Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
1988. FEBRUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hiánybetegségek év elején Garantálni a szociális biztonságot Országgyűlési bizottság a társadalombiztosításról, a nyugdíjrendszerről A társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítésével és a nyugdíjrendszer módosításával kapcsolatos tervezeteket vitatta meg az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Pesta László elnökletével a Parlamentben tartott pénteki ülésén. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megállapítja: a szociális biztonság garantálása társadalom- politikánk egyik központi kérdése. Ennek a követelménynek a teljesítése halaszthatatlanná teszi a társadalombiztosítás finanszírozási és működési feltételeinek gyökeres átalakítását. Hosz- szú távon meg kell teremteni a társadalombiztosítási ellátások értékállandóságának törvényes garanciáit, a társadalmi megélhetési költségeket fedező minimális nyugdíjellátásokat. A nyugdíjrendszer módosítását az indokolja, hogy a nyugdíjasok helyzetében feszültségek, ellentmondások vannak. A nyugdíjrendszert össze kell hangolni a gazdaságirányítás szisztémájával, a foglalkoztatáspolitikával, a társadalmi és egyéni érdekekkel. Az elérendő fő célok: erősebben jusson kifejezésre, hogy a nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog, illetve a nyugdíj- rendszerben legyenek meg a szociális biztonság törvényes garanciái. Szóbeli kiegészítőjében Rácz Albert, az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság vezetője emlékeztetett arra: politikai állásfoglalás és állami határozat született arról, hogy 1988-ban törvényjavaslat készüljön a nyugdíjrendszer módosításáról. Hangsúlyozta: a változtatásra egyértelműen szükség van, azonban a foglalkoztatási, inflációs gondokat a népgazdaság egyensúlyi helyzetével kapcsolatos nehézségeket figyelembe véve mérlegelni kell, hogy a módosításra megérettek-e a körülmények. Ha megmarad a jelenlegi szisztéma, akkor ennek konzekvenciáit a jövőben vállalni kell, vagyis az alacsony nyugdíjak értékének megőrzésére figyelmet kell fordítani. Kívánatos, hogy törvényes garancia legyen arra: az ehhez szükséges forrásokat a költségvetésből fedezik. Ahhoz, hogy állampolgá(Folytatás az 1. oldalról) Stiegler Károly igazgató számolt be a közgyűlésnek a vállalat tavalyi termelőeszköz-értékesítési tevékenységéről, amelyet a hatékonyság és a jövedelemtermelő-képesség javulása jellemzett. A kereslettel összhangban lévő árukínálattal, körültekintő készlet- gazdálkodással, takarékos értékesítés-szervezéssel a fennállása óta második legjobb gazdálkodási eredményét érte el a cég. Az 1987. évi két és fél milliárdos árbevétel az előző évit 12 százalékkal haladta meg, és ebből a nyereség 64 millió. Üzletáganként értékelve a tavalyi esztendőt elmondta az igazgató, hogy kiemelkedő, csaknem 700 milliós forgalmuk volt mezőgazda- sági munka- és erőgépekből. Alkatrészekből a tervezettnél 24 millió forinttal többet értékesítettek, és a közismert devizagazdálkodási problémák ellenére zavartalan ellátást tudtak biztosítani kemikáliákból is. A vállalat idei legfontosabb feladatai közé sorolta Stiegler Károly a gazdálkodás olyan minőségi jegyeinek a további javítását, mint például a forgási sebesség fokozása, a pénz- és hitelgazdálkodás további javítása. az elektronikus adatfeldolgozás fejlesztése. Ami az értékesítés és a rí jogon vehesse igénybe mindenki a nyugdíjat, rendkívül nagy anyagi erőfeszítéseket igényel. Mindezek ellenére az illetékesek gondolkodnak egy olyan rendszer kialakításának lehetőségén is, amely szerint minden állampolgár — függetlenül attól, hogy dolgozott vagy sem — megkapja a létfenntartás minimumához szükséges ösz- szeget. A munkához kapcsolódó nyugdíjrendszerről viszont fontos leszögezni: törvényes garanciái legyenek annak, hogy minden nyugdíj összege eléri a létminimumot. A társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének módosítása szoros összefüggésben van a tervezett költségvetési reformmal — emelte ki Rácz Albert. A kérdés az: elkülönüljön-e a költség- vetéstől a társadalombiztosítás, s önálló pénzalappal gazdálkodhassék a jövőben. Ennek eldöntéséhez mindenekelőtt átfogó szociálpolitikai koncepciót kell kidolgozni, amely tartalmazza a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium elképzeléseit is. A változtatások szükségességét jól mutatja, hogy az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a jövő év elejétől bizonyos pénzalapoknak már gazdája kíván lenni. A vitában felszólaló dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter bonyolult, mindenkit érintő kérdésnek nevezte a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítését. Ügy vélekedett: először azt kell tisztázni, hogy milyen elvek alapján hajtható végre a módosítás. Mivel egy több évtizede működő rendszerről van szó, alapos előkészítő munkára van szükség ahhoz, hogy jó döntés születhessen. A mi viszonyaink között a társadalom- biztosítás nem jelent társadalmi biztonságot, viszont szociális elemeket is tartalmaz azok számára, akik valamilyen okból nem tudtak jövedelemtermelés 1988 évi növelését illeti, ismerve a gazdaságok jelenlegi pénzügyi gondjait és az Agro- kert sem „kímélő” központi hitelpolitikai szigorításokat, az 1987-ben elért eredményekkel is megelégedne a vállalati kollektíva a jövő ilyenkori zárszámadáskor. Felszólalt az Agroker közgyűlésén Raisz Gusztáv is. Elöljáróban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elismerését tolmácsolta a jelenlévőknek azokért az erőfeszítésekért, amelyekkel a tavalyi nehéz gazdálkodási feltételek közepette is ideiében, jó színvonalon biztosítani tudták a gazdaságok részére a termelés biztonságához szükséges termelőeszközöket. Külön elismeréssel szólt a miniszterhelyettes a nagyüzemi termelés sikerében meghatározó gépértékesítés 31.5 százalékos emelkedéséről. Bármely gazdálkodó szervezetnek a becsületére válhat — mondta —, hogy a szolnoki Agrokernél az értékesítés 12 százalékos nö- vekdését jóval meghaladta a nyereség gyarapodásának 213.2 százalékos üteme. Azt sem sok cég mondhatja el magáról, hogy egy dolgozóra jutó évi 14 és fél milliós árbevételt, 385 ezer forintos nyereséget könyvelt el. A gazdálkodási eredményeknél nem kevésbé elismeréstartósan dolgozni — hangsúlyozta a miniszter. A jelenlegi társadalombiztosítási rendszer a munkásmozgalmi hagyományokra épült, s egyik vezérelve a társadalmi szolidaritás gondolata. Az ellátás nagyságában szerepet játszik a járulék mértéke, de ez a szisztéma arra is tekintettel van, hogy aki kevesebbet tudott fizetni, az se nélkülözzön. A társadalombiztosítási rendszer reformja során azt kell eldönteni, hogy mit finanszírozzon a költségvetés, és mire adjon fedezetet a dolgozóktól beszedett társadalombiztosítási járulék. A társadalombiztosításnak nemcsak anyagi önállóságra van szüksége, hanem arra is. hogy például törvények szabályozzák a nyugdíjjárulék, a nyugdíjak alakulását. Az átmenet várhatóan sok gondot okoz majd, de a módosítás gazdasági, politikai, lélektani előnye sokkal nagyobb mint a hátránya. A nyugdíjreformról szólva kifejtette: az érdemi változtatáshoz szükséges 8—10 milliárd forintot a költség- vetésből nem lehet előteremteni. Ha az aktív keresőktől vonják el ezt a pénzt az feszültséget teremt. De a másik lehetőség, a nyugdíjak átcsoportosítása is felelősségteljes kérdés. Mindezeket figyelembe véve a miniszter úgy vélekedett: most nem a nyugdíjreform mikéntjét kell az Országgyűlés elé terjeszteni, hanem először azt: a mai helyzetben változtassanak-e egyáltalán a nyugdíj- rendszeren. Raub János, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osztályvezető-helyettese a SZOT Elnökségének állás- foglalását tolmácsolva elmondotta: ma még nincsenek meg az alapvető — a politikai, gazdasági, szociálpolitikai — feltételek a nyugdíjrendszer megváltoztatásához. A gazdasági helyzet alakulásának javuló kedvezőbb szakaszában indokolt a nyugdíjrendszer alapvető korrekciójára visszatérni. Fontos, hogy a végleges elhatározások széles körű, demokratikus vitában formálódjanak meg. re méltónak tartja a MÉM a vállalatnak a korrekt partneri magatartását, amit 1987-ben az anyagi gondokkal küszködő üzemeknek nyújtott 28 milliós árengedmény, a szuszpenziós műtrágya tranzittárolóinak építéséhez biztosított 1,7 milliós támogatás és több mint százmillió forint nagyságrendű váltóval és kereskedelmi hitellel a gazdaságok zavartalan üzemvitelének a segítése fémjelzett. Az 1988-ban országosan várható termelőeszköz-ellátásról adott rövid tájékoztatójában a miniszterhelyettes leszögezte, hogy a továbbra is korlátozott importlehetőségek miatt idén még jobb kereskedelmi munkát vár a mezőgazda- sági kormányzat az agroke- rektől is. Az őszi kalászosok állapota jelenleg ugyan biztató, de a mikroklíma kedvez a gombabetegségek terjedésének. Központi intézkedéseket hoztak, hogy a várhatóan nagyobb mérvű védekezéshez a szükséges kemikáliák ideiében eljussanak a vállalatokhoz, a termelőkhöz, összességében — mondta hozzászólása végén Raisz Gusztáv — a MÉM munkaprogramjában elhatározott termelés- politikai célok eléréséhez szükséges termelőeszközök idén is rendelkezésre fognak állni a hazai mezőgazdaság számára, Ilyen tájt, az esztendő első harmadában, rendre kiütköznek a mezőgazdasági nagyüzemek igazdálkodásábain bizonyos — képletesen szólva — tavaszi hiánybetegségeik tünetei. Az idei diagnózis: járványos pénztelenség, idült információhiány. A szövetkezetek egy részében máskor is kevésnek bizonyulnak így év elején — nagyjából az első nyári be- takarítású növények termésének, a kenyérmekvalónak, a borsónak az értékesítéséig — a folyamatosan termelő ágazatok bevételei, a tejért, az élőállatokért kapott, a melléküzemágakban megkeresett forintok. Mindig is akadtak gazdaságok, amelyekben átmenetileg úgynevezett , zöldhitellel tudták csak biztosítani a zavartalan üzemvitelt. Idén meglehetősen kibővült ezeknek a nagyüzemeknek a köre. Ezért sem helytelen talán a mezőgazdaság mostani pénztelenségét a járványos jelzővel illetni. Részben természetes, hogy több jelenleg a vékonypénzű gazdaság. Térségenként változóan a negyedik-ötödik aszályos, belvizes, fagykáros esztendeik zárszámadását tartották meg ugyanis az elmúlt napokban a megye mezőgazdaságainak többségében. Sajnos, ezúttal nem csupán az a pénz hiányzik, amit az időjárás húzott ki a nagyüzemek zsebéből. Az adó- és árreform pozitív és negatív hatásainak mérlege sem billent ugyanis — a megyed tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának elemző számításai szerint — a gazdaságok javára. A mintegy 207 millió forintnyi termelési adó megszűnése javítaná ugyan a nagyüzemek jövedelempozícióját, csakhogy a megnövekedett társadalombiztosítási járulék, valamint a bérek bruttósításából adódó többletköltségek miatt, félmiiliárd forintnál is nagyobb nyereségcsökkenés prognosztizálható a megye nagyüzemeiben. Ezt a mezőgazdasági termékek felvásárlási árainak növekedése csak némiképpen mérsékelheti. Ellensúlyozni semmiképpen nem tudja, még azokban, a megye gazdaságainak a 37 százalékát jelentő, kedvezőtlen adottságú üzemekben sem, ahol változatlanok maradtak az árkiegészítési kulcsok. A szabályozás említett negatív hatásai közepette nyilvánvalóan hatványozottan jelentkeznek a gazdaságok év eleji likviditási problémái is. A gondokat csak tetézik azok a központi pénzügyi intézkedések, amelyek a megszokottnál jóval kevesebb rövidlejáratú hitelek folyósítását teszik lehetővé a számlavezető bankoknak. A Teszövnek a tájékoztatása szerint az érdekképviseletéhez tartozó 55 Szolnok megyei téesz kétharmadában nehezíti az időszerű munkákra való felkészülést, a sikeres tavaszi rajtot a hitelfelvételi lehetőségek szűkülése. Ügy tűnik, mintha a népgazdaság egésze szempontjából bizonyára indokoltan visszafogott hitelpolitikát elhatározók nem számoltak volna kellően a mezőgazdálkodás sajátosságaival. Most van a téli gépjavítás dandárja, alkatrésznek lenni kell. Merthogy rajtra készen kell állniuk a munka- és erőgépeknek, hiszen előfordulhat — ilyen tél után — a szokásosnál korábbi kitavaszodás is. Márpedig mihelyst nyílik az idő és fel- melegszik a talaj, vetni kell az árpát, a cukorrépát. Ve-, tőmag kell, méghozzá az elhatározott termeléspolitikai célok teljesítése érdekében lehetőleg minél nagyobb arányban jó minőségű. És műtrágya, növényvédőszer is, hatékony és elegendő. Aligha lenne helyes, ha — következetesen ragaszkodva a címbeli képletességhez — megrekednénk a hiánybetegségek diagnosztizálásánál. A valósághoz hozzá tartozik az is, hogy az időszaki anyagi gondokkal küszködő gazdaságok egyrésze azért nincs teljesen magára hagyatva. Oly sokat hangoztatjuk — hiányoljuk is nem egyszer! — a termelők, a felvásárlók, a feldolgozók és az értékesítők együttműködésének fontoságát, egymásra utaltságát. Nos, úgy tűnik éppen az utóbbi, az egymásra utaltság ismerete — vagy felismerése — arra késztetett néhány, a mezőgazdasági nagyüzemek eredményes gazdálkodásában valamilyen módon érdekelt vállalatot, ■hogy az anyagi lehetőségeitől függően, átmeneti segítséget nyújtson a pénzhiánynyal küszködő gazdaságoknak. A rövidlejáratú kereskedelmi hitel vagy váltó formájában a nagyüzemeket „levegővételhez” juttató cégek között említhetjük a szolnoki Agrokert, a Szolnoki Cukorgyárat, a Gabona- forgalmi és Malomipari, valamint az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot. Korántsem teljes persze ezzel a segíteni kész és tudó cégek listája. Csak hát ahogyan a bankoknak, úgy a különböző gazdálkodó szervezeteknek a hitelezési lehetőségei is végesek voltak. S vajon mikor lesz teljes azoknak a termelőeszközöknek, támogatási formáknak a listája, amelyeknek a beszerzési, illetve igénybevételi lehetőségeiről idejében, már az egész évi pénzgazdálkodásának megtervezésekor hozzájutnak a mezőgazdasági nagyüzemek? Nem új keletű a probléma, ezért is bátorkodtam fentebb idült információhiányról szólni. Mert ugye, ha azt nem is tudja egy szövetkezet biztonsággal, hogy ezekben a hónapokban éppen miből, de azt igen, hogy egész évben mennyivel több bért kell kifizetnie a bruttósítás miatt. Sok olyan piaci és árinformációnak a híjával vannak viszont még mindig az ágazati szakemberek, amelyek nélkül nem köny- nyű a népgazdasági szempontból sem kevésbé fontos üzemi termeléspolitikai feladatokat felvállalni. Információink szerint jelenleg ugyan még a január elején életbelépett és március 31- ig változatlan úgynevezett indulóárakon történik a termelőeszköz értékesítés, de nem tudni, hogyan alakulnak majd áprilistól a szabadáras formába kerülő alkatrészek és kemikáliák árai. Alig öltöttek még végleges formát az üzemi tervek, amelyekben az 1988. évi fejlesztési elképzeléseik (kialakításánál számoltak a nagyüzemek a múlt év novemberében meghirdetett beruházási támogatási lehetőségekkel. Február eleján máris napvilágot látott egy újabb rendelkezés, miszerint néhány beruházás — többek között az ültetvénytelepítés, az állattartó-telepi rekonstrukció, a meliorációs munkák — állami támogatási feltételei ismét változtak, a gazdaságok szempontjából kedvezőtlenül. flz új érték teremtéséhez szükséges anyagok és eszközök beszerzési árainak, a termékértékesítési valamint a hitel-, kamat- és támogatási feltételek kellő ismerete nélkül vajon mennyire reálisak a hamarosan befejeződő zárszámadásokon elfogadott termélési és jövedelmezőségi tervek. Az alulinformáltság természetszerű velejárója a bizonytalanság. Van pedig enélkül is bizonytalan- sági tényező elég a mező- gazdálkodásban. Mi múlik ugyanis a gazdán? Jól megművelt, tápanyaggal jól ellátott földbe jó mag kerüljön, gondos ápolásban, védelemben részesüljön a növény. Csakhogy ott van ám az időjárás is! Valamikor jószerivel csak ez utóbbi miatt tartottuk a „fedél alatti” ágazatokénál kevésbé biztonságosnak a földet művelők jövedelmét. Nem szabadna, hogy pénz- és információhiány is szaporítsa a bizonytalansági tényezők sorát. Ezért is kellene központilag mielőbb orvosolni az év eleji hiánybetegségeket! Temesközy F. Eredményesen segítették a biztonságos mezőgazdasági termelést Az Ideál Kereskedelmi Vállalat szolnoki Nyomtatványüzletének múlt évi forgalma 50 millió forint volt — nz® —
