Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-10 / 59. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 10. Ha „eltakarjuk" a Napot Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat megyei csoportja meghívására Marx György akadémikus A nukleáris tér címmel tartott előadást a múlt héten Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában. — Mit jelent az előadás címében jelzett fogalom? — kérdeztük Marx professzortól. \ — Globális nukleáris konfliktus esetén a legnagyobb energia nemcsak az atombomba robbanásából származna, hanem az általa kiváltott tűzvészből is. A kialakuló füst felhő elfedi a Nap sugárzását, telet, sötétséget idéz elő a Földön. Az így keletkező nukleáris térben elpusztulnának a kultúrnövények, a rovarok csak a gyomnövények élnék túl a katasztrófát. Mindez az emberiség számottevő hányadának halálához vezetne, egyrészt a bomba és a tűzvész pusztítása, másrészt a bioszféra megsérülése miatt — A felfedezett ózonlyukak már az utóbbira figyelmeztetnek. — Az Antarktiszon felfedezett ózonlyukak a sérülés első enyhe tünetei. A földi klíma meglehetősen ingatag ezt igazolják a számítógépes vizsgálatok is. A bioszféra képes ugyan helyreállítani az egyensúlyt, nem tudja azonban kivédeni egy lehetséges nukleáris háború következményeit, s kevésbé gyors formában ugyan, de károsítja a légköri szennyeződés is. Ma ezzel a ténnyel szembe kell néznünk és dönteni, cselekedni kell. — Nyilván mindannyiunknak, ez azonban túl általános. Mit tehet az egyén a Földért, az életünkért? — Az egyén önmagában természetesen nem igen tudja befolyásolni a fegyverkezést, az esetleges nukleáris háborút. A légszennyezésben viszont része van. Szennyezik a levegőt, a földet, a járművek, a különböző vegyi anyagok, a füst, a szénmo- noxid. Végig kell gondolni azt is, hogy a szén és az atomenergiát milyen aránkban hasznosítsák. A bioszféra szempontjából természetesen az atomenergia fel- használás a kedvezőbb. — Talán mert az emberiség először bomba formájában találkozott az atommal, mindmáig Hirosima jut eszébe az atomról és nem az erőmű. Nem kis vitát kavar, hogy hol legyen a Paksi Atomerőmű hulladékanyagának temetője. — Valóban nem kis indulatokat kavar. A közvélemény szinte minden esetben a pillanatnyi indulat hatására dönt. A mai felnőtteket nem készítették fel arra, hogy alapos elemzés után kockázatot vállalva döntsön, s kontrollálja is azt. Az atomtemetőnél sokkal nagyobb gondot, veszélyt jelent a széndioxid, a savas eső vagy a szétdobált vegyi hulladék. — Szétdobáljuk, mert nem tudjuk hova tenni... — A szabályok szerint az lenne az ideális megoldás, ha lakott területtől • ezer kilométerre tárolnák, semmisítenék meg a veszélyes hulladékot. Hol van olyan pont Magyarországon ahonnan ezer kilométeren belül nincs lakott terület? Nincs ilyen pont, de valahogyan mégis meg kell oldani a problémát. Ha úgy döntünk, hogy nincs rá pénz, akkor ezt tudomásul kell venni és nem kell az ózonlyukra panaszkodni. Ma már nem ugyanabban a világban élünk mint húsz évvel ezelőtt. Megváltozott a környezetünk, veszély fenyegeti a bioszférát. Ha félünk például az atomerőműtől, nem tudjuk megoldani az atomtemetőt, akkor ne legyen erőmű. Ez viszont azzal jár, hogy nem lesz elég villamosenergia, mondjuk minden harmadnap sugároz műsort a televízió, páros naponként használhatjuk a villanyt ... Lehet, hogy ez a példa abszurd, de azt igencsak érzékelteti, hogy nem odázhatjuk el a döntést. Minden nemzedéknek meg kell hozni a saját döntéseit. Előtte azonban elemezni kell, hogy mi mivel jár együtt, mi az ára. — Döntéseinkért gyermekeink előtt is felelősek vagyunk — hangsúlyozottan szólt erről az előadásán is, amelyet főleg fizika, kémia, biológia szakos tanárok hallgattak meg. — Nemcsak a döntéseinkért, hanem azért is, hogy felkészítsük őket az alapos helyzetelemzésre, a kockázat vállalásra, a döntésre, hogy felelősséggel tudják majd megoldani az ő koruk problémáit. T, G. Együttműködés a Vöröskereszttel Egy olyan félig katona, félig polgári szervezetnél, mint a polgári védelem, amely ráadásul az egész lakosság életét, anyagi javait hivatott védeni, magától érthető a kapcsolattartás a különböző állami, gazdasági és társadalmi szervekkel. A velük való együttműködésnek megyénkben is gazdag hagyományai vannak. Nem újkeletű a közös munka a Vöröskereszt megyei szervezetével sem; s ez az együttműködés előnyös. Dr. Csehák Judit szociális és egészség- ügyi miniszter a következőket mondta énről a Vöröskereszt legutóbbi kongresszusán: — A vöröskeresztes mozgalom. biztonságot ad mind azoknak, akik életük nehézségeivel birkóznak és tudják ha nem boldogulnak, számíthatnak a segítségére. A Vöröskeresztben dolgozók számára is kézzel fogható valóság, hogy ha tenni kell, akkor társakra találnak. Ez a szervezet közösség is a tagságnak, és azoknak is, akik itt egy nagyobb, segítőkész családra találnak. Érzelmi többletet kap az is, aki segített és az is, aki segítséget kapott. A polgári védelmi szervezetek ebben a szellemben folytatták megyénkben az egészségügyi alegység-parancsnokok és a beosztott állomány továbbképzését. Arra törekedtek, hogy az egész állomány minél jobban kötődjön a Vöröskereszthez. É törekvés eredményességét jelzi az is, hogy a parancsnokok több, mint kilencven százaléka tagja a Vöröskeresztnek. Sokan vezetőségi tagok közülük, illetve különböző bizottságokban tevékenykednek. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságával, a minisztériummal és a Vöröskereszttel közösen kialakított tervek alapján támogatták a polgári védelmi elsősegélynyújtó alegységek szervezését, kiképzését, illetve továbbképzését. A polgári védelmi elsősegélynyújtó alegységek kiképzési szintjének felmérésére jó lehetőséget biztosít a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága és az Egészségügyi Minisztérium VII. főosztálya által kiírt országos verseny. Az ilyen vetélkedők is bizonyítják, hogy a Vöröskereszt milyen szorosan kapcsolódik a polgári védelemhez. Az országos verseny üzemi, területi alapszintű vetélkedőit 1988. június 15-ig kell megtartani. A megyénkben szervezett nyolcvankét egészségügyi szakaszból negyvennyolc nevezett az országos versenyre. Az országos döntőn első három helyezést elért szakaszok „A polgári védelem kiválója” címet kapják meg. Az alapszintű vetélkedőknél jóval komolyabb feladatot jelent a városi döntők előkészítése és levezetése. Ezért jó, ha a Vöröskereszt szervezetei tartják a kapcsolatot a városi polgári védel- tni törzsparancsnokságokkal és kérik gyakorlati segítségüket. Az utóbbi öt évben a két szervezet együttműködése sikeres volt. A polgári védelemnek me- gveszerte sok önkéntes segítője van. Abádszalókon szerveződött például egy tizennégy tagú vízi mentőszolgálati alegység, amely a Vörös- kereszt állományából átkerült a polgári védelemhez. Az első összevont kiképzést Balatonföldváron tartották számukra. Tevékenységük akkor lehetne sikeresebb, ha lelkesedésük jobb technikai felszereltséggel párosulna. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy a két szervezet együttműködésének kedvező hatása a lakosság körében is jótékonyan érződik A polgári védelem helyzete és feladatai Megyei parancsnoki értekezlet Szolnokon A polgári védelem legutóbbi megyei parancsnoki értekezletének résztvevői megtöltötték a megyei tanács nagytermét. Az értekezletet dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg. Külön köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Komáromi István vezérőrnagyot, hátországi és polgári védelmi parancsnokot; dr. Rábold Gábort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, a megyei honvédelmi bizottság titkárát; Munkácsi István ezredest, a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság parancsnokát és Zsovák Lászlót, a Munkásőrség megyei parancsnokát. A megyei polgári védelem tavalyi munkájáról és idei feladatairól Szécsi Ferenc ezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka adott számot. A magasabb alkalmazási készenlétbe helyezés biztosítása Szécsi Ferenc ezredes bevezetőül kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Ismertette a honvédelmi miniszter és a hátországi és polgári védelmi parancsnok országos vezetői értekezletén elhangzott állásfoglalásokat ezekben a kérdésekben, s elemezte a megyei tapasztalatokat. Majd arról szólt, hogy igen fontos tennivaló a polgári védelmi szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek magasabb alkalmazási készenlétbe helyezésének állandó biztosítása. Tapasztalataikat a következőkbe ösz- szegezte: — Az okmányok ellenőrzésére került sor 21 községben és 43 üzemben, intézményben. Alkalmazási készenlétbe helyezéssel egybekötött üzemi komplex gyakorlat volt 6 üzemben. Ellenőrzéseink tapasztalata, hogy a városok, községek, üzemek polgári védelmi parancsnokainak többsége alapvetően ismeri az alkalmazási készenlétbe helyezés rendszabályait, terveik naprakészek, képesek az azokban foglalt feladatok végrehajtására. Az is megállapítható azonban, hogy helyenként — különösen ott, ahol parancsnoki váltásra került sor — a naprakészséget rendszertelenül, formálisan hajtják végre. — Kiemelt figyelmet fordítottunk a hat komplex üzemi gyakorlat tervezésére, szervezésére és végrehajtására. Az üzemeket elsősorban a bekövetkezhető ipari és egyéb katasztrófák megelőzésében, következményeinek felszámolásában, az állóképesség növelésében, az alegységek tevékenységének ellenőrző jelleggel történő végrehajtásában gyakoroltattuk. Szaktisztjeink és a városi törzsek megfelelő segítséget nyújtottak mind az előkészítés, mind pedig a végrehajtás során. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a különböző szintű összevont és a bázisokon megtartott felkészítések, valamint üzemű komplex gyakorlatok a legeredményesebbek. Az itt felkészített állomány hozzáértése lényegesen emelkedett, fejlődés tapasztalható a foglalkozások gyakorlatias levezetésében is. Negatív jelenségekkel is találkoztunk. Egyes üzemeknél gond van a végrehajtott kiképzések okmányainak naprakészségével, a foglalkozási nyilvántartások, vázlatok megőrzésével, a megtartott foglalkozások elszámolásával. Több helyen beszédtéma az oktatásra kerülő tananyaghoz kapcsolódó szabályzatok, segédletek, filmek és egyéb irodalmak hiánya. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy az országos parancsnokság az elmúlt 3 évben mintegy 15 tankönyvet és segédletet, több mint 20 oktató és propaganda filmet adott ki, amelyek a megyei és városi törzseknél, nagy részük pedig a községeknél is megtalálható. A jövőt illetően tovább fog javulni a helyzet, mivel megkezdődtek a videofilmek gyártásai. Már 1988. első félévében elkészül egy viA megyei törzsparancsnok részletesen elemezte a kiképzés és a felkészítés eredményeit is. .Ezekről — többek között — a következőket említette meg: — 1987-ben teljes állománnyal részt vettünk az országos hadijátékon, amelynek során feldolgozásra kerültek a háborút megelőző polgári védelmi feladatok, a harckészültségbe és alkalmazási készenlétbe helyezés rendszabályai, az ellenség hagyományos és nukleáris fegyverekkel mért csapásai felszámolásának polgári védelmi feladatai. A szakszolgálatok és önvédelmi szervezetek, valamint a munkaviszonyban álló dolgozók, a lakosság és a tanuló ifjúság éves kiképzését, felkészítését a központi elvárásoknak megfelelően végeztük. Idejében kiadtuk a megyei parancsnok éves kiképzési intézedését, értekezletet tartottunk a szakszolgálatok parancsnoki állományának bevonásával, ahol elemeztük, értékeltük az előző év kiképzésének tapasztalatait és határoztuk meg a tennivalókat. Az alegységparancsnokok kiképzését — Slzolnok és Jászberény városok kivételével. ahol a nagy létszám miatt önállóan végezték — 3— 4 város összevonásával hajtottuk végre. deofilm és megkapjuk továbbterjesztés céljából. Szinten maradt, nincs előbbrelépés a munkaviszonyban álló dolgozók felkészítésében annak ellenére, hogy a megyei parahcsnok kiképzési parancsa külön is kitér e kategória felkészítésének javítására. Ügy kell fogalmaznom, hogy az üzemi parancsnokok személyes hozzáállása döntően befolyásolja a felkészülés hatékonyságát, melyre felhívom a városi és községi parancsnok elvtársak figyelmét. Az 1986/87-es kiképzési évben megyei szinten — szakszolgálatok, önvédelmi szervezetek, üzemi dolgozók vonatkozásában — mindösszesen mintegy 157 ezer dolgozó kiképzésére, továbbképzésére, felkészítésére került sor. A munkaviszonyban nem álló lakosság és tanuló ifjúság polgári védelmi felkészítését az általános és szakpropaganda útján megyei és városi terveink alapján végeztük. Minden városban a honvédelmi napok keretében polgári védelmi kiállítás volt. Megtartottuk a filmhónapot is, amelynek ünnepélyes megnyitója Jászberényben volt. A megye 9 városában és az azokhoz kapcsolódó községekben mintegy harminchétezren tekintettek meg polgári védelmi témájú filmet. A kollektív védelemről szólva megemlítette Szécsi Ferenc ezredes, hogy megtörtént a lakosság és az üzemi dolgozók kitelepítési-, befogadási tervének korszerűsítése, majd az RBV-védelem, az anyagi- és pénzügyi gazdálkodás kérdéseinek részletes taglalása után a vezetés, az irányítás és az együttműködés feladataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a személyi állományt a politikai szilárdság, a megfelelő szakmai és vezetői készség jellemzi. Tovább szilárdult az egyszemélyi parancsnoki rendszer, a vezetői rátermettség. A szakmai és vezetői felkészültség mellett nőtt az önállóság, a kezdeményezőkészség, az egyszemélyi felelősség. Ebben a témakörben mondandóját így summázta a megyei törzsparancsnok: — összességében megállíthatjuk, hogy a Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság személyi állománya az elmúlt évben kiegyensúlyozottan és tervszerűen végezte munkáját, melynek eredményeképpen növekedett a parancsnokok és törzsek irányító készsége, további tapasztalatokat szereztünk a polgári védelmi feladatok ellátásához. A rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi erőforrások ha nehezen is, de biztosították a készenlétbe helyezési követelmények teljesítését. Fokozatosan javult az ellátottság színvonala egyéni védőeszközökből, valamint szakanyagokból. Tanácsi apparátusaink a polgári védelmi feladatokat tevékenységük szerves részének tekintették. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok vezetői megfelelő gondot fordítottak a polgári védelmi feladatokra. Biztosították a szükséges személyi és anyagi feltételeket. Nagymértékben segítette munkánk hatékonyságát a megyei honvédelmi bizottság és a városi védelmi bizottságok, valamint a tanácsi végrehajtó bizottságaink feladatszabó, beszámoltató tevékenysége. Semmi sem maradhat el Befejezésül az idei feladatokról — többek között az új hátországi és polgári védelmi parancsnokság felállításáról — szólt. Idézte Komáromi István vezérőrnagy szavait: „Felhívom a figyelmet arra, hogy a vezetés átszervezése ellenére valamennyi feladatunkat maradéktalanul végre kell hajtani, semmi nem maradhat el. ..’’-„Mit tehetnek és tegyenek az alárendeltek? Mindenek előtt tervszerűen és maradéktalanul teljesítsék a tervezett feladataikat. Ezentúl két dolog nagyon fontos. Mindenek előtt legyenek még önállóbbak — ez később is követelmény lesz — hiszen az átszervezés időszakában csökken a rálátásunk, főleg részkérdésekben. A másik, hogy alaposan készüljenek fel az átvételre, a parancsnokok és szakterületek vezetői a jelentésekre, minden területen az áttekinthetőségekre, a rendre és a fegyelemre.” — Fel kell tehát készülnünk — mondta a megyei törzsparancsnok a továbbiakban — a megyei polgári védelem átadás-átvételére, melynek során községekig bezárólag kötelezettségként jelentkezik a megalapozott, reális kép alkotása tevékenységünkről, szervezeti, anyagi, felkészültségi helyzetünkről. Ugyanakkor jeleznünk kell azokat a tényezőé két, amelyek hátráltatják előrehaladásunkat. Befejezésül részletesen ismertette azokat a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat, amelyeket a vezetőknek és a lakosságnak is- merniök kell. A törzsparancsnoki beszámoló elhangzása után Rá- bold Gábor, a megyei honvédelmi bizottság nevében mondott köszönetét a polgári védelmi munkáért, tolmácsolta a megyei honvédelmi bizottság elismerését. Ezt követően Komáromi István vezérőrnagy a hátországi és polgári védelmi egységek integrációjából adódó feladatokat elemezte. A parancsnoki értekezlet Bereczki Lajos zárszavával ért véget. S. B. Kiemelt figyelem a komplex üzemi gyakorlatokra Beszélgetés Marx György akadémikussal A lakosságnak is jó