Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

1988. MÁRCIUS 26. SZOLINIOK MEGYEI INIÉPLAP 3 Nyúzópróba után együttműködés, majd üzlet Világszínvonalon, Karcagról Dániába Ígéretes exportterméknek bizonyul a SZÍNI lézeres lemezmegmunkálója A Szerszámgépipari Művei Karcagi Gépgyárában feb­ruár 27-én leafrult az üzem ételének liÄBl-ben kesdóffiJötít eddigi legjelentősebb szakasza, toisaem brtejezőööíf egy sa­ját-fejlesztésű szerszámgép dániai próbaüzeme. A dim MI­CA cég essem a napon szerződést kötött a karcagiakkal, s az EMC 2S8 + E típusú lemezmegmunkálói beremikeiiest több mint fél éves próbaüzem vitám, megvásárolta. így e sá- kenes innovációval, a gépültamásából leüt gépgyár a hazai ipar olyan reprezentánsává lépett él«, amely a minőségii és korszerűségi szempontok .alapján komoly exportlehe­tőségek előtt áll A fejlődés, ami az elmúlt IS évre jeittemző, nemcsak a termelési ifa:»­nem abban is megnyilvánoal, hogy az induláskor még döntően csak alkatrész- és félkésztermék-gyártásal foglalkozó üzem önálló ter­mékszerkezetre szakosodott illetve eljutott a külpiaci ér­tékesítésig is. Ez utóbbi az összes árbevétel 30 százalé- kát tette ki az elmúlt év­ben. A mintegy 70 millió fo­rintos export azért is Jelen­tős, mert a fele konvertibi­lis valutát hozott. Ami a gyárat mégis az átlag fölé emeli, az a beve­zetőben is említett és dá­niai üzletkötéssel végződött fejlesztés- Saját ötletet va­lósítottak meg, nem kis anyagi & szellemi befekte­tés árán — s tegyük hozzá —• hazai íeltétérreodszer rneUetf. Sarkadd Sándort, a gyár igazgatóját a korszerű te- meziM^gmankáilásii tedhraaoilő- gia élvonalába tartozó EMC 250 -J- i, típusú gépről kér­deztük. — A gép lénmqggbím «gv olyan komplex, ruigalmasan változtatható megmunkálá­sa paraméteriét, „tm«dó~ be- resadezés. ami a ikemezanya- gófcwn szinte valamennyi aműwefetet kranceimtráliain ké­pes elvégezni. Ezt ügy kép­zelje el, hogy a kuriiiblbä tertmológiáffiáa gépeik sc*r®- zatával tudtuk csak eöértmi ugyanazt, aunt most eg?’ be­rendezéssel. A íhagyamáimyiffls forgácsoló és .hiclegailak ító eljárások mdiatt a Jfoseres technikát is feenefetttük.. Mindehhez járul az, hogy az LMC-t számítógép vezérli. A műveleti idők jetautőssm csökkennék anmeätett, hogy a megmunkálás pomtossásga a legkényesebb igísnye&et is képes kielégíteni. Kényszer — Hogyan kezdődik egy ilyen fejlesztés? Kényszer vagy lehetőség az, ami az elhatározást szülte? — Has, azt hiszem a mi esetünkben mindkettő igaz. Mivel nagyon indokolt volt ezzel a kérdéssel foglalkozni, ezért megkaptuk a lehetősé­get a munkára. A dole® ugyanakkor kényszer is, mi­vel össrvállalati célokat nem sértve kerestük ,az útját az •(»nállö érvényesülésnek. Másrészt még a kezdeteknél kapott a karcagi gyár olyan feladatot, hogy koncentrál­tan foglalkozzon a lemezla­katos munkákkal. Ez pedig abban az időben, s még so­káig nem jelenteit mást, mint egytefephelves gyártást, de semmiképpen se Hsűvefe- ti, gyártási koncentrációt. Emiatt a széttagolt techno­lógiai és küffszeriätäeas terme­lés miatt, a gazdaságos út keresése m^pml csak kény­szerít© erő> * fejlesztést ösz­tönző tényezővé vált. — Végül is mi adta az alapötletet? — Készben hallottunk a máshol sikeres megoldások­ról. illetve serkentőleg ha­tott a sa.ját, már vázolt ne­héz helyzetünk, valamint az a tény is, hogy a KGST-wr- srágokfean és Magyar orszá- gon ilyen komplex gépi Hazai — Hézze; voltak ©ondók, nem vitás. Eleve egy nyitott fejlesztésről volt szó, ami­ben együttműködött vei ünk a Miskolci Műszaki Efeye- tem két tanszéke, az EMC.a Tungsram. Ez utóbbi példá­ul a iézerfejlesztést veszte, s vitatta az igényeink egy részét, vagy az EMG vezérlő elektronikája nem elégítette ki a dán partnert. De higgye el, ha ezeket a megtorpaná­sokat nem vesszük abban az időben természetesnek, s feladjuk a fejlesztést, akkor nem lett volna lehetséges, hogy a berendezés első, nyers változatával már az 1985-ös tavaszi BHTV-n ott legyünk. Másrészt a koope­ráló magyar vállalatok is rengeteg tapasztalattal gaz­dagodtak a fejlesztés során. — Egy percre sem gondol­tak arra, hogy meghiúsulhat az elképzelés ? — Hau. több okból sem. A világon ekkor már 3—i éve működtek ilyen, lézeres vágási technológiát is alkal­mazó gépek. Azonkívül fur­csa módon a hazai kooperá­ciós nehézségeknek jő olda­la Is volt __ » T I s lehetőség technológia még u* léte­zett. Dorka Imre gépészmérnök, a gyár fejlesztési osztályá­nak a vezetője, a karcagi vállalati tanács tagja, az egész folyamat során ffiö- knnsíruklorfcént vett részt a fejlesztésben.. Eddig csak egy-egy fejbólimtással nyug­tázta az igazgató szavait. Az azonban érthető. hogy amint az elmúlt időszakról beszélgetünk, újra átéli an­nak szinte minden percét. — Voltak piaci informá­cióink részben a Diósgyőri Gépgyár hasonló témában tett lépései alapján, s rész­ben saját piackutatásunk nyomán is. Amikor a kuta- tőlapokat szétküldtük, akkor akadtak olyan InSKmterayék. amelyek a tervünket — a hazai háttéripari kooperáci­ós képtelenségre hivalktazva — eleve kudarcnak amimssi- t el lék. Még na is találko­zom olyan hangúkkal., mivel előadásokat is tartóik néha a fejlesztési eredményernkről, amelyek inkább a valós vagy vélt problémákat, s rüem a sikereket idézik. Tarmésze- tesen voltak a benemdEzés- nek ®wnge pamfjai. de eze­ket, javítottuk, éppen a dán partner .jóvDttábáT". hi­szen eanéHkuí nem jött vinüiraa létre az üdét. — Vég ül is nem volt iga­zuk a .szfeeptikusRknak.? gondok — Amikor a iffizsnfejtesz- testoez RSZK-beli f&sylior- ós szereztünk feg, akkor tudtuk. Sapgy az esefieages hi­bái most már gyárkapum ■be­lli1] kéB nkgkenesaaä. — De volt prafeHémánk a magyar oxigénnel is — ve­szi vissza a szót az Igazgató. — A lézeres vágásnál «asä- gén hozzáfúvatásával a vá­gási sebességet 4—5-saönő- sére növeljük. Kiderült, hogy a magyar oxigén vizes ■és a feéüetéraö! több mittr®- gémt is tartalmaz. Ez is olyan fcörülnapnytt jjetentestt, amire nehéz lett volna eürare felkészülni. hiszen az addi­gi. hagyományos alkalmazá­soknál a magyar oxigén jól vizsgázott. — Ha jól értem, taäses im­port nélkül nemigen boldo­gulnak. Manapság nem túl könnyű ezt az utat járni. Dorka Imre szerint a kö­töttségek sokszsur ésszerűtle­nek. mert nem ítesEnak kü­lönbséget gazdaságos -és gaz­daságtalan tanaelés kiszőtt. Elfojtott szabály. hogy eg?' gép konvertibiiliis importtar­talma 15 ^ázalékzaál nem te­het nagyóbto.. Szfírilmfe jobb így, pädaul 45 százalékos töké* importlhiáimu-aídiú gtp, amiflbőll sok (adható «4 küäpi- amom és jó árért nmiiimt. egy roByam, amii nem. vagy csak mérsékeltem piáK-képes. n»o>- fea jóval kevtestibto tiSkés gv-amtimamytm aükataésztt tar- toaSlmstx. Lassítás az import miatt — Az import miatt — te­szi heazzá Sarkadi Sandonr — sziimtfem lassaaB# a ffejjlieszltés, hiszen a SZIM-em beliül is vmM ©lyaira időszak, amnkon' e célt Ihátttiiribe szrarííltolila a napi teonrikfs imgBortigémye. A ffeítopBwttt akatda'lvick efl- Beméne a karcagi gyár nem­csak egyszerűen részt vett az aSBS-iós; KKTV-m.. ihanesm kb.. tdkkuar indulj, maeg —däm neszről az érdeklődés az ILiMC ínrámtt. A myans váltto- zaittóil meg tomrsszú út vezm- ttótt a véglegesig. A karcagi- ák vállalták azt, hmgy a gé­pet Dániába toltepotlsek. $ <®tt azt igazi .nyúji^inöltaámak'' tegyék ki. A Aám porStoar ek- fcoxr még vásárlási köteleziettt- »ég inSlfclül múkődöts együtt a ,m«smnokkal. A pnábia- üúeam alatt — anmi lifgí. áp- ríllisától 1®88 íébrruárftának vegéig tartasttJ — alapvetcő prőbtemák itaem jtítemtlkez- tek. BÉi a feörenftdeziést fn>- bmaotJ terihekésaek ttettték ki. A ikameagi gyár szakemberei még a f-Etonmár szei^iő­désfeötes tílóft is nég?' hétig, két műszakban dolgoztak ■uubl hogy a gép ttaéletties Hegyen. » lésbrwjjöjjjöim az üz- tet. — Ügy .gGKdwljmk, hogy egyedőine évi (6 berendezést vagyunk képesek msszesae- refaü üiüt Karcom. A gyá­munk kapacitásának áll. éves teljesitmenyenEk ez sőgtiőm az egiihammradát jedamti majd. A jövő — a piaci 3©- iitetőségdk alapjain is — a 15 darabos évi kapacitás élémé- be. Mindehhez persze a .je­lenlegi technikai, mnfflaeflyi ffehéfeteimfcem jpvitami kenu Ez üjabb hífektetés. azaz pénz kérdés, ügyanakkrar a kooperáciiös parttKerrtík szá- mának is csrökkennie ikeú a halétaaayifflg érdekében. Herrn ifednet üemtamdani a szrervizapgsBrátius léimehnizá- sámól Mm. — Memmyíibie iferrül egy be- mmdezés? — A bebäHkäi ár iltenw: egység méOkúl 19. azaz együtt 29 mnällk» Sdránt. A dániai el- aöásmmk U mnH^ nyugat­német márkát heratt. Szálas Péter A stalbiiizádé széfemében Iz energiapolitika távlatai Az «memguapoliitiika távlla- tainöil tartott sajttáitájékioiztta- t»dtt pemtelk«ra az Országház- bam Kapmlyü luásailű, a Mii- misrtertamács k©«rrnmáimytoiiz- ttfoisa. ElimomdW’átteii,, hpgy az Ipari Mümii«ttérüraiim emesrgia- pwliiltnkaii tanácsa a mapoikbam tárgyalta meg «izeket, aiteotsz- sziú távé «ilképiadléselket.. amelyek .srnrosaim kapo»- Iköritaak az ipar .szfarkeretátt- aöakätäsä és a fcowranärny sta- foüfeáosás mimmlkapmogramn- .jáüaoiz.. A testültet mejgMTOÍsi- tettte. itofgy a felhasználok fcónéfoöm továbbra is ^alapve­tő cél «»Dyam kowsterűsííliési mefgoftdásiok szorsalrnirazása, amelyek a ffajjllajgois ememgia- nigémyessésseft csökkentik, és így össBesséígebetm lehetővé teszi a népgazdasága ffragyasz- tás nastiisékeOtebta imövekedte- sét. A gazdaságossági száami- tásrok szerimtt ragyamis Sé- myegjes™ kedvezőbb -atz imr- ‘szágmak «raerguajnaoiomati- zállásü fejlesztésekkel csók- kemtemi a fogyasztást, mimt az «anersgöateinmeOés; teöveQésétt Eaoamszüroizmi.. A fejfcaszmá- llástt métsékellü egyebek kö­zött az déktaomiizárMb.. a pnonesszoras ffiolyaamaftsza- bályaazás. a ipmogiaamoizott fo­gyasztás. valamint az wer- giatokarekKas berendezések,, az amttto»ma#äkiits mérő- és jaabályöKiőesdkiwiGk széles körű elterjesztése. Hsmsonham a lakosság esaergnafogya^tásámak emel­kedése növeli — maersékel- íem — a mépgazidtasasi fel­használásit. tmert a tenmelő- ágazatoké Iteroyegebem válto­zattam marad. A növekvő» idények küetegitését szolgál­ja Pakson a két IMI Mega­wattn!» ataraaeriänrntm-bliokk., a mmagyar ffélmek AS®) Mega­watt áramot ;ad© Btäs—iMagy- nusras viztepisőrenMlszíar- Ekem kívül befejezik aszsem- ítrazdlésai erőművek rekram- strukrtóját és több kombi - máit típusé gáztarbinás erő­művét építenek, közülük az teteit maeg a kövéftező öt­éves tervben Hefesätnk, Száz- hailonnbattám. A hazai viHa- nnaameegjiat -teUätäst mimtegy *6®) Megawatt tobötott-iimmprüirt - tál is kfegészátiiik., s az auszt­riai. illtetwe a myragat-euiinDpai vllilamyoseffikBr^ia-reBadsie- rtekhez kapcsolódó «meygäa- toooperänirä bővítésének fel- téttetóit is megteremtők.. Vita és cselekvés közben Nagy Jelentőségű ©seményrTf' készül a Magyar Saxwialista Munkáspárt a Köizporratii Bianttság e heti üléseinek határozata érteJ- méinian nem *gész>i"!ni két hó- invap múlva, május 30-án «*sz- sztHÚil az loiszágois pártérte- kezlrt. A saortal ista «mrszägnk bommunüsta pártjainak .je­lentős résiénél kezd mts- feiincoisoidrni az a gyaknrlat. hogy kél kmngresszns között pártkiointiiiremr'iiám értékelik az addig megtett utat. s .jelölik ki a további feladatokat. Több párt rendezett, illetve rendez ilyen tanácskozást a innorsttani időszakban. A Ma­gyar Smicnalista Mramkáspáit iimikábfo olyan megioldást vá­lasztott eddig, hogy a Köz- pomtti Biizjottság úgynevezett _fféüdös'" ülérse végezte el az elemzést, és a tennivalók meghatározását. Pártunk egész tőrtenetébem mmdöesz- sze két alkal«nnumal hívtak össze (Oirszágsias kontéremciát — IMS és tavaszán, mindkettőt különleges k(0>- rüllimények között. Míust ilyen különleges helyzettinffl nem beszélhe­tünk. Mégis indokoltnak nu­tattkiozik. hogy a legutóbbi kongresszus óta végzett mun­ka tapasztalatait és az eb­ből adódó következtetéseket ne csupán a Központi Bi­zottság plénuma, hanem en­né! suéfesetob körű pártfő- nn is megvitassa. Szembe kell néznünk ugyanis azzal, hogy a XIII. kongresszusnak a gazdaságra és az életszín­vonalra vonatkozó határoza­tai az eredetileg elgondolt ütemben és mértékben nem valósíthatók meg. s ezért üjjjá keltett és kell fogal­maznunk ez irány céljain­kat. Egyidejűleg meg kell teremtenünk a gazdasági sta­bilizáció és kibontakozás programjának megvalősitá- sáhíoz szükséges társadalmi, politikai környezetet, a gaz­dasági reformlépésekkel pár­huzamosan meg kell újíta­nunk a párt irányító tevé­kenységét. a politikai in­tézményrendszert. Mindez (olyan elhatározásokat igé^ nyel, amelyetet célszerű a megyei és megyei jogú párt- irazasttságok küldötteiből álló (országos értekezlet színedé bocsátani, és ott megvitatni Az élei azt mutatja, hogy (gazdasági gnandjainküm csak akkor lehetünk úrrá, ha mélyréhattóan megújítjuk po­litikai dntézmérnyrendszeirünk valamennyi elemének, ösz- saetevőjének munkáját. S mivel e rendszer középpont­jában, centrumában a párt áll, a megújításban alapve­tő fontosságú a párt irá­nyító tevékenységének és belső eleiének továbbfejlesz- fee. munkastílusának és módszereinek korszerűsítiése. Err© a kérdéskörre összpon- ttiflsitotta elisosortnan a fi­gyelmét a Központi Bizott­ság legutóbbi ülése, s a ter­vek szerint ex lesz az or­szágos pártértekezlet tanács­kozásának fő témája is. Az irányító tevékenység továbbiéi leszttésétoen afcules- kérdes az elvö-poEiltíkai jel­leg erősítése.. Más szóval ezt ügy iis mondhatnánk, hogy a párt különböző szintű szjervsEsnek és szervezeteinek elsősorban politiizálníuk kell. MéSF®»» szóval eMogádtat- va elhatározásaánkat. s ke­vésbé foglalkozva k«nkrét ügyék operatív intézésével, szakmai természetű kérdé­sek eMönfésevel. így te­remthetők világosabb és tisztább visBonyok. amelyek közepette a párt is. az ál­lami szervek is, a társadal­mi és érdekképviseleti szer­vezettek is azzal! foglalatos­kodnak. ami rendeltetésük­ből adódóan rájuk hátul, amiért vállalhatják és visel­hetik a felelősséget. Az ezzel kapcsolatos irá­nyok és lépaések kimunfcalá- sáhaz a párt Hotels© irányí­tó testületéi már eddig is igényeltték a párttagok al­kotó közreműködését, s a továbbiakban is számítanak erre. A pártszervezetekben a közeiméi libán megvitatták a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló té­ziseket.. Sok helyütt pedig az ideológiai munka időszerű kérdéséit is. Ez a vita igen hasznosnak és termékenynek bizonyult, sok új gondolat­tal! bővítette a formálódó el­képzeléseket. jelezte a véle­mények kristályosodási pont­jait. A Központi Bizottság nagyra értékelte a pártta­gok aktív részvételét az együttes gondolkodásban, s a kedvező tapasztalatok alap­ján úgy döntött, hogy a pártértekezlet elé terjesz­tendő állásfoglalás terveze­tét ugyancsak vitára bo­csátja a párton belül. Ez az elhatározás is jelzi, hogy a gyakorlatban mind erőtel­jesebben kívánunk érvényt szerezni annak a szándék­nak — amely a párt mű­ködésének korszerűsítésében most az egyik alapvető tö­rekvés —. hogy a párttag­ság legyen jobban részese a döntések előkészítésének, végrehajtásuk megszervezé­sének és ellenőrzésének. A vitához ezúttal sem áll túlságosan sok idő rendel­kezésre. A pártértekezlet ál­lásfoglalásának tervezete azonban szervesen épül azok­ra a koncepciókra, amelyek a nemrégiben megvitatott té­ziseket áthatották, s haszno­sítja a párttagokkal folyta­tott személyes beszélgetések összegezett tanulságait is. Ily módon, mondhatjuk, az eszmecsere folytatásáról van most sző, amelyben a hang­súly remélhetően már átto­lódik a helyzet értékelésén túlmenően a cselekvés irá­nyának, módjának konkrét teendőinek , megvitatására, ilyen irányú javaslatok meg­fogalmazására. Nagyon lényeges, hogy a vita ez alkalommal is a pártmunkát átható demokra­tikus légkörben folyjék, s se a tekintélytisztelet, se más tényezők ne fékezzék a sza­bad véleménynyilvánítást, a nyílt bírálatot, és akár me­résznek tűnő javaslatok meg­fogalmazását. Ez a nyílt vi- taszelleni, a vélemények sza­bad megütközése feltétele annak, hogy az országos pártértekezlet után egy aka­rattal fogjunk az elfogadott állásfoglalás valóra váltásá­hoz, s megerősödjék a párt sorainak — az utóbbi idő­ben kétségtelenül meggyön­gült — eszmei-politikai és cselekvési egysége. A cselekvéssel azonban ad­dig sem szabad várni. Csak helyeselni lehet, hogy több pártszervezetben már a ko­rábbi vita tanulságait is azon nyomban hasznosították a mindennapi munkában, ja­vítva ezzel a gazdasági fel­adatok megoldásának poli­tikai feltételeit, körülménye­it. Ezt a továbbiakban is meg lehet és meg is kell tenni. Számos olyan helyi mditikaj tennivaló kínálko­zik. amellyel nem kell az or­szágos pártértekezletig vár­ni. Az élet ma nem engedi meg a halogatást, a tétlensé­gét s ez a pártszervezetek, az állami szervek, a társa­dalmi szervezetek tevékeny­ségére kiváltképp érvényes. Az országos pártértekezlel pártunk ügye. Mégsem kizárólagosan belső pártügy, hanem az egész társadalomra tartozik. Ezt jelzi, hogy az állásfoglalás tervezetét nyilvánosságra hozzák, s a Központi Bizott­ság — a kongresszus előtti viták hagyományai jegyében — ezúttal is felkérte a leg­fontosabb társadalmi és ér­dekképviseleti szerveket a tervezet megvitatására, vé­leményük és javaslataik megfogalmazására. A közö­sen elhatározott feladatok megvalósításában is számít a párt az egész társadalom közreműködésére. <KS) A JKdfflssumü Béke 'Esz luhpunar mintegy 1S5 ezer Ezcnkréil belföldre is jatt a tetszetős fejfedőkből a Módi és * Skála iMbwMMi (FÓa; %. 2.J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents