Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 8. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUÁR 11. Kommentar Melegedés északon? A január nem tartozik a legjobb hónapok közé Észak- Európában. A következő napokban mégis valószínű, hogy bizonyos enyhülésről szólnak majd a hírek, sőt azt sem lehet kizárni, hegy melegedésről is beszélhetünk majd. Persze ez nem időjárásjelentés, hanem külpolitikai kommentár: Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő hétfőn indul Svédországot és Norvégiát érintő skandináviai útjára. A két országgal természetesen nem egyformák a Szovjetunió kapcsolatai. Svédország aktív semlegessége, a leszerelési kérdésekben elfoglalt tisztességes álláspontja és kezdeményezőkészsége miatt előkelő helyen áll Moszkva külpolitikai partnereinek sorában, míg Norvégia a NATO északi szárnyának egyik fő erejeként nyilvánvalóan más elbírálás alá esik. A mostani tárgyalásoktól azonban mindkét helyen azt várják, hogy javulnak majd a Szovjetunióval fenntartott politikai és gazdasági kapcsolatok. Rizskov a megbeszélések során valószínűleg felajánlja majd a svéd és a norvég cégeknek a szovjet vállalatokkal való szorosabb együttműködés lehetőségét. A kormányfő nem csak kiemelkedő politikusokkal, de a jelentősebb üzletemberekkel is tárgyal majd, s gyárlátogatásokat is terveztek számára. Mindez arra utal, hogy a Szovjetunió északra is „nyit”, s szeretné, ha ebben partnerekre találna Stockholmban és Oslóban. Az Egyesült Államok igyekszik akadályokat emelni a szocialista országokkal folytatott kereskedelem elé, s a COCOM-listára hivatkozva szigorításokat követel a tőkés cégektől. Norvégia sem maradt ki ebből a kampányból, miután egy nem éppen egyszerű üzleti keretében állítólag tengeralattjáró-alkatrészek előállítására is alkalmas szerszámgépeket adott el a Szovjetuniónak és így az amerikai vélemények szerint hozzájárult a szovjet flotta műszaki fejlesztéséhez. Az esetet követő politikai hadjárat és néhány gazdasági intézkedés nem tett jót a szovjet—norvég kapcsolatoknak. Most itt az alkalom a hátrányos következmények okozta kár csökkentésére. Stockholmban is szó lesz tengeralattjárókról, hiszen a svéd lapok már évek óta cikkeznek az állítólagos szovjet behatolásokról Svédország parti vizeire. A harcias svéd nyilatkozatok szerint most már megsemmisítenek minden idegen tengeralattjárót, amely átlépi a határt. A bökkenő csak az, hogy egyetlen, műszaki hiba miatt eltévedt és felszínre emelkedett járműtől eltekintve, soha sem találtak bizonyítékot a szovjet határsértésekre. Az utazás előtt nem sokkal Moszkvában ismét leszögezték: a szovjet haditengerészeti egységeknek parancsba adták, hogy ne hatoljanak be engedély nélkül idegen államok vizeire. A mostani tárgyalások során nyilván sok szó esik majd a leszerelési folyamat jövőjéről, az atomfegyvermentes Észak-Európa megteremtését célzó javaslatokról. Ha a gazdasági megállapodások mellett ebben a kérdésben is sikerül némi haladást elérni, már nem volt hiábavaló Nyikolaj Rizskov hatnapos utazása. Horváth Gábor Nem valaki ellefi, hanem mindenkivel együtt 11 helyes út az általános biztonsághoz Mihail Gorbacsov interjúja egy kínai lapnak A Liaovang kínai hetilap 1987. decemberében kérdésekkel fordult Mihail Gor- bacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához. A kérdésekre adott válaszokat az újév előestéjén továbbították a szerkesztőséghez. Az interjú a hetilap újévi második számában jelenik meg. KÉRDÉS: Áttekintve az 1987-es év nemzetközi helyzetét, észlel-e valamiféle örvendetes elmozdulást? Az Ön véleménye szerint milyen nyugtalanító kérdések léteznek továbbra is? Milyen reményeket fűz az új esztendőhöz? VÁLASZ: Atomfizikusok egyszer a mai világ helyzetét óraszámlap formájában érzékeltették, ahol a mutatóknak a 12-es számhoz való közelsége jelezte, hogy mennyire közel jutott az emberiség a végzetes órához. Az így ábrázolt kép baljós, de egyben tükrözi a növekvő nyugtalanság érzését is. Nos, ha az óesztendőt e prizmán át szemléljük, akkor szerintem elmondható: az óramutató vészterhes zónájától sikerült valamennyire elmozdulni, ámbár még korai volna egy elvileg új ddőszámlálás kezdetéről beszélni. Itt mindenekelőtt a Washingtonban tartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeire gondolok. E találkozónak, amely az egész világ érdeklődését felkeltette, történelmi jelentősége kétségtelenül abban van, hogy először sikerült megállapodni a nukleáris fegyverek két osztályának felszámolásában, és ezzel megteremteni a tényleges leszerelési folyamat alapját, megnyitni az alapvető, a hadászati atomfegyvertár radikális csökkentésének távlatát. Mindez a világ pszichológiai légkörében végbemenő fokozatos változások eredménye, a gondolkodásban bekövetkező változások következménye. Ebben különböző tényezőknek volt szerepük. Közülük is nyilvánvalóan első helyen kell kiemelni a szocialista világ- rendszer hozzájárulását a nemzetközi kapcsolatok normalizálását, egészségesebbé tételét célzó összemberi impulzus felkeltéséhez, azt a hozzájárulást, amely közvetlenül kapcsolódik a mélyreható változásokhoz, az átalakuláshoz, a megújhodáshoz — mindahhoz, ami ma a szocialista társadalmak fejlődését jellemzi. Igen, az akadályok jelentősek, a gondok nagyok. De az a pozitív ösztönzés, amelyet a nemzetközi kapcsolatok kaptak a távozó évben, új lehetőségeket tár fel a fokozatos elmozduláshoz a fegyverek korlátozásának és felszámolásának teljes frontján — legyen szó akár nukleáris, akár kozmikus, akár vegyi, vagy pedig „hagyományos” fajtáikról. Minden törekvésünk e célok elérésére irányul. És természetesen, itt számítunk a Kínai Nép- köztársasággal való együttműködésre, hiszen a Kínai Népköztársaság politikájától nagymértékben függenek a világ ügyei. KÉRDÉS: Véleménye szerint milyen távlatok figyelhetők meg a szovjet-amerikai kapcsolatok alakulásában és melyek a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődésének tendenciái? VÁLASZ: Megítélésünk szerint a harmadik szovjet-amerikai legfelső szintű találkozó és eredményei következtében. javultak a kilátások. Az amerikaiak jobban megismerhették, hogy valójában milyen a mi politikánk, valójában rrt're törekszünk. mi a nálunk végbemenő átalakulás értelme és célja. Közvetlenül szerezhettek tapasztalatokat a szovjet társadalom realitásairól, arról, hogy tiszteletet érzünk az amerikai nép iránt. Mindez a jövő reményekre feljogosító ígérete. A mai korban fontos, hogy a meglevő különbségeket és ellentmondásokat ne változtassák a konfrontáció ürügyévé és igazolásává. Különösen így van ez ma, amikor a megújhodás, a demokratizálódás folyamatai, a szocializmus világában tapasztalható nyitottság olyan tendenciákat hoznak létre, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a Kelet és a Nyugat országainak kapcsolataira, s lehetővé teszik elvileg új fejezet nyitását kölcsönös kapcsolataikban. A Szovjetuniót és az Egyesült Államokat néha szuper- hatalmaknak nevezik, olyan értelemben használva ezt a kifejezést, amilyennel nem lehet egyetérteni. Mi persze tudjuk, hogy milyen nemzetközi felelősség hárul ránk, de távolról sem gondoljuk azt, hogy a világon minden — beleértve a kelet—nyugati kapcsolatokat — csak Moszkvától és Washingtontól függene. Az új politikai gondolkodásmód, amely minket vezérel,^elveti azt a régi buta szabályt, hogy ha valakivel jó kapcsolatokat tartunk fenn, akkor ez feltétlenül csak valaki másnak a kárára lehetséges. A mai korszak más erkölcsöket, más törvényeket diktál. A mai idők meggyőzően mutatják, hogy nem lelet hosszú távú politikát valaki másnak a kárára építeni, ehelyett keresni kell az érdekek egyensúlyát. Nem valaki ellen, hanem mindenkivel együtt — ez az egyetlen helyes (bár rögös) út vezet az általános biztonsághoz és az egyenjogú együttműködéshez. KÉRDÉS: Milyen főbb sikereket értek el önöknél az átalakításban? Milyen problémákkal találták magukat szemben? Hogyan akarják megoldani őket? GORBACSOV: Elmondhatjuk. hogy fontos határhoz érkeztünk. Szélesre tártuk az ablakokat, hogy bejöhessen a változások üdítő szele. Űj eszmei és erkölcsi légkör alakult ki nálunk, nő az emberek aktivitása, energiája. Hatékonyabban tárjuk fel a párt szellemi tartalékait. Kidolgoztuk az átalakítás elméleti és politikai programját. Fő irányai: a demokratizálás és a radikális gazdasági reform. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját arra használtuk fel, hogy alaposan megvizsgáljuk múltúnkat, következtetéseket vonjunk le belőle. Ügy fogjuk fel a peresztrojkát, mint a fejlődés törvényszerű szakaszát, amely együttjár a szocialista társadalom korszerű szervezési formáihoz való áttéréssel. A peresztrojka most új szakaszába lépett. Be kell vezetnünk a vállalati önigazgatást és önfinanszírozást. Ennek megfelelően át kell alakítani a gazdasági rendszer minden eleme között a kölcsönviszonyt. Megragadva az alkalmat elmondom, hogy nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a reformokat, amelyeket a Kínai Népköztársaság hajt végre a gazdasági mechanizmusban és a politikai rendszerben. Hasonló problémák megoldásán dolgoznak önök is, meg mi is, ez nagy lehetőségeket ad a hasznos tapasztalatcserére. Kína a szomszédunk, és elégedettek vagyunk azzal, hogy egyre nagyobb az együttműködés országaink között a gazdaság, a kultúra, a tudomány, az oktatás és a sport terén. Sikeresen elkezdődtek a szovjet—kínai határtárgyalások, kialakul a politikai párbeszéd. Szerintünk ennek logikus folytatása lehetne egy szovjet—kínai csúcstalálkozó. Mindent figyelembe véve mindkét fél részéről érezni, hogy a csúcstalálkozóra objektív szükség van. Meggyőződésünk szerint kölcsönös akarat esetén meg lehet találni a kölcsönösen elfogadható megoldásokat. Végezetül az új év alkalmából boldogságot, jólétet kívánok a kínai népnek és vezetőinek, továbbá sikereket azokhoz az óriási feladatokhoz, amelyeket a Kínai Kommunista Párt tűzött ki. Lenin-renddel tüntették ki Gustáv Husákot Lenin-renddel tüntették ki Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnököt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a két ország népei közötti testvéri barátság és együttműködés fejlesztésében, a béke és a szocializmus megszilárdításában szerzett személyes érdemeiért, 75. születésnapja alkalmából részesítette e magas elismerésben a csehszlovák politikust. Gustáv Husák 1987. decemberéig a CSKP KB főtitkárának tisztét is betöltötte. Kádár János, az MSZMP főtitkára és Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke levélben köszöntötte Gustáv Husákot. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét 75. születésnapja alkalmából. Izraeli csapaterösítések a Gáza-övezetbe (Folytatás az 1. oldalról) ni a megszállt területeken. Jichak Samir miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy nem hajlandó találkozni a főtitkár Izraelbe küldött különmegbízottjával A kormányfő ezzel a lépésével kíván tiltakozni. mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemrég határozatban marasztalta el Izraelt a palesztin tüntetők elleni kíméletCsador és fegyver. Iránban női önkéntes fegyveres alakulatokat szerveztek és megkezdték azok kiképzését. Jelentések szerint Szíria igyekszik rábírni Iránt, hogy halassza el az Irak ellen tervezett téli offenzíváját len fellépés miatt. A Biztonsági Tanács egy másik határozatában arra sürgette Izraelt, mondjon le arról a tervéről, hogy kitoloncoltat- ja a tüntetéseken letartóztatott paleszin vezetőket. Az eseményekhez tartozik az a hír is, hogy a PFSZ egyik szóvivője szombaton Bagdadban azonnali nemzetközi védelmet sürgetett a megszállt területek palesztin lakossága számára. MOSZKVA Amerikai szakértői küldöttség érkezett a Szovjetunióba, hogy — a washingtoni szovjet—amerikai csúcs- találkozón elért megállapodásnak megfelelően — a helyszínen ellenőrizze a sze- mipalatyinszki nukleáris robbantási kísérleti telepet. A delegációt Robert Barker, amerikai hadügyi államtitkár vezeti. SANTIAGO A francia szocialista párt Kambodzsa: a remény éve Az utóbbi években ezidőtájt Kambodzsáról kétféle írást küldött haza a tudósító: vagy a polpotista népirtás után lassacskán magához térő ország békés életéről számolt be, vagy a januári száraz évszakban menetrendszerűen fellángoló harcokról. Az idén először nyílik remény arra, hogy a jövőben talán elegendő lesz az első témáról, a mindennapok kemény, de békés munkájáról és gondjairól tudósítani. A Kambodzsai Népköztársaság 1979 január hetedikén alakult meg, miután a Nemzeti Megmentés Frontja a vietnami önkéntesek segítségével elűzte Pol Pót kormányzatát. Phnompent, a Mekong gyöngyszemét, ahol Délkelet- Ázsía szépsége franciás eleganciával párosult, ekkoriban már csaknem elnyelte a dzsungel. A kiürített főváros, .miként a khmer nemzet maga, a végpusztulás szélére sodródott. Ütött a „nulladik óra” — a világsajtó így jellemezte a hétmilliós lakosság felét elveszített, a szó szoros értelemben romba- döntött Kambodzsa akkori állapotát. Ilyen keserves örökség jutott a Népi Forradalmi Párt újjászületést meghirdető vezetőinek. A népfelszabadító győzelmet kisajátító polpotista rémuralom a túlélőket is megfosztotta a folytatás reményétől. Az „igazi szocializmus” nevében eltörölte a családot, a kultúrát, a pénzt. A koncentrációs táborrá változtatott ország népe még a gyásznak is csak a felszabadulás napján adhatta át magát. A kormány munkája az első félévben kéziszerszámok osztogatásában merült ki, eleinte sírásásra, később rizsföld szántására vették rá az embereket — pontosabban a túlélők négyötödét kitevő asszonyokat. Kilenc esztendő telt el azóta. Kambodzsa él. S bátran mondhatjuk, hogy ez a legnagyobb eredmény. Mind kevesebb híja van annak, hogy elegendő rizs teremjen az ismét hétmilliós lakosság számára. Otthont és iskolát kap többszázezer árva, visszaszorultak a tömegpusztító járványok, nincs éhínség. Benépesültek a nagyvárosok, zajlik a kereskedelem. Ha az igényekhez képest igen keveset is, de termelnek a kézművesek és a gyári munkások. A felnőtt lakosság nyolcvanöt százaléka tanult meg írni és olvasni. A bizalom, 1985 januárja óta, értelemszerűen kamatozott a harctereken is. Ma már egyetlen ellenforradalmi támaszpont sincs az országon belül. Bár a Thaiföld felől betörő ellenzéki fegyveresekkel vívott harcokban hetente többszáz ember hal meg, az ellenzék józanabb része ma már belátja: nincs katonai esélye a visszatérésre. A vietnami önkéntesek legkésőbb 1990-ben politikai rendezés híján is hazatérnek, utolsó érvüktől is megfosztva azokat, akik a vietnami szerepvállalást Délke- let-Ázsia megosztására használják fel. A népi Kambodzsa sohasem akarta csakis katonákkal megnyerni ezt a harcot. 1983-tól mind következetesebben valósult meg a nemzeti megbékélés politikája. Az akkor meghirdetett amnesztiával élve már negyvenötezer volt ellenzéki tért haza. Tavaly Phnompen pontokba szedve körvonalazta a politikai rendezés módozatait. Mivel az ellenzék egyik, mindenképpen legtekintélyesebb vezetője — 1987 végén először — elfogadta e gondolatokat, sor kerülhetett Norodom Szihanuik herceg és Hun Sen miniszterelnök franciaországi találkozójára. Bárhogy is alakuljon a korántsem könnyű politikai disputa, annak reménye megvan, hogy a kambodzsai kérdés politikai úton megoldódhat, mégpedig gyorsabban és biztosabban, mint a harctéren. Füzesi Oszkár külön pénzalapot hozott létre a chilei demokratizálódási folyamat segítésére — mondotta santiagói sajtóértekezletén Laurent Fabius, Franciaország volt miniszterelnöke. LONDON Az anglikán egyház elismerte, hogy nemrég 12 ezer font sterlinget fizetett a Libanonban csaknem egy éve elrabolt Terry Waite tiszte- letes kiszabadítása érdekében. A kísérlet azonban kudarcot vallott. RANGOON Burmában pokolgép robbant vasárnap reggel a Mandalay—Rangoon között közlekedő gyorsvonaton. A rangooni rádió jelentése szerint nyolc ember életét vesztette, hamincnyolcan megsebesültek. SAN SALVADOR A salvadori fővárosba érkezett a közép-amerikai béketerv megvalósítását ellenőrző, 15 tagú nemzetközi bizottság. A testület San Salvadorban az ország katonai, politikai vezetőivel, az egyház, a szakszervezet és a különböző emberi jogi bizottságok képviselőivel tárgyal. MADRID Pinochet diktátor arra készül, hogy a chilei hadsereget felhasználva olyan katonai akciót hajtson végre, mint 1973. szeptember 11-én. Tiszthelyettesek előtt elmondott beszédében a tábornok értésre adta: nem lesz népszavazás a közeljövőben, hanem a hadsereg kezd új akciót Chilében. Ezt hangsúlyozta az El Pais símű spanyol újságnak adott nyilatkozatában Jose Miguel parancsnok, a chilei fegyveres ellenállási szervezet vezetője.
