Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 1. Azonnal intézkedtek Akadályok az úton címmel — két képpel illusztrálva — szó­vá tettük január 25-1 számunkban, hogy Jászberény legfor­galmasabb útjain a Víz- és Csatornamű Vállalat nem a leg­szerencsésebben védi a tűzcsapokat: a fedlap kiáll a földből, csúnya és veszélyes, akadályozza a gyalogosokat. Örömmel hozzuk nyilvánosságra a helyszínen napokban készített fel­vételünket, amely mutatja, hogy az illetékesek azonnal in­tézkedtek, az akadályokat máris megszüntették, s az utat ha­marosan rendbe hozzák (Fotó: N. Zs.) Kérem, segítsenek Egészségügyi kálváriám szeretném nyilvánosságra hozni és kérem, ítéljék meg, emberségesen jártak-e el ve­lem — kezdte levelét Balogh Endre szolnoki olvasónk, majd így folytatta: A bal szememen szürke hályog képződött. A másik szememet már régebben megoperálták, de alig látok vele. Az SZTK. szemészetén azt mondták, meg kell mű­teni a másik szemem is, es beutaltak a szolnoki kór­házba. Felhívták a figyel­mem arra, hogy a műtétet megelőző vizsgálatokat vé­geztessem el addig. Sajnos ez igen nagy nehézséget je­lentett számomra, de végig jártam. Ugyanis túl azon, hogy alig látok, 75 évesen egyedül élek, ezért csak kí­sérettel és taxival tudtam menni az SZTK-ba. Négy napom ment rá, míg minden vizsgálaton átestem, ami az operációhoz szükséges. Most kaptam meg a kórház leve­lét, melyben arról értesíte­nek, hogy március 8-án menjek be a műtétre és friss, egyhetes leleteket vi­gyek magammal. Ez az, ami nagyon elkeserített. Itt ál­lok tehetetlenül, és a kis nyugdíjamból kezdhetem majd elölről a kálváriát, a kísérgetésem megszervezé­sét, a taxizást, ami nem kis költséggel jár. Miért nem le­het a műtétet megelőző vizs­gálatokat a kórházban, egy helyen megcsinálni? Ügy tu­dom, a feltételek ehhez meg vannak. En nem bírok már többet tenni a műtétem ér­dekében, ezért kérem, hogy segítsenek. tem meg és kértem a segít­ségét. Megígérte, hogy még azon a héten hozzák a szal­mát, de sajnos nem kaptam meg. Nagyon bánt, hogy a sok trágya ellenére még a végén szalmát kell vennem. Pedig olyan sok szó esik mostanában arról, hogy job­ban kellene segíteni a háztá­ji gazdákat. Tőkés Sándor Karcag Olvasónk sérelmével Me­leg Istvánhoz, a tsz elnöké­hez fordultunk. Az ügy nem volt előtte ismeretlen, mert amikor Tőkés Sándor meg­kereste, utánanézett a dolog­nak. A háztáji ágazatvezető arról tájékoztatta, hogy a trágyáért járó szalmát még a múlt évben megkapta, sőt többet is, mint amennyi járt volna. A termelőszövetkezei elnöke hangsúlyozta, hogy a szalmából elsősorban tsz-ta­gok, a háztájiban dolgozók és azok kaphatnak, akik szerződéses viszonyban áll­nak a szövetkezettel. Ha emellett még jut szalma má­soknak és trágyára is szük­sége van a tsz-nek, akkor jö­hetnek számításba az egyéni gazdálkodók. A zetoros ügyetlensége miatt tönkre­ment szalmáról nem tudott. Az esetet kivizsgáltatja és intézkedik a szalma pótlásá­ról. Késik az Avodásjárat A szolnoki Széchenyi la­kótelepről kaptuk azt a le­velet, melyet tizenheten ír­tak alá. A szülők az óvodás­járat késése miatt panasz­kodnak. Levelükből: „Nagyon örültünk, amikor megszervezték és beindítot­ták az óvodásjáratot, s a város három távolabbi óvo­dájába (a cukorgyáriba, a Dobó útiba és a csallóközi­be) különbuszon viszik gye­rekeinket. Sajnos az utóbbi időben egyre többször elő­fordult, hogy az Ecseki úti buszmegállóból 7.10-kor in­duló autóbusz még fél nyolc­kor sem érezett meg, ame­lyik a csallóközi és cukor­gyári óvodába szállítja a gyerekeket. Mi, a gyesen és gyeden lévők kisebbik gye­rekünkkel a karunkon fa- gyoskodunk a fedetlen meg­állóban — eddig kísérjük a gyerekeket —, de sokszor visszavisszük magunkkal, minthogy tovább várakoz­zunk. Ugyanakkor potyára fizetjük e napokra az óvo­dai térítési díjat, ami nem csekély összeg. Az ügyben kérjük az illetékesek intéz­kedését.” Gyarapodtunk Az elmúlt év végén ismét gyarapodott Jászkisér, mert a Kút, Béke és a Tó utcá­ban csaknem 500 méter jár­dát építettek a körzet lakói — társadalmi összefogással és a helyi tanács segítségé­vel. A Tó utcából még 16 méter hiányzik ugyan, de a hideg idő miatt abba kellett hagyni a betonozást. Az ut­ca lakói úgy tervezték, hogy ezt a részt tavasszal fogják megépíteni — írta levelében Boricsné Mészáros Mária ol­vasónk. Februárban fizetik Éjjel vásárolnak a kupecok A törökszent­miklósi piachoz közel lakó olva­sóink ' nevében kaptuk a követ­kező sorokat: „Szabad-e éj­szaka állatvásárt tartani ? — mert városunkban most ez megy hét­ről hétre. Éjjel kettőkor zúg- nak-búgnak a kü­lönböző típusú teherautók, egyéb járművek, és a város közepén sivalkodnak a ma­lacok — zajlik a vásár. Mi­re kivilágosodik, már min­denki szinte eladott min­dent. Ilyenkor sereglenek össze az ország különböző részéről azok a kupecok, akik kevés költséggel nagy haszonra tesznek szert. Egyik-másik el is dicsek­szik vele, hogy itt megveszi a választási malacot 1000— 1200 forintért, Zalában és Baranyában el tudja adni még aznap 1800—2000 kö­zött, Ha 30—40, de talán még több malac is elmegy egy al­kalommal, bizony jelentős jogtalan haszonnal jár. Kí­vánatos lenne, hogy ne éj­szaka, hanem nappal, reggel 5—6 órától legyen az állat­vásár, így a környéken la­kók éjjel pihenni tudnának; a nappali piacon eladó és vevő egyaránt találja meg a számítását; ugyanakkor ves­senek véget a kupecok üzér­kedésének, mert a sokat dol­gozó, becsületes embereket ez a jelenség felháborítja.” Szalmát kapnék a trágyáért Mint magángazdálkodó keresem a kenyerem, hizla­lással, tehéntartással foglal­kozom. Elég sok trágya gyű­lik össze a jószágoktól, amit a Karcagi Május 1 Téesz- szel szoktam elszállíttatni, és ennek fejében szalmát ad­nak érte. Tavaly tavasszal kilenc zetor pótkocsi trágyát szállítottam a tsz-nek, amit kézi erővel rakunk fel. Meg­ígérték, hogy majd aratáskor kapom a szalmát, de nem így történt. Az ősszel több­ször felkerestem a szövetke­zetei emiatt, mindig meg­ígérték, hogy hozzák a szal­mát, de ennyiben is maradt. Végül hoztak, de nem any­nyit, amennyi járt volna. Decemberben találkoztam a tsz egyik zetorosával, aki kérdezte, van-e kiszállítani való trágyám, és megígérte, hogy érte jön. Jött is egy ra­kodás zetorral, felrakta a trágyát, de ügyetlensége mi­att az udvaromról csak úgy tudott kiállni, hogy a szal­mám tetejére billentette a trágyát. Azóta is ott van, az udvarom pedig úgy néz ki, mint egy csatatér. Igaz, megígérte, hogy hamarosan rendbe hozza, amit elrontott, de ez a mai napig nem tör­tént meg. (I. 27.) Január ele­jén már a tsz-elnököt keres­Sok olvasónktól kaptunk levelet, melyben az egy- és többgyermekesek emelt csa­ládi pótlékáról és a jövede­lempótlékról kértek tájékoz­tatást, ezekre adtunk most választ: 1988. január 1-jétől emel­kedett a családi pótlék és az egygyermekes családok jövedelem pótléka. A családi pótlék gyermekenként négy­száz forinttal emeledett. Egy gyermek után hatéves korá­ig kilenszázhúsz; egy gyer­mek után egyedülállónak ezerkettőszázhúsz; egy gyer­mek után, ha korábban a gyermek figyelembevételével két vagy több gyermek után járt a családi pótlék, ezer­kettőszázhúsz (összesen ket­tőezer-négyszáznegyven) ; két gyermek után az egye­dülálló szülőnek (gondvise­lőnek) fejenként ezerhárom- százötven (összesen kétezer- hétszáz); három és minden további gyermek után fejen­ként ezerháromszázötven fo­rint jár. A gyermekek há­roméves koráig plusz száz forintra számíthatnak még a szülők. Az egygyermekes családok jövedelempótléka is nőtt; háromszázötven forintról hétszázötven forintra. Van­nak olyan esetek, amikor a gyermek után nem jár már családi pótlék, mert például árvaellátásban részesül (és nem egyedülálló háztartásá­ban nevelkedik), hat éven felüli egyes gyerek, harmad­éves szakmunkástanuló, il­letve ennél fiatalabb szak­munkástanuló, de szakmun­kástanuló-otthonban helyez­ték el. Ezekben az esetekben is jár azonban a gyerek után a 750 forint jövede­lempótlék. Az emelt összeget febru­árban fizetik. GYALOGOS FORGALOM t A TÚLOLDALOK! E megtévesztő tábla a szolnoki Május 1. utcában található — mind a két oldalon, ugyanis a szemben lévő telkeken épít­keznek. A járókelők tábla nélkül is látják, hogy csak az út­testen tudnak közlekedni (Fotó: Mészáros) Jogi tanácsok Az elvált házastársak lakáshasználata Ha a lakásban a házastár­sak egyben bérlő-, illetőleg tulajdonostársaik, vagy hsj az egyikük tulajdonát képező lakásban laknak, a házasság felbontása esetén a lakás- használatukról akkor dönt a 'bíróság, ha ezt kifejezetten kérik. A jogszabály a ^cis- korú gyermeknek önálló lakás- használati jogot ad: „...a há­zastársak kiskorú gyermeké­nek lakáshasználati jogát — életkörülményeinek megfe­lelően — általában a volt közös lakásban kell biztosí­tani, kivéve, ha más állandó lakása van”. És csakis a gye­rekre való tekintettel jogo­síthatja fel a bíróság a gon­dozó szülőt megosztott vagy esetleg kizárólagos lakás- használatra az olyan lakás­ban, amely csak az egyik kizárólagos tulajdona, vagy olyan önálló bérlete, amelyen a másik házastársnak nincs bérlőtársi joga. Ide nem ér­tendő a szolgálati lakás. En­nek elhagyására a bérlő még akkor sem kötelezhető, ha a gyerekeket nem neki ítélte a bíróság. Ha a házastársak a laká­sukban bérlő- vagy tulajdo­nostársaik, jól teszik, ha arra törekszenek, hogy mielőbb elcseréljék két különálló la­kásra a volt közös otthont. Az „egy lakásra ítélés” még olyan házastársak között is kényszerhelyzet, akik vi­szonylag békés körülmények között váltak el. Ha a közös bérlakás két másikra cserélhető, de az| ét- vált házastársak egyike aka­dályt gördít ennek megvaló­sítása elé, a bíróság kötelez­heti az új lakások elfogla­lására. Amikor cserére, megosztott lakáshasználatra nincs lehe­tőség, az egyik házastársnak mennie kell a lakásból. A vagyoni aránytalanság mér­séklését célozza az új ren­delkezésben a lakáshasznála­ti érték fogalmának és meg­ítélésének hangsúlyozása: „A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenér­tékének ráeső részére jogo­sult”. Tulajdonban lévő lakás esetén a használati jog el­lenértéke a lakás beköltöz­hető és lakott forgalmi ér­tékének különbözete. Bérla­kás esetén a használati jog ellenértéke legalább a la­kásügyi hatáság javára való lemondás esetén járó pénz­beli térítésnek megfelelő ér­ték, tekintet nélkül arra, hogy a távozó házastárs mi­lyen lakásba költözik. A tá­vozó házastársnak azonban a használati jog ellenértéké­ből csak az őt arányosan megillető rész jár. A házas­társnak járó összeg nem le­het kevesebb a használati jog ellenértékének egyhar- madánál. (Különös méltány­lást érdemlő esetben ettől el lehet térni). Ha a lakásban maradó házastárs a térítés megfizetésére nem képes, kérelmére ezt a fizetnivaló­ját a bíróság a közös vagyo­ni illetőségből levonhatja. A térítés a lakás elhagyásá­val egyidejűleg esedékes. A térítés annak a házasfél­nek is jár, aki a lakást a visszatérítés szándéka nélkül hagyta el, és ezért (a másik házastárs kérelmére) bérlő­társi jogviszonyát a bíróság megszünteti. így tehát az életközösség megszakadása után nem kell egy lakásban sínylődniük a házasfeleknek (ha valamelyiküknek volna már hova mennie) csak azért, mert a távozni szán­dékozó a térítés elvesztésétől fél. Dr. K. É. Szerkesztői üzenetek örömteli pillanatok a Szolnoki Gyermekvárosban, ahol már hagyomány a bentlakók születésnapjának megünneplése. E kedves összejövetelre a gyerekek meghívják testvéreiket, ba­rátaikat, az intézet vezetőit és nevelőit. Az ünnepeltek aján­dékot kapnak. A zsúrra boldogan készítik a szendvicset és terítenek, majd az átrendezett teremben táncolnak, vidáman töltik el a délutánt. Képünkön az 1-es csoport lányai ünne­pelnek (Fotó: T. Z.) Molnár Ferencné, Szolnok: Ez év január 1-jével a )uo- torkerékpárok használatát illetően semmilyen változás nem volt. A kismotorokra továbbra is vezetői igazio- vány kell. A helyi közleke­désben nem kötelező a bu­kósisak használata — eddig sem volt az —, csak a lakó­területen kívül. Sági Andrásné, Mezőtúr: Azok a nyugdíjasok, akik nem igényelték eddig a tüze­lőutalványt (ebben az évben már 2400 forint értékű), március 31-ig küldhetik el kérelmüket írásban — a nyugdíjtörzsszámára hi­vatkozva — a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóságnak. (Cím: Budapest, 1820.) Az 1988—89. évi tüzelőutalványok tör- leszésére június 1-től 1989. május 31-ig havi 200 forintot vonnak le a nyugellátásból. Molnár Béla, Jászszent- andrás: A bevonulás előtt önálló foglalkozást folytató (egyénileg gazdálkodó, kis­iparos, kiskereskedő, eseten­kénti munkabérből élő vagy munkaközösségi tag stb.) tartalékosi katona, ha foglal­kozása körében állandó al­kalmazottat nem tart, vala­mint hozzátartozója sem tud­ja folytam a gazdálkodását, az illetményen és természet­beni ellátáson felül jövede­lempótló segélyre jogosult. A segélyt az egészségügyi szak- igazgatási szerv állapítja meg és folyósítja. Azt taná­csoljuk, hogy a behívó kéz­hezvétele után kérelmét ad­ja be a helyi tanács szak- igazgatási szervéhez. Összeállította: Csankó Mlklósné

Next

/
Thumbnails
Contents