Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

1988. JANUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A párt-vb napirendjén A tagkönyvcserék tapasztalatai A tagkönyvcserék eddigi tapasztalatait tekintette át tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbjzottság. Me­gyénkben eddig a beszélge­tések a párttagokkal mint­egy 80,2 százalékban történ­tek meg, természetesen az arány térségenként és na­ponként változik. A beszél­getések még nem fejeződtek be, az azonban már most megállapítható, hogy az alap­szervezetek, a vezetőségek, a beszélgetőcsoportok tagjai a feladat jelentőségének meg­felelően készültek fel a pár­beszédre. Az eszmecserének a mostani tapasztalatok sze­rint sikerült mozgósítani a párttagságot az időszerű gazdasági, társadalmi fel­adatok megoldására, s erő­síteni a pártegységet, gyor­sítani a politikai munka megújítását. A párttagok fe­lelősségteljesen éltek a vé­leménynyilvánítás lehetősé­gével, ezeket az állásponto­kat a kiegyensúlyozottság jellemezte. A megítélések tartalmát jelentős mértékben befolyásolta az ország, a térség, s nem utolsósorban az adott munkahely társa­dalmi, gazdasági helyzete. A beszélgetések résztve­vői foglalkoztak a párt hely­zetével, állást foglaltak a párt vezető szerepével kap­csolatban. A párt politikáját, annak fő irányvonalát he­lyesnek tartják. Az eszme­cserét a megújulási folya­mat részének tekintik, amely segíti a feladatok megoldá­sát, a pártélet megújhodá­sát. hangsúlyozva. hogy rendkívül sok tartalék »van a mozgalmi jelleg erősítésében, az emberközpontú pártmun­kában. A párbeszéd olyan alkalom, amelyen kérdése­ikre választ kaphattak, kéte­lyeikről, gondjaikról bátran szólhattak, bizonyítja ezt, hogy a pártmunka igen sok területéről hangzottak el hasznos kritikai észrevéte­lek, s ugyanígy önkritika és javaslat a megújulást előbb­re vivő helyi feladatokra vonatkozóan. A párttagok megnyilatko­zásaiból kitűnik, hogy fele­lősséget éreznek a szocialis­ta rendszer, az ország sorsa iránt, bíznak a kibontakozá­si program megvalósításá­ban. készek részt vállalni a feladatokból, többségük nem riad vissza az átmeneti ne­hézségektől. Elvárják vi­szont a következetes állami döntések meghozatalát, a hozzájuk kapcsolódó felada­tok végrehajtását, ezek el­lenőrzését, és szükség esetén a megfelelő szankcionálást. A tagkönyvcsere igen fon­tos része a párt öntisztulá­sának, a pártegység erősíté­sének. Az elbeszélgetések folyamán napjainkig, a párt tagjainak sorából a meg­kérdezettek mintegy 2,3 szá­zaléka került kir egy részük saját kérése alapján, más részük a pártalapszervezetek vezetőségének kezdeménye­zésére. Vezetők bérbruttósitása Az ÁBMH közleménye A magasabb vezető állású dolgozók bruttósított alap­bérének megállapításával kapcsolatban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fel­hívja a figyelmet arra, hogy a jogszabályok és iránymu­tatások alapján az a helyes eljárás, ha a munkáltatói jogokat gyakorló szervezetek (minisztérium, országos ha­táskörű szerv, tanács, válla­lati tanács, közgyűlés, kül­döttgyűlés) csak a bérkölt­ség terhére fizetett összege­ket (alapbér, általános bér­pótlék, nyelvpótlék) bruttó- sítják. A prémiumban be­következő növekedést vagy csökkenést helytelen az alap­bér bruttósításakor figye­lembe venni, mert a köz­pontilag megállapított, 1988. január 1-jétől érvényes pré- m'ummutatók és azok mérté­kei átlagosan ellensúlyozzák a személyi jövedelemadó mi­atti elvonást. Az ABMH szükségesnek tartja, hogy a gazdálkodó szervezetek, a magasabb ve­zetői beosztású dolgozók bruttósított alapbérének megállapításánál a fentieket vegyék figyelembe, ha eset­leg attól eltérő módszert al­kalmaztak. azt vizsgálják fe­lül és tegyék meg a megfele­lő intézkedéseket. Amennyiben a magasabb beosztású vezetők alapbérét az általános szabályok sze­rinti bruttósítást meghaladó mértékben növelik, az már az 1988. évi béremelésnek számít. A dolgozók számára célszerű egyértelművé tenni, hogy a vezetői alapbéreme­lés mekkora hányada ered a bruttósításból és mekkora rész az ezen felüli béremelés. A várkonyszőlői törzstelepről Öt év alatt megduplázták a tenyészállat-értékesítést Áremelés nélkül jobb árui kínálnak Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei közül három állami és kilenc közös gaz­daságban nevelnek és érté­kesítenek tenyészállatokat a Gödöllői Álattenyésztő Vállalat szolnoki állomásá­nak szakmai felügyelete — törzskönyvi ellenőrzése — mellett. A három szarvas- marha törzstelepről az el­múlt évben tíz értékes apa­állatot exportálnak a Szov­jetunióba, a négy juhászati törzstenyészetből pedig fél­ezer tenyészkost és mintegy ezer jerkét értékesítettek társgazdaságok részére. Az említett kettőn kívül a ba­romfi, a ló- és a sertésága­zatban foglalkoznak még megyei gazdaságokban te- nyészanyag előállítással. A Tószegi Petőfi Tsz-ben, a valamikor az Országos Földtani Intézethez tartozó területen található, ezért a helybeliek által csak OFI- telepnek ismert sertéstelepet 1982-ben minősítette a me­gye azóta is egyetlen törzs­tenyészetévé az Országos Takarmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőség, a mostani ÁTMI. Abban az évben 141 továbbtenyésztés- re alkalmas, fiatal magyar lapály apaállatot értékesí­tett onnan a téesz. Mostanra megduplázták ezt a meny- nyiséget, sőt emellett ta­valy már 700 tenyészkocat is vásároltak a telepről a nagyüzemek és a kisterme­lők. A Várkonyszőlőben lé­vő telepről kikerülő te- nyészanyag jó minőségét bi­zonyítja, hogy nem csupán Heves, Békés, Bács-Kiskun és Szolnok megye nagy és kisüzemi állattartók vásárol­ják, hanem az Állattenyész­tési és Takarmánytermesz­tési Minősítő Intézet is sze­rez be onnan jószágokat és nem egy megyei mesterséges megtermékenyítő állomás is a Petőfi Tsz vásárlói kö­zé tartozik. Azonos — éves átlagban 260-as — kocalétszámmal a megnövekedett igényeket csak úgy tudták kielégíteni, hogy a telepen megszigorí­tották a tenyésztői munka- fegyelmet, javították a haté­konysági mutatókat. A fia­tal tenyészállatok életképes­ségét eredendően meghatá­rozó úgynevezett születési átlagsúly például az 1982. évi kocánkénti 11,5 kilo­grammról 15,1 kilogrammra nőtt. Ugyanezen idő alatt a felnevelési százalék is csaknem három százalékkal javult. A telepen dolgozók lelkiismeretes, jó munkáját dicséri az a két ezüstérem is, amit a legutóbbi OMÉK-on kapott tenyészállataiért a Tószegi Petőfi Tsz. Ami a tevékenység gazdaságossá­gát illeti: nem számítottak rosszul a szövetkezetiek, amikor a több fizikai mun­kával, nagyobb szakmai igé­nyességgel járó tenyészanyag előállításra vállalkoztak. A 100 forint árbevételre jutó ágazati nyereség ugyanis a törzstenyészetben öt forint­tal nagyobb, mint a téesz összes tevékenységének át­lagában. A tószegi szövetkezet az idén is szeietné legalább a tavalyihoz hasonló mennyi­ségű tenyészkannal és ko­cával javítani a közeli me­gyék sertésállományának minőségét. A termelők kö­zött azonban — kis és nagyüzemekben egyaránt — az utóbbi hónapokban egy­fajta elbizonytalanodást ta­pasztalnak. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy az árrendszer korszerűsítése során a korábban hatósági fix áras tenyészállatok sza­badárasak lettek. A tószegi­ek igyekeznek mind széle­sebb körben tudatosítani, hogy Várkonyszőlőből to­vábbra is az eddigi hat-hét­ezer forint körül vásárol­hatnak a jószágtartók apa­állatokat. Továbbra is 5200 forintért árusítják a 90—100 kilogramm közötti, szárma­zási lappal és úgynevezett ultrahangos saját teljesít­mény vizsgálattal rendelkező kocasüldőket a minden hé­ten szerdán tartott vásárlói napon. Azt, hogy a vágóállat — értékesítéssel is foglalkozó telep évi 20—21 milliós ár­bevételének továbbra is legalább a felét a nagyobb haszonnal eladható tenyész­állatokból biztosítsák, más módon is igyekeznek előse­gíteni az ágazati szakembe­rek. Elkezdtek többek kö­zött egy kísérletet: a még jobb minőségű hústermelés érdekében a jó szaporaságot, felnevelőképességet örökí­tő és az extenzív, azaz a háztáji tartást is jól bíró magyar lapály sertéseket amerikai duruc fajtákkal keresztezik. Az új gazdá­juknál — a társgazdaságok­ban vagy a kistermelőknél — továbbtenyésztésre eset­leg alkalmatlannak bizonyu­ló tenyészállatokat pedig az eddigi 3000 helyett 4000 fo­rint kedvezménnyel cseréli a szövetkezet. Kölcsönös érdekek alapján Vegyesvállalatok a szocialista országokban Növelik a versenyképességet — gyorsítják a szerkezetváltást Évtizedünk első felében lé­nyegében lezáródtak azok a viták, amelyek a szocialista országok külgazdasági nyi­tottságának fokával voltak kapcsolatosak. A külkeres­kedelmi mérleg időleges egyensúlyhiánya, egyes or­szágok esetében pedig a kül­földi pénzügyi tartozások fel- halmozódása vetette föl a „bezárkózás” külgazdasági politikájának alternatíváját. A vitákra azóta pont került: a szocialista országok kivé­tel nélkül azt vallják, hogy a nemzetközi munkamegosz­Az ilyen típusú közös vál­lalkozások emellett növel­hetik az exportkínálat ver­senyképességét, hozzájárul­hatnak a termelés szerkeze­tének átalakításához — ezek a feladatok mindenü't az el­ső helyen állnak a gazdaság- politikai célok sorában. A gazdasági reformok be­indításával, az útkereséssel párhuzamosan jelentek meg gazdaságpolitikai elemzések, amelyek a múltra visszate­kintve elemzik a vegyesvál­lalatok helyét és szerepét a szocialista gazdaságban. A szovjethatalom első éveiben, a NEP-korszakban kifejezet­ten szükségesnek tartották a külföldi tőke bevonását az exporttermelésbe, hozzájá­rulását a belföldi piac ellá­tásának javításához, a gaz­daság helyreállításához. Hasonlóképp Csehszlováki­ában, mint ezt a Vnyesnyaja Torgovlja című lap írta, mindig voltak külföldi tő­kerészesedésű vegyesválla­latok, amelyek még a hábo­rút megelőző időszakból ma­radtak meg. Igaz, azóta Ilyen utat jártak be a het­venes évek eleje óta a Ma­gyarországon működő ve­gyesvállalatok is — az újon­nan létrejöttek már közös kockázatokat vállalnak, együttműködnek a termelé­si, technológiai, a gyárt­mányszerkezet fejlesztésé­ben, vagy az értékesítésben. Magyarország egyébként mintegy 100 millió dolláros tőkeértékkel a harmadik he­lyen áll a vegyesvállalatok alapításában, főként az utób­bi években gyorsult fel a tásba való bekapcsolódás nemhogy visszavonulást, ha­nem még intenzívebb keres­kedelmi kapcsolatok kiépí­tését feltételezi a nyugati pi­acokkal és vállalatokkal. A kapcsolatok minőségének fej­lesztése azt jelenti, hogy mindenütt nagy súlyt helyez­nek a vegyesvállalati együtt­működés felfuttatására, hi­szen ettől várják a műszaki fejlesztéshez szükséges im­port növelését, mégpedig je­lentős devizaráfordítások nélkül. egyetlen ilyen új vállalatot sem hoztak létre, tavaly vi­szont kormánynyilatkozatot tettek közzé az új vegyesvál- lalatok alapítására vonatko­zó javaslatok megvizsgálásá­ról. Ennek nyomán rendelet is született, és az idén már megkezdte működését az el­ső közös vállalkozás, a brnoi Tesla és a dániai Se- netek műszergyártó vállala­ta. Jugoszláviában már két évtizede megszületett a ha­sonló jogszabályok, a többi országban, köztük hazánk­ban is, Romániában, Bulgá­riában, Kínában, Vietnam­ban a hetvenes években dol­gozták ki a vállalatközi együttműködés jogi kerete­it. Általános tapasztalat, hogy kezdetben inkább csak kereskedelmi, szolgáltatási céllal szerveződnek a vállal­kozások, és csak a későbbi­ekben, a kezdeti tapasztala­tokból okulva merészkednek a partnerek a szorosabb egymásrautaltságot feltétele­ző termelési kooperációk te­rületén. cégalapítás üteme. Csak Ju­goszlávia és az első helye­zett Kína előz meg miniket. Általánosítható tapasztalat, hogy a befogadó országok a vegyesvállalatokat —- paritá­sos alapon, vagyis a kölcsö­nös érdekeket érvényesítve igyekeznek működtetni. Nem is lehet ez másként, hiszen ilyen vállalkozások csak úgy hozhatók létre, ha benne mindkét fél megtalálja a számítását. Érvényes ez a vállalatvezetés kiválasztásá­tól, a jövedelmek megadóz­tatásán át, a tőkerészesedés rögzítéséig. A Szovjetunió­ban például egy nemrégi­ben létrehozott vállalatnál a pénzügyi és a technikai igaz­gatót a nyugati partner, a termelési és a személyzeti ügyekért felelős vezetőt a szovjet fél nevezi ki. A vál­lalkozás adója a jövedelem 30 százaléka, amihez a nye­reség hazautalása esetén to­vábbi 20 százalékos adó jár. Az adókönnyítések eszközé­vel nemcsak a tőke újrabe- fektetésére igyekeznek ösz­tökélni a vállalkozásokat az országok, de a befektetések felfuttatására is: ezért ad­nak a Szovjetunióban pél- dáu 12, Magyarországon 5 évre mentességet induláskor a vállalkozásoknak az adófi­zetés alól. Fejlettebb gazdálkodás Nincs általános szabály vi­szont arra, hogy a szocialis­ta országok milyen tőkeré­szesedési arányt engedélyez­nek nyugati partnereiknek a területükön működő vállala­tokban. Egyes országokban igyekeznek határt szabni a külföldi cég részesedésének, másutt viszont fordított a cél, vagyis érezhető a törek­vés, hogy a partner minél nagyobb súlyt és feladato­kat vállaljon a vállalkozás­ban. Több vegyesvállalat mű ködik például hazánkban is nyugati tőketöbbséggel, mint ahogyan Vietnamban is el­érheti a külföldi tőkerész a 100 százalékot, és meghalad­hatja az 50 százalékot a Szovjetunióban is. Mérleget korai lenne még vonni a vegyesvállalatok működéséről, hiszen sehol sem alapítottak még annyit, hogy értékelhető legyen, mi­lyen szerepet töltenek be a legkorszerűbb technológia meghonosításában, vagy a külkereskedelmi mérleg ja­vításában. Azt azonban már a kezdeti tapasztalatok alap­ján is kiemelik a közgazdá­szok: a vegyesvállalatok al­kalmasak a fejlettebb mun­kaszervezési, irányítási mód­szerek elsajátítására, és ar­ra ,hogy a szocialista válla­latok megismerkedjenek a szigorúbb termelési és piaci követelményekkel. M. J. Már a NEP-korszakban A harmadik: Magyarország A jászberényi lakásépítésekben jelentős kapacitással vesz részt a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat. A Pesti úton jelenleg 80 lakás építését végzik Versenyben a bizalomért (Folytatás az 1. oldalról.) szító (Évgyűrű) biztosítást nyitnak, korszerűsítik a la­kásbiztosítást, a 70 éven fe­lülieknek díjmentes utas- biztosítási védelmet nyújta­nak. Megnőtt a kárszakér­tők jogköre (5 ezer forintig a helyszínen is fizethetnek), csökkentették a bürokráciát. Az ügyintézésben egyre na­gyobb szerepet kap a biza­lom. Az Állami Biztosító Jász­berényi Fiókja az 52,8 mil­lió forintos díjbevételi ter­vét (módozati bontásban is) teljesítette, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent a bázisévhez képest. Ugyan­akkor nőtt a kifizetések mér­téke is, vagyonkárokra 11,2 személyi károkra pedig 21,6 milliót fizettek kt. Az 59 ezer biztosítási ügyletet ke­zelő fiókban, hogy az ügy­felek igényeinek és kitűzött céljainak megfeleljenek, a munkaigényes feladatokat számítógépre viszik. Eddig egy és hamarosan még 3 gép segíti a gyors, pontos ügyintézést.

Next

/
Thumbnails
Contents