Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
6 Nemzetközi körkép 1988. ÁPRILIS 16. Magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok Megkülönböztetett jelentőségű az együttműködés további javítása Hazánk és a Szovjetunió kapcsolatait az élet minden területén dinamikus fejlődés jellemzi. A kontaktusok élénkítéséhez, elmélyítéséhez különösen kedvező feltételeket teremt, hogy a magyar reformtörekvések, illetve a harmadik évébe lépő szovjet átalakítás, a peresztrojka főbb irányait, legfontosabb tennivalóit Budapesten, illetve Moszkvában azonosan ítélik meg. A társadalom, ezen belül a politikai élet és a gazdaság megújításának igénye egybehangzóan megfogalmazódik mindkét szocialista országban. Ez a kapcsolatok minden vonalán további távlati lehetőségeket kínál a kölcsönösen előnyös együttműködés kibontakoztatásához. Fontos szerepet töltenek be a kapcsolatok alakításában a két ország legfelsőbb szintű politikai vezetőinek találkozói, amelynek sorából kiemelkednek Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélései. A két testvérpárt főtitkára 1985 szeptemberében Moszkvában, 1986 nyarán Budapesten, majd a rákövetkező év novemberében ismét a szovjet fővárosban találkozott. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke tavaly novmberben párt- és állami küldöttség tagjaként járt a Szovjetunióban. A magasszintű eszmecserék legutóbbi eseménye volt Andrei Gromikónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének februári budapesti útja. A magas rangú szovjet vezetője tisztében első alkalommal tett látogatást hazánkban. Míg a Szovjetunió legfőbb állami vezető testületének elnöke elsősorban a politikai kapcsolatok elmélyítésének, a törvényhozó testületek együttműködésének kérdéseit vitatta meg magyar tárgyalópartnereivel. Nyiko- laj Rizskov kormányfő közelgő budapesti megbeszélésein mindenekelőtt a gazdasági, műszaki-tudományos kontaktusok fejlesztésének lehetőségeit értékeli. A látogatással egyben újabb állomáshoz érkezik az a kormányfői párbeszéd, amely tavaly júliusban kezdődött meg. majd októberben folytatódott Grósz Károly miniszterelnök és szovjet partnere Nyikolaj Rizskov között. A két ország kapcsolat- rendszerének alakulásában különösen fontos szerepet játszik a gazdasági együttműködés fejlesztése, aminek különös hangsúlyt ad, hogy a Szovjetunió hagyományosan hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnere. Az árucsereforgalom értéke 1986-ban 9,7 milliárd rubel volt tavaly pedig elérte a 10 milliárd rubelt. Kölcsönös szállításainak 1986—1990-re tervezett értéke meghaladja az 51 milliárd rubelt. Az együttműködés további lehetőségeit értékelve mind magyar, mind szovjet részről kölcsönösen hangsúlyozzák, hogy a két népgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában megkülönböztetett jelentősége van a gazdasági, a műszaki-tudományos kapcsolatok megújításának. Az együttműködés olyan új mechanizmusainak és eszközeinek kialakítása szükséges, amelyek a felek érdekeit hatékonyan képesek összehangolni, mindenekelőtt gazdasági ösztönzők alkalmazásával. Ennek megfelelően szovjet és magyar részről egyaránt növekvő szerepet szánnak az együttműködés korszerű formáinak, így például a vállalatok közvetlen termelési kontaktusainak. A minőségileg magasabb szintet jelentő integráció megteremtésének ez az egyik fő iránya, ami hozzájárulhat a két ország árucsereforgalmának bővüléséhez, a minőség és a hatékonyság követleményeinek fokozotabb kielégítéséhez. Jelenleg több mint 100 magyar vállalat és szovjet partnere létesített közvetlen kapcsolatot, emellett több vegyes vállalat is megkezdte működését. Nyikolai Rizskov miniszterelnök látogatásával várhatóan további lendületet kap Magyarország és a Szovjetunió gazdasági téren megvalósuló együttműködése. (MTI)----------------------------------------» V ietnam Óriások és törpék Vietnamban az élelmiszer- ellátás mellett az energia- termelés növelése a legfontosabb gazdasági feladat — állapította meg a VKP 1986. decemberében megtartott VI. kongresszusa. 1939-ben, a francia gyarmati hatalom idején évente csak 122,5 millió kwh áramot termeltek az országban. 1975-ben, Észak- és Dél-Vietnam egyesülésének évében 2,428 milliárd kwh volt az évi termelés, 1985-ben ez 5 milli- árdra növekedett. Az idei terv 6,13 milliárd kwh. A lakosság létszáma és a gazdaság gyors növekedése következtében a jelenlegi energiatermelés nem fedezi a szükségleteket. Ezért mind az üzemekben, mind a háztartásokban korlátozni kell az áramfelhasználást. Ehhez liárul még az a körülmény, hogy számos vidéket nem tudtak még bekapcsolni az országos hálózatba. A gondok megoldására két óriás vízerőmű épül, amelyek a kilencvenes évek elejére kétszer annyi áramot termelnek majd, mint a jelenlegi erőművek összesen. Hoa Binh, az első erőmű a Fekete-folyón épül, Hanoitól 70 kilométerre délkeletre. Kapacitása évi 8,2 milliárd kwh lesz, a legnagyobb vízierőmű Délkelet-Ázsiában. Elkészültéhez 117 méter magas gát építésével mesterséges tavat létesítettek a Fekete-folyón. Az erőmű első turbinái 1988-ban lépnek üzembe. A létesítmény hozzájárul a Vörös-folyó deltájának árvízvédelméhez, és a rizsföldek mesterséges öntözéséhez. A másik óriás, Tri An, 50 kilométerre északra Ho Si Minh várostól, még az idén megkezdik az áramszolgáltatást, — és évi teljesítménye 3,4 milliárd kwh lesz. A két erőműóriás lényegesen javítja majd a két nagyváros és környéke energiaellátását. A viszonylag hosszú építési idő. a magas beruházási költségek és a távoli vidékek hiányzó távvezetékhálózata a fentieken kívül arra kényszeríti a vietnami vezetést, hogy fokozottabban támaszkodjanak a helyi energiaforrásokra, mindenekelőtt a kisebb vízerőművek korszerűsítésére, illetve újak építésére. Ezekből jelenleg 200 működik. Bár ezek együttes kapacitása a Tri An-i óriás teljesítményének még a tíz százalékát sem éri el, mégis nagy jelentőségűek, főleg a hegyvidékek áramellátásában. A mesterséges tavak ugyancsak nagy segítséget jelentenek az árvízvédelem és a mezőgazdasági termelés számára. Az energiaellátásban továbbra is jelentős helyet foglalnak el a hőerőművek, hiszen Vietnamban, különösen az északi vidékeken gazdag szénlelőhelyek találhatók. A pártkongresszus a Hanoi és Haiphong között fekvő Pha Lai szénerőmű további kiépítését írta elő. És bár az olajtermelés és feldolgozás növekvő eredményeket hoz, a jelenlegi dízelüzemű kis aggregáto- kat sorra leállítják, mert azok nem gazdaságosak. Energiahálózatuk kiépítéséhez a vietnamiak jelentős segítséget kapnak a Szovjetuniótól. és a többi szocialista országtól. Gáti István Összeállította: Majnár József A Hanoi Dong Anh elektromos felszerelések gyárában 200 kilowatt teljesítményű kisturbinákat állítanak elő. Ezeket a messzefekvő északi és nyugati hegyvidékek vízierőműveiben helyezik üzembe. (Fotó: ZB—HDR—KS) Hz Elysée-ben megváltozott a tét I jobboldalé a parlamenti többség ma Franciaországban, de pillanatnyilag a baloldal jelöltjeként 1981-ben megválasztott Francois Mitterrand vezet az Elysée-palotáért folytatott versengésben. Franciaország következő elnökét, ha a felmérések helyesek, ugyanúgy hívják majd, mint a jelenlegit. Az V. Köztársaság — ahogy a de Gaulle által kiépített politikai rendszert nevezik, lévén Franciaország ötödik köztársasági alkotmánya ez — ismét új oldalról mutatkozik be. Erre több példa is volt már három évtizedes történelmében. Senki sem tagadhatja: ez a politikai építmény, bár látszatra egyetlen személyiségre és többségre szabták, rendkívül rugalmasnak, sokarcúnak bizonyult. De Gaulle tábornok 1958 után azért vezette be az elnöki rendszert — amely az államfő kezébe széleskörű hatalmat összpontosított, de a nemzetgyűlésnek is hagyott némi szerepet —, mert véget akart vetni a parlament túlsúlyára alapozott IV. Köztársaság állandó politikai bizonytalanságának, az egymást sűrűn váltó, kérészéletű kormányok váltakozásának, s ugyanakkor hatékony gátat kívánt építeni a kommunisták akkor még jelentős, a szavazóknak csaknem egynegyedét képviselő ereje ellen. A biztosítékok sokfélék voltak: az elnök kiterjedt hatásköre (a külpolitika és a katonapolitika irányítása, a miniszterelnök kinevezése), a kétfordulós többségi választási rendszer, amely a viszonylagos többséget abszolút többséggé változtatta, a parlament feloszlatásának lehetősége. Ügy tűnt, hogy a 'baloldal sohasem állhat talpra. A dolgok azonban másképp alakultak. Éppen mivel ez a rendszer ösztönzött az összefogásra, előnyökkel kecsegtette a közösen fellépőket, a hetvenes években létrejött a szocialista és a kommunista Szovjetunió Hadiüzem békés termékváltása Az Udmurt ASZSZK Vot- kinoi gépgyára átáll békés célú termékek gyártására, ha Washingtonban a közép- és kishatótávolságú rakéták megsemmisítéséről aláírt szerződés ratifikálásra kerül. Ebben az esetben a Szovjetunió részéről az állandó el- lenrőzés alá vonható vállalatok között szerepel a vot- kinói gépgyár is. A vállalatnál a közelmúltban helyeztek üzembe egy új automatizált műhelyt. Ezzel jelentősen megnövekedett a nagypontosságú mechanikai megmunkáló szerszámgépek gyártása. — Az automatizált műhely belépésével komoly lehetőséget kaptunk a békés célú termékek gyártására történő átálláshoz — mondta Vlagyimir Szadovnyikov, a gyár igazgatója. — Ez egyébként gyárunk kollektívájának régi álma, amelynek megvalósítását mindezideig akadályozta a ránk kényszerített fegyverkezési verseny. Ma már termékeink túlnyomó részét gépkocsialkatrészek, mosógépek és egyéb háztartási gépek teszik ki. Kollektívánk örömmel váltja fel hadiipari szakmáját népgazdasági és lakossági célú termékek gyártására. Ami a gyár teljes profil- váltását illeti — hangsúlyozta az igazgató — szimbolikus jelentőségű lenne, ha egvide- iűleg az amerikai cégek is hason'ó lépésre szánnák el magukat. Ezzel új lapot -nyithanánk a két ország gazdasági együttműködésében. APN—KS baloldal egysége. S miután ugyanez a rendszer a megoszlást „büntette", a belhar- cok szabdalta jobboldal 1981-ben vereséget szenvedett. Évtizedekig tartó szünet után még a kommunisták is bekerültek a kormányba. .. Vagyis az V. Köztársaság működőképesnek bizonyult, de egészen más módon, mint alapítói gondolták. Ugyanakkor a szocialista vezetőknek sikerült az, ami korábban, a IV. Köztársaságban nem: kifogták a szelet a kommunisták vitorlájából, megelőzték őket a választási versengésben, kiszorítva őket a politikai élet központjából. 1986-ban újabb fordulat következett: a „társbérlet". De Gaulle, Pompidou, Gis- card d’Estaing — a Mitterrand előtti elnökök — vagy saját pártjuk, vagy jobboldali tömb révén ellenőrizték a parlamentet, amelynek jóváhagyása szükséges a kormány működéséhez, így az első kettő teljesen ura volt a végrehajtó hatalomnak, míg Giscard, bár pártja kisebbség volt a többségen belül, elnökként szintén meghatározta annak tevékenységét. Mitterrand 1981-es győzelme után egyszerűen feloszlatta a vele szemben ellenséges nemzetgyűlést ,és az őt támogató szocialista párt a változástól megmámorosodott országban egymaga megszerezte az abszolút többséget. (A voksok 38 százalékával már elérhető volt ez a nemzetgyűlésben.) 1986- ban azonban a jobboldal visszavágott: visszaszerezte a parlamenti többséget, és az államfő, akinek mandátuma 1988-ig szólt, kénytelen volt megosztani a hatalmat egy politikailag vele szemben álló tömbbel. Sokan válságot vártak, de, a „társbérlet" életképesnek bizonyult hiszen közben tompultak a gazdaságpolitikai különbségek az elnök és győztes ellenfelei között. Ennek ellenére általános volt a jóslat, 'hogy 1988-ban Mitterrand aligha őrizheti meg az Elvsée-palotát. Most azonban úgy tűnik, hogy ez igenis valós, sőt valószínű lehetőség. Az V. Köztársaság képlete pedig így újra átalakul. A szocialista jelölt forgatókönyve ugyanis az, hogy győzelme esetén a rá szavazó „elnöki többséget” képviselő politikust állít a kormány élére, ha pedig leszavazzák jelöltjét, feloszlatja a parlamentet és új parlamenti választásra már nem a jobboldal és a baloldal „régimódi".' ellentéte nyomná rá bélyegét. Olyan többséget igyek- szik mozgósítani zászlaja alatt, amely túllép a baloldalon, magában foglalja a közép különböző polgári erőit, mintegy az olasz bal- közép-kormányok francia változataként. Az egyértelmű jobb és baloldali frontok addig alakultak ki szükségszerűen, amíg a kommunista párt a baloldalon többséget, vagy legalább a szocialistákkal közel egyenlő erőt képviselt, s támogatása meghatározó volt. Ma már nem ez a helyzet. így az V. Köztársaság Franciaországa egyre inkább hasonlít azokhoz a nyugat-európai országokhoz, amelyekben a hatalom a szociáldemokraták és a mérsékelt polgári jobboldal között váltakozik, csökkentve a széleken elhelyezkedők súlyát. I kommunista párt André Lajoinie személyében önálló jelöltet állít vele szemben, de a vaksok egy- tizedénél aligha számíthat- többre. Rontja esélyeit az is, hogy Pierre Juquinnel a pártot bíráló ellenzék is fellép. Mitterrand viszont az első fordulóban 35—39 százalékra számíthat, ami elegendőnek tűnik a második forduló megnyeréséhez. Hiszen a jobboldal ismét végletesen, és saját szempontjából végzetesen, megoszlik két jelöltje, az RPR gaullista Pártra támaszkodó Chirach és Ravmond Barre exminisz- teifelnök között. Baracs Dénes Narancsszüret Kubában Fonott kosarakban szállítják a begyűjtőhelyre a frissen szedett narancsot 1988 áprilisában. A Matanzas tartománybeli narancsültetvényekről évente 360 ezer tonna déligyűmölcsőt szüretelnek. (Telefotó—MTI Külföldi képszerkesztőség) Az épülő óriáserőművek jelentősen javítják majd az energiaellátást (Fotó: ZB—HDR—MTI—KS)