Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUÁR 13. Javuló szovjet—kínai kapcsolatok Külügyminiszter-helyettesi sajtótájékoztató Rizskov látogatása a svéd parlamentben Kommentár Európai rajt Először lemondott, majd elhalasztott látogatás után érkezett vasárnap Varsóba Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter. A halogatás az egyik jele volt annak, hogy az NSZK nem sietett felújítani a normális kapcsolatokat Lengyelországgal az 1981-es rendkívüli állapot intézkedé­seit követően. Az előjelek­től eltérően azonban Gensc­her mostani megbeszélései — mindkét fél megítélése szerint — pozitív előrelépést hoztak. Kölcsönös akarat ta­pasztalható, hogy új lendü­letet adjanak a két ország kapcsolatainak. Lengyel részről Orechowski külügy­miniszter utalt arra, hogy a viszony normalizálódásá­nak alapja az 1970-ben meg­kötött szerződés, Varsó re­méli, hogy mielőbb vissza­térnek a pénzügyi és hitel- kapcsolatok fejlesztéséhez, amely elengedhetetlen felté­tele a kereskedelmi és gaz­dasági együttműködés bőví­tésének. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az utóbbi évek bonni magatar­tása közepette is változatla­nul az NSZK Lengyelország legfontosabb tőkés partnere. Genscher varsói látogatá­sakor a megfigyelők joggal említik az áttörést. S ez ál­talában is fontos fejlemény a kelet-nyugati viszonyban. Ebből a szempontból igen reménytkeltő az idei rajt. A közelmúltban járt Moszkvá­ban Franz Josef Strauss ba­jor miniszterelnök, látogatá­sakor megerősítést nyert, hogy Sevardnadze szovjet külügyminiszter még e hó­nap közepén Bonnba utazik. A vizit alkalmat kínál majd Mihail Gorbacsov tervezett NSZK-beli látogatása részle­teinek megivtatására is. Kohl kancellár hétfőn, idei első nemzetközi sajtóérte­kezletén megerősítette, hogy az új évben az NSZK külö­nösen nagy fontosságot tu­lajdonít a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatoknak. A sajtó képviselői előtt emlé­keztetett Grósz Károly ta­valy őszi látogatására, majd Kohl bejelentette, hogy idei első külföldi útja Csehszlo­vákiába vezet. Az eltérő társadalmi be­rendezkedésű országok kö­zött alakuló új viszony pél­dái között említhető Nyiko- laj Rizskov mostani svédor­szági tárgyalása — tizenöt év óta először jár szovjet kormányfő Stockholmban. Ugyanúgy hivatkozhatunk Erich Honeckernek múlt hét végi párizsi megbeszélé­seire is.. Európa jól rajtol 1988- ban. A lendület most első­sorban a gorbacsovi új gon­doskodásnak, a szovjet— amerikai viszonyban beállt változásnak, a rakétamegál­lapodásnak köszönhető. Ám Európa maga is hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy ez a kedvezőtlen folyamat állan­dósulják a kelet-nyugati kapcsolatokban. Ortutay L. Gyula Razzia Szicíliában Széles körű razziát hajtott végre kedden hajnalban több mint hatszáz olasz rendőr és csendőr a szicíliai Cata- niában és környékén: az ak- -ció eredményeként a helyi szervezett alvilág, a maffia tizenhat tagját vették őrizet­be. Az igazságügyi szervek — mint azt az olasz tájékoz­tatási eszközök tudni vélik — hatvanhat elfogató paran­csot adtak ki, újabb letartóz­tatások várhatók. A legutób­bi tisztogatások állítólag újabb „bűnbánó” maffia-ve­zérek vallomásai révén vál­tak lehetővé. Egy esetleges legfelsőbb szintű szovjet—kínai talál­kozó, Mihail Gorbacsov egy kínai lapnak adott interjú­jának fogadtatása, a Szov­jetunió néhány ázsiai kér­désben, elsősorban a kambo­dzsai és az afganisztáni hely­zet rendezésében képviselt álláspontja volt a témája Igor Rogacsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes keddi sa j tóértekezletének. A nagy olvasóközönséghez szóló, tekintélyes kínai heti­lapnak, a Liaovangnak adott interjú elkészülte és közlé­se jó jel, azt mutatja, hogy fokozatosan javulnak a szov­jet—kínai kapcsolatok — mondta Rogacsov. Az esetleges szovjet—kínai csúcstalálkozó lehetőségeit (Folytatás az 1. oldalról) munka vár ránk, de meg­győződésünk, hogy minden adott a szerződés határidőn belüli kidolgozásához. A washingtoni csúcstalál­kozón létrejött megállapodás szerint a szerződést Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan következő, ez év első fe­lében Moszkvában tartandó találkozóra kell kidolgozni. Obuhov nagykövet közöl­te: a szerződés szövegének Több mint egymillió ton­na szovjet kőolajat szállíta­nak az idén az Adria veze­téken hazánkon át Jugoszlá­viába. Ebből a mintegy száz­ezer tonnás januári kontin­gens továbbítása megkezdő­dött és ütemesen folyik — közölték a Gáz- és Olajszál­lító Vállalat siófoki köz­pontjában. Mint ismeretes, az Adria kőolajvezeték magyarországi szakasza hosszú időn át ki­használatlan volt, mert kö­zel-keleti olajvásárlási szán­dékaink a beruházás utáni időszak világpiaci változásai miatt meghiúsultak. A hasz­nosítás jelenlegi módja — a tranzitszállítás — a múlt év közepén kezdődött, s 1987- ben mintegy félmillió tonna szovjet olaj jutott ilyen mó­sorra véve Rogacsov felidéz­te Teng Hsziao-ping tavalyi kijelentéseit, majd emlékez­tetett rá, hogy Mihail Gor­bacsov decemberben Kaun- da zambiai elnök látogatása­kor fejtette ki a Teng sza­vaira vonatkozó szovjet ál­láspontot. Bár a Szovjetunió bármilyen alkalmas időben, bárhol kész egy ilyen talál­kozóra, jelenleg nem foly­nak tárgyalások annak konk­rét előkészítésére. A vezető szovjet diplomata megje­gyezte, hogy a szovjet párt és a Kínai Kommunista Párt között egyelőre nincsenek még hivatalos kapcsolatok. Ha létrejön a csúcstalálkozó, a Szovjetunió kész azon minden kérdés megvitatá­sára. első, közös tervezete, ha számos kérdőjellel is, de a tárgyaló asztalon fekszik. Rámutatott, hogy különleges jelentősége van az új meg­állapodással összefüggésben az 1972-es ABM szerződés betartásának. Az ebben vál­lalt kötelezettségek a hadá­szati stabilitást szavatolják, következésképpen elenged­hetetlenül szükségesek a ha­dászati fegyverzetek korláto­zásának megvalósításához. don a jugoszláviai feldol­gozó üzemekbe. Az idei mennyiség meg­határozásánál figyelembe kellett venni, hogy a Jugo­szláviának szánt olaj is a Barátság vezetéken érkezik Magyarország területére, s a hazai ellátás elsőbbséget él­vez. Tehát csak a mintegy nyolcmillió tonnás magyar importon felüli szállítási ka­pacitás vehető igénybe az át­menő szállítmányok céljára. A bérszállítás így is elő­nyös, mert árbevétele rész­legesen ellensúlyozza az Ad­ria kőolajvezeték fenntartá­si költségeit, s a szállíttató feleknek is kedvezőbb ez a megoldás, mintha vízi úton, vagy más módon juttatnák el a szóban forgó olajmeny- nyiséget rendeltetési helyére. Üzbég KP KB Űj első titkár Rafik Nyisanovot, az Üz­bég SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének eddigi elnökét választották a KB első titkárává kedden az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának ülé­sén. Az eddigi első titkár, Inamzson Uszmanhodzsajev egészségi állapotának meg­romlása miatt nyugdíjazását kérte. Rafik Nyisanov üzbég nemzetiségű, 1926-ban szüle­tett paraszti családban. 1942-ben kezdett dolgozni egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezetben. A taskenti Pedagógiai Főiskola elvégzé­se után párt- és tanácsi szervekben dolgozott. 1970 és 1985 között diplomácia mun­kára vezényelték: Sri Lan­kán és a Maldív-szigeteken képviselte a Szovjetuniót nagykövetként majd a Jor­dániái Hasemita Királyság­ban volt szovjet nagykövet. 1985—1986-ban az Üzbég SZSZK külügyminisztere volt, majd 1986 decemberé­ben a köztársasági Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnökévé választották. Takesila az USn-ba utazott Takesita Noburu japán mi­niszterelnök kedden délelőtt az Egyesült Államokba uta­zott, hogy kormányfővé vá­lasztása óta először találkoz­zék Reagan elnökkel. Helyi idő szerint kedden délben érkezik Washingtonba, ahol George Shultz külügyminisz­ter fogadja. Takesita a Fehér Ház el­nökén kívül kongresszusi képviselőkkel találkozik majd és a nemzeti sajtóköz­pontban „kérdezz-felelék” párbeszéd formájában is­merteti majd nézeteit ame­rikai politikusokkal. Börtönszigetböl turistaparadicsom Sokba kerül a börtönszi­get fenntartása — kifizető­dőbb, ha turistacentrum lesz belőle. A jugoszláv tenger­part északi részén lévő Go- li Ótok nevű szigetecskén lé­vő börtönökből az elítéltek többségét már más fegyinté­zetekbe szállították. A szige­tet már ezen a nyáron meg­nyitják a turisták számára. A börtönt 1948-ban telepí­tették az épülettől eltekint­ve festőinek minősíthető szi­getre. Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök, aki hivata­los látogatáson tartózkodik Stockholmban, kedden dél­előtt látogatást tett a svéd parlamentben. Megbeszélést folytatott Ingemund Bengts- sonnal. a parlament elnöké­vel. és találkozott a svéd parlamentben képviselt leg­nagyobb pártok vezetőivel. A Riksdag (parlament) el­nökével Rizskov a svéd tör­vényhozói és végrehajtó szer­vek közötti kapcsolatokról, valamint a svéd parlamenti demokrácia gyakorlati mű­ködéséről tárgyalt. A párt­vezetőkkel tartott találkozón pedig a szovjet—svéd kap­csolatokról, az észak-európai biztonság és együttműködés Megszállt területek Négy palesztint megöltek, ötvenet megsebesítettek teg­nap az izraeli megszálló erők Ciszjordániában és a Gáza- övezetben — közölte Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet vezetője Bagdadban. Beszámolója szerint a leg­hevesebb összecsapások a ciszjordániai Náblusz egyik palesztin menekülttáborában voltak. Ott tizenöt fiatal se­besült meg. Háromezren a környező hegyvidéki terület­re menekültek a veszélyezte­tett táborból. A megszálló erők számos páncélozott járművet és he­likoptert is bevetettek teg­nap a megszállt területeken — mondta Arafat. A légi járművekről könnygázzal erősítéséről, a leszerelésről, a Szovjetunióban folyó át­alakítási folyamatról és más, a feleket kölcsönösen érdek­lő kérdésekről folyt eszme­csere. Rizskov a tárgyalásokat megelőzően kedden megko­szorúzta Olof Palme meg­gyilkolt svéd miniszterelnök sírját. A Szovjetunió és a Nyu­gat gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak bővítését szorgalmazta Nyikolaj Rizs­kov szovjet kormányfő Stockholmban. Svéd részről hangoztatták, hogy a skandináv ország üz­leti körei érdekeltek a gaz­dasági kapcsolatok kölcsönö­sen előnyös fejlesztésében. árasztották el a palesztin menekülttáborok egyes ne­gyedeit. Az izraeli hadsereg szóvi­vője szerint három palesztin tüntető vesztette életét teg­nap, egyikük korábban ka­pott sebébe halt bele. Jichak Samir miniszterelnök mind­azonáltal úgy vélekedett, hogy az izraeli alakulatok „mértéktartóan jártak el” a tüntetők ellen. Izraeli ada­tok szerint vasárnapig 31 arab halt meg a december eleje tartó tüntetéssorozat­ban. Külföldi segélyszerve­zetek képviselői ezzel szem­ben legkevesebb 34 halott­ról tudnak. Palesztin forrá­sok szerint számos sebesült arab tüntető válságos álla­potban van. Előre az űrbe Az emberiség jövője az űrben van — vélekedik Ernst Högenauer, a Messerschmitt Bölkow—Blohm nyu­gatnémet vállalat mérnöke, a Sän­ger fantázianevű nyugatnémet űr­repülőgép egyik tervezője. Az űrjö- vőhöz pedig, a szakértők szerint, nem elegendőek a „hagyományos” rakéták, ezért mihamarabb szükség lesz űrrepülőgépekre. Nem kell bizonygatni, hogy az űr­béli termelési lehetőségeket, a súly­talanság állapota adta előnyöket ér­demes kihasználni. Csakhogy az űr­béli gyárak összeszereléséhez szük­séges anyagok felvitele és a termel- vények szállítása megoldatlan. A ma használatos rakéták erre nem alkal­masak, teherbírásuk nem elegendő, használatuk viszont drága. Ma egy kiló hasznos teher Föld körüli pá­lyára állítása legkevesebb 11 ezer dollárba kerül, főként azért, mert a hordozóeszköz kárba vész. Ezen csak részben segít az a fajta amerikai űrrepülőgép, amellyel eddig kísérle­tek folytak, de 1986-os tragédiája is­mét tanúsította, hogy a rakétákra alapozott űrközlekedés nem is elég megbízható. Alexander Dunajev, a szovjet Glavkozmosz vezetője nemrég így nyilatkozott a The Times című lon­doni lapnak: „Ügy becsüljük, hogy a kilencvenes években az űrbéli termelés már megközelítheti a 200 milliárd dollárt, s mii ki akarjuk venni a részünket ebből a piacból”. Az újrafelhasználható szovjet hor­dozórakéta — az Enyergija — alkal­masnak látszik a részvételre. Ha megfelelően kihasználják, akkor ki­lónként nem egészen 400 dollárért lehet vele Föld körüli pályára jut­tatni hasznos terhet. Jelenleg az Enyergija a világon az egyetlen ra- káta, amely erre képes. A nyugati országokban közben más megoldásokon törik a fejüket. A kísérletek még nagyon a kezdeti szakaszban vannak, jórészt inkább csak elképzelések, de minden eset­ben olyan űrrepülőgépre gondolnak, amelynek motorja légköri oxigént használna fel, így csökkenthető a költség és az üzemanyagmennyiség, tehát növelhető lenne a hasznos te­her. Az Egyesült Államokban olyan repülőgépet szeretnének kifejlesz­teni, amelyet torlósugár-hajtómű gyorsítana fel a hangsebesség 6—7- szeresére. Ekkor gyújtanák be az úgynevezett szuperszonikus torlósu- gár-hajtóművet, ez tovább gyorsíta­ná a gépet, amelyet csak a felső lég­körön túl, a maradék szakaszon egv rakétamotor vinne tovább. Egyelő­re az a fő gond, hogy az elképzelt torlósugár-hajtómű második fokoza­tával nem tudnak földi kísérletet végezni. Különleges kísérleti körül­ményeket kellene kialakítani, hiszen a második fokozat csak a hangse­besség legkevesebb 4—5-szöröse fö­lött lenne működőképes. Eddig közel egymilliárd dollárt költöttek az előtanulmányokra, a teljes költséget pedig jelenleg 32 milliárd dollárra tartják. A proto­típus 2900 előtt aligha száll fel. De ha igen, akikor meglehetősen sokol­dalú lesz. Egy út során többször is visszatérhet a légkörbe, s irányt változtatva megint az űrbe emelked­het. Ugyancsak repülőtérről, vízszin­tesen indulva szállna fel a brit ter­vezésű HÓTÓL. De ez egyszerűbb lenne mint az amerikai változat: re­pülőgépmotorja csak egyszeri fel­szállást, majd egyszeri földre szállást tenne lehetővé, a magaslégkörben nem tudna manőverezni. Ennek megfelelően azonban olcsóbbnak is ígérkezik. Kifejlesztésének és gyár­tásának teljes költségét 10—11 ezer dollárra tartják a kísérleteket vég­ző Rolls-Royce-nál és a British Aerospace-nél. Kétséges azonban, hogy a brit kormány ad-e megfele­lő támogatást a fejlesztés folytatá­sához? Ha igen, a prototípus 2002- ben már repülhetne. Az NSZK-ban a Messerschmitt Bölkow—Blohm műveknél kísérle­teznek a már említett Sängerrel, amely egy mérnökről kapta nevét. Ez két részből állna: a magaslég­körben útjára induló rakétamotor­ral felszerelt űrrepülőgépet hagyo­mányos szuperszonikus repülőgép emelné a hátán a szükséges magas­ságba. A nyugatnémet kormány tá­mogatja az előtanulmányokat. A tel­jes költséget most körülbelül 18 mil­liárd dollárra becsülik, az első pró­baindítást pedig 2005-re. A japánok olyasmit terveznek, ami inkább az amerikai változatra hasonlítana. Három fokozat: elő- és utógyorsító repülőgépmotor, majd rakétamotor emelné az űrbe a JASP-ot. Tervezett költsége több mint 15 milliárd dollár: prototípusa 2005-ben készülne el. A felhasználás gazdasági szüksé­gességére hivatkoznak mindazokban az országokban, ahol földről önerő­ből felszálló, akárhányszor igénybe vehető űrrepülőgépeket terveznek. Ezek olcsón szállíthatnák az űrváro­sok építőanyagát, sőt, az NSZK-ban azt sem tartják kizártnak, hogy az ő gépük akár a hagyományos légiköz­lekedést is felválthatná hosszabb útvonalakon. Ugyanakkor tény, hogy az amerikai kutatások 80 százalékát eddig a hadügyminisztérium fedez­te. Nagy-Britanmiában sem csinál­nak titkot belőle, hogy a HÓTÓL számításba jöhet atomrobbanó-töltet célba juttatására, ha a várható szov­jet—amerikai megállapodások nyo­mán az eddigi stratégiai rakéták esetleg „elavulttá” válnak. Minden­esetre, ebben az évszázadban talán mégiscsak az űrrepülőgép az első olyan nagyszabású műszaki újdon­ság, amelyet polgári célra tervez­nek, katonai hátsó gondolattal, nem pedig fordítva. Most már csak az a kérdés, hogy mi lesz gyorsabb. A leszerelés folyamata vagy az űrre­pülőgépek tervezése? Újabb forduló Genfben Adria vezeték Szovjet olaj Jugoszláviába Heves összecsapásokról számolt be Arafat Simon Peresz izraeli külügyminiszter (balról) Jeruzsálem­ben fogadta Marrack Goulding-ot, az ENSZ főtitkárának helyettesét, aki azért érkezett Izraelbe, hogy adatokat gyűjt­sön a megszállt területeken kialakult helyzetről (Telefotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents