Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 26. {Heti Yilághiradö I A bét első felében Washingtonban tárgyalt Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter. A képen: Sevardnadze jelen­létében az amerikai külügyminisztérium épületében George Shultz amerikai külügyminiszter megnyitja a nukleáris koc­kázat csökkentését segítő központot (Fotó: AP — MTI — KS) HÉTFŐ: Palesztin harci nap •z Izrael által megszállt te­rületeken újabb tüntetések­kel, általános sztrájkkal — Moszkvát»* érkezett Uruguay köztársasági elnöke, Julio Sangulnettt — Fontos Prav- da-clkk a karabahi esemé­nyekről — A Lengyel Pa­rasztpárt kongresszusán fel­szólalva Wojclech Jaruzelski kilátásba helyezte, hogy a kormányt rendkfvüU hatás­körrel ruházzák fel az inf­láció megfékezésére. KEDD: Mitterrand francia köztársasági elnök bejelen­tette, hogy a nemzeti egy­ség megőrzésének szándéká­val Indul az áprilisi elnök- választáson — Sevardnadze és Shultz megnyitotta az úgynevezett kockázatcsök­kentő központot, és meg­kezdte a májusi csúcstalál­kozó előkészítését szolgáló tanácskozást — Az oroszor­szági kereszténység ezeréves ünnepségeire meghívták Moszkvába a Vatikán kép­viselőjét — Arafat Bukarest­be érkezett, és találkozott Nicolae Ceausescu államfő­vel — Husszein Jordán ki­rály Iszlámábádba utazott — Philip Habib, az amerikai elnök közel-keleti különmeg- bízottja Szaúd-Arábiából Ma­rokkóba ment az amerikai béketerv elfogadtatása vé­gett. SZERDA: Május 25-e és jú­nius másodika között rende­zik meg Moszkvában a szovjet—amerikai csúcstalál­kozót, ezt maga Reagan je­lentette be Sevardnadzéval volt megbeszélése után — A Legfelsőbb Tanács Elnöksége ötpontos határozatot hozott az azerbajdzsánt és az ör­ményországi események ügyében — Prágában véget értek a csehszlovák—román kormányfői tárgyalások, amelyeken a két ország gaz­dasági együttműködésének fejlesztését határozták el — A vietnami kormány tárgya­lásokat javasolt Kínának a területi és határviták meg­oldására. CSÜTÖRTÖK: Budapestre érkezett a francia külügy­miniszter és megkezdte tár­gyalásait vendéglátójával, valamint a magyar vezetés több tagjával — Washington­ból hazatérőben megállt Lisszabonban Sevardnadze, és többek között az Afrika déli részén kialakult helyze­tet vitatta meg a portugál államférfiakkal — Az UNIT A Angolában ellenkormányt alakított Savimbi vezetésé­vel. FENTEK: Pekingben meg­nyílt a Kínai Országos Népi Gyűlés, a parlament ülés­szaka — Nicaraguában meg­állapodás Jött létre a san­dinista kormány és a kont­rák között, ennek értelmé­ben 66 napos fegyverszüne­tet hirdettek, teljes amnesz­tiát és a sajtószabadság szé­les körű érvényesítését — Az amerikai hadsereg meg­kezdte a Hondurasba kül­dött egységek hazaszállítá­sát — Panamában az általá­nos sztrájk megbénította az ország életét, amerikai ka­tonai rendőrség újabb osz­taggal érkeztek a Csatorna- övezetbe. Valóban a győzelem re­ményével indul Mitterrand a francia elnökválasztáson? Végre nyilatkozott Mitter­rand elnök: az Antenne 2. Televízió kamerája előtt ki­mondta, amit a francia po­litikai élet minden ismerője várt is tőle, hogy tudniillik igen, indul az elnökválasz­táson, és további hét évig az Elysée Palota lakója akar maradni! Tenné mindezt a francia nemzeti egység meg­őrzésének jegyében és szán­dékával, ami fellengzősen hangzik talán, mindeneset­re azonban jól jellemzi Mit­terrand politikai törekvése­it. ö, aki a 70-es évek elején a polgári centrum felől egy nagy kanyarral balra kez­dett tartani, s nemcsak a szocialista párt vezetője lett, hanem a Francia Kommu­nista Pánttal közös progra­mot is aláírt arra az esetre, ha a baloldal kerülne hata­lomra, ez a Mitterrand jól tudja, hogy kizárólag balol­dali programmal nem győz­hetne újra! Már rég „nyi­tott” a centrum felé, s most is az a célja, meg a takti­kája, hogy a centrum jobb­oldalán álló vetélytársai nak vitorlájából kifogja a sze­let... Ha szó esik a jelenlegi vá­lasztási kampányban szoci­alista eszmékről, szocialista módszerekről, akiikor ezt csak •Barre és Chirac emlegetik, persze, oly formában, hogy azért Mitterrand mégis csak ilyen eszméket vall, ilyen módszereket alkalmazna. Nyerhet-e az elnök? Esé­lyei nagyok, legalábbis a közvélemény-kutatási adatok szerint. Ha ma lenne a vá­lasztás, a voksok 54 százalé­kára számíthatna, szemben egy Chirac vagy egy Barre 46 százalékával. Ha ma kel­lene dönteni! De a végső szót a választók május 8-án mondják ki, áraz hat hét múlva, s addig történhet egy és más. A választás első forduló­jától, április 24-től senki sem várja, hogy Mitterrand már ott megszerezhetné az ábszolűt többséget, ami meg­választásához szükséges. Ak­kor még jónéhány jelölt küzd a szavazatokért, és osztja meg a választótestüle­tet. Másodlagos jelentőségű, de érdekes, hogy miként ala­kulnak az erőviszonyok a jelöltek és pártjaik között: például, hogy hány százalé­kot szerez a hivatalos kom­munista jelölt, vagy hogy a politikai színskála túlsó vé­gén a szélsőjobboldali Le Pen előretörése megállítha­tó-e? Viszont elsődleges je­lentősége annak lesz, hogy Chirac és Barre, a mostani, és az egyik volt miniszter- elnök közötti külön verseny- futás miként dől el? Ha Chi­rac fut be Mitterrand mö­gött másodiknak, akkor a május 8-i menetiben ő küzd meg az elnökségért az el- nök-alelnökjelölttel. S egyre többen emlegetik, hogy Chirac szívós és kitar­tó. Küzdőképes és szervezni tudó politikus, aki felhasz­nálhatja mai miiniszterelnö- iki funkciójából adódó elő­nyös helyzetét is. Egyetlen lehetőséget hadd említsünk, amelyet párizsi politikai for­rásból haliam: Chirac ügyes diplomáciával elérhetné, hogy a választások előtt ki­szabadítja a libanoni fog­ságban több mint ezer nap­ja (!) sínylődő francia tú­szokat. Viszont abban is meg­egyeznek a párizsi politikai megfigyelők, hogy a 71 esz­tendős Mitterrand hosszú pályafutásának temérdek ta­pasztalatával a háta mö­gött ugyancsak (kamatoztat­hatja azt a bizalmi tőkét, amit eddigi elnöksége alatt, főképp az utolsó két évben összegyűjtött, amikor Chi- rac-kal is együtt tudott kor­mányozni a sajátos párizsi „politikai társbérletben”. Miért lehet olyan hajtha­tatlan Samir izraeli kor­mányfő? Több oldalról érkező nyo­másnak igyekszik ellenállni a 73 esztendős izraeli mi­niszterelnök: még az Egye­sült Államok is a tárgyalá­sok irányában próbál ráhat­ni, az izraeli közvélemény egy el nem hanyagolható ré­sze is azt követeli tőle, hogy a „békét most!” saját kor­mányában a koalíciós part­ner, Peresz külügyminiszter ugyancsak helyeselne egy nemzetközi közel-keleti kon­ferenciát. S természetesen állandó fejtörést okozhat Samimak, hogy mit tehet­ne a növekvő erejű palesztin ellenállással szemben? Az annak letörésére szánt kí­méletlen eszközök a világ­ban ellenérzéseket váltanak ki, még a hagyományos Iz­rael-barát kormányok és po­litikusok is rosszallásukat fejezik ki, amikor izraeli ka­tonák célzott lövésekkel arab tizenévesek életét olt­ják ki. Samir hajthatatlanságát nemcsak a maga politikai múltja magyarázza: ő több mint húsz éven át harcolt, fegyveresen is az Ingun so­raiban Izrael függetlenségé­ért, az utolsó két évtized­ben pedig a politikai küz­delmekben volt az izraeli szélsőségesen nacionalista, terjeszkedési törekvések él­harcosa. A mostani válságos helyzetből aligha adódik más kiút, mint idő előtti vá­lasztások kiírása. Minden bizonnyal arra számít Sa­mir, hogy még mindig azok vannak többségben Izrael­iben, akik a .kemény kéz po­litikáját” várnák el a kor­mánytól. Egvszer-másszor a palesztinok katonai akciója izraeli halottaikat követel, s ilyenkor feléled a tömegek arabellenessége, a tárgyalá­sokat elutasító hangulata. A megszállt területek majdani kiürítésének pers­pektívája felháborodással és elkeseredéssel tölti el azo­kat az izraeli telepeseket, akiket 1967 óta módszere­sen. és most már mind na­gyobb számban küldenek Ciszjordániába és a Gaza- övezetbe. Az ő ellenállásuk szolgáltatja Samir leglátvá­nyosabb politikai bázisát. Pálfy József A héten az Egye­sült Államok több városában tüntettek a wa­shingtoni kor­mányzat közép- amerikai politi­kája, a nicara- guai ellenforra­dalmárok támo­gatása ellen. A képen: Minnea­polisban ro­hamrcndórök osz­latták fel a fel­vonulást (Fotó: AP — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) szükség szerint, valószínű­leg negyedévenként tartják. A kollégiumról a részletes tudnivalók a Magyar Köz­lönyben jelennek majd meg. A szóvivő részletesen be­számolt (a Magyar Távirati Iroda kérdésére) a Minisz­tertanács jogalkotási fel­adataira hozott határozat­ról. A tennivalók között em­lítette, hogy e félév napi­rendjén szerepéi még a tűz elleni védekezésről, a tűzol­tóságról szóló jogszabályok korszerűsítése. Az év máso­dik felében foglalkoznak a gazdasági társaságokról szó­ló törvény és a vállalati adó­törvény javaslatával, a vál­lalati törvény korszerűsíté­sének, továbbá az 1990. évi népszámlálással kapcsolatos jogi teendőknek az előter­jesztésével. Lehetséges, hogy még ebben az esztendőben megvitatják az egyesületek­ről szóló törvény, valamint az Országgyűlés által kezde­ményezett nemzetiségi tör­vény tervezetét is. A következő év feladata lesz várhatóan az országgyű­lési képviselők és a tanács­tagok választásáról szóló törvény módosítása, a föld- használati adóról szóló tör­vény megalkotása, illetve a bányászatra vonatkozó szabályozás korszerűsítése. A kormányülésen a Bor- sod-Ababúj-Zemplén me­gyéről elhangzott beszámoló felől érdeklődő kérdésre (Magyar Rádió) Bányász Re­zső idézte a jelentés megál­lapításait. Eszerint a megye gazdaságának a hetvenes évek végéig jellemző gyors ütemű növekedése megállt, az országrész helyzete nap­jainkban sok tekintetben ne­héz. Egyebek között erőtel­jesen jelentkeznek a foglal­koztatás, a lakosságmegtar­tás gondjai, különös tekin­tettel a fiatalok, a nők a szakképzetlen munkaválla­lók elhelyezkedési lehetősé­geire. A kormány egyetér­tett a megyei tanács reális helyzetértékelésével; azzal a felfogásával, amely sze­rint a feszültségek csak úgy csökkenthetők, ha korszerű­sítik a termelési szerkezetet, támogatják a megye elmara­dott térségeinek általános fejlődését és további mun­kahelyet teremtenek. E fel­adatok teljesítése igényli egyrészt a kormány fokozott segítségét, másrészt a taná­csoknak is élniük kell a na­gyobb döntési önállóságból fakadó lehetőségekkel. A szóvivő itt jegyezte meg, hogy a kormány a későbbi­ekben áttekinti az öt megyei jogú város helyzetét, gond­jait. Egy csütörtöki hírre rea­gálva, miszerint Bartók Béla hamvai a közeljövőben ha­zaérkeznek, a szóvivő a kor­mány egyetértő öröméről számolt be. Az M 3-as autópálya to­vábbépítéséről (a Heves Me­gyei Népújságnak válaszol­va) azt az információt a^ita, hogy az új utat a szénbányá­szat beruházási költségeiből fogják megépíteni. A közle­kedési tárcának ugyanis a jelenlegi tervidőszakban er­re nincs kerete. Amennyiben országút épül, úgy a költsé­gek 150—200 millió forint között mozoghatnának, autó­pálya esetén viszont leg­alább 500 millió forinitra lenne szükség. Mindezeket figyelembe kell venni, ami­kor a két érdekelt tárca — az Ipari és a Közlekedési Minisztérium — szakembe­rei a mindenki számára |el- fogadható megoldás kimun­kálásán dolgoznak. A különböző irányítási rendszerekkel összefüggő kérdésre (Magyarország) vá­laszolva elmondta, hogy a gazdaságban és a társada­lomban egyaránt működik jogi, adminisztratív és pénz­ügyi irányítás, és ezek a kü­lönböző időszakokban m|is- más hangsúlyt kapnak. A jogi irányításban az a törekvés tapasztalható, hogy minél több legyen a törvény­be foglalt jogszabály, ami által növekszik az Ország- gyűlés szerepe, s elkerülhe­tővé válik a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jog­szabályok gyakori változta­tása. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a következő esztendők feladata lesz egy átfogó versenytörvény előké­szítése is. A pénzügyi irá­nyításban most az a szán­dék fejeződik ki, hogy a gazdálkodás közgazdasági környezetének formálásában a banki szféra kapjon na­gyobb szerepet. Az admi­nisztratív irányítás tekinte­tében arról az elhatározás­ról szólt, hogy az évközi közbeavatkozások, korláto­zások szerepe csökkenjen a gazdaságiirányításban. A Magyar Hírlap munka­társa Bányász Rezső véle­ményét kérte arról, hogy egyes nyugati hírközlő szár­vek támadták a kormány- szóvivőnek a március 10-i sajtóértekezleten elhangzott válaszát a magát demokra­ta fórumnak nevező csopor­tosulásra vonatkozóan. Bá­nyász Rezső elmondta: a valóban demokratikus vita első alapelve egymás véle­ményének ; megnyilatkozásá­nak pontos idézése. Ezekben a hírközlő eszközökben a szóvivőnek olyasmit róttak fel, amit nem mondott, nem állított. Felidézte hogy az úgynevezett demokrata fó­rummal kapcsolatban azt mondta: a kormány nem is­mer ilyen szervezetet. Hon­nan is ismerhetné, hiszen ilyen fórum alakulását hi­vatalosan be nem jelentet­ték, a kormány képviselőit ennek ülésére meg nem hív­ták. Felhívta a figyelmet ar­ra is, hogy érdekes módon a különböző — főleg értelmi­ségi — összejöveteleknek a hasznosságáról — higgadt, felelős légköréről — adott minősítését egyetlen nyu­gati hírközlő szerv sem kö­zölte. Végül az említett hír­közlő szervek azt állították, hogy a szóvivő antiszemita és cigányellenes kijelentése­ket tulajdonított egyes fóru­mok résztvevőinek, pedig nyilatkozatában egyetlen szót sem szólt antiszemita megnyilatkozásokról, a ci­gányellenesség kapcsán pe­dig nem is utalt az úgyne­vezett demokrata fórumra. A Népszava munkatársa az Országgyűlés tavaszi ülés­szakán elhangzott két olyan interpellációra adott válasz­ra utalt — az egyiket az Or­szágos Árhivatal elnökéhez, a másikat a Magyar Nemze­ti Bank elnökéhez címezték —, amelyet a képviselők túl­nyomó többsége leszavazott. Ezzel összefüggésben Bá­nyász Rezső elmondta, hogy a villamosáram-tarifa egy­ségesítés és a banki hitelszű- kités kérdése a Parlament elutasító válaszát követően az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága elé kerül, a két szervezet elnö­kének előterjesztésében. Megvitatásukhoz, a tárgyi­lagos álláspont kialakításá­hoz a kormány minden szük­séges információt megad. A Péti Nitrogénművek szanálásáról érdeklődő kér­désre (Veszprémi Napló) azt a tájékoztatást adta, hogy a szanálás gyakorlatilag meg­kezdődött, hitelátütemezés­sel, egyéb pénzügyi átcso­portosításokkal próbálják rendezni a vállalat helyze­tét. A Péti Nitrogénművek munkájára a népgazdaság­nak szüksége van. A napidíjak kérdéskörét érintve (a Veszprémi Napló munkatársának válaszolva) elmondta, hogy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ebben a kérdésben nem kí­ván semmiféle változtatást végrehajtani, a Pénzügymi nisztérium viszont a napi- díj teljes megszüntetése mellett foglal állást. A pénz­ügyi tárca nézete szerint a vállalatok maguk rendezzék, úgy ahogy akarják, a napi­díjak kérdését. Remélhető, hogy e témakörben az illeté­kesek egységes javaslatot tudnak benyújtani a Minisz­tertanácsnak. ( Jean-Bernard Raimond hazautazott (Folytatás az 1. oldalról) politikai kapcsolatokat mind magyar, mind francia rész­ről jónak értékelték; ugyan­akkor megfogalmazódott, hogy a gazdasági kapcsola­tok elmaradnak a lehetősé­gektől. Hasonlóan sok, ki­aknázatlan lehetőséget tarto­gat még a kulturális együtt­működés. amelynek elmélyí­tése érdekében magyar rész­ről a kiegyensúlyozottabb, tervszerű fejlesztést szorgal­mazták. A megbeszélésen érintet­ték a jelenleg is folyó ma­gyar—közös piaci tárgyalá­sokat, majd Jean-Bernard Raimond kérésére Grósz Károly tájékoztatást adott a magyar gazdasági reform jelenlegi törekvéseiről, il­letve a kormány ezzel ösz- szefüggő intézkedéseiről. Végezetül kölcsönösen átte­kintették az ipari és a mű­szaki-tudományos együtt­működés konkrét lehetősé­geit. Ugyancsak a magyar— francia kapcsolatok elmélyí­tésének igénye fogalmazó­dott meg a magas rangú ven­dég szállásán csütörtök este megkezdődött, majd péntek délelőtt a Külügyminiszté­riumban folytatódott hi­vatalos magyar—francia külügyminiszteri tárgyalá­sokon. A vendéglátó Várko- nyi Péter és Jean-Bernard Raimond nyílt, őszinte lég­körű, a kölcsönös megértés­re való törekvés szellemében megtartott megbeszélésein mindenekelőtt a kétoldalú kontaktusok kerültek napi­rendre. A külügyminiszterek kifejezték a két ország köl­csönös érdekeltségét a kap­csolatok további fejleszté­sében az élet minden terüle­tén. Jean-Bernard Raimond a délutáni órákban a Parla­mentben találkozott Marjai József miniszterelnök-he­lyettessel. kereskedelmi mi­niszterrel. A megbeszélésen nyílt, őszinte légkörben vé­leményt cseréltek a kétolda­lú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, az együttmű-[ ködés általános és konkrét kérdéseiről. Ugyancsak a délutáni órákban találkozott a franj- cia diplomácia vezetőjével Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke. A délutáni órákban Jean- Bernard Raimond a budai érseki rezidencián találko­zott Paskai László esztergo­mi érsekkel, a magyar kato­likus püspöki kar elnökével. Jeap-Bernard Raimond a nap folyamán katonai tisz­teletadás közepette megko­szorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A látogatás befejező prog­ramjaként a francia kül­ügyminiszter magyarorszá­gi tárgyalásainak tapaszta­latairól tájékoztatta a sajtó képviselőit. Hivatalos látogatása befe­jeztével pénteken az esti órákiban elutazott hazáinkból Jean-Bernard Raimond, akit magyarországi útjára elkí­sért felesége is. A francia diplomácia vezetőjét és fe­leségét vendéglátója, Vár­konyi Péter és felesége bú­csúztatta a Ferihegyi repü­lőtéren. H kormányszóvivő tájékoztatója

Next

/
Thumbnails
Contents