Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 9. Ausztráliában a magyar diplomácia vezetője U washingtoni magatartás hátráltatja a haladás ütemét Kommentár Panamai zűrzavar Bezárt bankfiókok, lehú­zott redőnyű áruházak, tilta­kozó menetre induló nyugdí­jasok, éles hangú nyilatko­zatháború a leváltott elnök és a jelenlegi kormányzat képviselői között — egyre kuszábbnak, mind n'itéttebb- nek tűnik az összkép a Pa­namából érkező jelentések nyomán. S ugyanez vonatko­zik a kis közép-amerikai or­szág külső megítélésére, "mindenekelőtt az Egyesült Államokkal fenntartott kap­csolataira is. Szétzilálódóban a karibi állam diplomáciai gépezete: a Del Valle ex-el­nökhöz hű, illetve az új ve­zetés utasításait elfogadó külképviseleteken nemegy­szer valóságos incidensek robbannak ki — a legfris­sebb hír szerint a londoni konzulátust például egy te­repjáró gépkocsi „bevetésé­vel” foglalták el az ellentá­bor emberei. A zűrzavar, az egyre foko­zódó gazdasági nehézségek mögött nyilvánvalóan azok az amerikai lépések állnak, amelyekkel Washington el akarja érni a kábítószer- csempészésben való bűnré­szességgel vádolt Noriega tábornok menesztését. A panamai nemzeti gárda fő- parancsnoka ellen — évek óta ő a rendszer „erős em­bere” — már vádat is emel­tek egy amerikai bíróságon, s mint legutóbb Bush alel- nök kijelentette, akár kény­szer alkalmazásával is el akarják érni, hogy a főtiszt megjelenjen az esküdtszék előtt. Miután azonban a Fe­hér Ház elképzelései a tá­bornok hatalomból való ki­szorításáról nem váltak be, sőt az első menetben siker­telennek bizonyult az ellene szervezett „vállalkozói sztrájk” (vagyis az üzleti élet egy részének munkabe­szüntetése is), az amerikai adminiszt—‘ció más eszkö­zökhöz folyamodott. A Pana­mának járó átutalások visz- szatartásával, — a pénzügyi követelések elhárításával akarnak olyan helyzetet te­remteni, hogy a belső nyo­más mégiscsak Noriega le­váltását eredményezze. S mivel a karibi állam pénz­neme szintén az amerikai dollár, nincs is nehéz dol­guk. A megszorítások nyo­mán máris egyfajta pánik tört ki: az emberek megro­hanták a bankokat, amelyek képtelenek voltak a betétek visszafizetésére. A nyugdí­jak kifizetését szintén nem tudták teljesíteni a pénzin­tézetek — ebből fakadt a til­takozó megmozdulás. A tét persze — legyen szó a fel­színen kábítószerről vagy bank-manőverekről — legin­kább a Panama-csatorna, e létfontosságú óceánközi ví­ziót használatával, fenntar­tásával, illetve az ezredfor­dulóig panamai tulajdonba való átadásával kapcsolatos vita. Nyílt tény, hogy az amerikai jobboldal évek óta igyekszik megtorpedózni az annak idején Carter és Tor- rijos között létrejött szerző­dést, Noriega viszont való­színűleg túl hajthatatlannak látszott annak teljesítésé- sében. A kábítószer-ügyek­kel kapcsolatos vádakat és cáfolatokat megítélni bonyo­lult lenne, azonban igen va­lószínű, hogy e „nagypoliti­kai” vonatkozások igencsak hozzájárultak a tábornok pozíciójának megingásához. A jelek szerint most minden a panamai hadsereg állás- foglalásától függ, s attól, meddig képes egyáltalán a kis ország recsegő-ropogó gazdasági gépezete az össz­pontosított nyomásnak el­lenállni. Elekes Éva Kedden Canberrában, az Ausztrál Államszövetség fő­városában folytatódott és Sydney-ben fejeződött be Várkonyi Péter külügymi­niszter négynapos hivatalos látogatása. Várkonyi Péter a szövet­ségi parlamentben folytatta hétfőn megkezdett hivatalos tárgyalásait, ezúttal Barry Jones-szal. a tudomány és a kisvállalkozási ügyek mi­niszterével. illetve John Ke­rin, alapanyag és energia­ügyi miniszterrel. Foglalkoz­tak a magyar—ausztrál gaz­dasági, kereskedelmi és mű­szaki-tudományos kapcso­latok kérdéseivel. Ez alka­lommal is szóba került a ma­gyar igény, hogy az ausztrál szövetségi kormány a gazda­sági és a kereskedelmi kap­csolatok továbbfejlesztésé­nek megkönnyítésére bizto­sítsa Magyarország számára is a kedvezményes vámel­bánást. A magyar külügyminisz­ter felkereste Kerry Sibraa-t, George Shultz amerikai külügyminiszterrel kezdte meg washingtoni megbeszé­léseinek sorozatát Vu Hszüe- csien kínai külügyminiszter. Vut kedden fogadta Reagan amerikai elnök. A külügyminiszteri talál­kozón Shultz elsősorban az Iránnak szóló kínai fegyver- szállítások kérdését feszeget­te. Washington kifogásolta, hogy kínai rakéták vannak Irán kezében, s a szállítá­sok megtorlásaként felfüg­gesztette egyes — magas technológiái szintet jelentő — cikkek szállítását Pe- kingnek, annak ellenére, hogy az amerikai kormány korábban engedélyezte az úgynevezett Cocom-listán — a szocialista országokba nem szállítható áruk felsorolásán — szereplő jónéhány cikk eladását. Kína korábban kö­zölte, hogy nem ad el raké­tákat Iránnak. A kínai kül­ügyminiszter kifogásolta az amerikai rendelkezéseket, egyúttal felvetette azt is, hogy a kereskedelmi forga­lomban is korlátozásokat léptettek életbe egyes kínai a szövetségi parlament sze­nátusának elnökét, majd részt vett az ausztrál orszá­gos sajtóközpont munka­ebédjén, beszédet mondott és válaszolt az újságírók kérdéseire. Egyebek között rámutatott, hogy a magyar— ausztrál kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és az együttműködésre való tö­rekvés jellemzi. Várkonyi Péter kedden délután Can­berrából visszautazott Syd- ney-be. Este találkozott és eszmecserét folytatott az ausztrál—magyar kapcso­latfejlesztő bizottság tagjai­val, majd részt vett azon a szívélyes fogadáson, amelyet Ipper Pál, hazánk nagykö­vete adott az Ausztráliában élő magyarok vezető képvi­selői tiszteletére, a külügy­miniszteri látogatás alkal­mából. Várkonyi Péter szerdán reggel utazik el ázsiai és csendes-óceáni kőrútjának utolsó állomására, Üj-Zé- landra. áruk, főiként textilipari ter­mékek szállítása terén. A minisztereik ugyanak­kor hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a ne­hézségeket nem tekintik mélyrehatóaknak és általá­ban elégedettek a kétoldalú kapcsolatok alakulásával. Shultz kínai kollégája tisz­teletére adott ebédjén alá­húzta, hogy a kereskedelmi forgalom értéke 1983 óta megkétszereződött, s tavaly értéke mór elérte a tíz mil­liárd dollárt. A miniszter nem tett említést arról, hogy Washington szeretné a két­oldalú forgalomban jélenleg mutatkozó hiány kiegyenlí­tését kivívni Pekingnél. Vu Hszüe-csien kijelentette, hogy kormánya kész bővíte­ni a kereskedelmi kapcsola­tokat „az egyenlőség és a kölcsönös előnyök"’ alapján és lépéseket tesz a külföldi beruházások megkönnyítésé­re. „Az amerikai vállalkozó­kat, >a beruházásokat szíve­sen látjuk” — mondotta egyebek között. Még nem hivatalos az időpont Csúcstalálkozó időzítés A következő, moszkvai szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó várhatóan a május 22-vel kezdődő héten lesz, és négy napon át tart majd — közölték hétfőn amerikai kormányzati körökhöz közel álló személyiségek. Hivata­los döntés még nem szüle­tett. A csúcstalálkozó idő­pontjának hivatalos bejelen­tése csak George Shultz amerikai és Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ter március 22—23-iki washingtoni találkozója utón várható. Libanon Izrael lőtte Tyrt Az izraeli tüzérség hétfőn lőtte Nabatijeh libanoni vá­rost. Egy személy megsérült, egy épület összeomlott. Az izraeli támogatást él­vező Dél-Libanoni Hadse­reg egységei ugyanakkor a dél-libanoni Mimasz telepü­lés ellem intéztek támadást, lerombolták az iskolát és több mint tíz lakóházat. Az izraeli légierő a nap folyamán berepüléseket haj­tott végre Libanon déli te­rületei fölött. Tyr kikötővá­ros közelében izraeli naszá­dok megsértették a libanoni területi vizeket. Az Izrael által önkénye­sen „biztonsági zónának” te­kintett határsávban aknára futott és felrobbant egy iz­raeli harckocsi. Egy izraeli katona megsebesült. (Folytatás az l. oldalról) dászati nehézbombázókon el­helyezett manőverező ro­botrepülőgépeké. Az ameri­kai fél igyekszik kitérni an­nak meghatározása elől, k hogy a gépek milyen hatótá­volságától kezdődjék azok hadászati jellege. Karpov le­szögezte, hogy a Szovjetunió a korábban megállapított 600 kilométerest tartja helyes­nek. Az amerikaiak ezt a tá­volságot szeretnék megnyúj- tani, azzal érvelve, hogy a légvédelmi eszközök korsze­rűsödése ezt indokolttá teszi. Karpov azonban utalt arra, hogy a még legkorszerűbb­nek tartott légvédelmi raké­ták is csak 300—400 kilomé­teres távolságra hatékonyák. Karpov a genfi tárgyalá­sokat elemezve elmondta azt is, hogy több kérdésben az amerikaiak álláspontja ked­vezően változik, így például az interkontinentális nuk­leáris rakéták állomásozta- tásában. Washington most már elismeri, hogy a változ­tatható indítóállású rakéták növelik a hadászati stabili­tást, mivel a válaszcsapás­ra kijelölt eszközök megma­radási esélyeinek szavatos­ságai. A szovjet külügyi főosz­tályvezető az ellenőrzés kér­déseit érintve jelezte: még hosszú, kemény munka vár a kölcsönösen elfogadható ellenőrzési rendszer kidolgo­zásával megbízott szakértők­re. A szovjet diplomata nyi­latkozatában leszögezte, hogy a genfi tárgyalások mecha­nizmusa a decemberi csúcs­találkozón aláírt KHB— HHR-szerződést eredménye-, ző tavaly őszi tárgyalássoro­zaton alakult ki. A tárgyaló küldöttségek Genfben elért részeredményeit a két kül­ügyminiszter folyamatosan vitatja, és kijelöli az újabb feladatokat. A hadászati támadó fegy­verek csökkentéséről köten­dő szerződés utáni időszak­kal kapcsolatban Karpov el­mondta, hogy a Szovjet­unió ekkor szeretné majd bővíteni a leszerelendő nuk­leáris eszközök körét, és kí­vánatosnak tartja, hogy eb­ben a szakaszban már mind az öt atomhatalom részt ve­gyen. — BUDAPEST Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Abdou Diouf-ot, a Szenegáli Köztársaság elnö­kévé . történt újraválasztása alkalmából. PEKING Az Üj-Kína hírügynökség keddi jelentése szerint há­romszáznál is több rendőr sérült meg Tibetben, a hét végén kirobbant zavargások­ban. Korábban Pekingben közölték, hogy egy ember meghalt, de más források több halálos áldozatról tud­nak. MUNKÁCS Az ungvári egyetem ma­gyar tanszékén kidolgozott helységnévjegyzék alapján a Kárpáti Igaz Szó című kárpátukrajnai napilap át­tért a túlnyomóan magyar nemzetiségűek által lakott falvak magyar elnevezésének használatára. Ez újabb lé­pés a kárpátukrajnai ma­gyar nemzetiség nyelvének védelmében. RANGUN Robbanás történt hétfőn este Csehszlovákia, Burma fővárosában, Rangunban lé­vő nagykövetségének épüle­te közelében — jelentette a burmai állami rádió. A rob­banás következtében senki sem sérült meg, csak a kör­nyéken lévő házak néhány ablaka tört be. TRIPOLI Líbia hétfőn szabadon bo­csátott 130, eddig az ország­ban börtönbüntetését töltő külföldi állampolgárt. A hírt kedden közölte a Jana líbiai hírügynöksége. PÁRIZS Kétnapos hivatalos látoga­tásra hétfőn este Párizsba érkezett Russel Marshall új-zélandi külügyminisz­ter. Marshall látogatása ke­retében tárgyalásokat foly­tat Jean-Bernard Raimond francia külügy-, és Michel Noir kereskedelmi minisz­terrel. HAVANNA Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára és a nicaraguai egyházfő elfogad­ta azt, hogy „tanúként” részt vegyen a nicaraguai kormány és a kontrák kö­zötti tűzszüneti tárgyalások következő fordulóján. A tűzszüneti tárgyalások következő fordulójára már­cius 9—11. között kerül sor Sapoa-ban, a Costa Rica-i határ mentén fekvő nicara­guai határőrsön. Desmond Tutu, Fokváros anglikán érsekegyházi vezetők tár saságában bejelenti, hogy megalakul a tizenhét apartheid-el­lenes szervezet betiltó rendelete elleni egységfront (Telefotó: — KS) HflTO-csúcs után 3e előre, se hátra A brüsszeli NATO-csúcstalálkozóról kiadott közleményt és a tagországok fővárosaiban azóta megjelent állásfog­lalásokat és kommentárokat olvasva szembetűnik: a tanácskozáson nem születtek érdemi állásfoglalások. Ám egyesek, így például a brit miniszter- elnök éppen ezt tartják győzelemnek. Thatcher már a konferencia előtti bizalmas tanácskozásokon és a sajtó­nak adott nyilatkozatokban is kiállt amellett az amerikai elgondolás mel­lett, hogy a múlt év decemberi „szov­jet—amerikai megállapodás nyomán támadt űrt” valamivel be kell tölteni. Washingtonban és Londonban ugyan­is úgy vélekednek, hogy a középható­távolságú rakéták eltávolítása után a NATO „védtelenné” válik a Varsói Szerződéssel szemben, ezért kell új nukleáris fegyverekről gondoskodni, a régieket pedig korszerűsíteni. Ez ugyan homlokegyenest ellentmond azoknak a nyilatkozatoknak, amelyek a már em­lített szovjet—amerikai egyezmény megkötése után hangzottak el, s ame­lyek történelmi jelentőségűnek minősí­tették a megállapodást. De hát úgy tű­nik, hogy az amerikai és a brit fővá­rosban egyesek azt hiszik: az emberek emlékezete ugyanolyan rövid, mint az övék. Ez nem is csoda. Hiszen Reagan elnök, amikor Brüsszelben rákérdeztek a közlemény egyik pontjára, állítólag azt válaszolta, nem emlékszik rá, hogy olvasta-e a dokumentumot. Az amerikai és a brit kormány nem kevesebbet akar, mint a NATO és a Varsói Szerződés között húzódó vonal közvetlen közelébe telepíteni azokat a nukleáris eszközöket, amelyek a Szov­jetunió és szövetségesei hátországát fe­nyegetik. Szó van az atomtengeralatt­járók átcsoportosításáról, F—1-es és F—16-os rakétanukleáris eszközök szál­lítására alkalmas harcigépek telepítésé­ről Nagy-Britanniába és Olaszország­ba. Előbbi készségét fejezte ki az új cámadófegyverek befogadására, míg az olasz kormány nemtetszésének adott hangot a tervvel szemben. Ellenállást tanúsít a rendszerben lé­vő nukleáris fegyverek — Lance raké­ták, atomtüzérség, atomaknák — kor­szerűsítésével szemben a nyugatnémet kormány is. Bonnban úgy vélekednek, nogy a középhatótávolságú rakéták el­távolítása után megnyílik az út az újabb leszerelési lépésekhez, s átfogó leszerelési programot javasolnak, ame­lyek kidolgozására már 1987 júniusi, Reykjavíkban tartott tanácskozásukon határozatot hoztak a NATO külügymi­niszterek. A leszerelés lendületének fenntartását sürgette Brüsszelben Fran­cois Mitterrand francia elnök is, míg az ugyancsak jelenlévő Jacques Chirac kormányfő az amerikai—brit álláspon­tot támogatta. Ez a kétféle vélemény az egység teljes hiányát jelezte abban a francia kormányban, amely De Gaulle emlékezetes határozata és Franciaor­szág 1967-es kivonulása óta a NATO katonai szervezetéből, először küldött képviselőket a csúcstalálkozóra. A brüsszeli közleményt szóvirágok tarkítják. Egyszerre hangoztatja a ke­leti szomszédokkal folytatandó tárgya­lások jelentőségét és a NATO katonai erejének fenntartását, mi több korsze­rűsítését. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha ezúttal ebben a kérdésben sem jött létre konszenzus. Bizonyára ezekre az ellentmondásokra is gondolt a Financial Times kommentátora ami­kor úgy fogalmazott, hogy a tanácsko­záson tomboló zűrzavar uralkodott. Figyelemreméltó az is, hogy Reagan elnök hazatérte után adott rádiónyilat­kozatában ismét olyan formulákkal ta­lálkozunk, amelyekről méltán remél­tük, hogy lassan a feledés homályába merülnek. Az elnök úgy fógalmazott: „Itt az ideje a Varsói Szerződés bizo­nyos átalakításának és annak is, hogy a Szovjetunió Európában felhagyjon támadó stratégiájával.” Ügy látszik nem csak az elnök, tanácsadói és be­szédírói is feledékenyek. Elfelejtették például, hogy a Varsói Szerződés 1986 júniusi budapesti ülésén átfogó lesze­relési javaslatot terjesztett elő, amely magában foglalta a hagyományos erők és fegyverzetük csökkentését az Atlan­ti-óceántól az Uraiig, továbbá a harcá­szati nukleáris fegyverek fokozatos felszámolását, a vegyi fegyverek betil­tását. A NATO van tehát lépéskény­szerben. Az a paradox helyzet állt elő, hogy e javaslatok többsége pozitív fogadta­tásra talált a NATO több tagállamában. A nyugatnémet külügyminiszter példá­ul több fórumon, így a genfi leszerelési értekezlet február eleji nyitó ülésén újólag támogatta e javaslatokat. Wa­shington azonban egyelőre hajthatat­lan. Brit támogatással időhúzásra törek­szik. Egyes amerikai politikusok talán abban reménykednek, hogy Reagan idejében már nem történik semmi, az új elnök pedig, ha akarna se tehetne semmit hivatalának első éveiben. Ma­rad tehát a mozdulatlanság és a több- szólamúság. Pedig mindnyájunknak jobb lenne, ha végre eldöntenék, mit akarnak megvalósítani hangzatos le­szerelési jelszavaikból. Kanyó András Reagan fogadta a kínai külügyminisztert

Next

/
Thumbnails
Contents