Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 2. Észak-atlanti viták Szinte az utolsó pillanatig folyt az a szócsata, amely a NATO-országok mostani csúcsértekezletét felvezette, mintegy jelezve, hogy szo­katlanul nehéz tanácskozás elé néznek az Észak-atlanti Szövetség tagjai. De miről vitatkoztak, s vitatkoznak most is Brüsszelben az ér­dekelt országok képviselői, vezetői ? Köztudott, hogy a NATO megalapítása, egész eddigi léte a „szovjet fenyegetés­re” épült. Most azonban ez az alap nyilvánvalóan meg­repedt. Több okból is. Mert végezzenek bármely nyugat­európai államban közvéle­mény-kutatást, a megkérde­zettek egyre növekvő há­nyada fejezi ki meggyőződé­sét a Szovjetunió békés szándékait illetően. Vagyis ama bizonyos fenyegetés ma már nehezen hozható fel érvként. Annál is inkább nehezen, meit — éppen a Szovjetunió szorgalmazására — a két nagyhatalom tavaly decemberben megállapodott a közepes , és rövidebb ható- távolságú rakéták felszá­molásáról. S az is köztudott, hogy a felek közeljutottak egy újabb egyezményhez, amely a hadászati támadó fegyvertárat csökkentené a felére. És létezik egy újabb javaslat, amely a rövid 500 kilométernél kisebb hatótá­volságú nukleáris rakéták felszámolását irányozza elő. Az Egyesült Államok, és legodaadóbb nyugat-európai szövetségese, Nagy-Britan- nia azonban hallani sem akar a „harmadik nulla­megoldás” lehetőségéről. Az NSZK, és újabban Francia- ország is azt forszírozza, hogy éljenek ezzel a lehető­séggel. A francia elnök nyi­latkozatában ugyanakkor hangsúlyozottan leszögezte, hogy „ma az európai bizton­ság szempontjából a legsür­getőbb teendő a hagyomá­nyos fegyverzetek egyensú­lyának megteremtése”. Nagy-Britannia, s minde­nekelőtt miniszterelnöke, Margaret Thatcher, aki ma az európai denuklearizálási folyamat legelszántabb el­lenfele, csak akkor lenne hajlandó arra, hogy tárgya­lások kezdődjenek a rövid­hatótávolságú nukleáris ra­kéták sorsáról, ha előbb megállapodás jönne létre a NATO és a Varsói Szerződés között a hagyományos fegy­verzetről. Reagan amerikai elnök, mielőtt elindult Brüsszelbe, síkraszállt a NATO katonai erejének növelése, az atlan­ti partnerek közötti kapcso­latok erősítése mellett. Sze­rinte a NATO-ra továbbra is szükség van, egyrészt a „szovjet katonai fenyegetés” másrészt a „politikai meg­félemlítés” elhárítására. Mintha nem is született vol­na meg a rakétaegyezmény, mintha nem is készülne Moszkvába a Fehér Ház la­kója. Kocsi Margit A PFSZ-képviselet ügyében Washingtont elmarasztalták az ENSZ-ben Hétfőn, az ENSZ-közgyű- lés 42. felújított ülésszakán a tagállamok — beleértve Washington szövetségeseit is — egyöntetűen elmarasztal­ták az amerikai kormányza­tot, amiért önkényesen be akarja záratni a PFSZ New York-j ENSZ-k'épviseietét. Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára fel­szólalásában kijelentette: ha az Egyesült Államok bezá­ratja a PSZF New York-i ENSZ-képviseletét, azzal durván megsérti az ENSZ székhelyének jogállásáról szóló 1947-es megállapodást. A szovjet ENSZ-képvisaiő szerint a PFSZ-képviselet ‘bezárására vonatkozó döntés összefüggésben van azzal, hogy Washington elveti a Szovjetunió és a PFSZ rész­vételével tartandó közel-ke­leti rendezési konferencia tervét. Több felszólaló is úgy vélekedett, hogy az amerikai döntés károsan befolyásolja a közel-keleti béke érdeké­ben kifejtett erőfeszítéseket. Az amerikai kongresszus döntése szerint a PFSZ meg­figyel ődképvdselete március 21-éig működhet. Az ENSZ- közgyiilés ülésszaka tavaly decemberben már állást fog­lalt a tervezett lépés ellen, és akkor egyedül Izrael sza­vazott az Egyesült Államok mellett. Az Egyesült Államok be akarja tiltani a PFSZ New York-i ENSZ-képviseletét. Erről tárgyai az ENSZ rendkívüli tanács­kozása. A képen: Labib Zehdi Terazi, a PFSZ képviselője beszél (Telefotó: AP — MTI — KS) SZÖFIA Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök március 13-án Athén­ba látogat. A ciprusi kérdés­ről és a kétoldalú együttmű­ködésről tárgyal majd Pa­pandreu miniszterelnökkel. Ez lesz az új ciprusi elnök első külföldi útja. BONN A nyugatnémet haditenge­részet egységei nagyszabású hadgyakorlatot kezdtek hét­főn az Északi- és a Balti- tengeren. A gyakorlaton a Bundesmarine mintegy nyolcvan hadihajóján és tengeralattjáróján kívül Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Dánia, Norvégia és az Egyesült Államok légi- erejének egységei is részt vesznek. MANILA Richard Armitage ameri­kai hadügyi államtitkár ked­den a Fülöp-szigetekre ér­kezett, hogy politikai veze­tőkkel tárgyaljon és meglá­togassa az ott lévő amerikai haditámaszpontokat. Ütját megfigyelők a támaszpont­szerződések megújítására célzó amerikai törekvések­kel hozzák összefüggésbe. WASHINGTON Csaknem negyed millió ember halálát okozták egyet­len évtized alatt ittas veze­tők az Egyesült Államokban. Az alkoholos befolyásoltság miatt bekövetkezett balese­tekben több mint 650 ezren sérültek meg, az okozott anyagi kár — beleértve az orvosi, kezelések költségeit is, — évente több mint milliárd dollár. 24 Panamaváros Kudarccal végződött a sztrájk Kudarccal végződött Pa­namában az a hétfői sztrájk, amellyel a polgári ellenzék Del Valle elnök elmozdítá­sa ellen kívánt tiltakozni. Hírügynökségi jelentések szerint a Noriega tábornok távozását követelő munka- beszüntetéshez csak néhány magánvállalat tartotta ma­gát. A lakosság nem követte az ellenzéki felhívást. Nyit­va tartottak a bankok, az állami hivatalok, az üzletek, és nem volt fennakadás a közlekedésben sem. A pana­mai rendőrség vezetője kö­zölte, hogy a rendőrök a sztrájkkal kapcsolatban nem tettek lépéseket. Egyben cá­folta azokat az ellenzéki ér­tesüléseket, amelyek szerint őrizetbe vették volna Del Valiét. A volt elnök teljesen szabad, és parancs sincs le­tartóztatására — mondta. Kambodzsai párbeszéd Sziltanuk visszavonta lemondását Norodom Szihanuk her­ceg, az úgynevezett Demok­ratikus Kambodzsa kor­mánykoalíció (CGDK) elnö­ke visszavonta lemondását. Egyidejűleg Hun Sen kam­bodzsai kormányfő megerő­sítette: Phnompen kész az ellenzékkel való párbeszéd folytatására. Szihanuk herceg több mint egy éve „szabadságol­ta” magát a CGDK elnöki tisztéről, majd január végén, akkori szavai szerint „végle­gesen és visszavonhatatla­nul” lemondott az általa is kártékonynak minősített el­lenzéki koalíció vezetéséről. (Ez volt a kilencedik hason­ló lépése). Most, álláspont­jának megváltozását magya­rázat nélkül hagyva, bejelen­tette: visszaveszi az elnöki posztot. Ezt megelőzően kemény hangú nyilatkozaté/cban tá­madta Vietnamot és a kam­bodzsai népi kormányt, megerősítve: csakis ameri­kai vagy francia típusú, nem-kommunista rendszert fogad el Kambodzsában. Ez­zel ismét visszavonta azt a megállapodást, amelyet Hun Sen kambodzsai miniszter- elnökkel már elértek: neve­zetesen, hogy Kambodzsa jö­vendő társadalmi berendez­kedéséről a választások után létrehozandó új nemzetgyű­lés dönt majd. Uj-Delhiben Magyar-indiai tárgyalások Az indiai hivatalos látoga­táson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminiszter ked­den találkozott Radzsiv Gandhi kormányfővel. Meg­beszélésük a két országot összekötő, kölcsönös elége­dettségre szolgáló baráti kapcsolatok jegyében zaj­lott le. Mindkét részről ked­vezően nyugtázták, hogy Magyarország és India né­zetei és céljai a legfőbb vi­lágpolitikai kérdéseket ille­tően — kiváltképpen a lesze­relés ügyében — egybeesnek. Szóba k,erült Radzsiv Gan­dhi miniszterelnök — a ta­valyi indiai aszály miatt el­halasztott — magyarországi hivatalos látogatásának az idén történő lebonyolítása. A magyar külügyminiszter Indiai látogatását befejezve — helyi idő szerint szer­dán hajnalban — továbbuta­zott a thaiföldi fővárosba. Irak—Irán A „fővárosok háborúja” Kedden hajnalban légitá­madások érték az iráni fő­várost. Mint az ÍRNA iráni hír- ügynökség jelentette, iraki 'harci gépek több alkalommal támadták Teherán lakóne­gyedeit. A támadásoknak a polgári lakosság kőiében ha­lálos és sebesült áldozatai vannak. Ezek száma egyelő­re még nem ismeretes. A légicsapások hírét Bag­dadban is megerősítették, harci eszközként azonban nem repülőgépeket, hanem rakétákat adtak meg. A bag­dadi rádió szerint a kérdé­ses időpontban két iraki gyártmányú föld-föld raké­tát lőttek ki az iráni fővá­rosra. A kormány mellett Tömeggyülés Kabulban A kabuli elnöki palota melletti téren kedden reggel több tízezres tömeg gyűlt össze a szerdán kezdődő genfi afgán—pakisztáni köz­vetlen tárgyalások alkalmá­ból. A kormányt támogató transzparensekkel felvo­nult kabuli és főváros kör­nyéki lakosság gyűlésén fel­szólalt Nadzsibullah afgán államfő. Az afgán vezető hangsú­lyozta, hogy országa békét vár, s mindent megtett an­nak érdekében, hogy az Af­ganisztán körül kialakult helyzetet az országon belül, békés eszközökkel oldják meg. Leszögezte, hogy a ka­buli vezetés elkötelezetten kitart a Mihail Gorbacsov és az afgán államfő által vá­zolt rendezési politika mel­lett. A palesztinok jogairól Arafat üzenete öt NATO-tagállamhoz A közel-keleti rendezésre vonatkozó újabb amerikai elképzeléseket értékelte hét­főn Jasszer Arafat öt nyu­gat-európai ország tuniszi nagykövete előtt. A PFSZ vezetője szerint Shultz kül­ügyminiszter kezdeménye­zéseinek legfőbb hibája az, hogy nem vetnek számot a palesztin nép jogaival, így az önrendelkezésre és az önál­ló, független állam megala­pítására való jogával. Arafat egyúttal sürgős üzenetet intézett az öt NATO-itagállam — Francia- ország, Nagy-Britannia, Gö­rögország, Spanyolország és Törökország — vezetőihez, és ebben az újabb amerikai lépések veszélyes voltára hívta fel a figyelmet. Mi lesz a lepényben? „Minden ami mozog, táplálék ff Sokan befizetnének arra, hogy lás­sák miként reagálna egy kényes gyom- kő turista Mexikóváros egyik éltter-' méhen, ha a menükártyán ilyeneket olvasna: „Tortilia Háziíégy módra”, vagy „Hangyásszendvics”. Az illető bizonyára háborgó gyomorral fordulna ki a helyiségből. A mexikói alultáp­láltság felszámolásával foglalkozó táp­lálkozástudományi szakemberekét azonban igen komolyan foglalkoztatja, hogy miként lehetne a rovarok érté­kes protein állományát a táplálkozási kultúrában hasznosítani. Statisztikai felmérések szerint Mexikó lakosságának mintegy negy­ven százaléka szenved alultápláltság­ban. Hatalmas vidéki körzetekben az emberek napi táplálékát a hagyomá­nyos nemzeti étel. a kukoricalisztből készített lepény, a tortilla valamint a feketebab jelenti, s fűszerként kizáró­lag a csípős cshiliborsot használják. A mexikóiak millióinak étrendjéből hi­ányzik a protein, húst valamint zöld­séget csak mutatóban látnak. E jelen­ség, no meg az éhezés, az alultáplált­ság növekedése miatt érzett aggoda­lom fordította a táplálkozásiam kuta­tók érdeklődését a rovarok felé. Vizsgálataik során meglepő ered-- ményre jutottak. Ki hinné, hogy kü­lönféle rovarok, bogarak rendkívül magas százalékban (tartalmazzák az emberi szervezet egészsége^ működé­séhez szükséges proteint, és B vita­minban is gazdagok. Egy légy tömegé­nek 76 százaléka, a kitinpáncélos bo­garakénak 68 százaléka, a lepkékének 71 százaléka, a sáskafélék testének pe­dig 72 százaléka tiszta protein. „Minden, ami mozog, táplálék” — szögezte le némi túlzással a kutatások egyik vezetője. Kétségtélen — ahogy a mondás is tartja —, az éhség nagy úr. No arról persze nincs szó, hogy ma­napság bárki is ínycsiklandó cseme­gének tartana egy jó tányér svábbo- gárpörköltet, avagy egy cserebogárral töltött szendvicset. Az effajta „étkek” azonban nem teljesen idegenek a világ és benne Mexikó különös táplálkozási szokásai­tól. Ami Mexikót illeti, archeológusok feltárásai szerint a spanyol hódítást megelőzően egyes azték uralkodók ét­lapján igen előkelő helyen volt a hangyatojás, az aztékok emellett kö­zel száz különböző rovarfajtát fo­gyasztottak. De, hogy ne menjünk okvetlenül vissza a prehistorikus ko­rokba, Michoacán nyugati tartomány­ban mindmáig nagy becsülete van egy vízmenti légyfajta álcájának, amelyet egyes helyeken „mexikói kaviárnak” titulálnak, s sokan még az orosz kavi­árnál is ízletesebbnek vélik. E környé­ken a lakosság — megfelelően elké­szítve — feketebabbal, vagy tortillába sütve fogyasztja e lárvákat, de más rovarokat is. Mexikóváros egyes luxuséttermei is különlegességet kínálnak: sült gilisz­tát, amiből egy fogás mintegy tíz dol­lárnak megfelelő summa, ami termé­szetesen megfizethetetlen a legtöbb ember számára. A „bogaras” ínyencek szerint egyes rovarok — sütve, vagy párolva és íze­sítve — nagyon finomak. Szerintük a méhek és darazsak íze a manduláéra, vagy a földimogyoróéra emlékeztet. A ropogós, keménytestű bogaraké olyan mint az almáé, egészen különlegesen finom, a hangyatojás, egyedülállóan pikáns a vörösgiliszta, s a citromkari­kákkal tálalt fehérgiliszta rolád. A kísérletek és a kutatások folynak Mexikóban. Első lépésben nagy ered­ménynek tartanák, ha sikerülne na­gyobb mennyiségben előállítani olyan bogár-alapanyagú tisztított proteint, ami a kukoricaliszttel keverve jelentő­sen megnövelné az abból készített tésztafélék tápértékét. Tehát arra, hogy sáskaleves vagy a marnírozott százlábú bekerül az egyszerű mexikói­ak étrendjébe, úgy tűnik, még várni kell. A kutatók abban a tekintetben sem kergetnek illúziókat, hogy a bo­garak megoldják Mexikó fenyegető és egyre súlyosbodó táplálkozási gondja­it. Hangyaszorgalommal dolgoznak viszont azon, hogy legalább a legve­szélyeztetettebb lakossági rétegek sor­sán javíthassanak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents