Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-24 / 46. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A termelő szervezetek tevékenységüket 1987-ben alapvetően a gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelően fejlesztették. Törekedtek a termelés színvonalának, hatékonyságának javítására, a műszaki fejlesztés gyorsítására, a termék- és gyártmánystruktúra módosítására. A szerkezetátalakítás azonban csak a vállalatok egy részénél bontakozott ki erőteljesebben. A külpiaci igényekhez való még eredIpar, építőipar A szocialista ipar 1987-ben az előző évhez viszonyítva 2,íi százalékkal — az országosnál és a gazdálkodók által prognosztizáltnál gyorsabban — növelte termelését. A termékkibocsátás negyedévenkénti ütemessége javult, fo.- lyamatosabbá és egyenletesebbé vált. A fontosabb ágazatok közül legdinamikusabban az építőanyagipar termelése emelkedett, amelyben jelentős szerepe volt a megnövekedett keresletnek és a többlet-munkaidő ráfordításnak. A megyei átlagnál nagyobb mértékben fokozta még teljesítményét az élelmiszer-, illetve a vegyipar és elmaradt attól a bányászat, valamint a gépipar termelésbővülése. Elsősorban rendeléshiány miatt valamelyest visszaesett a könnyűipar termékelőállítása. A termelés növekedése az összes foglalkoztatottra vetített termelékenység 3,8 százalékos — az országosnál valamivel lassúbb ütemű — emelkedésével jött létre. Ettől lényegesen elmaradt a fizikai foglalkozásúak egy órára jutó teljesítménye, amely a bányászatban, a könnyű- és az élelmiszeriparban alacsonyabb volt a múlt évinéi, de a gépiparban és a vegyiparban sem sokkal haladta meg azt. Jelentős fejlődés csak az építőanyagiparban következett be. A szocialista iparban 57 és fél ezer főt foglalkoztattak, létszámuk az országosnál kisebb ütemben, 1,2 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a fizikai dolgozók száma 1,7 százalékkal csökkent, a szellemieké pedig 1,0 százalékkal növekedett. Az összes foglalkoztatottak átlagos havi keresete megközelítette a 6500 Ft-ot, mely egy év alatt 8,3 százalékkal emelkedett. A fontosabb ágazatok közül a bányászat, a gép- és a vegyipar gazdálkodó szervezetei növelték legnagyobb mértékben dolgozóik keresetét. Lényegesen az átlag alatt maradt a növekedés az építőanyagiparban. A tiszta megyei szocialista ipar az év folyamán 11,8 milliárd Ft értékű — ezen belül 7,5 milliárd Ft nem rubel elszámolású — kivitelt realizált, amely az előző évinél 5,8, illetve 7.8 százalékkal volt több. A külföldi eladás csaknem fele a gép-, mintegy egyötöde a könnyű- és több, mint egynegyede az élelmiszeriparból származott. Mezőgazdaság A megyében 1987-ben 463 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodtak. A növénytermelés hozamai elmaradtak a múlt évitől. A vetésszerkezet jelentősen nem módosult, kissé csökkent a gabonafélék aránya. A 204 ezer hektár vetésterületről 931 ezer tonna gabonát takarítottak be, kevesebbet az előző évinél. Ezen belül a búza és a kukorica termés- mennyisége 574, illetve 328 ezer tonna, a tavalyihoz hasonló volt. az árpáé lényegesen elmaradt attól. Cukorrépából az 1986. évinél valamivel több. 494 ezer tonna termett, burgonyából 24 ezer tonnás, a napraforgó 105 ezer tonnás hozama 5, illetve 7 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A mezőgazdasági nagyüze1988. FEBRUÁR 24. Gazdálkodási eredmények és az életkörülmények alakulása Szolnok megyében ménvesebb alkalmazkodást alapanyag és alkatrészhiány nehezítette. A gazdálkodók többségének pénzügyi helyzete kiegyensúlyozottabb volt az 1986. évinél. A megye lakónépessége tovább fogyott és a kívánatosnál lassabb ütemben folytatódott a lakossági infrastruktúra egyes elemeinek kiépítése. Módosult a kivitel értékesítési irányok szerinti összetétele, nőtt a nem rubel export aránya. A konvertibilis exportbővítő pályázaton részt vevő gazdálkodók 1987. évre 1,4 milliárd Ft nagyságú nem rubel elszámolású kivitelt vállaltak, kötelezettségeiket jelentős . mértékben túlteljesítették. A megyében 1987-ben az építőipari és a nem építőipari szervezetek együttesen 5,4 milliárd Ft értékű befejezett építési-szerelési munkát végeztek. Ennek több. mint felét az építőiparon kívüli vállalkozók, 27 százalékát a megyei, a többit pedig a megyén kívüli építőipari gazdálkodók teljesítették. A megyei székhelyű kivitelező építőipar saját építési-szerelési tevékenysége 1,9 milliárd Ft-ot tett ki, ami összehasonlító áron 2,4 százalékkal elmaradt a tavalyitól. Ezen belül a minisztériumi vállalat termelése jelentősen csökkent, a tanácsi vállalatoké dinamikusan emelkedett. A negyedévenkénti teljesítmények ütemtelenségét jellemzi, hogy az éves munkáknak egyharmadát a negyedik negyedévben végezték. Az építőipari szervezetek éves előirányzatuk 92,8 százalékát — az egy évvel korábbinak kisebb hányadát — teljesítették. Lemaradás a beruházási jellegű munkák kivitelezésénél következett be. Csaknem 10 százalékkal nagyobb értékű fenntartási feladatot végeztek el, ami a befejezett vállalkozói termelésnek közel egyötödét tette ki. Az éves kapacitások lekötése lényegében teljes volt, és a tárgyévi szerződéskötéseknek már több, mint háromnegyed része versenytárgyalás alapján jött létre. A kivitelező építőiparban 1987-ben közel 5300 főt foglalkoztattak, létszámuk az országosnál nagyobb mértékben, 3,2 százalékkal fogyott, Ezt meghaladó volt a csökkenés a szellemi foglalkozásúaknál, valamint az építési- szerelési tevékenységet végző fizikaiaknál. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete megközelítette a 6000 Ft-ot. ami 8,6 százalékkal több a tavalyinál. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 354 ezer Ft-ot tett ki. amely összehasonlítható áron alig haladta meg á múlt évit. mek zöldségfélékből közepes, gyümölcsfélékből és szőlőből gyenge termést értek el. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek talajerőgazdálkodása 1987-ben sem volt optimális. Szerves- trágyát 25 ezer hektárra — az előző évinek alig háromnegyedére — juttattak ki. A nagyüzemek 353 ezer hektár műtrágyázását végezték el, egységnyi területre 241 kg hatóanyag jutott, az egy évvel korábbi 256 kg-mai szemben. A megye állatállománya — az- 1987, december 31 -i adatok alapján — tovább csökkent. Szarvasmarhából 115 ezer darabot tartottak. 4' ezerrel kevesebbet az egy évvel korábbinál. A háztán és kisegítő gazdaságok állománya egv év alatt 7,7 százalékkal fogyott. A sertések száma 619 ezer darabot tett ki és az elmúlt év eleje óta 6 százalékkal lett kevesebb. A háztáji és kisegítő gazdaságokban tartott sertések száma az 1975. évi alacsony szintre. 282 ezerre esett vissza. Az év utolsó negyedévében csaknem 20 százalékkal fogyott a kisüzemek állománya. December 31-én 3,3 millió baromfi és 177 ezer darab juh volt a megyében. Vágóállatból és állati terBeruházások A megyei gazdálkodó szervek 1987-ben 11,5 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásra, 10,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A fejlesztési eszközök 92 százalékát az anyagi ágakban használták fel. Ezen belül legtöbbet az ipari, valamint a mező- és erdőgazdálkodási beruházásokra fizették ki. A ráfordítások legnagyobb hányadát (69 százalékát) a minisztériumi vállalatok 1988. január 1-jén 428 ezren. az egy évvel azelőttihez képest csaknem 4 ezerrel kevesebben éltek a megyében. A megfigyelt anyagi ágakban 1987-ben közel 121 ezer munkavállalót foglalkoztattak, számuk egy százalékkal fogyott. Kevesebben végeztek munkát az iparban, a kivitelező építőiparban és a szocialista kereskedelemben is. Lényegesen csak. a közlekedés, posta és távközlésben dolgozók létszáma növekedett. A foglalkoztatási gondok 1987-ben jelentősebbé váltak. Ezt jelzi, hogy a megyei munkaerőszolgálati irodákban az év folyamán több. mim 10 ezren, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal többen kerestek munkát. Ugyanakkor a gazdálkodók több, mint egyharmadával kevesebb munkaerőigényt jelentettek be. Az öt éve bevezetett átképzési támogatást 1987-ben 9 szervezet 160 fő részére vette igénybe. A megyében közhasznú munkát a második félévben Szolnokon 30. Tiszaburán és Karcagon 40—40 fő végzett. A lakosság központi forrásból származó bevétele 1987-ben megközelítette a 17,8 milliárd Ft-ot, ami több, mint egytizedével haladta meg az egy évvel korábbit. A munkabérek és egyéb mékből összességében kisebb mennyiséget értékesítettek, mint az előző évben. Vágómarhából 18, vágósertésből 69. vágóbaromfiból 16 és fél ezer tonnái, tehéntejből 178 millió litert vásároltak fel. Az állami gazdaságokban az előző évihez hasonlóan mintegy 6900, a termelőszövetkezetekben pedig 2,3 százalékkal kevesebb. 32 800 fő dolgozott. Havi átlagkeresetük 6600, illetve 6270 Ft-ot tett ki, ami 11, illetve 7 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt. pénzügyi teljesítései tették ki. A szövetkezeti szektoron belül elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felhasználásai bővültek, melyeknek döntő hányada a világbanki programokhoz, valamint az öntözésfejlesztéshez és a meliorációhoz kapcsolódott. A tanácsi beruházások közel fele kommunális jellegű kifizetés volt. Az év folyamán 24 jelentősebb beruházást kezdtek el és 27-et fejeztek be. személyi jövedelmek egy év alatt 9 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetektől a lakosság mindössze 2,7 százalékkal több munkadíjhoz jutott. A társadalombiztosítás címén kifizetett összeg 7,T százalékkal bővült. Az átlagot meghaladva nőttek a mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó és az egyéb lakossági bevételek. A takarékbetét-állomány 1987. végén 8,7 milliárd Ft volt, csak 4,0 százalékkal nagyobb az előző évinél. Az állománynövekedést teljes egészében az év végén jóváírt, tőkésített kamatok eredményezték. Erőteljes betétkiáramlás jellemezte az év második felét, különösen szeptember, október és november hónapokat. A megyében az elmúlt évben az OTP által kibocsátott kötvények 199, a megyei székhelyű gazdálkodóké 137, valamint a Debreceni Postaigazgatóság telefonkötvénye 60 millió Ft értékben talált gazdára. A lakossági hitelek állománya 1987. végén csaknem 11,3 milliárd Ft-ot tett ki, ami az egy évvel korábbinál 16,1 százalékkal volt több. A hitelfajták között a hosz- szúlejáratúak a meghatározó jelentőségűek. A megyei lakossági pénzintézetek az év során 10 100 építési kölcsönt engedélyeztek. Számuk az előző évhez viszonyítva mintegy egynegyedével nőtt, de ezen belül a családi ház építésébe felvetteké számottevően visszaesett. Ezzel szemben egyéb építési célra — többek között lakás- és fűtéskorszerűsítésre, hőszigetelésre, — lényegesen több hitelt folyósítottak. A megye kiskereskedelmi forgalma J 987-ben meghaladta a 23,5 milliárd Ft-ot és folyó áron 13 százalékkal volt több az előző pvinél. Ebben az árnövekedések és a lakosság II. félévi elővásárlásai egyaránt közrejátszottak. Legdinamikusabban a vegyesiparcikkek és a ruházati termékek folyó áras forgalma emelkedett. Az átlagosnál lényegesen |kisebb mértékben bővült az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vendéglátás árbevétele. Ennek megfelelően módosult az árueladás áru- főcsoportok szerinti összetétele is. A kiskereskedelmi árszínvonal az év egészében 7,9 százalékkal volt magasabb, mint 1986-ban. Az átlagosnál nagyobb mértékben \ emelkedtek a vendéglátás (13,5 százalék), az élelmiszerek és élvezeti cikkek (9,4 százalék), valamint a ruházati termékek (9.1 százalék), s legkevésbé a vegvesiparcik- kek (5,5 százalék) árai. Az előbbi mértékeket is ipegha- ladóan. csaknem egynegyedével drágultak a megyében az idényáras (ükkek. Ezen belül a burgonya ára 61, a gyümölcsöké 27, a zöldségféléké pedig 20 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi értékesítés volumene egv év alatt — az országoshoz hasonlóan — 4,8 százalékkal emelkedett. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vendéglátás összehasonlítható áras forgalma nem érte el a tavalyit. A ruházati termékek eladott mennyisége — a korábbi évek tendenciájával ellentétben — kismértékben emelkedett. Az év egészében, de különösen a negyedik negyedévben a legerőteljesebben — 12,8 százalékkal — a vegyesiparcikkek értékesítésének volumene növekedett. Különösen jelentős volt ez azoknál a tartós fogyasztási cikkeknél. amelyeknél nagy áremelkedésre számított a lakosság. A szocialista kereskedelemben foglalkoztatottak száma meghaladta a 13.4 ezer főt, amely 1,4 százalékkal kevesebb, mint 1986-ban volt. Az állami szektorban kismértékben emelkedett, a szövetkezetiben az átlagosnál gyorsabban fogyott a létszám. A teljes munkaidőben dolgozók havi átlagkeresete 5300 Ft-ot tett ki, és egy év alatt 7,4 százalékkal nőtt. A megye kereskedelmi idegenforgalmi szálláshelyeit az év folyamán 10,8 százalékkal több — közel 157 ezer — vendég kereste fel. Főként a nem szocialista országokból érkezők száma nőtt gyorsan, és az átlagos tartózkodási idő is kissé emelkedett. A szocialista szektor az év végén 1207 szolgáltató felvevőhelyet működtetett a megyében, több mint egytizedével kevesebbet az egy évvel ezelőttinél. Az általuk végzett lakossági szolgáltatások teljesítményértéke 8,0 százalékkal növekedett. Az átlagosnál lényegesen gyorsabban bővültek az építőipari javító-karbantartó, valamint a kereskedelmi szolgáltatások és alig nőtt a teherszállítás árbevétele. Év végén 6354 kisiparos dolgozott, 2,5 százalékkal több mint egy évvel korábban. Stagnált a hagyományos — ipari, építőipari — szakmákban tevékenykedők, s dinamikusan emelkedett a szállítási, valamint a személyi és gazdasági szolgáltatást végzők létszáma. A megyében 1987-ben 2641 lakás — az egy évvel korábbinak a háromnegyede — készült el. Ezen belül az állami finanszírozásúak részaránya (4,9 százalék) a korábbi évek tendenciáját folytatva tovább csökkent. Az előző évinéi csaknem egynegyedével kevesebb új otthont hoztak létre magánerőből. A lakásmegszűnések száma is alatta maradt az 1986. évinek, így a lakásállomány 1639-cel gyarapodott. Az egészségügyi alapellátás személyi feltételei 1987- ben nem változtak lényegesen. A tavalyihoz képest 1-gyel több általános orvosi, és 3-mal több gyermek- gyógyász körzetben 2 -vei több orvos fogadta a betegeket. A rendelőintézetben az év folyamán, több mint 2,8 millió, az egy évvel korábbinál .1,1 százalékkal kevesebb gyógykezelést végeztek. A táppénzes ellátást 1987- ben 6.1 százalékkal kevesebben, naponta átlagosan 8000-en vették igénybe. A működő kórházi ágyak száma (3565) az elmúlt évben átszervezés eredményeként Jászberényben és Karcagon egyaránt 20-szal bővült. A bölcsödés gyermekek száma némileg emelkedett és a férőhelyszám minimális csökkenése mellett a bölcsődék kihasználtsága összességében 81 százalékos volt. Az állandó óvodai férőhelyek száma lényegesen nem változott, s mivel a 4—6 évesek száma mérséklődött, az óvodák kihasználtsága éppen teljes volt. Az 1987/88-as tanévben 55.5 ezren, az egv évvel azelőttinél valamivel kevesebben tanulnak a megye általános iskoláiban. Az oktatás feltételeit javította, hogy az osztálytermek száma 48- cal bővült, ezzel 35-re csökkent a váltakozva használtaké. A pedagógusok száma némileg gyarapodott, a szakos tanítás aránya azonban így is mindössze 85,7 százalékos. A jelenlegi képzési évben 7357 fő tanul a megye szakmunkásképző iskoláiban, amely alig több az előző tanévinél. A középiskolák nappali tagozatain a tanév elején több mint tízezer diák tanult, mintegy kétötöd részük gimnáziumban. Ugyanekkor a dolgozók középiskoláiban 2615-en jártak. A megye felsőoktatási intézményeinek nappali tagozatán 879 diák kezdte ’meg az 1987'88-as tanévet, közülük 324-en az első évfolyamon. Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága A Kötelki Ady Tsz csataszögi ipari üzemében többek között vízzáró szádlemezeket is gyártanak. Évente több száz tonnát szállítanak a megrendelőknek (Fotó: T. Z.) Foglalkoztatottság, jövedelmek, szolgáltatások
