Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-10 / 59. szám
1988. MÁRCIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon a Ságvári körúton épül az Országos Kereskedelmi és Hitelbank székháza. A vázszerkezet elkészült, jelenleg a trezor betonozásán és a lépcsők zsaluzásán dolgoznak — nzs — Igazságügyi vezetők látogatása ' Szolnokon Tegnap a megyeszékhelyre látogatott tlr. Kun László igazságügyminiszter-he- lyettes és dr. Nagy Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnök- helyettese. Az igazságügyi vezetőket a megyei pártbizottság székházában fogadta Szabó István, az MSlZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, s velük időszerű igazságügyi és jogpolitikai kérdésekről tárgyalt. Textilipari jubileum A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület elnöksége szerdán a MTESZ székházában kibővített ünnepi ülésen emlékezett meg a textilipari vállalatok álla- módosításának 40. évfordulójáról. Ebből az alkalomból emléklapot adtak át a textilipari vállalatok első állami vezetőinek. Az ünnepségen kihirdették az évforduló alkalmából kiírt ipartörténeti pályázat eredményeit. Az első díjat Lukács Béla, a Temaforg Textilhásznosító Vállalat nyugalmazott . igazgatója nyerte. Törvényjavaslatok előzetes vitája (Folytatás az 1. oldalról) hangsúlyozta: a szövetkezeti törvény jól szolgálta a közös gazdaságok fejlődését, ám a következőkben fokozottabban kell törekedni az ön- kormányzat szabályainak egyszerűsítésére, valamint az önigazgatás, önszabályozás kiszélesítésére. A termelőszövetkezeti jogszabályokat összhangba kell hozni az elmúlt időszakban megjelent más jogszabályokkal. Ami az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosítását illeti: az írásos anyag szerint a korszerűsítés alapvető célja, hogy a nagyüzemekkel azonos élelmezés-egészségügyi fel-, tételekkel tegye lehetővé a kisüzemek bekapcsolódását az élelmiszerek előállításába, és az eddiginél jobban szolgálja a fogyasztói érdekeket, szigorítva a minőségi követelményeket. Meg kell teremteni az eddiginél átfogóbb ellenőrzési feltételeket is. A képviselőket Váncsa Jenő. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a két törvényjavaslat előzetes vitáiról. Kifejtette, a megyei képviselőcsoportok szinte egységesen kifogásolták, hogy az eddigi rendelkezések a gazdaságoknak, vállalatoknak kötelezően előírtak egyes munkaköröket ; ezeket a kötöttségeket a MÉM eddig is igyekezett feloldani, s a jövőben erre még inkább lehet számítani. Vita alakult ki a tagok és a tesz-ek vagyoni kapcsolatáról; egyebek között azt javasolták a vitapartnerek, hogy a tsz-ekbe bevitt föld arányában a tagok kapjanak részjegyeket. A gazdaságokból egyes részlegek időnként megpróbálnak kiválni — ez is szóba került az előzetes elemzéseknél. A vélemény az, hogy erről a tulajdonosi jogokat gyakorló közgyűlésnek kell döntenie. Sokan adtak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy esetleg mindkét törvény érvényesülését megakadályozhatják egyes alacsonyabb szintű, más szellemben hozott rendeletek — mint ahogyan az a jelenleg érvényben lévő törvényeknél nem ritkán megesik. Ezzel kapcsolatban Váncsa Jenő kijelentette: a kormányzati szerveknek kell figyelemmel kísérniük a törvények életbe lépésének folyamatát, megelőzve a „visszarendeződéseket”. Az ülésen több fontos kérdéscsoportban alakult ki vita. A két bizottság egyhangúan szavazta meg mindkét törvény módosítására vonatkozó javaslatokat. JÖN A CSÉB-ÉVGYÜRÜ Nyugdíj-kiegészítés Hitelbiztosítás az év második felétől Új lakásbiztosítási forma Eredményes évet zárt az Állami Biztosító Ötszázhetvenötmillió forintos nyereséggel zárta 1987-et az Állami Biztosító — jelentette be tegnap a fővárosban a Gellért Szállóban megrendezett sajtótájékoztatón Deák Andrea vezér- igazgató. A kettéválás után (mint ismeretes másfél évvel ezelőtt jött létre a Hungária és az Állami Biztosító) mégse mondja első kerek évét eredményesnek a cég, hiszen 1987-ben nehéz napok jártak a mezőgazdaságra, s különösen a tavaly nyáron bekövetkezett súlyos jégverés miatt összesen 5 milliárd forint értékű kártérítést fizetett ki a biztosító csak mezőgazda- sági vállalatoknak, szövetkezeteknek. Az Állami Biztosító, amely tudvalévőleg a személybiztosításban a legjelentősebb, most négy és félmillió különféle biztosítási kötvényt kezel. Ebből a több mint két évtizede bevezetett és fokozatosan terebélyesedő CSÉB- család 3,8 millió embert érint hazánkban. Ehhez fűződik az Állami Biztosító vezérigazgatójának tegnapi bejelentése: a CSÉB- biztosítások továbbfejlesztéseként újabb módozatot vezetnek be: a CSlÉB-Évgyű- rűt. Ezt a szerződést bárki megkötheti a biztosítónál, akinek valamilyen CSÉB- biztosítása már van. A biztosított szabadon meghatározza, hogy díjként havi keresetének hány százalékát fizetheti be munkáltatója, s e befizetésekből egy nyugdíj-kiegészítő biztosítás lesz. A cég ugyanis a biztosított élete végéig vagy életjáradékot fizet, vagy nyugdíjazáskor kifizeti az összegyűjtött •tőke teljes összegét — vagy annak egy részét, s a fennmaradóból járadékot folyósít. Ugyancsak a sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy az Életút-biztosítás, amely alig múlt egyéves, a garantált 7 százalék kamaton felül, 1987 évre további 6 százalék, tehát összesen 13 százalék kamatot jelent a biztosítottnak. Három és félmillió háztartást érint az ÁB lakásbiztosítási módozata és tavaly 681 ezer kárra 1,1 milliárd forint térítést fizettek. Azzal együtt a lakásbiztosítás mostani módozatai változtatásra szorulnak, s még az első félévben az ÁB nyilvánosságra hozza az új lakásbiztosítási formát. — Ami már most bizonyos, hogy drágább lesz, de nagyobb bitonságot és kártérítést ígérnek cserébe. Ugyancsak új biztosítással, a hitelbiztosítással ez év második felében ismerteti meg ügyfeleit az ÁB. A hitelbiztosítás módozatait a szakemberek úgy dolgozzák ki, hogy azt egyaránt megkötheti magánember és jogi személy is. Az Állami Biztosító újjászervezésének első teljes éve különben azt bizonyítja, hogy 240 irodájában hatezres szakembergárdája változatlanul igyekszik szolgálni a biztonságra törekvő családokat. vállalatokat, intézményeket és szövetkezeteket. Évről évre többe kerül Nem bankuralom, gazdasági kényszerűség Egyre szaporodnak a bajba jutott vállalatokról, sőt ágazatokról szóló hírek. Mire a veszteséges cégek munkája végképp lehetetlenné válik, addigra a legtöbb esetben többszáz millió forintnyi adósság gyűlik össze. A pénzügyi, fizetési problémák mindennapos, a gazdálkodást szinte teljes mértékben megakadályozó, égető gonddá válnak. Az állami szanálásról és a felszámolásról szóló jogszabályok a rendezést szervezett mederbe terelték, a lehetőségek tehát adottak. De úgy tűnik, a leginkább érdekeltek csak az elvekkel értenek egyet, az alkalmazásuk már sokkal több nehézségbe ütközik, és rendkívül •heves indulatokat vált ki. Nem véletlen, hogy főként szövetkezetek, leányvállalatok ^tb., ügyeiben döntöttek a tulajdonosok, vagy éppen a hitelezők a felszámolás mellett. A 70-es évek árnyéka Még nehezebb a döntés, ha nemcsak egy-egy vállalatról van éppen szó, hanem az egész ágazat került nehéz helyzetbe. Nem titok, a magyar szénbányászat, illetve a kohászat él át nehéz hónapokat. Az ide tartozó vállalatok egymás után válnak veszteségessé, és a pénzügyi rendezés lehetséges módja emberek tízezreinek életét, a magyar ipar jövőjét is befolyásolja. Ebből már egyértelműen következik, hogy mindez kilép akár a bankok, akár a felszámolást elindítani akaró szállítók hatásköréből, akik érthetően minél hamarabb hozzá akarnak jutni a pénzükhöz. És az is a tényékhez tartozik, hogy nem az elmúlt egy vagy két év alatt kerültek rendkívül súlyos helyzetbe ezek az ágazatok. Hosszú idő óta halmozódnak a problémák, szaporodnak a felemás szabályok, és a félmegoldások, s •mindez testet ölt a halmozódó veszteségben. Az okokat tehgt nem az elmúlt évben végbement változásokban kell keresni. Vannak, akik bankuralmat emlegetnek újabban, holott Újra kell tehát gondolni jó néhány alapelvet; vajon mekkora termelés mellett gazdaságos, vagy legalábbis alig veszteséges a hazai szénbányászat? Milyen acélipari termékekre van szüksége a hazai iparnak, és mi szállítható ebből gazdaságosan exportra? Ha sikerül az igényeket reálisan felmérni, már könnyebben adódik a lehetséges megoldás: a fölszámolás, vagy éppen egy alapos fogyókúra után az áramvonalasított, gazdaságosabb, ám kisebb termelés. Mindannyiuruk alapvető érdeke, hogy a veszteséges, alacsony hatékonysággal dolgozó cégek ne kössék le hosszú időre a beléjük fektetett tőkét. S a pénzt a fejlődni tudó vállalatok, vagy éppen .ágazatok kapják. Éppen ezért határozott a kormány még a múlt év végén olyan új szabályok bevezetéséről, amelyek gyorsítják a felszámolási éljáráaz átalakuló bankrendszer csak felszínre hozta a következményeket. A gyökerek valószínűleg a hetvenes évekre, esetleg még korábbra nyúlnak vissza, amikor különböző kiemelt programok keretében fejlesztették az ágazatokat, a feltételezett igényeknek megfelelően. Azóta a piac megváltozott itthon és külföldön egyaránt. És az is nyilvánvaló a jelenlegi helyzetben, hogy tartós veszteséget nemhogy a bankok, .de a költségvetés sem finanszírozhat. sok indítását, s mintegy rákényszerítik az érdekelteket arra, hogy más megoldás híján ehhez az eszközhöz nyúljanak. Az idei tervek csak akkor válhatnak: valóra, ha automatikussá válik a felszámolás, és tudomásul vesszük, ez a gazdálkodás szükségszerű velejárója; nem véletlen, ritkán előforduló „baleset”. De ehhez előbb a már említett alapvető kérdésekre is választ kell adni, s nemcsak a kohászat, vagy éppen a bányászat esetében. Nagyon is hasonló gondokkal küzd ma a húsipar, és jónéhány gépipari vállalat. S az így egymásra rakodó milliár- dok pedig éppen az ígéretes jövő elé néző vállalatoknál hiányoznak. A kényszerű fogyókúrát tehát nem lehet tovább halasztani, a megoldás évről évre többe kerül, és mind távolabb tolja az egész gazdaság megújulását. L, M. A gazdálkodás velejárója Versenyképes áruk — növekvő vevőkör (Folytatás az 1. oldalról) galamb tenyésztését, a méz termelését, s az idén is nagyban számítanak a háztájiból származó zöldségre, gyümölcsre, s ennek érdekében egyre több kistermelővel kötnek szerződést. Boltjaikban növelik az olcsó áruk arányát, s napi cikkekből pedig az alapellátást a szövetkezet egész működési területén kiemelt feladatnak tekintik. Az idén külön figyelmet szentelnek többek között a csecsemő- és gyermekruházati cikkek ellátására, a háztáji kistermelést elősegítő magvak, szaporítóanyagok, a műtrágya, a növényvédőszer, a fólia, a kerti kisgépek, szerszámok, nemkülönben az élelmiszerek, így a pékáruk, a tej és tejtermékek, a hús és húsféleségek biztosítására. Ígérik, hogy szakcsoportjaikon keresztül az idén is folyamatos lesz a kínálat tojásból, a vágott baromfi mennyiségét viszont növelni szeretnék. A vendéglátás területén az ételforgalom csökkenésével számolnak, de a kiesést minél több idegenforgalmi csoportos és családi rendezvény szervezésével próbálják kiegyenlíteni. Ebben az évben saját vágóhídjukon a tervek szerint 7 ezer 600 sertés, ezer juh, és 500 malac kerül kés alá, tésztaüzemükben pedig 40 tonna száraz- tésztát akarnak előállítani és forgalmazni. Lakossági szolgáltatásaik között megemlíthető, hogy az idén tovább folytatják az árukölcsönzést, áruházaikban elvégzik a vásárolt készruhák méretre igazítását, szaküzleteikben biztosítják az OTP-ügyintézést és folytatják a használt tartós fogyasztási cikkek adás-vételét. A felsorolásból is kitűnik, hogy sokrétű és szerteágazó tevékenységet folytat a Karcagi Áfész, annak érdekében, hogy évről évre nagyobb árbevételt és egyre magasabb nyereséget érjen el. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a szövetkezet árukínálata bőséges, áraik versenyképesek, mert enélkül könnyen elpártolnak tőlük a vásárlók. A Tiszafüredi Kuntej Közős Vállalat évek óta gyártja a Kunsági gomolya sajtot. A kedvelt sajttipusból évente 60 tonnát állítanak elő. (Fotó: T. Z.) 1
