Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-09 / 58. szám
1988. MÁRCIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Parlamenti bizottságok ülésén Vita a közúti közlekedésről és a szövetkezeti törvénymódosításról A Május 1 Ruhagyár gyáregységének idei gondjairól jük, ezért úgy döntöttünk a Kedden a ■> Parlamentben Stadinger István elnökletével — együttes ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési, yalamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A képviselők a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Jelen volt az ülésen Markója Imre igazságügyminiszter és Orbán Lajos közlekedési miniszter. Urbán Lajos a? előterjesztés szóbeli kiegészítésében elmondta: töbh mint két éve folyik a törvény előkészítése. A jogszabály-tervezetet több alkalommal véleményezték országgyűlési bizottsági üléseken, széles körű társadalmi vita is folyt arról, hogy milyen kérdésekre térjen ki a jogszabály, s szakmai fórumok is véleméBensőséges hangulatú nőnapi ünnepséget tartottak tegnap délután Szolnokon, a megyei tanácsnál, amelyen a közoktatásban, közművelődésben kiemelkedő szakmai munkát és közéleti tevékenységet végző pedagógusokat, könyvtárosokat, technikai dolgozókat tüntettek ki. A Tejipari Vállalatok Trösztje bejelentette, hogy az idén többet fizet a julhte- jért, mint tavaly, és segíti a termelőket abban is, hogy kedvezményesen vásároilhas- sanak fejőgépeket. Az intézkedést nyilvánvalóan az váltotta ki, hogy a juhtejbőt készült termékeknek kedvezően alakul az exportpiaca. A hat százalék zsírtartalmú, exportsajt gyártására alkalmas tejért eddig 18 forintot fizettek literenként, idén viszont ezt az alapárat 21,6 forintra emelték. A minőségi prémium mértéke is növekszik: ha a leadott tej zsírtartalma meghaladja a 6 százalékot, akkor a többletzsír minden kilogrammjáért 10 forintot fizetnek a termelőknek az eddigi 80 forint helyett. Az erős exportérdekeltséget jelzi, hogy a konvertibilis elszámolású piacokon eladott sajt nyereségéből az ipar a korábbinál nagyobb évközi előleget fizet a gazdaságoknak, és az exportnyereség felét továbbra is megkapják év végén a termelők. nyezték a tervezeteket. A Minisztertanács által elfogadott változatot ismét egyeztették a társhatóságokkal. A miniszter három, időközben elfogadott szövegmódosítást ismertetett a képviselőkkel, majd megkezdődött a vita. A szövetkezetekről szóló 1971. évi 3. törvény módosítását ugyancsak külön ülésen vitatta meg a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság Antalffy György elnökletével. A képviselőkhöz korábban eljuttatott írásos előterjesztés megállapítja: növelni kell a szövetkezetek belső autonómiáját, elsősorban az önkormányzat kérdéseiben. Ennek érdekében fel kell oldani a közérdek által nem indokolt jogi kötöttségeket. Elő kell segíteni a szövetkeAz ünnepségen a Szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola fiúkórusa és Völgyi Csaba, a Tiszaparti Gimnázium tanulója műsorral köszöntötte a megjelenteket, majd Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője mondott beszédet, amelyben elAz eddigieknél többet áldoz a tröszt arra, hogy a juhászatokat fejőgépekhez juttassa. A Taurina és az Agrocoop berendezései többféle konstrukcióban is a gazdaságokhoz kerülhetnek, de ezeknek a módoknak a közös vonása az, hogy a szerződés lejárta után a gépek a termelők tulajdonába mennek át. Szolnok megyében jelenleg összesen 47 nagyüzemben folyik juhtenyésztés, közülük azonban csak kilenc helyen foglalkoznak tejtermeléssel is. Az összes anyaállomány- nak alig az egyötödét fejték csak 1987-ben, mert ez a tevékenység rendkívül munka- igényes, amire a gazdaságoknak egyszerűen nincs kapacitásuk. Az idei kedvező rendelkezésektől nem várható, hogy egy csapásra megélénkítik majd a kedvet a tejtermelés iránt. Biztosabbak lesznek viszont azoknak a gazdaságoknak a pozíciói, akik eddig is értékesítettek juh tejet. Nagyobb lesz a nyereség a tejen, jövedelmezőbbé válhat a juhászati ágazat. zetek átalakulását más ágazatba tartozó vagy más formájú szövetkezetté, annak érdekében, hogy a tagok szabadabban választhassák meg a számukra megfelelő szövetkezeti formát. A szövetkezeti tagok anyagi eszközeinek bevonása a gazdálkodásba, a termékszerkezet változtatása, a fogyasztási jellegű szövetkezeteknél pedig a szolgáltatások fejlesztése szempontjából is egyre nagyobb jelentőségűvé válik. Ezért a vagyoni kapcsolatok terén is csökkenteni szükséges a jogi előírásokat, s növelni a belső szabályozás szerepét. A vitában felszólalók több módosító indítványt tettek, amelynek nagy részét dr. Markója Imre igazságügyiminiszter elfogadta. ismeréssel és lírai szavakkal szólt a nők munkahelyen, otthon, a családban és a közéletben végzett tevékenységéről. A köszöntő szavak után Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Deák Lászlóné, a Homoki Általános Iskola és Diákotthon nevelőtanára, Herbály Imréné, a Kunhe- gyesi I. számú óvoda vezetője, Kovács Sándorné, a Kisújszállási Általános Iskola és Diákotthon gyermek- felügyelője, Nagy Lászlóné, a Tiszafüredi Kossuth Téri Általános Iskola tanítónője, Pásztrai Erzsébet, a Szolnoki Varga Katalin Gimnázium könyvtárosa és Szűcs Antalné, a mezőtúri gamesz igazgatóhelyettese. Tizennégyen pedig Miniszteri Dicsérő Oklevelet vehettek át. A kitüntetettek nevében Nagy Lászlóné köszönte meg az elismerést. Ruházati kereskedelem Csökken a forgalom Az év eleji áremelkedések miatt az idén a tavalyinál 4 százalékkal kisebb forgalomra számít a ruházati kereskedelem. Várható, hogy mind többen otthon szeretnék majd megvarrni a divatos holmikat, ezért több méterárura lesz szükség. Mennyiségében kellő kínálattal állnak a vevők rendelkezésére. Nehezen vitatható, hogy gazdaságunk egyik legélesebb kérdése ma a foglalkoztatás. Az erről szóló cikkeknek és nyilatkozatoknak van egy már-már visszatérő refrénje: a legfőbb gondot a szakképzetlen női munkaerő lekötése jelenti. Jellemzi ez a megyét és a* egyes régiókat A Május 1 Ruhagyár szolnoki gyáregysége köztudottan nőiket foglalkoztat. Az egység igazgatójánál, Schüsz- iemé Fazekas Katalinnál arról érdeklődtem, hogy milyen a munkaerőhelyzetük és mennyire tudnak esetleg részt vállalni — vagy menynyire nem? — a foglalkoztatási gondok megoldásából. Abér is kellene, az ember is — Ellentmondásos a helyzetünk — kezdte a beszélgetést az igazgatónő. — A ke- resettöffnég-szabályozás kifejezetten a létszámcsökkentésre Ösztönöz bennünket. A keresettömegünket ugyanis ebben a rendszerben, csak az előírt minimális mértékben tudjuk az előző évihez képest emelni, az idén például másfél százalékkal... Hiába növeljük a termelésünket, nem fizethetünk ki több pénzt a dolgozóinknak. A jöbb és több munkát csak úgy tudjuk anyagilag is elismerni, ha létszámot csökkentünk. Számításaink szerint öt-hat százalékos „fogyásra” lenne ahhoz szükség, hogy viszonylag elfogadható mértékben emelhessük a dolgozóink keresetét. — Van miiből csökkenteni? Tudnak létszámot megtakarítani a termelés veszélyeztetése nélkül? — Az utóbbi tíz esztendőben a gyáregységnél, de vállalati és iparági szinten is, erőteljesen csökkent a létszám, és ennek eredményeként egészen közel kerültünk ahhoz a szinthez, amelytől nem mehetünk lejjebb anélkül, hogy a termelésünk veszélybe ne kerülne. Tavaly négy százalékkal lettünk kevesebben, ami azt jelzi, hogy már csillapul a fogyás üteme. — Tehát elfogynak a munkaerő-tartalékok... — Mennyiségben egy-két éven belül igen. A mi tartalékaink most már inkább abban lehetnek, hogy azok maradjanak, akikre szükségünk van. és azok menjenek el, akik nem felelnek meg a követelményeinknek... — Eddig ez másként volt? — Az eddigi létszámcsökkenés túlnyomó részben spontán fogyás volt, amit nem nagyon tudtunk irányítani. Elmentek olyan dolgozók, akiket szívesen itt tartottunk volna, ugyanakkor vannak olyanok, akiktől jobb lenne megválni. Csakhogy, úgy érzem, ma még a munkaügyi jogszabályok nagyon erősen kötik a vezetők kezét. Alig van például lehetőség arra, hogy elküld- jünk valakit csak azért, mert adottságainál, manuális készségénél fogva nem alkalmas arra a munkára, amit nálunk kell végeznie, és nem tud megfelelni az elvárásoknak. Ha nem követ el fegyelmi vétségeket sorozatban, akkor a jog szerint maradhat. Kevesebb tanuló — Eddig arról beszéltünk, hogy hiába növekszik a gyáregység termelése, a kereseteket csak kis mértékben emelhetik. A belkereskedelem jelzései szerint viszont ebben az évben jelentős kereslet csökkenés várható a ruházati termékek belföldi piacán, ami visszahat a termelésük nagyságára is. Várhatók-e esetleg emiatt valamilyen munkaerő-gazdálkodási intézkedések a gyáregységnél? — Tény, hogy a belkereskedelem várakozó álláspontra helyezkedett, és csak nagyon óvatosan mert rendelni. Számunkra ez azért igazán fontos kérdés, mert termelésünk kétharmada belföldi piacra kerül. A kereskedői bizonytalankodás pontos hamunkatársaimmal, hogy megvárjuk az első negyedév végét, amikor több információnk lesz. Csak akkor határozzuk majd meg a további lépéseket. — Önök már hosszú évek óta maguk képezik a saját szakmunkás-utánpótlásukat.. Az említett gondok nem veszélyeztetik-e a végzős szakmunkástanulók elhelyezését? — Eddig évente általában hatvan-hatvanöt tanulót iskoláztunk be, és közülük negyvenöten-ötvenen kaptak nálunk szakmunkás képesítést. 1988 őszére viszont már nem mertem harmincnál nagyobb keretszámot kérni a beiskolázáshoz, számolva azzal, hogy a Végzős gyerekeknek a fele szokott nálunk munkába állni. Azt kell mondanom, hogy szerencsénkre, mert nem is tudnánk közülük többet elhelyezni. A szabályozás ugyanis arra is ösztönöz, hogy ne vegyünk fel több új szakmunkást, mint amennyivel egyébként csökkent a létszámunk. — Mi történt a többi felszabaduló szakmunkással? Vannak információik róluk? — Az elmenők többsége még a szakmát is itthagyja. Három éven át költjük rájuk a pénzt, de az már nem itt hasznosul... Javítani kellene a hatékonyságot, élhetnénk a mostanság gyakorta alkalmazott fordulattal, ha nem ismernénk jól a gyáregység helyzetét. Termékszerkezetét a vállalati központban határozzák meg, kereskedniük és az árakkal törődniük nem kell, fejlesztésre pedig az utóbbi tíz esztendőben nem kapott pénzt a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregysége. Fogyó tartalékok A képlet tehát meglehetősen kusza. Az eredmények javításához szükséges lenne jobban megfizetni a több és jobb munkát, ehlhez azonban házon belül kell kigazdálkodni a szükséges pénzt. Ehhez létszámot kellene csökkenteni úgy, hogy a termelés ne lássa kárát, viszont ezek a tartalékok már ki merül öben vannak. A piaci kereslet csökkenése miatt félő, hogy mégis visszaesik a termelés, akkor viszont már a kényszer viszi rá a gyáregység vezetését a foglalkoztatás és a munkaerőhelyzet «fc- böli átgondolására, nem pedig az eredeti bérgazdálkodási megfontolások. A kör ezzel bezárult, és a képlet megoldása még nehezebbé vált. Lehet, hogy választani kell: legyen kevesebb a dolgozók jövedelme, vagy a változatlan jövedelem érdekében csökkentsék inkább a létszámot? Nem könnyű döntés. Kétségtelen, hogy 1988 egyik legösszetettebb feladványa éppen ez lesz a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységében. L. M. L. fásait ma még nem ismerA Tiszaörsi Petőfi Tsz nagyiváni melléküzemága — a megrendelésektől függően — többek között gumiipari terméket is gyárt. Tömítések, gumigyűrűk készülnek mezőgazdasági és ipari gépekhez. Tavaly 1 millió 185 ezer forintár- bevétellel zártak. (Fotó: T. Z.) A nőnap alkalmából Pedagógusokat, könyvtárosokat tűntettek ki Szolnokon Deák Lászióné átveszi a kitüntetést Urm&ssy Ildikótól Módosítás után Több pénz a juhtejért Jövedelmezőbb lehet a juhászkodás I (Munkaerő) — egyenlet sok ismeretlennel
