Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-27 / 49. szám
6 Aggodalmak és fenntartások a NATO-ban Nemzetközi körkép 1988. FEBRUÁR 27. Vita a harmadik zéró körül Csehszlovákiai fordulat II februári győzelem 40. évfordulója Március első napjaiban alighanem a NATO történetének egyik legjelentősebb csúcstalálkozója kezdődik Brüsszelben. Reagan amerikai elnök ezúttal először szembesül majd a nyugaterurópai szövetséges kormányfőivel a washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozó és a rakétaegyezmény aláírása óta. Ráadásul még a NATO-csúcs előtt tárgyalhatott Moszkvában Shultz külügyminiszter, hogy előkészítse az év derekára tervezett moszkvai Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozót. Ugyancsak Moszkvába látogatott február derekán Howe brit külügyminiszter, akinek így Brüsszelben módja lesz arra, hogy amerikai kollégájához hasonlóan közvetlen tapasztalatok alapján számoljon be a Szovjetunió várható politikai állásfoglalásáról a leszerelés további lépéseivel kapcsolatban. A többi csehszlovák város lakosaihoz hasonlóan a brnóiak is nagygyűlésen támogatták a Kommunista Párt követeléseit (Fotó: CTK—MTI—KS) Mindez azért különösen lényeges, mert a brüsszeli NATO-találkozón egy sokoldalú tanácskozás keretei között nyilvánulnak meg Nyugat-Európa stratégiai aggodalmai és fenntartásai. Ezek eddig csak kétoldalú formát öltöttek. Ezeknek az aggodalmaknak a lényege az, hogy Nyugat-Európa két katonailag vezető hatalma, Anglia és Franciaország (amelyek egyben atomhatalmak is) a most megindult folyamatot kezdetnek tekintik az európai kontinens atommentesítése felé. Párizst és Londont nem elsősorban a moszkvai Gorbacsov—Reagan találkozó nyomán várhatóan meginduló újabb lépéssorozat aggasztja. Ez kedvező esetben a szovjet és amerikai stratégiai rakétaarzenál 50— 50 százalékos csökkentéséhez vezethet, ami semmiképpen sem sérti az említett országok érdekeit. Az angol és francia aggodalmak középpontjában az Európában még meglévő. 500 kilométernél kisebb ható- távolságú atomrakéták ügye áll. A most létrehozott „kettős nullamegoldás” (az 500— 1000, és az 1000—5000 kilométeres hatótávolságú rakéták megsemmisítése) után az angolok és franciák minden erővel meg akarják akadályozni egy „harmadik zéró megoldás” létrejöttét: a rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítését. Érvelésük az, hogy ezeknek az 500 kilométernél kisebb hatótávolságú rakétáknak a jelenléte nélkül Európa területén csak hagyományos fegyveres erők maradnának. Márpedig, álláspontjuk szerint, hagyományos erőkkel nem lehet biztosítani az európai hatalmi katonai egyensúlyt, ehhez szerintük az említett rövidtávú rakéták jelenlétére is szükség van. Az Egyesült Államok jelenleg egyetért ezzel az angol—francia állásponttal, bár ez az egyetértés nem olyan mély és szilárd, mint azt Londonban és Párizsban szeretnék. Egyszerűen azért nem, mert kifejezett és közvetlen amerikai érdekek kevésbé fűződnek az említett rakéták megtartásához. Már ez is okoz egy bizonyos feszültséget most, a NATO- csúcs küszöbén, egyrészt Anglia és Franciaország, másrészt az Egyesült Államok között. A NATO-n belüli igazi ellentét azonban Nyugat- Németország sajátos érdekeivel függ össze. Az 500 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták európai elhelyezkedése olyan, hogy a nyugati oldalon lévő ilyen rakéták az NDK-t, a keleti oldalon lévők az NSZK-t veszélyeztetik. Ebben az értelemben tehát a két német állam a legközvetlenebbül veszélyeztetett terület. Az NDK-nak az az álláspontja, hogy szükség lenne a „harmadik zéró” megoldásra, ezért ez nagyon is elfogadható kiindulópont Bonn számára is — érthető és elemi biztonsági okokból. (Emlékezetes, hogy Kohl kancellár még a washingtoni szovjet— amerikai csúcs előtt javasolta már ezt a „harmadik zérót”, és akkor csak angol— francia—amerikai nyomásra húzódott vissza.) Az a különleges helyzet állt tehát elő, hogy a NATO legfontosabb európai szárazföldi hatalma, az NSZK közös biztonsági érdekeket talál a Varsói Szerződéshez tartozó másik német állammal — ipiközben biztonsági szempontjai nagyon is különböznek az angol—francia megközelítéstől. összefoglalva: a NATO- csúcs előtt az jellemzi a helyzetet, hogy a szovjet— amerikai párbeszéd kibontakozása megváltoztatta a katonapolitikai légkört az atlanti szövetségen belül. Valószínű, hogy egyelőre Brüsszelben sikerül olyan kompromisszumos megoldást létrehozni, amely elkerüli a nyílt konfrontációt, eltakarja a nézetkülönbségeket, és helyszínen tartja az ellentétek középpontjában álló rövid hatótávolságú rakétákat. (S mindemellett valószínű az is, hogy a hagyományos fegyverzetek, főképpen a kettős rendeltetésű fegyverek terén szorgalmazni fogják a fejlesztést.) A Szovjetunió diplomáciai és katonapolitikai kezdeményezései azonban szinte naponta teremthetnek új helyzetet. Számítani lehet arra, hogy a mostani NATO- értekezlet, s a moszkvai csúcs között a hagyományos fegyverzetek ügyében is olyan új szovjet javaslatok születnek, amelyek módot nyújtanak a meglévő egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. Ebben az esetben viszont az atlanti szövetség biztonságpolitikai ellentétei még élesebben kibontakoznak majd. 1948 februárjában olyan események játszódtak le Csehszlovákiában, amelyek döntő politikai összecsapáshoz vezettek a társadalom továbbfejlődése kérdésében. Igaz, az összecsapás nem véletlenül kezdődött. A csehszlovák nép arra a következtetésre jutott, hogy a burzsoázia 1938—39-ben, Csehszlovákia sorsdöntő napjaiban csődöt mondott, nem volt képes megoldani sem a társadalmi, sem a nemzetiségi kérdést. A dolgozó nép az 1945. évi felszabadulás után megtette az első lépéseket az új, igazságos társadalomhoz vezető úton. 1948 februárjában pedig nem csupán megvédte ezt az utat, de tovább vezette a szocializmus építéséig. A folyamat mozgatója Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A szocializmus történetében először sikerült a munkásosztályt uralomra juttatni a polgári demokrácia fejlett hagyományaival rendelkező, fejlett tőkés országban, mégpedig vérontás nélkül. A kommunista párt a szocializmus felé a békés utat választotta. Ez a békés út mégis forradalmi osztályharcot jelentett. A párt azonban széleskörű támogatást kapott a lakosság részéről. Az 1946-os parlamenti választásokon a kommunisták országos viszonylatban az összes szavazat 38 százalékát kapták . (Csehországban 42, Szlovákiában 30 százalékot.) Az Alkotmányo- zó Nemzetgyűlés legnagyobb politikai pártjává lett, 114 mandátummal. A szociáldemokratákkal együtt 153 mandátum volt, vagyis abszolút többségük. Ennek megfelelően az ország történetében először — kommunista elnököt választottak a kormány élére. A február utáni politikai fejlődés az 1945—48. között elért forradalmi vívmányokra épült. Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresz- szusán, 1949 májusában, fő feladatnak a szocializmus anyagi-műszaki megalapozását állították. A pártminA kubai nemzetgyűlés legutóbbi ülésén egy sor változtatást hajtott végre a büntetőtörvénykönyvön. Juan Escalona igazságügyminiszter a törvényjavaslat indoklásában hangsúlyozta, hogy nem egy teljesen új törvény megalkotásáról van szó. Sokkal inkább arról a három évvel ezelőtt kezdődő folyamatról, amely újra érdekelte a bűntetteket és a büntetéseket, hogy azok megfeleljenek azoknak a társadalmi feltételeknek, amelyek a több mint negyedszázados szocialista fejlődés során Kubában kialakultak. A módosítások mindenekelőtt az eddigi meghatározások enyhítésére irányulnak. Az összesen 405 paragrafusból 63-at töröltek a büntetőtörvény könyvből. Ezek olyan cselekményekre vonatkoznak, amelyek ma már nem veszélyeztetik az állam biztonságát. Ezeket a cselekményeket a társadalmi szervek, vagy az üzemek, intézmények vezetőségei fegyelmi úton tárgyalhatják. Ilymodon a mostanáig jelentéktelen ügyekkel túlterhelt bíróságok munkáját megkönnyítik, hogy azok idejüket a tényleges feladatokra. a bűnüldözésre fordíthassák. A probléma megvilágítására a következő adatok szolgálnak: 1986-ban 1,5 millió ügyet tárgyaltak. Ezekből csak mintegy 1Ö százalék volt olyan, amely a denekelőtt a termelőerők, a nehézipar kifejlesztésére [törekedett, — ez volt az első ötéves terv programja. 1950- ben a mezőgazdasági szövetkezetek száma 4000 volt. Két évvel később a szocialista szektor a termőföld [43 százalékát művelte meg, ebből a termelőszövetkezetek 30 százalékot képviseltek. A kollektivizálás gyakorlatilag 1959-ben fejeződött be. Külön gond volt az 1948- ig elmaradott Szlovákia iparosítása, a szlovák nemzet valóságos egyenjogúsítása érdekében. 1948-ban ugyanis az ipar termelésének 87 százaléka még Csehországban összpontosult. Most, a ’80- as években Szlovákia részvétele az iparban már megközelíti a 30 százalékot. A párt XVII. kongresszusa 1986 márciusában lezárta a szocialista építés fontos szakaszát az 1948. februári kezdettől a mai fejlett szocializmusig. A XVII. kongresszus óta érezhető az ijn- tenzivitásra törekvés: bevezetik a számítástechnikát, az elektronikát, a robotizálást. Fokozatosan átalakul jaz ipar szerkezete, elsősorbán az anyag- és energiaigényes termelés háttérbe szorításával. Szabad utat kapnak | a most elfogadott törvény- könyv alapján bírósági ügynek számít. 110 paragrafusnál megváltoztak a büntetések. Főképpen olyan ügyekről van szó, amelyeknél a kiszabandó büntetés egy évnél rovidebb lenne. Ezeket a jövőben az úgynevezett körzeti bíróságok tárgyalják. A gazdasági bűncselekményekre | — ezekhez tartozik a pénzek és anyagok hűtlen kezelése, a beosztással való visszaélés és a szocialista tulajdon károsítása — a jövőben lényegesen súlyosabb büntetés vár. Változatlanul keményen lépnek fel az állém biztonságát fenyegető törvénysértésekkel szemben. Ezekre a bűnökre, valamint gyilkosságra halálbüntétés is kiszabható. A törvénytelen meggazdagodás egyike annak a nyolc új paragrafusnak, amellyél a törvénykönyvet kiegészítették. Ezekre a bíróságok 3 évig terjedő elzárást, illetve pénzbüntetést is kimondhatnak. Űj az a rendelkezésj is, amely azokat a büntetlen előéletű dolgozókat, akik ! felületességből vagy hanyagságból akaratlanul kárt okoztak, elzárás helyett nevelő-munkára kötelezhetik. A munkahelyet ez esetben a bíróság jelöli ki. Jósé Abrantes belügyminiszter a nemzetgyűlési vitában kifejtette, hogy a kubai büntetőtörvénykönyvet a módosításokkal a szükséges mértékben humanizálták ínagyobb szakképzettséget, tudást, minőségi munkát követelő iparágak, a kiemelkedő műszaki paraméterekkel rendelkező termékek. Az 1986—90-es ötéves tervben a beruházás elsősorban már az üzemek korszerűsítését célozza, kiemelve a feldolgozó- ipar hasznosságát. Ma az ifjúság 40 százaléka szerez érettségit gimnáziumban, szakközépiskolában, vagy kiemelt szakmunkásképzőben. A mezőgazdaságban a fiatalok 94 százalékának megfelelő szakképzettsége van. Az egész ifjúságnak több mint 15 százaléka iratkozik be az egyetemre, főiskolára, ahol a hallgatóknak majdnem 60 százaléka munkás-, vagy szövetkezeti paraszt-gyerek. Az 1948-as februári győzelem után, a szocialista építés negyven éve alatt, hála az emberek óriási és önfeláldozó munkájának, a nehézségek, a hibák és a tévedések ellenére, hatalmas mű épült fel. Csehszlovákia ma a társadalmi osztályok és rétegek közötti egyetértés országa, amely él a szocialista rend előnyeivel. és korszerűsítették. Felhasználták a nemzetközi tapasztalatokat, mindenekelőtt a többi szocialista ország büntetőjogi gyakorlatát, valamint az ENSZ-nek a bűn- megelőzésre és a törvénysértők kezelésére vonatkozó ajánlásait. A miniszter rámutatott arra, hogy Kubában felismerték, a büntetések szigorítása és a sok évi szabadságvesztésre szóló büntetések nem vezetnek a bűnözés csökkenésére. A jövőben sokkal inkább a nevelési eszközöket kell igénybevenni. oly módon, hogy a bűnelkövetőket ne szakítsák ki társadalmi környezetükből és családjukból. Ebben az összefüggésben növekszik a tömegszervezetek felelőssége. A miniszter ezzel azoknak a véleményére válaszolt, akik azt állítják, hogy a büntetési eljárás enyhítése a kubai büntető intézetek nem kielégítő kapacitására vezethető vissza. A büntetőtörvénykönyv módosításával jelentős lépést tett Kuba a szocialista törvényesség megerősítésére. 1985-ben új munkatörvénykönyv lépett életbe Kubában. A múlt évben polgári törvénykönyvet alkottak, amely hatályon kívül helyezte az 1889-ből, tehát még a spanyol gyarmatosítás korából érvényben volt tnegfelelő kódexe. Megkezdték egy új családjogi törvény kidolgozását is.-G Ii e — A festegetö „keresztapa 99 Egy maffiavezér képkiállítása Két kiállítás nyílt az év elején Szicília fővárosában, Palermoban. Az egyik Renato Guttusóé, a nagyhírű festőé, a másik egy maffiavezéré, Luciano Liggióé. Ez utóbbi — Corleone kisváros „keresztapja” — most életfogytiglani börtönbüntetését tölti, mert meggyilkolt egy orvost. A világhírű festőművész tárlatát a nagyközönség éppenhogy csak látogatja. Ezzel szemben, hogy Liggio „műveit” láthassák, sorbanállnak a belépőért. Három nap alatt elkelt a maffiavezér mind az 55 kiállított képe, összesen 200 millió líráért. Vásárolták olaszok és külföldiek egyaránt. Több külföldi galéria tervezi, hogy kiállítást rendez a „főnök” képeiből. Még a palermói kéDtár igazgatója is lelkendezik: „Liggio primitív, naív festő, de képeinek olyan nagy a kifejező ereje, hogy mindenkinek a tetszését megnyerik”. Az igazi szakértőknek azonban más a véleményük. Maurizió Catalano, a képzőművészeti akadémia festő-profesz- szora szerint Liggio olyan képeket fest. mint mondjuk az a sebész, aki kikapcsolódásképpen „pingálgat”. Miért van mégis ilyen nagy sikere? Gesualdo Bufalino író így vélekedik: „Emlékezzünk például arra, hogy az angolok egy időben akasztottak köteleit gyűjtötték. Az embereket izgatja az ellentétek találkozása, érdekesnek találják, ha egy bűnözőt megszállja a szent ihlet, és alkotni kezd”. Liggio a börtönben is „főnök”. Igaz, hogy csak egy művészköré, amely az elítéltekből alakult. Verseket is ír, és eltökélt szándéka, hogy sajtó alá rendezi börtönből írt leveleit. Szerzői jogdíját és a képekből befolyó összeget pedig jótékonysági célokra szánja! Corleone „jótevője” mindenki szeméből azonban nem csal ki meghatott könnyeket. Képeinek kiállítását a maffia el.'eni harc megcsúfolásának nevezte az OKP lapja. A maffia által meggyilkolt bíró, Cesare Terranova özvegye pedig emlékeztetett arra, hogy Liggio még a bírósági tárgyaláson is fenyegetően, sötét hatalma teljes tudatában válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Palermo jóformán tele van olyanok emléktáblájával, akiknek meggyilkolásában benne volt Liggió keze. A „művészi törekvéseit” népszerűsítő kampány most ezt próbálja feledtetni. (MTI) Egy francia gyártmányú, Plútón nevű rövid hatótávolságú atomrakéta (Fotó: Time—KS) Gáti István Neveléssel a bűnözés ellen Kubában Módosították a büntetőtörvónykönyvet
