költségérzékenysé­gével magyarázható, részben pedig azzal, hogy hazánkban a hitelkeresletet alapvetően nem a kamat mértéke, ha­nem a hiteléhség és a mennyiségi szabályozás be­folyásolja. Amikor a pénzügyi kor­mányzat úgy ítélte meg, hogy a szükségesnél több pénz van a gazdaságban, és ezért pénzkivonást hajtott végre, igen nagy feszültsé­gek keletkezetek. Ez részben azzal magyarázható, hogy a bankok betét-hitel pozíciói, tőkeellátottsága eltérő, il­letve a jegybank bizony túl optimistán ítélte meg a pénzpiac kialakulásának le­hetőségét. Hogy mindezek után mi várható az idei évben? A Magyar Nemzeti Bank fő­osztályvezetője szerint az 1988. évi terv lényegében a tavalyihoz hasonló követel­ményeket támaszt a pénz­ügyi szabályozással szemben. A jegybanki források fel- használását illetően az adottságok valamivel ked­vezőbbek. Ugyanakkor sürgető igény, hogy felgyorsuljon a bank- rendszer továbbfejlődése. Az MNB főosztályvezetője sze­rint e munkának még két­harmada hátra van, hisz olyan területeken kell to­vább lépni, mint a lakásfi­nanszírozás, a költségvetés reformja, a lakossági és a bankszféra összekapcsolása, hogy csak a legfontosabba­kat emeljük ki. A bankrendszerre az idén jóval nagyobb felelősség há­rul majd, mert a kormány­zat figyelmét az adórend­szerből fakadó új problé­mák, és a költségvetési re­form előkészítése köti le, így kevesebb ideje és ereje lesz a mindennapi pénzügyi irá­nyítás konfliktusainak meg­oldására. Abban nem volt vita a központi jegybank és a hi­telbankok között, hogy pénz­szűkítést kell végrehajtani a gazdaságban — mondotta Puskás Sándor, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank vezérigazgató-helyettese, utalva a közelmúlt kritikus időszakra, ám eltérő volt a vélemény a szűkítés ütemét és mértékét illetően. Nin­csenek megbízható adatok arról, valójában mennyi pénzre is van szüksége a gazdaságnak, s az is bebizo­nyosodott, hogy nem sikerült a kereskedelmi bankok útján szabályozni a forgalomban lévő pénzmennyiséget. Egy jól működő, hatékony monetáris szektornak — szö­gezte le Terták Elemér, a Magyar Hitel Bank főosz­tályvezetője — segítenie kell a források hatékonyabb el­osztását azáltal, hogy azokat a legjövedelmezőbb terüle­tekre csoportosítja át, más­részt biztosítania kell, hogy a pénz- és a hitelkínálat olyan növekedést tegyen le­hetővé, amely nem veszé­lyezteti a gazdasági egyen­súlyt és nem gerjeszti az inflációt sem. Az elmúlt hónapokban többször is a bankok sze­mére vetették, hogy nem eléggé szelektíven hitelez­nek, s nem segítik elő a struktúraváltozást. A főosz­tályvezető szerint, attól, hogy a bankrendszer átalakult, a környezet és a reflexek nem változnak meg hirtelen. Igazságtalan olyan feladatok nem teljesítését felróni a kereskedelmi bankoknak, amelyekkel a kormányzat korábban hosszú évek alatt nem tudott megbirkózni. Minden terv annyit ér... A nyilvánosság is garanciája lehel a helyes döntésnek Mezőgazdák a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetéről A piroskai kerület szárító- "üzemében már az esztendő legkorábbi „aratására", a lucerna első növedékének betakarítására készülődik hatodmagával Tóth Zoltán, a Héki Állami Gazdaság gép­szerelője. Hetvenegy óta tagja, mint mondja, a nagy­üzem 7. számú pártalapszer- vezetének. A bokros tavaszi teendők, a mezőgazdaságban ilyentájt, kampánymunkák idején nem ritkán tizeriórás műszakok közepette sem tartja hiábavalóan eltöltött időnek, amit az állásfoglalás­tervezet megvitatására fordí­tottak. Mi a biztosíték? — Másfél évtized alatt, amióta párttag vagyok, meg­vitattunk már sok olyan ha­tározatot, amelyről esetleg úgymond „odafönt” már jó előre döntöttek. Voltak ezek között a határozatok között, a jók között is olyanok, amelyeket akár meg se vi­tattunk, jóvá se hagytunk volna, hiszen nem, vagy csak részben valósultak meg. Min­den terv annyit ér, mondjuk ugye gyakorta. amennyi megvalósul belőle. Persze, hogy bennem is felötlött a kérdés a kis brosúrát értel- mezgetve, hogy ezúttal va­jon mi a garancia a párt­tagok véleményével meg­erősített központi elgondo­lásoknak a megvalósítására? Ügy gondolom, már maga ez a nyíltság, az országos nyilvánosság is egyfajta ga­rancia arra, hogy megvaló­sulnak a tervezett reformok. — Említette, hogy nem csupán a kerület kommu­nistáit foglalkoztatták az el­múlt napokban a központi reformelképzelések. Tóth Zoltán: — A többes je­lölés bizonyára demokrati­kusabb, de legyen a jelöl­teknek határozott program­juk, amiből választani le­bet. .. — Azt hiszem, természe­tes, hogy a mindennapi éle­tünket, a munkánkat érintő témákról a negyvennégy párttagunk a hatvanegyné- hány pártonkívüli munka­társával is véleményt cserél a földeken, a műhelyekben, az állattenyésztési telepeken. Ennek, a mindennapi együtt- politizálásnak köszönhető véleményem szerint például az is, hogy az idén a kerü­let hat dolgozóját vettük föl a sorainkba. Olyan időszak­ban, amikor egyesek a párt tekintélye felett kongatják a vészharangot. Négyen fiatal dolgozók, hárman harminc éven aluliak az új párttag­jaink közül. Persze meg kell, hogy mondjam azt is, hogy a pártépítésnek ez az ör­vendetes dinamikája nálunk is megtörik, ha a mostani nyilvános vita hiábavalónak bizonyul, ha az országos pártértekezlet döntései nem tükrözik majd a párttag­ság álláspontját. Nagyobb megbecsülést Petróczki Imréné, a Cu­kortermelési Kutatóintézet martfűi öntözéses telepének tudományos segédmunkatár­sa — múlt év szeptembere óta egyben a szolnoki köz­pontban és a telepen tevé­Petróczki Imréné: — Ered­ményes szellemi alkotómun­kát is csak megfelelő anyagi háttér biztosítása mellett le­het elvárni... kenykedő tizenhárom tagú pártalapszervezetnek a tit­kára — maga is meglepődött az állásfoglalás-tervezetet megvitató taggyűlésük akti­vitásán. Nem volt egyetlen kommunista munkatárs sem, aki ne nyilvánított volna véleményt a Központi Bi­zottság elgondolásairól. — Nekem rögtön a sze­membe ötlött a megfogalma­zás: az értelmiség egyre je­lentősebb szerepet tölt be a társadalomban ... az értéket teremtő szellemi munka nap­jainkban döntő tényezője a társadalmi és gazdasági elő­rehaladásnak ... ennek kife­jezésre kell jutnia az anya­gi és erkölcsi megbecsülés­ben ... Talán éppen ennek az eddigi nem kellő felis­meréséből adódnak azok az anyagi és erkölcsi megbe­csülésben tapasztalt hiányos­ságok, amelyeknek a meg­szűnésével biztatnak a ter­vezetnek az értelmiség sze­repével, az alapkutatások fo­kozott támogatásával foglal­kozó fejezetrészei. Gondolja meg: az intézetünkben is dolgozik olyan munkatár­sunk, aki mérnöki diplomá­val és a kötelező nyelvvizs­gával havonta 4500 forintot keres! — A kezében tartott ál­lásfoglalás-tervezeten sok helyütt látom széljegyzetben, hol kérdőjellel, hol felkiál­tójellel: pénz... — Nos, amikor először át­olvastam a brosúrát, azt kérdeztem önmagámtól: nem a gazdasági stabilizáció utá­ni időszak programja ez? Hiszen vegyük sorra a re­formelképzeléseket, a meg­valósításuk — a feltétel és intézményrendszerek korsze­rűsítésén túl — mind-mind pénz kérdése is. Nem vár­hatunk természetesen csupán arra — maradva az; én szak­mámnál —, hogy központi intézkedések révén kedve­zőbb feltételek teremtődnek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából a tervezet szerint is fontos alapkutatásokhoz. Ezért is kezdeményeztük úgynevezett haszonrészesedési szerződés megkötését azokkal a mező- gazdasági nagyüzemekkel, cukorgyárakkal, amelyekben fajtanemesítési, agrotechni­kai és automatizálási kísér­leteket folytatunk. Konkrét érvek kellenek Kritikai észrevételeinek sorolásával kezdi megosz­tani velem a Központi Bi­zottság állásfoglalás-terve­zetével kapcsolatos egyéni véleményét Módi József, a Zagyvarékasi Béke Tsz üze­mi pártbizottságának titkára. A nyolc alapszervezetben folytatott eszmecseréken föl­szólalók közül azokkal ért egyet, mondja, akik túlságo­san általánosnak találták a dokumentum egyes megfo­galmazásait. — Magában hordja ez — véli — a többféle, esetleg sokféle értelmezés veszélyét is. Márpedig hiába kellően reális és kritikus a helyzet- elemzés, ha a reformelképze­lések értelmezésbeli külön­bözősége esetleg gátolja olyan cselekvési egység ki­alakítását, amelyet maga a tervezet is szorgalmaz. A Központi Bizottság azt várja a párt szervezeteitől, intéz­ményeitől és tagjaitól, hogy megalapozott érvekkel lépje­nek fel a maradi nézetek, a szocializmustól idegen esz­mék és törekvések ellen. Nos ezek a konkrét érvek is hi­ányoznak többek között a tervezetből. Egy sor gazdasá­gi, társadalmi jelenség .ugyanis, amelyek három-öt éve még eretnekségnek szá­mítottak, ma a napi politi­kánk szerves részét képezik. — Mint pártmunkásnak mi a véleménye az állásfog­lalás-tervezetnek a párt sa­ját tevékenységének megújí­tását szorgalmazó kitételei­ről? — Nagyon időszerűnek tartom azokat, éspedig min­den szinten. Véleményem szerint ideje az üzemi politi­kai munka gyakorlatát is megreformálni. Bürokráciá­tól, adminisztrációtól mente­Mádi József: — Ne csak a testületi üléseken, hanem a munkahelyeken, az emberek között politizáljunk... sebb munkastílusra van. szükség. Mert mi a mostani gyakorlat? Az üzemi pártbi­zottság titkára, a végrehajtó bizottság és a pártvezetőség tagjai is nagyobbrészt a kü­lönböző testületi üléseken politizálnak. A munkájuk milyenségét is jobbára en­nek a „leadminisztrálása” alapján ítélik meg a felsőbb pártszervek. Ha hozzáve­szem, hogy egy téesz párt­titkára rendszerint tagja egy-egy településen a ta­nácsnak. a községi pártbi­zottságnak, és részt kell ven­nie a szövetkezet különböző közgyűlési bizottságainak ülésein is, mondja meg. mi­kor jut ideje a mindinkább hiányolt életszerű, személyes kapcsolat kialakítására a párttagokkal ? — Nyolc éve irányítja tit­kárként a termelőszövetke­zetben végzett politikai mun­kát. Hogyan ítéli meg azt az elgondolást, hogy a felsőbb pártszervek vezetőinek meg­választásával kapcsolatos, 1986-ban hozott központi bi­zottsági határozatot terjesz- szék ki a területi és a helyi pártbizottságok titkáraira is? — Egyetértek vele, de biz­tosítani kell a két ciklus után visszahívott pártmun­kás tisztességes anyagi és erkölcsi visszavonulását. Vé­leményem szerint is az en­nél hosszabb ideig végzett függetlenített pártmunka esetenként a politikai érzé­kenység ellen hathat. Nem értek viszont maradéktala­nul egyet azzal, hogy a két ciklust a XIII. kongresszus­tól kelljen számítani. Adott időszakban ugyanis, mond­juk l995-benf bekövetkezhet egy tömeges vezetőváltás a a pártban. Amely, ha nem is veszélyeztetné ugyan a politika folytonosságát, de nem vagyok róla meggyőződ­ve, hogy egyértelműen jó ha­tással lenne a politikai in­tézményrendszer működésé­re. Temesközy F. és hiteléhség A kétszintű bankrendszer első éve

Next

/
Thumbnails
Contents