Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
1988. ÁPRILIS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Szolnoki VT Közterületfenntartó Intézmény Virágellátó Gazdasági Társasága nyolc tagvállalatból áll — ebből hét Szolnok, egy pedig Csongrád megyei. Feladata a tagvállalatok igény szerinti ellátása. Képünkön szállításra készítik-elő a virágokat a boltokba — nzs — Sátrak a faluban Pusztamonostor mintegy kétezer lakosú falu Jászberény és Jászfényszaru között tanács, téesz nélkül. Lakossága évek óta változatlan, pedig az 1075 munkaképes korúból csak százhúszan találnak helyben munkát. Főleg a fényszarui Orion, valamint a herényi Zagyvamenti Tsz, a Hűtő, az Aprító ad munkát az ingázóknak, de eljárnak többen Hatvanba, Pestre is. A faluban 24 kisiparos dolgozik, 15-en magángazdaként boldogulnak. Pusztamonostor szellős, rendezett falu, egyenes utcákkal, szabályos telkekkel. A települést kettészelő 32-es főutat zömében új házak szegélyezik, a falun keresztülrobogó autóból is ez a múlt nélküli jellegtelenség látszik. Szabályos, egyforma sátortetős házak a közelmúltból, a zömök tornyú temploma sem áraszt évszázados történelmet. Békés, kiegyensúlyozott falu égető gondok, társadalmi feszültségek nélkül. A déli csendet autók verik fel, valóságos átjáróház a település. A szemerkélő eső elverte a port, a szél fóliasátrakat csapkod, a kertekben aranyeső és barackfa virágzik. Egy óra. Az iparcikk bolt ajtajában asszonyok beszélgetnek. A fűtetlen üzletbe az utcáról engedik be a meleget. — Monostoron mi újság? Nincs semmi különös, ütik el a szót, hacsak az nem, hogy átalakították a boltot, és odaköltöztek az ABC-ből az edények, papír és egyéb áruk. Az ABC-ben pedig megoldják a húsárusítást. Volt ugyan húsbolt, de hosz- szú ideig hetenként fél napot tartott nyitva. Akkor azután lehetett sorban állni, ha volt miért. Legutóbb fél évig működött rendesen, de elment az eladó. Most végre megembereli magát a jászberényi áfész. A statisztika szerint 258 négyzetméter boltalapterület jut ezer lakosra, míg a megyében a községi átlag 400 négyzetméter. Hiába, nem Pusztamonostoron akar meggazdagodni az áfész, de azért többet törődhetne a faluval, panaszkodnak a község vezetői. Varga Jánosné három napja dolgozik a boltban, azelőtt négy évig kertészkedett, de már a múlt év is mutatta, hogy érdemesebb állás után nézni. — Idén pedig még több a fóliások gondja — mondja, — sokban van a paprika és keveset ígérnek érte a Bos- nyákon. Majd meglátja, nem lesz mindig ennyi sátor itt a faluban. Agócs Lászlóné kirendeltségvezető más véleményen van. A közelmúltban hirdettek meg egy közeli faluban munkalehetőséget és végül a 12 jelentkezőből csak egy vállalkozott munkára. Bíznak tehát mégis a paprikában, mert a problémák ellenére több jövedelmet ígér ezekben a bizonytalan időkben is. Tény, hogy az első szállítók lehűtötték az amúgy se fényes reményeket. Annyit ígértek a primőrért, hogy talán még a fuvart se hozza vissza, nemhogy a munkát, meg az olajat. A kirendeltséget egyébként az idősek látogatják leginkább, szociálpolitikai feladatok töltik ki a két dolgozó idejének nagy részét. L-yukas órák az iskolában A templom mögötti részen néhány görbe utca utal a középkori eredetre, egykét régi, nádtetős ház őrzi a múltat. A kertek azonban mindenhol gondozottak, majd minden másodikban fólia virít. Szászi Béláék is sátorral borították be kis portájukat. Az egyikben kiültetésre várnak már a palánták. Itt az ideje, de sajnos a gazda kórházba került, a nyugdíjas feleségre vár a munka. Ami terem, elfogy majdnem a családban, a fölösleget pedig ismerősök viszik piacra. Kell a kiegészítés. csinálják, amíg bírják, de egyszerre sok időt már nem tudnak a füllesztő nejlon alatt babrálni. — Mi újság Monostoron? — kérdezi vissza a két fiatalasszony az utcán. — Az, hogy az ingázó kisgyerekes anyák kora reggel hordják magukkal gyerekeiket a hűtőgépgyári óvodába, bölcsődébe. Az iskolában meg különösen rossz hírek vannak. Szakképzetlen tanárok oktatják a tanulókat és még azokból sincs elegendő. Lyukas órákból állnak a délelőt- tök, egy tanár több osztályban is helyettesít egyszerre. A mi gyerekeink még kicsik, de ha így marad, mit tanulnak majd az iskolában? Vagy járassuk őket Fényszaruba, mint már néhányan teszik? A tantestület valóban gondokkal küzd, mert többen vannak gyesen, és ezt még betegség toldotta meg. Jász- fényszaruból és Jászberényből járnak ki helyettesíteni, de a szaktanár, mint más városkörnyéki faluban, továbbra is kevés. Ráadásul az oktatás feltételeivel se dicsekedhetnek Pusztamonostoron. A VII. ötéves tervidőszak legfontosabb célkitűzése iskolaépítés volt. Eredetileg hat tanteremre gondoltak, mondja Moravcsik Béla alapszervezeti párttitkár, majd négyre módosították a tervet. A pénzt gyűjtögették szépen, jövőre szerettek volna hozzákezdeni, de a jelenlegi körülmények között jó ha két tanteremre futja a tőke. A presszóban csöndesen poharazgatnak néhányan a műszak után. Nagy István az Aprítógépgyár szakmunkása üveg sör mellett álldogál a pultnál. Egy éve költözött ki Jászberényből, az OTP-lakásért kertes házat Kapott a faluban. Jól érzi magát, beilleszkedett, befogadták a békés természetű monostoriak. Valamelyik asztaltársaságban a paprika körül forog a szó. Az egyik kapatos vendég még az igazolványom is kéri, nem adóellenőr vagyok-e, csak azután hajlik a válaszra. A fólia alatt tönkremegy az egészség, de most még az értékesítés miatt is remeg az ember gyomra. Kevés a pénz, nem kell az áru. Az pedig csak hiedelem, hogy a paprika mesés gazdagságot ad. Kemény munkával az ember megtalálja a számítását, de nem lehet ezt sokáig csinálni. Fólia alatt Az egykori uradalmi cselédek unokái ma is sokat dolgoznak, a falu azonban kinőtt a földből, az új utcák, házak is a munkájuk eredményét mutatja. A fő téma a paprika, de az emberek mégsem csak azzal törődnek, mert községi célokért köny- nyen mozgósíthatók. Erről az összefogásról is híven tanúskodik a falu. Manapság és általában ez az újság Monostoron. L. P. Állásfoglalás-tervezet — Megvitatta a HNF és a KISZ megyei bizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülésén is megvitatták a pártértekezlet állásfoglalásának tervezetét. Az ülésen részt vett és felszólalt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A tervezetről tizenketten mondták el véleményüket. Az ülés végén elfogadott állásfoglalás — amelyet a megyei pártbizottságnak juttatnak el a hozzászólásokról készült emlékeztetővel együtt — összegzi a hozzászólásokat. Legfontosabb megállapításai: a népfrontmozgalom a politika alakításában vehessen részt; a Központi Bizottság elgondolásaival egyetértenek, de konkrétabban, egyértelműbben kellene megfogalmazni őket. Rögzíti az összefoglaló azt is, hogy véleményük szerint a kibontakozáshoz feltétlenül szükséges az átfogó gazdasági, társadalmi reform és hogy konkrétabban kellene megfogalmazni a döntéshozók felelősségét is, és azt, hogy a hibás döntéseknek személyes következményei is kellene, hogy legyenek. Milyen véleményekből született a népfront-állásfoglalás? A szólásra jelentkezők közül sokan hasonló nézeten voltak. Felvetődött, helyes-e, hogy bizonyos pártfunkciókat csak két cikluson keresztül lehet majd betölteni. Ne a ciklusszám döntse el, — hangoztatták a résztvevők —, hogy marad-e valaki továbbra is a beosztásában, hanem az. hogy eleget tesz-e feladatainak. Többen is úgy vélekedtek, hogy meg kell teremteni a tisztességes visszavonulás lehetőségét; biztosítani, hogy a pártmunkások később visszatérhessenek szakmájukba. Ez a fővárosban és a megyeszékhelyen persze nem olyan nehéz, mint a kisebb településeken. Több hozzászóló az állásfoglalás-tervezet szövegén javasolt fogalmazási módosításokat. Ezek a módosítások komoly tartalmi különbségeket hordoznak. Javasolták például, hogy ne teljesebb demokrácia legyen megfogalmazva a tervezetben, hanem teljes demokrácia. így pontosabb, határozottabb. A Hazafias Népfront feladatáról szóló fejezetbe javasolták bevenni, hogy a népfrontnak, mint politikai tömörülésnek érdekfeltáró, érdekegyeztető. érdekvédő t funkciója is legyen. Kérik, hogy a népfront vehessen részt a célok, a döntések kialakításában és az ellenőrzésben is — a 6 millió felnőtt képviseletében. A népfrontot érintő kérdéseken túl olyan témákról is szóltak, amelyekben a közvéleményt leginkább foglalkoztató napi gondok fogalmazódnak meg. Szóvá tették, hogy a tervezet kiemelten foglalkozik a fővárosi lakás- helyzet javításával, pedig ez másutt se kis gond — Szolnokon például kétezer igénylőt tartanak számon pillanatnyilag. Szóba került a kistelepülések helyzete is. Ahhoz, hogy a falvak, kisközségek me» tudják tartani a népességet, nemcsak munkahelyek kellenek, hanem lényegesen jobb kereskedelmi. egészségügyi ellátás. közlekedés, kulturálódási lehetőség. A népfrontbizottsági ülés résztvevői kiemelték, hogy az MSZMP állásfoglalás-tervezetében reális a helyzet- felmérés. és a dokumentum önkritikus. Több hozzászóló hangsúlyozta azonban, hogy ez nem elégséges, csupán kiindulópont, a „hogyan to- vább”-ra várják a konkrétabb, egyértelműbb feleleteket. Az óvatosságra intések ellenére is nagy várakozással tekintenek a májusi párt- értekezlet elé. Reális helyzetértékelésen alapuló fordulat „Világosan érezhető, hogy egy szakaszt le kell zárnunk és újat kell kezdenünk, amelynek felvázolására, megformálására vár egész társadalmunk. Az új irányba való elmozdulás nehézségei érződnek a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. Ezt ma az emberek a következőképpen fogalmazzák meg: — A főmunkaidőben nincs mód a nagyobb teljesítmények elismerésére, nem csökken az áruhiány, nem változik az összeköttetésekkel és korrupcióval átszőtt elosztási rendszer és gyakori, hogy nem mentik fel a szakmailag alkalmatlan vezetőket. — Váljanak a köz valódi képviselőivé, akaratának megtestesítőivé a választott testületek. — Szocialista vívmányaink — a biztos megélhetés, a Postaforgalmis diákok országos versenye Tegnap a Megyei Művelődési Központban tartott eredményhirdetéssel fejeződött be a postaforgalmi szakközépiskolások szakmai, tanulmányi versenye. A 14. alkalommal kiírt vetélkedő háromnapos szolnoki döntőjébe az ország 18 szakirányú oktatási intézményének összesen 800 végzős diákjából mindössze 25-en juthattak el. A rendezvény célját dr. Morvay Ferenc, a Magyar Posta központjának ügyosztályvezetője foglalta össze. — Ezek a gyerekek érettségi után a postai munkát választják hivatásuknak. Akkor 100 különböző munkakörbe kerülhetnek. Nekünk elsődleges célunk annak tudatosítása, hogy egy olyan szolgáltató céghez kerülnek. ahol a szakmai ismeretek készséggé fejlesztése lehet a kellő alap ahhoz, hogy az ügyfeleinkkel szemben pontos és megfelelő szolgáltatói magatartást tanúsítsanak. Másrészt nagyon lényeges az is, hogy a tehetséggondozás révén a későbbi vezetőkiválasztást is elősegítsük. A verseny egyik fő díja az, hogy az első 10 helyezett gyakorlatilag felvételi nélkül kerülhet be a Győri Távközlési és Műszaki Főiskolára. Zsidai Emilnek, a versenynek otthont adó szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközép- iskola igazgatójának a verseny szinte minden pillanatában volt tennivalója. — 1987 szeptembere óta készültünk a verseny megrendezésére. Ezt a jogot — gondolom — azzal nyerhettük el, hogy rendszeresen részt veszünk az országos szaktanácsadói szolgálatban, jók az iskolánkban az oktatás személyi és tárgyi feltételei, de jól szerepeltünk a korábbi tanulmányi vetélkedőkön is. A verseny 3000 forinttal és tárgyjutalommal járó első díját a budapesti Sőrés Ágnes nyerte. A legjobb Szolnok megyei versenyző — Szabó Mónika — a megyei tanács különdíját vehette át. Sz. P. munkához való jog, a térítésmentes egészségügyi ellátás síb. — egyre kótesebb értékűek. Közben hiányt is, pazarlást is egyaránt tapasztalunk” — idézhetjük a KISZ megyei bizottsága tagjainak véleményét. A vélemények persze kérdéseket vetnek föl, amelyek megválaszolása egy belső reformot hozó fordulattól várható, amely csak reális helyzetértékelésen alapulhat. A gazdaság vagy a társadalom, ha úgy tetszik, a gazdaság vagy a politika, a gazdaság és az ideológia — melyik hogyan hat még ma is erőteljesebben a másikra, s ez milyen következményekkel jár? A vitázó fiatalok jószerével maguk sem tudtak e kérdésben egyetértésre jutni, hiszen ha egyikük azt mondta, hogy bajainkra megoldást a gazdaságban (az alapban) kell találni, másikuk azonnal úgy érvelt; rendben van. ám az intézményrendszer (a felépítmény) ne legyen gátja a gazdaságnak! S aztán mindjárt azt említette a harmadik hozzászóló, hogy a gazdaság és az ideológia viszonya is tisztázandó, mégpedig azért, mert ideo’ógiai munkánk hiányosságai a reformot akadályozhatják! Mit kezdjünk például az olyan fogalmakkal, mint a kizsákmányolás; ha egy kemping- és penzió- tulaidonosnak akár harminc alkalmazottja is lehet? Vagy a magántőkével és a magán- tulajdonnal? Érezhető, hogy nem eldöntött társadalmunkban: a magántevékenység szerves része-e a magyar gazdaságnak vagy csupán pillanatnyi helyzetünkben engedünk a korábbinál* nagyobb teret működésének? Mielőtt a KISIZ-esek keddi vitájának fontosabb pontjait tovább elemeznénk, szolgáljunk egy rövidke beszámolóval amelyet Szum- czak Judittól, a KISZ megyei bizottsága titkárától hallottunk. Tehetjük ezt annál inkább, mert a fiatalok között hetek óta folyó vitasorozat — a Miiven szocializmust építsünk? — nagyiából ugyanazon kérdések köré csoportosítható, amelyek a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetében is olvashatók. A fiatalok kíváncsiak például arra: hogyan kellene érvényesülnie napjaink gyakorlatában a demokratikus centralizmusnak, mint a döntések végrehajtásában legfontosabb alapelvünknek? Egészen pontosan az a kérdés; meddig terjedjen a demokrácia és honnan kezdődjék a centralizmus? Hogyan érvényesülhet mindez az oly sokat emlegetett állampolgári- önállóság, kezdeményezőkészség valódi megjelenésekor? Többet szeretnének tudni, tapasztalni fiataljaink az MSZMP életéről is, arról, hogyan születnek a pártbeli döntések. Úgy vélik a KISZ-esek, hogy a pártkonferencia állásfoglalás-tervezetének megvitatására oly rövid az idő, hogy ez az érdemi vitát igen nehézzé teszi! Erről pedig az jutott eszébe az egyik hozzászólónak hogy gyakran emlegetett társadalmi vitáink valójában nem azok, inkább „tudjuk be, pipáljuk ki” napirendi pontjai valamilyen összejövetelnek, értekezletnek. A tanácskozáson úgy vélték, sértő az állásfoglalástervezetben leírt „segítés” kifejezés. Egészen egyszerűen: a fiatalok vezetővé válását nem segíteni, hanem lehetővé kell tenni! — hangoztatták. Felvetődött általában a vezetőkbe, majd szűkebb értelemben az országot irányító pártba vetett bizalom kérdése. A fiatalok úgy tapasztalják, hogy az alkalmatlanságukat bizonyított vezetők ritkán kerülnek „alacsonyabb polcra”, inkább csak székeiket cserélgetik. Pedig — állították — a vezetői felelősséghez. a vezetők felelősségéhez szorosan hozzátartozik a felelősség vállalása és viselése is! Társadalmunk mostani gyakorlatát ismerve éppen ezért értenek egyet a fiatalok az állásfoglalás-tervezetnek azzal a javaslatával, amely csak két cikluson keresztül engedélyezné a pártbeli tisztségek betöltését. Ugyanakkor nyíltan kimondják azt is, hogy az országos pártértekezjet hitelét azok az előremutató változások adhatják meg, amelyek egyszersmind megteremthetik továbblépésünk lehetőségeit. A népfront részt kér a döntések és a feladatok előkészítéséből Bővítik az ABC-t
