Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-18 / 91. szám
Szalmonella a mezőtúri ivóvízhálózatban Beszámoló a vizsgálat eddigi eredményéről a 3. oldalon A szerkesztőség postájából Válogatás olvasói levelekből a 4. oldalon A művészet és a kereskedelem járható ösvényén Beszélgetés a Képcsarnok Vállalat új igazgatójával az 5. oldalon «'. WM« SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. ért. ti. ... its», április is., hét« A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ma hazánkba érkezik Nyikolaj Rizskov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására április 18-án, hétfőn hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Az elmúlt évek szovjet történelmének túlzás nélkül két kiemelkedő jelentőségűnek minősíthető eseménye, az SZKP KB 1982 novemberi és 1985 áprilisi ülése döntően befolyásolta Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő politikusi pályáját. 1982-ben a „peresztrojka” (átalakítás) még nem került be a mindennapi szóhasználatba, de amikor Leonyid Brezsnyev halálát követően Jurij Andropov lett az SZKP KB főtitkára, már érzékelni lehetett — bár még csak halványan — a változások szelét. Az új főtitkár elképzelései megvalósításához olyan munkatársakat keresett, akik tisztában vannak a realitásokkal, az addigi fejlődés buktatóival, s képesek valamilyen kiutat keresni a politikai és gazdasági válság előtti helyzetből. Az Állami Tervbizottság első elnökhelyettesét, Nyikolaj Rizskovot ilyennek tarthatta, mert javaslatára 1982 novemberében a Központi Bizottság titkárává választották, annak ellenére, hogy alig egy évvel azelőtt lett csak a KB tagja. Egyúttal rábízták a KB gazdasági osztályának irányítását is. A titkárságban Rizskov együtt dolgozott Mihail Gor(Folytatás a 2. oldalon) Vasárnap délelőtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezték meg a Ki mit tud? tehetségkutató vetélkedő megyei elődöntőjét. Képünkön a verseny egyik résztvevője, a Barna Gyöngyök cigányfolklór- együttes. A Ki mit tud? tegnapi bemutatóiról szóló beszámolónk a 3. oldalon. (Fotó:K. É.) n demokrácia fokmérője a nyilvánosság Ottfdik alkalommal Nemzetközi műemléki nap Feltárják az átalakulás előtti képet Konferencia Tiszafüreden a Tisza II. kutatásáról Középiskolás fiatalok is részt vesznek a munkában Tudományos konferenciát rendeztek a ihót végén Tiszafüreden. Azok a régésze^, néprajzosok, történészek — muzeológusok —, biológusok adtak számot tavalyi kutatómunkájuk eredményéről, akik ezen a környéken, a Ti- szia II. tározótó melletti — vagy ahhoz közeli településeken folytattak feltárásokat. A konferencia címe: „Tisza II. kutatás”. Mát jelentsen ez? A Tisza II. tározótó környéki megyék — Borsod- Aíbaúj-Zemplón, Hajdú-Bi- ihar, Heves és Szolnok — múzeumi igazgatóságai közösen olyan tudományos kutatási tervet dolgoztak ki — figyelembe véve a megyék és a települések tanácsi elképzeléseit, az idegenforgalom, a környezet- és termé- szőtvédelem érdekeit —, amelynek célja a térség tör- ltén|eti, művészeti, néprajzi, természeti értékeinek számbavétele, feltárása, illetve a települések mai életének vizsgálata. Tették, s teszik ezt abból a megfontolásból, hogy a településfejlesztésihez a gyakorlatban .hasznosítJba- tóan járuljanak hozzá. A kutatók elsőrendű célja, hogy a muzeológus szemével megörökítsék, rögzítsék a tározótó menti településeken gyorsan végbemenő folyamatot, feltárják az átalakulás előtti képet, a tudomány eszközeivel ennek az átalakulásnak a folyamatát. Gyűjteményibe rendeződnék így — munkájuk nyomán — a környéken lelt tárgyak, dokumentumok, fotók és rajzok. Korántsem közömbös az, mit sikerül megismerni, megmenteni, megtartani, felújítani és e táj népének szolgálatába állítani. A négy me(Folytatás a 3. oldalon) Berecz János zárszava a debreceni tanácskozáson A szekcióülések vitáinak összegzésével folytatódott szombaton a Politika és nyilvánosság című országos szakmai tanácskozás, amelyen politikusok, kutatók, vezető újságírók vettek részt. A vitovezetők összefoglalói után Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja, a KB titkára mondott zárszót. Olyan reformidőszakban élünk, amikor forradalmi feladatokat kell megoldani — mondottá. Ilyen nagyívű, nagy jelentőségű tennivalókat jól működő, tartalmas nyilvánosság nélkül nem lelhet véghezvinni, ezért a nyilvánosságot nagy erőnek ítélte. Különösen a reform- időszakban növekszik a szerepe, segíthet abban, hogy a társadalom minden rétegét áthassa a változás szükségességének érzése. A továbbiakban kiemelte, 'hogy szaKésdobáló A kés tőlem kétméter- nyire állt meg a homokban. Velem szemben kisgyerekek hintáztak, a betonúton tinédzserek bicikliztek, hallottam hátam mögött a mászókán ügyeskedők nevetését. Olyan hihetetlen, olyan félelmetes volt az a kés a játszótéri homokban. Megfordultam, hogy lássam, ki dobta el. Nem messze tőlünk nyolc-tíz éves fiúk csoportja álldogált, egyikük — ő látszott a „bandavezémek” — el is indult, hogy fölvegye „játékszerét”. Nem nagyon akart felelni a kérdésemre: honnan került hozzá, mit szólna az édesanyja, ha látná. Végül ezt mondta: — Nem vagyok én kancsal, látom, hogy hová dobom. Különben is... anyukámtól kaptam ajándékba. Ajándékba. A kést. Ráadásul nem is akármilyen: kissé hasonlít a tőrhöz, majdnem akkora, mint otthon a konyhámban a húsvágó. Nem mindennapi a nyele sem, valamilyen állat szarvából készült. A fiú némi sértettséggel (mit kérdezgetem én itt?) visszavitte a kést, és tovább játszottak vele. Homokba ejtették, dobálták, forgatták a mellük, a hasuk előtt. Az anya jutott eszembe, aki ajándékba vette a fiának. Vajon mit gondolt: malmozni fog vele a gyerek? Vajon mit szól majd, ha balesetet okoz? Bizonyára sírni fog meg sajnálkozni. De sem a sírás, sem a sajnálkozás nem fog segíteni azon, akinek kiszúrják a szemét, vagy akinek a hátában megáll a kés. Alig egy éve ugyanezen a játszótéren tinédzser fiúk légpuskával emberekre lövöldöztek az ablakból. Mint akkor is, most is a szülői felelősség kérdése vetődik fel. Ezekhez az eszközökhöz ugyanis a gyerekek a szülők segítségével — még ha akaratlan segítségével is — jutottak hozzá. Van még valami, amit jó lenne tisztázni, de erre a kérdésre nincs megnyugtató válasz. Mit tegyünk mi, akik kimegyünk a játszótérre? Mi, a gyanútlan asszonyok, férfiak, öregek és gyerekek, akik bármikor célpontokká válhatunk? Puskalövések és késdobálások között megpróbáljuk valahogy megúszni az életet. — pé — Vasárnap a Szeged SC együttesét fogadta a tiszaligeti sport- csarnokban az Olajbányász férfi kosárlabdacsapata. Telt ház előtt 17 pontos győzelmet (110:93) aratott az Olaj. Képünkön a mezőny legponterősebb játékosa, Berkics (13) dob kosárra. Tudósításunk a 7. oldalon. (Fotó: K. £.) ibadság és demokrácia nincs nyilvánosság nélkül, a nemzeti érdek általános megfogalmazása nem lehet egyetlen intézmény előjoga. A politikai nyilvánosság meghatározó eleme, hogy a párt hogyan tájékoztatja a közvéleményt. Ezzel összefüggésben Berecz János kijelentette: ma az átalakulás, a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításának időszakában, a politikai intézményrendszer átépítéseikor teljes nyilvánosságra van szükség. A társadalmi nyilvánosság szempontjából alapvetően fontos, hogy a párton belül korlátlan legyen a nyilvánosság. Ez egyelőre csak hézagosán érvényesül: jobbára csak a tagság részéről a vezető szervek felé áramlik gyors, hiteles információ. Ellenkező irányban már lassabb, s nem elég tartalmas a tájékoztatás. Berecz János végezetül beszélt egy új közmegegyezés kialakításának szükségességéről, melyet a jövőben a megreformált, az érdekek kifejezésére és érvényesítésére alkalmas politikai intézményrendszernek kell nap mint nap megteremtenie. Ma rendezik meg hazánkban ötödik alkalommal a nemzetközi műemléki napot. Az idén először nem Budapesten, hanem a műemlékekben gazdag Esztergomban tartják az ünnepséget, amelynek keretében a történeti városok új nemzetközi kartájával kapcsolatos legfontosabb hazai tennivalóiról is tárgyalnak. Napjainkban jelentősen megváltozott a műemléki szemlélet, mert amíg a múlt századiban még csak az egyes épültetekre terjedt ki a védetem, addig ma már az épületegyütteseknél is nagyobb körre a teljes történeti városokra kiterjedően kívánják megszervezni az építészeti örökség ápolását, megőrzését. A nemzetközi műemléki napon több mint 100 megemlékezést szerveznek az országban azok a középiskolás diákok, akik részt vesznék az 1987—88-as tanévre először meghirdetett „Örökségünk őrei” műemléki vetélkedőn. Mintegy 200 középiskola több mint 400 diákcsa- patának e rendezvények — kiállítások, várostörténeti előadások, műemléki séták, filmvetítések stb., — sikeres lebonyolítása az országos vetélkedő utolsó nagy feladata. A csapatok eredményeit a tanév végén értékelik. Verőfényes vasárnapon Emberek, gépek a földeken Befejezték a kora tavasziak vetését Április harmadik verőfényes vasárnapját munkával töltötték a nagyüzemek a Jászságban, a Kunságban és a Tisza menti földeken. A belvízjárta területek kivételével a kora tavasziak, a tavaszi árpa, búza, fénymag vetését, a lucerna telepítését befejezték, túljutottak a cukorrépavetés félidején, a napraforgó és a kukorica egyharmadán. A Kunhegyesi Kunság Népe határában kora reggeltől negyvenöt erőgép és hatvan téesztag dolgozott a mezőkön, vetették a kukoricát, a napraforgót, e két kultúrából vasárnap estig több mint négyszáz hektáron jutott földbe a mag. A szépen fejlett őszi búza kétharmadán befejezték a vegyszerezést és a fej trágyázást. A hűvös, reggeli hideg időjárás hátráltatja a kora tavasziak kelését. A Jászberényi Kossuth Tsz-ben vasárnap estig túljutottak az ezer hektáros teljesítményen. A napraforgó, a cukorrépa, valamint a gabona gyomirtása és a napraforgótábiák alapvegyszerezése adta a vasárnapi munka zömét. Az elmúlt napok viharos, szeles időjárása három hektár friss lucernatelepítésben okozott kárt, az egyéb kultúrák jól tűrték a természet mostoha- ságát. A Tószegi Petőfi Tsz határában kettős műszakot tartottak a hét végén, a brigádok egy része a nyári gáton védekezett a megáradt Tisza ellen, hogy megmentsék a vetéseket a víz kártételétől. A határ másik részén ezer hektárnál nagyobb területen vetették el a napraforgót, a cukorrépát és a kukoricát.
