Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-13 / 10. szám
1988. JANUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A párt-vb napirendjén A tagkönyvcserék tapasztalatai A tagkönyvcserék eddigi tapasztalatait tekintette át tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbjzottság. Megyénkben eddig a beszélgetések a párttagokkal mintegy 80,2 százalékban történtek meg, természetesen az arány térségenként és naponként változik. A beszélgetések még nem fejeződtek be, az azonban már most megállapítható, hogy az alapszervezetek, a vezetőségek, a beszélgetőcsoportok tagjai a feladat jelentőségének megfelelően készültek fel a párbeszédre. Az eszmecserének a mostani tapasztalatok szerint sikerült mozgósítani a párttagságot az időszerű gazdasági, társadalmi feladatok megoldására, s erősíteni a pártegységet, gyorsítani a politikai munka megújítását. A párttagok felelősségteljesen éltek a véleménynyilvánítás lehetőségével, ezeket az álláspontokat a kiegyensúlyozottság jellemezte. A megítélések tartalmát jelentős mértékben befolyásolta az ország, a térség, s nem utolsósorban az adott munkahely társadalmi, gazdasági helyzete. A beszélgetések résztvevői foglalkoztak a párt helyzetével, állást foglaltak a párt vezető szerepével kapcsolatban. A párt politikáját, annak fő irányvonalát helyesnek tartják. Az eszmecserét a megújulási folyamat részének tekintik, amely segíti a feladatok megoldását, a pártélet megújhodását. hangsúlyozva. hogy rendkívül sok tartalék »van a mozgalmi jelleg erősítésében, az emberközpontú pártmunkában. A párbeszéd olyan alkalom, amelyen kérdéseikre választ kaphattak, kételyeikről, gondjaikról bátran szólhattak, bizonyítja ezt, hogy a pártmunka igen sok területéről hangzottak el hasznos kritikai észrevételek, s ugyanígy önkritika és javaslat a megújulást előbbre vivő helyi feladatokra vonatkozóan. A párttagok megnyilatkozásaiból kitűnik, hogy felelősséget éreznek a szocialista rendszer, az ország sorsa iránt, bíznak a kibontakozási program megvalósításában. készek részt vállalni a feladatokból, többségük nem riad vissza az átmeneti nehézségektől. Elvárják viszont a következetes állami döntések meghozatalát, a hozzájuk kapcsolódó feladatok végrehajtását, ezek ellenőrzését, és szükség esetén a megfelelő szankcionálást. A tagkönyvcsere igen fontos része a párt öntisztulásának, a pártegység erősítésének. Az elbeszélgetések folyamán napjainkig, a párt tagjainak sorából a megkérdezettek mintegy 2,3 százaléka került kir egy részük saját kérése alapján, más részük a pártalapszervezetek vezetőségének kezdeményezésére. Vezetők bérbruttósitása Az ÁBMH közleménye A magasabb vezető állású dolgozók bruttósított alapbérének megállapításával kapcsolatban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a jogszabályok és iránymutatások alapján az a helyes eljárás, ha a munkáltatói jogokat gyakorló szervezetek (minisztérium, országos hatáskörű szerv, tanács, vállalati tanács, közgyűlés, küldöttgyűlés) csak a bérköltség terhére fizetett összegeket (alapbér, általános bérpótlék, nyelvpótlék) bruttó- sítják. A prémiumban bekövetkező növekedést vagy csökkenést helytelen az alapbér bruttósításakor figyelembe venni, mert a központilag megállapított, 1988. január 1-jétől érvényes pré- m'ummutatók és azok mértékei átlagosan ellensúlyozzák a személyi jövedelemadó miatti elvonást. Az ABMH szükségesnek tartja, hogy a gazdálkodó szervezetek, a magasabb vezetői beosztású dolgozók bruttósított alapbérének megállapításánál a fentieket vegyék figyelembe, ha esetleg attól eltérő módszert alkalmaztak. azt vizsgálják felül és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket. Amennyiben a magasabb beosztású vezetők alapbérét az általános szabályok szerinti bruttósítást meghaladó mértékben növelik, az már az 1988. évi béremelésnek számít. A dolgozók számára célszerű egyértelművé tenni, hogy a vezetői alapbéremelés mekkora hányada ered a bruttósításból és mekkora rész az ezen felüli béremelés. A várkonyszőlői törzstelepről Öt év alatt megduplázták a tenyészállat-értékesítést Áremelés nélkül jobb árui kínálnak Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei közül három állami és kilenc közös gazdaságban nevelnek és értékesítenek tenyészállatokat a Gödöllői Álattenyésztő Vállalat szolnoki állomásának szakmai felügyelete — törzskönyvi ellenőrzése — mellett. A három szarvas- marha törzstelepről az elmúlt évben tíz értékes apaállatot exportálnak a Szovjetunióba, a négy juhászati törzstenyészetből pedig félezer tenyészkost és mintegy ezer jerkét értékesítettek társgazdaságok részére. Az említett kettőn kívül a baromfi, a ló- és a sertéságazatban foglalkoznak még megyei gazdaságokban te- nyészanyag előállítással. A Tószegi Petőfi Tsz-ben, a valamikor az Országos Földtani Intézethez tartozó területen található, ezért a helybeliek által csak OFI- telepnek ismert sertéstelepet 1982-ben minősítette a megye azóta is egyetlen törzstenyészetévé az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, a mostani ÁTMI. Abban az évben 141 továbbtenyésztés- re alkalmas, fiatal magyar lapály apaállatot értékesített onnan a téesz. Mostanra megduplázták ezt a meny- nyiséget, sőt emellett tavaly már 700 tenyészkocat is vásároltak a telepről a nagyüzemek és a kistermelők. A Várkonyszőlőben lévő telepről kikerülő te- nyészanyag jó minőségét bizonyítja, hogy nem csupán Heves, Békés, Bács-Kiskun és Szolnok megye nagy és kisüzemi állattartók vásárolják, hanem az Állattenyésztési és Takarmánytermesztési Minősítő Intézet is szerez be onnan jószágokat és nem egy megyei mesterséges megtermékenyítő állomás is a Petőfi Tsz vásárlói közé tartozik. Azonos — éves átlagban 260-as — kocalétszámmal a megnövekedett igényeket csak úgy tudták kielégíteni, hogy a telepen megszigorították a tenyésztői munka- fegyelmet, javították a hatékonysági mutatókat. A fiatal tenyészállatok életképességét eredendően meghatározó úgynevezett születési átlagsúly például az 1982. évi kocánkénti 11,5 kilogrammról 15,1 kilogrammra nőtt. Ugyanezen idő alatt a felnevelési százalék is csaknem három százalékkal javult. A telepen dolgozók lelkiismeretes, jó munkáját dicséri az a két ezüstérem is, amit a legutóbbi OMÉK-on kapott tenyészállataiért a Tószegi Petőfi Tsz. Ami a tevékenység gazdaságosságát illeti: nem számítottak rosszul a szövetkezetiek, amikor a több fizikai munkával, nagyobb szakmai igényességgel járó tenyészanyag előállításra vállalkoztak. A 100 forint árbevételre jutó ágazati nyereség ugyanis a törzstenyészetben öt forinttal nagyobb, mint a téesz összes tevékenységének átlagában. A tószegi szövetkezet az idén is szeietné legalább a tavalyihoz hasonló mennyiségű tenyészkannal és kocával javítani a közeli megyék sertésállományának minőségét. A termelők között azonban — kis és nagyüzemekben egyaránt — az utóbbi hónapokban egyfajta elbizonytalanodást tapasztalnak. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy az árrendszer korszerűsítése során a korábban hatósági fix áras tenyészállatok szabadárasak lettek. A tószegiek igyekeznek mind szélesebb körben tudatosítani, hogy Várkonyszőlőből továbbra is az eddigi hat-hétezer forint körül vásárolhatnak a jószágtartók apaállatokat. Továbbra is 5200 forintért árusítják a 90—100 kilogramm közötti, származási lappal és úgynevezett ultrahangos saját teljesítmény vizsgálattal rendelkező kocasüldőket a minden héten szerdán tartott vásárlói napon. Azt, hogy a vágóállat — értékesítéssel is foglalkozó telep évi 20—21 milliós árbevételének továbbra is legalább a felét a nagyobb haszonnal eladható tenyészállatokból biztosítsák, más módon is igyekeznek elősegíteni az ágazati szakemberek. Elkezdtek többek között egy kísérletet: a még jobb minőségű hústermelés érdekében a jó szaporaságot, felnevelőképességet örökítő és az extenzív, azaz a háztáji tartást is jól bíró magyar lapály sertéseket amerikai duruc fajtákkal keresztezik. Az új gazdájuknál — a társgazdaságokban vagy a kistermelőknél — továbbtenyésztésre esetleg alkalmatlannak bizonyuló tenyészállatokat pedig az eddigi 3000 helyett 4000 forint kedvezménnyel cseréli a szövetkezet. Kölcsönös érdekek alapján Vegyesvállalatok a szocialista országokban Növelik a versenyképességet — gyorsítják a szerkezetváltást Évtizedünk első felében lényegében lezáródtak azok a viták, amelyek a szocialista országok külgazdasági nyitottságának fokával voltak kapcsolatosak. A külkereskedelmi mérleg időleges egyensúlyhiánya, egyes országok esetében pedig a külföldi pénzügyi tartozások fel- halmozódása vetette föl a „bezárkózás” külgazdasági politikájának alternatíváját. A vitákra azóta pont került: a szocialista országok kivétel nélkül azt vallják, hogy a nemzetközi munkamegoszAz ilyen típusú közös vállalkozások emellett növelhetik az exportkínálat versenyképességét, hozzájárulhatnak a termelés szerkezetének átalakításához — ezek a feladatok mindenü't az első helyen állnak a gazdaság- politikai célok sorában. A gazdasági reformok beindításával, az útkereséssel párhuzamosan jelentek meg gazdaságpolitikai elemzések, amelyek a múltra visszatekintve elemzik a vegyesvállalatok helyét és szerepét a szocialista gazdaságban. A szovjethatalom első éveiben, a NEP-korszakban kifejezetten szükségesnek tartották a külföldi tőke bevonását az exporttermelésbe, hozzájárulását a belföldi piac ellátásának javításához, a gazdaság helyreállításához. Hasonlóképp Csehszlovákiában, mint ezt a Vnyesnyaja Torgovlja című lap írta, mindig voltak külföldi tőkerészesedésű vegyesvállalatok, amelyek még a háborút megelőző időszakból maradtak meg. Igaz, azóta Ilyen utat jártak be a hetvenes évek eleje óta a Magyarországon működő vegyesvállalatok is — az újonnan létrejöttek már közös kockázatokat vállalnak, együttműködnek a termelési, technológiai, a gyártmányszerkezet fejlesztésében, vagy az értékesítésben. Magyarország egyébként mintegy 100 millió dolláros tőkeértékkel a harmadik helyen áll a vegyesvállalatok alapításában, főként az utóbbi években gyorsult fel a tásba való bekapcsolódás nemhogy visszavonulást, hanem még intenzívebb kereskedelmi kapcsolatok kiépítését feltételezi a nyugati piacokkal és vállalatokkal. A kapcsolatok minőségének fejlesztése azt jelenti, hogy mindenütt nagy súlyt helyeznek a vegyesvállalati együttműködés felfuttatására, hiszen ettől várják a műszaki fejlesztéshez szükséges import növelését, mégpedig jelentős devizaráfordítások nélkül. egyetlen ilyen új vállalatot sem hoztak létre, tavaly viszont kormánynyilatkozatot tettek közzé az új vegyesvál- lalatok alapítására vonatkozó javaslatok megvizsgálásáról. Ennek nyomán rendelet is született, és az idén már megkezdte működését az első közös vállalkozás, a brnoi Tesla és a dániai Se- netek műszergyártó vállalata. Jugoszláviában már két évtizede megszületett a hasonló jogszabályok, a többi országban, köztük hazánkban is, Romániában, Bulgáriában, Kínában, Vietnamban a hetvenes években dolgozták ki a vállalatközi együttműködés jogi kereteit. Általános tapasztalat, hogy kezdetben inkább csak kereskedelmi, szolgáltatási céllal szerveződnek a vállalkozások, és csak a későbbiekben, a kezdeti tapasztalatokból okulva merészkednek a partnerek a szorosabb egymásrautaltságot feltételező termelési kooperációk területén. cégalapítás üteme. Csak Jugoszlávia és az első helyezett Kína előz meg miniket. Általánosítható tapasztalat, hogy a befogadó országok a vegyesvállalatokat —- paritásos alapon, vagyis a kölcsönös érdekeket érvényesítve igyekeznek működtetni. Nem is lehet ez másként, hiszen ilyen vállalkozások csak úgy hozhatók létre, ha benne mindkét fél megtalálja a számítását. Érvényes ez a vállalatvezetés kiválasztásától, a jövedelmek megadóztatásán át, a tőkerészesedés rögzítéséig. A Szovjetunióban például egy nemrégiben létrehozott vállalatnál a pénzügyi és a technikai igazgatót a nyugati partner, a termelési és a személyzeti ügyekért felelős vezetőt a szovjet fél nevezi ki. A vállalkozás adója a jövedelem 30 százaléka, amihez a nyereség hazautalása esetén további 20 százalékos adó jár. Az adókönnyítések eszközével nemcsak a tőke újrabe- fektetésére igyekeznek ösztökélni a vállalkozásokat az országok, de a befektetések felfuttatására is: ezért adnak a Szovjetunióban pél- dáu 12, Magyarországon 5 évre mentességet induláskor a vállalkozásoknak az adófizetés alól. Fejlettebb gazdálkodás Nincs általános szabály viszont arra, hogy a szocialista országok milyen tőkerészesedési arányt engedélyeznek nyugati partnereiknek a területükön működő vállalatokban. Egyes országokban igyekeznek határt szabni a külföldi cég részesedésének, másutt viszont fordított a cél, vagyis érezhető a törekvés, hogy a partner minél nagyobb súlyt és feladatokat vállaljon a vállalkozásban. Több vegyesvállalat mű ködik például hazánkban is nyugati tőketöbbséggel, mint ahogyan Vietnamban is elérheti a külföldi tőkerész a 100 százalékot, és meghaladhatja az 50 százalékot a Szovjetunióban is. Mérleget korai lenne még vonni a vegyesvállalatok működéséről, hiszen sehol sem alapítottak még annyit, hogy értékelhető legyen, milyen szerepet töltenek be a legkorszerűbb technológia meghonosításában, vagy a külkereskedelmi mérleg javításában. Azt azonban már a kezdeti tapasztalatok alapján is kiemelik a közgazdászok: a vegyesvállalatok alkalmasak a fejlettebb munkaszervezési, irányítási módszerek elsajátítására, és arra ,hogy a szocialista vállalatok megismerkedjenek a szigorúbb termelési és piaci követelményekkel. M. J. Már a NEP-korszakban A harmadik: Magyarország A jászberényi lakásépítésekben jelentős kapacitással vesz részt a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat. A Pesti úton jelenleg 80 lakás építését végzik Versenyben a bizalomért (Folytatás az 1. oldalról.) szító (Évgyűrű) biztosítást nyitnak, korszerűsítik a lakásbiztosítást, a 70 éven felülieknek díjmentes utas- biztosítási védelmet nyújtanak. Megnőtt a kárszakértők jogköre (5 ezer forintig a helyszínen is fizethetnek), csökkentették a bürokráciát. Az ügyintézésben egyre nagyobb szerepet kap a bizalom. Az Állami Biztosító Jászberényi Fiókja az 52,8 millió forintos díjbevételi tervét (módozati bontásban is) teljesítette, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent a bázisévhez képest. Ugyanakkor nőtt a kifizetések mértéke is, vagyonkárokra 11,2 személyi károkra pedig 21,6 milliót fizettek kt. Az 59 ezer biztosítási ügyletet kezelő fiókban, hogy az ügyfelek igényeinek és kitűzött céljainak megfeleljenek, a munkaigényes feladatokat számítógépre viszik. Eddig egy és hamarosan még 3 gép segíti a gyors, pontos ügyintézést.
