Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-08 / 57. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 8. Egy „valóban fontos” látogatás A diplomáciai életben, kü­lönösen nagy országok ese­tében gyakoriak a látogatá­sok. Jelentős részük éppen- hogy megemlíttetik a világ­sajtóban, néhány azonban megkülönböztetett figyelem­ben részesül. Washington­ba most olyan vendég érke­zett, akit a Washington Post szemleírója nem véletlenül nevez „valóban fontos” lá­togatónak. A minősítés két szempont­ból is igaz. Az egyik kifeje­zetten a vendég személyére és rangjára vonatkozik. Vu Szü'e-csien a Kínai Népköz- társaság külügyminisztere­ként tárgyal amerikai kol­légájával, George Shultz- cal, és Frank Carluccival, a vendéglátó hatalom hadügy­miniszterével, s fogadja őt Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke is. De a fo­gadók nyilvánvalóan tudják, azt, amit a rendszerint kivá­lóan értesült svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung szel­lőztetett Európában a mi­nap: a magas vendég márci­us végén feljebb lép a kínai hierarchia ranglétráján, s miniszterelnök-helyettes lesz. A megkülönböztetett fi­gyelem másik, természetesen fontosabb oka: a vendég or­szága, a világ legnépesebb állama. Washington sosem titkolta, hogy a Pekinggel fenntartott kapcsolatokat, ahogyan a látogatás előesté­jén egy hivatalos szóvivő fogalmazott, „létfontosságú­nak” tartja. Ez még akkor is igaz, ha a szovjet—kínai kapcsolatok érezhető javulá­sa nyomán elmúltak azok az idők, amikor a state depart­ment, a külügy, vagy a Pen­tagon, a hadügyminisztéri­um nyílt cinizmussal szólha­tott a „kínai kártya” szov­jetellenes felhasználásáról. A kínai—amerikai kapcso­latok az utóbbi időben nem éppen felhőtlenek. Peking zokon vette a tibeti (a hírek szerint éppen most megis­métlődött) zavargásokkal kapcsolatos amerikai reagá­lást, a kínai export (főleg textil) akadályozását, az úgynevezett COCOM-lista (a stratégiainak minősített ter­mékek megvételét tiltó jegy­zék) Kínára alkalmazásának mértékét és módját, azt az amerikai — és Kína által megcáfolt — vádat, amely szerint Irán kínai rakétákat kapott volna. Ugyanakkor az amerikai fél segítséget vár a vendég országától olyan kérdések­ben, mint Afganisztán, Kambodzsa és a megosztott Koreai-félsziget dilemmája. A mostani látogatás egyik eredménye Kína Los An- geles-i konzulátusának felál­lítása lesz. Ez a tény is tük­rözi a kínai—amerikai kap­csolatoknak azt a tényét, hogy az Egyesült Államok­ban jelentős — anyagi erők­ben is jelentős — kínai ki­sebbség él. amelynek ráadá­sul nemcsak Pekinggel, de Tajvannal is igen jók a kap­csolatai. Harmat Endre Panama-csatorna Amerikai hadgyakorlat és fenyegetőzések George Bush amerikai al- elnök vasárnap célzást tett arra, hogy az Egyesült Álla­mok akár erőszakkal is bí­róság elé állíthatja a pana­mai hadsereg főparancsno­kát. A Panamára nehezedő amerikai nyomás újabb jele­ként hadgyakorlatot kezdtek a Panama-csatorna övezeté­ben állomásozó amerikai egységek, a The New York Times című befolyásos ame­rikai lap pedig hétfői cikké­ben azt állította, hogy Pa­nama nem tartja tiszteletben a csatornáról kötött pana­mai—amerikai szerződést. George Bush egy televízi­ós beszélgetés során kijelen­tette: azt szeretné, ha Norie­gát alkotmányos eszközök­kel lehetne eltávolítani Pa­nama de facto vezetőjének posztjáról. Egyúttal nem zár­ta ki azt a lehetőséget sem, hogy az Egyesült Államok akár kényszerrel is bíróság elé állítja a panamai had­sereg főparancsnokát. Bush fenyegető hangú ki­jelentésének napján kezdett hadgyakorlatot a Panama- csatorna övezetében hétezer amerikai katona. A „lXinder Liberty” fedőnevű ötnapos manőver célja a közép-ame- r'kai országban állomásozó szárazföldi, tengeri és légi egységek bevethetőségének és hatékonyságának felméré­se. Nyugatnémet tengeralattjáró ütközött az Északi-tengeren egy norvég olajfúrótorony rögzítő pilonjának. A fúrótor­nyon dolgozó mintegy 200 munkást kimenekítették. A ten­geralattjárónak is sikerült a felszínre emelkednie (Teiefotó — KS) Fáik land-hadgyakorlat Biztonsági készültségben Argentína fegyveres erői Hétfőn brit hadgyakorlat kezdődött a Falkland (Mal- vin)-szigetek térségében. A manőverek megtartása ellen hevesen tiltakozik Argentí­na, amely igényt tart a terü­let fölötti fennhatóságra. A 25 naposra tervezett hadgya­korlattal Nagy-Britannia azt próbálja ki, mennyire haté­konyan tudná támogatni a szigeteket egy esetleges kül­ső támadással szemben. Hétfőn egyelőre a felderí­tési szakasz kezdődött meg, amelyben csapatok még nem mozognak. Március 17jke után légiúton egy gyalogsági zászlóaljat szállítanak nagy- britanniai támaszpontokról a dél-atlanti szigetekre. Az 1982 tavaszán Argentínával vívott 74 napos háborúban a britek tengeri úton szállítot­tak harcoló egységeket a szigetekre. Ekkor Falklan- dokon még nem volt olyan le­szállópálya, amely a Tristar és VC—10 típusú nagy repü­lőgépeket fogadni tudta vol­na. Argentína diplomáciai kampányt indított a London­ban „kizárólag védelmi jel­legűnek” minősített brit ma­nőverek meghiúsítása érde­kében. Buenos Airesben kö­zölték, hogy biztonsági ké­szültségbe helyezték az or­szág fegyveres erőit. Emel­lett fontolóra vették, hogy kérni fogják a Biztonsági Tanács összehívását. Várkonyi Péter ausztráljában Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki körúton van az ázsiai és csendes-óceáni tér­ségben, hétfőn megkezdte hi­vatalos tárgyalásait Canber­rában, az Ausztrál Államszö­vetség fővárosában. A nap folyamán találkozott és meg­beszélést folytatott Bill Hay­den külügy- és külkereske­delmi miniszterrel, Bob Hawke szövetségi miniszter­elnökkel, a szövetségi parla­ment külügyi, védelmi és kereskedelmi közös bizottsá­gának tagjaival. Vendéglá­tójával, Bili Haydennel alá­írta a magyar—ausztrál kon­zuli egyezményt. Fogadta hétfőn a magyar külügymi­niszter sir Ninian Stephen, az Ausztrál Államszövetség főkormányzója is. Az ausztrál—magyar kül­ügyminiszteri tárgyalásokon elsősorban a kétoldalú kap­csolatokról volt szó. Megál­lapították, hogy a kapcsola­tok az utóbbi néhány évben valamennyi területen jól, fej­lődtek, problémamentesek. A nemzetközi kérdések áttekintése során a két kül­ügyminiszter megállapította, hogy az eltérő ideológiai, a különböző társadalmi beren­dezkedés és szövetségi 'kap­csolatok ellenére a két or­szág sok tekintetben azonos vagy közel áll egymáshoz. Szoros kapcsolat az emberekkel Demokratizálódás, gazdasági reform Gorbacsov-beszéd a Moszkvai Csapágygyárban Az átalakítás kibontakoz­tatásának, a demokrácia ki- szélesítésénék kérdéseiről, a lenini szocializmus-kép hely­reállításának szükségességé­ről szólt Mihail Gorbacsov az 1. Számú Állami Csapágy­gyárban tett látogatása so­rán. Az SZKP KB főtitkára március 4-én járt a 20 ezer embert foglalkoztató moszk­vai üzemben. Az SZKP KB főtitkára emlékeztetett a XIX. orszá­gos pártkonferencia előkészí­tésére, s közölte, hogy a PB tagjai, a KB titkárai ennek érdekében járják az orszá­got. Korunk pártvezetőjének — bármilyen szintet képvi­seljen — szoros kapcsolatot kell tartania az emberekkel. Ellenkező esetben, mint mondani szokás, lekési a vonatot, nem tud lépést tar­tani az átalakítás által élet­re hívott valós demokráciá­val — mondotta. Életbe lépett a vállalati törvény, s ennek következ­tében mi Ili ókat érint már közvetlenül a párt által a társadalom demokratizálása és a gyökeres gazdasági re­form megvalósítása érdeké­ben kidolgozott politika gya­korlata. Most már senki sem tarthatja magát távol az át­alakítás folyamatától — je­lentette ki, s utalt azokra a nehézségekre is, amelyekkel az egyes vállalatoknak szem­be kell nézniük az új kö­rülmények között. A munkásakkal való be­szélgetéseken szóba kerültek a szociális gondok is, egye­bek között a lakáshelyzet. Mihail Gorbacsov ezzel ösz- szefüggésben utalt arra, hogy mérsékelni kell az ipari be­ruházások étvágyát, s több pénzt kell fordítani a szo­ciális szféra fejlesztésére, ezen túlmenően pedig ösz­tönözni kell a magánerős la­kásépítést. A gyárlátogatás végén megrendezett munkástalál­kozón a szovjet vezető az élelmiszerellátásról szólva kijelentette: a legfontosabb, hogy szabad kezet adjunk a mezőgazdasági dolgozóknak, ne akadályozzuk őket abban, hogy egészséges, szocialista kezdeményező-készségről te­gyenek bizonyságot, és tá­mogassuk a munkaszervezés új formáit. ÜJ-DELHI Kínai látogatásra szóló meg­hívást fogadott el Radzsiv Gandhi indiai miniszterel­nök. A látogatás időpontját később állapítják meg — jelentette hétfőn a PTI indi­ai hírügynökség indiai par­lamenti forrásokra hivatkoz­va. Natvar Szingh indiai kül­ügyi államminiszter a meg­hívás kapcsán emlékeztetett árra, hogy Kína és India kö­zött 1981., — a két ország közötti párbeszéd megindu­lása — óta jelentősen fejlőd­tek a kétoldalú kapcsolatok elsősorban kulturális, tudo­mányos és műszaki téren. NEW YORK Ciprus új elnöke kész tár­gyalni Turgut özal török miniszterelnökkel és Rauf Denktassal, a ciprusi török közösség vezetőjével a szi­getország föderatív állammá való átalakításáról. Georgiosz Vasziliu állam­főnek a Newsweek vasárna­pi számában megjelent in­terjúja szerint a találkozó helyét és időpontját özal választhatja meg. Vasziliu kész Rauf Denktassal, a cip­rusi török közösség vezető­jével is megvitatni a kérdést — hangzik a nyilatkozatban. ATHÉN Megkezdődött hétfőn Athénban a görög—amerikai támaszpont-tárgyalások ne­gyedik fordulója. Ez év vé­gén jár le a két ország szer­ződése arról, hogy az Egye­sült Államok négy nagyobb és számos kisebb katonai bázist tart fenn görög terű­ién. A szerződés meghosz- szabbítását célzó megbeszé­lések mostani fordulója vár­hatólag egy hétig tart, majd áprilisban Washingtonban rendezik az ötötdik fordulót. BELGRAD A Der Spiegel című nyu­gatnémet hetilap értesülése, hogy Jugoszlávia atombom­ba gyártásán dolgozik, min­den alapot nélkülöz — je­lentette ki Krunoszlay Pisk, a zágrábi „Rudjer Bosko- vics” atomkutató intézet igazgatója az újvidéki Ma­gyar Szónak adott nyilatko­zatéban. A zágrábi intézet a valóságban az atomhasadás alkalmával keletkezett úgy­nevezett radioaktív salak­anyag összegyűjtésével, sű­rítésével és biztonságos tá­rolási lehetőségeivel kísérle­tezik. WASHINGTON Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök szerint az Egye­sült Államoknak meg kell győznie Jichak Samir izra­eli miniszterelnököt és párt­ját arról, hogy hozzá kell járulniuk a közel-keleti kér­dés rendezésére hivatott nemzetközi konferencia megtartásához. Az egyiptomi elnök ezt az USIA Today cí­mű lapnak adott interjújá­ban jelentette ki. A lap azonnal választ kért Samir- tól is: az izraeli kormányfő közölte, hogy csak „formális ceremóniát” hajlandó elfo­gadni, ragaszkodik a köz­vetlen tárgyaláshoz Izrael és arab szomszédai között. Szigetelés! Szigetelés! Lapos tetők szigetelése! Vízszigetelés a műszakilag legcélszerűbb és leggazdasá­gosabb (Bitulax, Bikoflex, Akvabit) technológiával, a 8/1986. (VIII. 21.) ÉVM. sz. rendelet figyelembevételével. LAPOS TETŐK KOMPLEX készítése. FELÚJÍTÁSA, új tetők Szigetelés, bádogos szerkezetek, hőszigetelés, lejtés ki­alakítás (hőszigetelő beton) utólagos páraelvezetés meg­oldása. Tetőszigetelés tervezése. Nyílászárók utólagos szigetelése. Nedves (alak kiszárítása jól bevált, tartós megoldással. további nedvesedés megakadályozása garantált techno­lógiával. Referenciamunkák megtekintését biztosítjuk. Gyors, pontos és megbízható kivitelezést vállalunk. Kér­je ajánlatunkat. SZIGMA Építőipari Kisszövetkezet, Szekszárd, Vak Bottyán u. 6. 7101. Telefon: 74/11-685. _______________________ (1321) S zigetelés Szigetelés! Béke, politika, mozgalom és... tudomány „Nyugaton tudománya van a béké­nek, Keleten csak propagandája.” „A szocialista békekutatás csak kommen­tár a történéshez.” „A szocialista bé­kekutatók az állam ügynökei.” „A szo­cialista szókincs hallatlanul militari- zált, ez rányomja bélyegét a közgondol­kodásra.” E vádak gyakran érik politológusa­inkat és politikusainkat. Megfogalma­zóik mögött a polgári béke- és konf­liktuskutatás könyvtári irodalma, bő­kezűen finanszírozott intézményrend­szere áll. Vitathatatlan indítéka a fia­tal kutatási ágnak Nyugaton a politi­ka befolyásolása, de működésében az is szerepet játszik, hogy tömörítse az ellenzéket a rendszerrel szemben. Ki­fejezi az ellenállást az erőpolitikával szemben is, de sem egyéni, sem társa­dalmi, sem nemzetközi szinten nem tudott áttörést elérni a konfliktusok feloldásában. Az európai szocialista országok — akárcsak a politikatudományok más területein — itt is nemcsak lemaradá­suk behozásán fáradoznak, hanem új irányok kimunkálásán is. Ezt tanúsí­totta békekutatóiknak a lengyelországi Lódzban a napokban lezajlott mérleg­készítő eszmecseréje. A Moszkva meghirdette új politikai gondolkodás tükröződött annak dekla­rálásában, hogy a gyakorlattal össze­egyeztethetetlen ideológia nem lehet tudományos. Az ellenségkép a gondol kodás militarizálásához kell, a világ- politika humanizálása éppen a gondol­kodás demokratizálását szolgálja. Szovjet részről elvetették immár, hogy a békés egymás mellett élés a nemzetközi osztályharc formája, s hogy erősíti az osztályharcot a tőkés orszá­gokon belül. „Az internacionaiizmusból azért is adódtak problémák, mert azt hittük, hogy országunknak mindig, mindenben igaza van” — jelentette ki a szovjet békekutatás egyik képviselő­je. Kollégája kiegészítette: „Annak fo­lyományaképpen, hogy senkinek sincs joga az igazság monopóliumához, le­hetővé vált, hogy többen kereshessék az igazságot, ahelyett, hogy csak tap­solniuk kellene.” A szovjet kutatók szerint a két vi­lágrendszer immár nem elszigetelten és párhuzamosan fejlődik, hanem lépten- nyomon átnyúlnak egymásba. Minden népnek joga van a saját rendszere megválasztásához és ezt a jogot tisz­teletben kell tartani. Egy lengyel professzor elmondta, hogy vizsgálatai szerint az ellenség­kép már a nyolc hónapos gyermek­ben kialakul. „Békére nevelés nélkül a fegyvermentes világban is rövid idő alatt visszatér a szervezett erőszak” — vonta le a következtetést. „A háború nem az emberi fejekben, hanem a struktúrákban kezdődik” — hangzott az ellenvetés. „Immár nem a tömegek alakítják a politikát, ha­nem a fegyverrendszerek” — pana­szolták a konfliktuskutatók. „Ma a fő globális probléma az ember és elma­radottsága” — mondta a szociológus. Állapot a béke, vagy folyamat? Ho­gyan alakul tartalma, minősége? „Ki­törésében állandóan megakadályozott háború”, ahogy Havemann mondja, vagy az emberi méltóság, szabadság és igazságosság komplex megtestesülése? A lódzi eszmecsere nem rekedt meg a békefilozófiánál, hanem kereste a bizalomépítés gyakorlati útjait, az el­térő politikai kultúrák találkozási pontjait, az új politikai gondolkodás- módhoz az új politikai cselekvésmódot, a tudományos felismerések kormány­zati elfogadtatásának mechanizmusát. Elemezte ugyan a békemozgalmak in­tellektuális és anyagi függetlenségé­nek, az ideológiai önállóság korlátainak kérdését, de azt is vizsgálta, hogyan csökkenthető az atomfegyverek szere­pe, hogyan lehet biztonságos egy atom­fegyvermentes világban, miben térhet el egy új atomfegyvermentes világ az atomfegyver előtti világtól. „Ha elfelejted, hogy élsz, akkor egészséges vagy” — bölcselkedtek a békekutatás és az orvostudomány ana­lógiájának hívei. Az egészségnek nincs tudománya, csak a betegségnek — állí­tották, sürgetve, hogy a békekutatók fáradozzanak a konfliktusok tényleges megoldásán, gyakorolják a válságkeze­lést, építsenek kompromisszum-mecha­nizmusokat. Végül is Lódzban a szo­cialista békekutatás élő kapcsolatokat szorgalmazott egyfelől a szocialista bé­keneveléssel, békemozgalommal és bé­kepolitikával, másfelől a nyugati bé­kekutató központokkal. Firityi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents