Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
1988. JANUÁR 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szokványosnak egyáltalán nem mondható az a fajta változás, amire a cikkünk címe utal. Gazdaságos jószágtartásra alkalmatlan — még birka legeltetéssel sem kifizetődő — gyepterületeiket általában szántóvá vagy erdővé minősítik át a nagyüzemek, árunövénytermeléssel, haszonfaneveléssel próbálkozva ezeken a határrészeiken. A Kengyeli Dózsa Tsz-ben az időközben gazdaságtalanná vált ló törzstenyészet felszámolása után a paripák kifutójául szolgáló egy hektárnyi gyepterületet kivették a gyepművelési ágból. Ellentételezésként természetesen ugyanekkora területtel növelniük kellett a szántót, amire az elhagyott tanyahelyek felszámolása adott lehetőséget. Az említett területen jelenleg baromfiólak állnak, kilencben közülük már a második turnusban nevelnek csirkéket. Hogy kerülnek a gyep helyére a barom- fiólak? A közös gazdaságot az utóbbi aszályos esztendők és a MÉM komplex növénytermesztési programjából adódó helyi termelés- bővítési feladatok is intenzív öntözésfejlesztésre késztették. Ez meglehetősen lekötötte az amúgy is szűkös fejlesztési forrásokat, sőt nem kevés hitelt is igénybe kellett vennie a téesznek. A vezetőség ezért kereste a lehetőséget olyan üzemi és népgazdasági szempontból egyaránt hasznos és a tagok jövedelemkiegészítését is szolgáló tevékenység bevezetésének, amelyhez nem szükségeltetik a közös beruházás. A háztáji baromfihústermelés integrálásának korszerűsítése kínált erre lehetőséget, amit végül is a feldolgozóiparral és a kistermelőkkel összefogva sikerült — az eddigi tapasztalatok legalábbis ezt igazolják — eredményesen kihasználni. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat az egyébként 6 ezer férőhelyes ólak 620 ezer forintos bekerülési értékéből termelési előleg formájában 100 ezer forintot biztosított. Egy-egy ólban két-két kistermelő — téesztag és a feldolgozó üzem dolgozója — tevékenykedik, tehát vállalkozásukat 50—50 ezer forinttal segítette elő a miklósi üzem. Az Egri Baromfifeldolgozó Vállalat — ahonnan a naposcsibét vásárolják — díjtalanul adott ólanként 6 ezer forint értékű etetőtálcát. A feldolgozó vállalat középtávon, a téesszel kötött ötéves termeltetési-felvásárlási szerződés alapján garantálta a Kengyelen előállításra kerülő broyler-csirke biztonságos értékesítését. összefogott a nagyüzem, a feldolgozó és a kistermelő Kölcsönös előnyök, közös kockázatvállalás A termelőszövetkezet a korábban gyepként hasznosított területet haszonbérbe adta a baromfihizlalásra vállalkozóknak. Ezenkívül készfizető kezességet vállal azért a személyenkénti 2'Ü0 ezer forintos mezőgazdasági hitelért, amit az OTP biztosított az ólak építéséhez. Szolgáltatásként ugyancsak a téesz vállalta a tartástechnológia beszerzését, a tápok, takarmányok biztosítását, a technológiai, a műszaki és az állategészségügyi felügyeletet, valamint a csirkék értékesítéséig megelőlegezi a kistermelőknek a naposbaromfi és a takarmány árát. Nagyüzemnek, feldolgozó vállalatnak és baromfitartóknak külön-külön előnyös az együttműködés. Az ólakban felnevelt csirkéknek a téeszen keresztüli értékesítése hitelek és kamatok tör- lesztésése nélkül elősegíti a közös gazdálkodás zavartalan üzemvitelét. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat kis szállítási távolságon belül számíthat folyamatosan, jelentős alapanyagra. Ami pedig a broy- ler-tartásra vállalkozó téesztagokat .vállalati dolgozókat illeti: jóval kedvezőbb jövedelemkiegészítéshez juthatnak, mint a házi sertéshizlalásból szerezhetnének. Az elsőként megépült 9 ól tulajdonosai már átadtak egy-egy turnus csirkét a feldolgozónak. A 49—51 nap alatt 180—190 dekára hízott csirkéket mind elsőosztályúnak minősítették, így az értékesítésükből egy-egy termelőnek 30 ezer forint körüli haszna származott. Ebből egyelőre csak mintegy 10 ezer forint gyarapítja a családi kasszát, hiszen az első három turnusban hizlalt baromfi árából vissza kell téríteniük a baromfiipartól kapott kölcsönt és törleszteniük kell az OTP-től 5 éves időtartamra kapott hitelt is. A már termelő 9 óllal szemben már áll hat újabb, az előzőekhez hasonlóan saját kivitelezésben, családibaráti kalákában felépített, ól. Amikor tehát az „első fecskék” a harmadik csirketurnust hizlalják, összesen már harmincán fognak tevékenykedni 15 ólban. Hullámpala, tégla és faanyag- halmok jelzik: hamarosan teljesen beépül az egy hektárnyi terület. Huszonkét jól gépesített ól fér el, amelyekben 44 kistermelő együttesen évente 600 ezer húscsirkét nevelhet fel. A Dózsa Termelőszövetkezetnek a szakemberek számításai szerint a baromfihús-termelés újszerű integrálása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások évente — egy hektáron! másfél millió forint nyereséget biztosítanak majd. Az üzemi, a feldolgozóipari és az egyéni érdekeken — de a tevékenység jellegéből adódóan közös kockázatvállaláson is — alapuló baromfitartásnak a népgazdasági haszna és a környezetvédelmi jelentősége sem lebecsülendő. A telepszerűség mellett szól ugyanis, hogy nem szerte a községben található a 22 baromfiól és a telepre naposbaromfit, takarmányt, onnan pedig a feldolgozóiparhoz vágóalapanyagot szállító járműveknek sem kell az egész települést bejárniuk. T. F. Rugalmasabb áruforgalom Az Agroker bővíti vevőkörét Eredményes évet tudhat maga mögött a Szolnoki Agroker Vállalat, 9,5 százalékkal teljesítette túl a merészen megfogalmazott értékesítési tervét, 2,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. Az agrokeresek körültekintő munkáját jellemzi, hogy a múlt évben alkatrészhiány nem hátráltatta a mezőgazdasági termelést. A szállítóikkal, vevőikkel kialakított jó üzleti kapcsolataik megfelelő alapot adtak az új bankműveletek bevezetéséhez. Kereskedelmi hiteleket adtak és vettek igénybe, gyorsan megtanulták a váltó alkalmazását. Ezek hatására rugalmasabbá vált az áruforgalom. Az idei évet itt is árazással kezdték. Megnehezítette a feladatot, hogy a számító- gépes készletnyilvántartáshoz szükséges új programok nem álltak idejében a vállalat rendelkezésére. Így többletmunkát igényelt a 800 millió forintos készlet leltár- bavétele. A mezőgazdasági gépek téli felújításához szükséges alkatrészeket az Agroker már a múlt évben kiszállította a mezőgazdasági üzemek raktáraiba, ezáltal zavartalanul megkezdhették a gazdaságok a karbantartási munkálatokat. A Szolnoki Agroker Vállalat az idén többek közt a vevőkör szélesítésére törekszik. A mezőgazdasági termelő- eszközök forgalmazása mellett bővíti szervizhálózatát. A tervek között szerepel még a megyében működő gazdaságokkal közösen üzemeltetett boltok fejlesztése, sőt Szolnok külterületén, a hobbitelkek központjában egy mezőgazdasági kisgépeket, eszközöket árusító üzlet megépítése is. Hazai Levi’s-farmer Magyar—amerikai vegyesvállalat Magyarországon alakítja meg első vegyesvállalatát a San Francisco-i székhelyű Levi’s Straus cég, a . világ legjelentősebb farmerruházati cikk gyártója. Az új vegyesvállalat a Kiskunhalasi Kötöttáru- gyártól bérel helyiséget, ahol korszerű külföldi gépekkel felszerelt varrodát rendez be. Emellett a vegyesvállalat gyártat is, a különböző farmercikkek előállításában többek között a Váci Kötöttárugyár és a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár vesz részt. Az üzemben májusban kezdik meg a nadrágok, ingek, pulóverek, szabadidő- ruhák és kiegészítő kellékek — gyártását. Gazdaságtalan készletgazdálkodás Egy évi munka — a raktárban A hiány sokba kerül! — tanultuk meg a törvényszerűséget az utóbbi évtizedek magyar gazdasági fejleményeiből. Hiszen mindenki — akár vállalatról, akár egyénről van szó — igyekszik bebiztosítani magát, minél nagyobb mennyiségben készletez, abból az áruból, melynek beszerzése bizonytalan. Így aztán a hiány önmagát gerjeszti tovább, fölöttébb költséges fennakadásokat okozva a gazdaságban. Hiába áll mintegy 700 milliárd forint értékű készlet a honi vállalatok, szövetkezetek raktáraiban, az anyag- és alkatrészhiány miatt mindennaposak a zavarok. S az évről évre meg-megújuló adminisztratív próbálkozások legföljebb apró, átmeneti jobbulást eredményeznek. A készletállomány azonban ezek ellenére 1968 és 1985 között — a mennyiséget és az áremelkedéseket együtt számításba véve — három- és félszeresére növekedett gazdaságunkban. Hogy milyen nagy érték egyébként a 700 milliárd forint, összehasonlításul nem árt tudni, hogy tavaly 881 milliárd forint volt az ország nemzeti jövedelme. Más szavakkal: majd egy évi munf.ánk eredménye hever már a raktárakban! Az eladó diktál Még büszkék is lehetnénk rá: a készletfelhalmozás hazánkban a fejlett tőkés országok relatív készletfelhalmozásának ötszöröse, hatszorosa. Ám ebben felülmúlni a jó nemzetgazdaságokat nem éppen érdem. Eldugult csatornák, merev információs módszerek jele ez, s mindenekelőtt: a kínálati piacé, az eladók uralmáé. Jól mutatja ezt az is, hogy miként oszlik meg a felgyülemlett készletállomány. Két évtizede jellemző, hogy a készletek 70—72 százaléka anyag. 17—18 százaléka félkész termék. S a késztermékek aránya mindössze 10— 12 százalékra rúg. A jól működő piacgazdaságokban mindhárom készletelem nagyjából egyharmad-egy- harmad arányban részesedik a készletállományból — állapítja meg az Országgyűlés Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik közelmúltbeLi tanulmánya. Talán fölösleges rámutatni, hogy ott, hol a késztermékek aránya magasabb, az iparban állandóan magas kínálat van jelen. Éppen ez teszi lehetővé, hogy a vállalatok mint felhasználók csak minimális készletet tároljanak a kerítésen belül. Jellemző, hogy egv tőkés gazdaságban 5—7 napi értékesítéshez elegendő készletet tartanak (Japánban kevesebb, mint 3 nap a feldolgozó ipar készletforgási ideje), nálunk az ipar — egy 1985. évi felmérés szerint — nem kevesebb, mint 67 napi árukibocsátáshoz elegendő készlettel rendelkezik. Ám ezen belül minimális a már közvetlenül eladásra váró termékek hányada. Az áldatlan állapotokon való javítás szándéka mindig is megmutatkozott a gazdaságirányításban. Am a módszerek — mivel nem az Számos próbálkozás történt a termelőeszköz-kereskedelmi (TEK) vállalatok körül is. Ezeket az egységeket — mint ismeretes — 1986ban az egyes ágazatok készletező vállalataiból alakították meg. Azt a szerepet osztották rájuk, hogy a profiljukba tartozó termelési eszközöket a termelőktől illetve a külkereskedelemből szerezzék be, s a felhasználói szükségleteket a kellő meny- nyiségben, minőségben, választékban és határidőre!!), elsősorban raktárról elégítsék ki. Működésük szűk két évtizede alatt sok ellentmondás jött felszínre. Egyrészt a számukra célként megjelölt kisfelhasználók helyett a nagyfelhasználók váltak a legfőbb értékesítési iránynyá; ez vált előnyössé nekik az árrés alkalmazásának kialakult gyakorlata révén. 1980-ban szabályozómódosítások hatására fordulat következett. Így 1981 és 85 között a TEK-vállalatok 18 százalékos forgalomnövekedéFontos TEK-vállalati szerep a termeltetés. A hiány- termékhez a TEK-vállalat kutatja fel a hazai termelőt, s anyaggal, tőkével, gép- kölcsönzéssel közreműködik a termelés megszervezésében. Mérhetően terjesztik e vállalatok a lízing gyakorlatát is. Számos erre alkalmasnak látszó TEK-vállalat készíti elő, hogy a jövőben kereskedőházként működjön. A készletszint csökkentésére tett különféle erőfeszítések megítélésekor látni kell: mai készletállományunk több százmilliárd forint értékkel nagyobb, mint egészséges okok, hanem az okozatok ellen irányultak — nem voltak alkalmasak a megoldásra. 1982-ben például elrendeltetett, hogy azok a vállalatok, amelyeknek készlet- gazdálkodását a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Anyag- és Árhivatal „nem megfelelőnek” ítéli, forgóalapjukból bizonyos összeget — a készletértéknek maximum 10 százalékát — fizessenek be. Jellemző, hogy 1984-ben 314 vállalatnál tartottak ilyen — egyébként rendkívüli költséges — vizsgálatot, s mindössze kettő ellen tettek elvonási javaslatot. 1985-ben és 86-ban már vizsgálatot sem tartottak — belátván eme eljárás életképtelenségét. sén belül a kiskereskedelmi tevékenység gyarapodása 270 százalékos volt. Közrejátszott ebben az e vállalati körben végrehajtott decentralizálás: számuk 28-ról 55-re nőtt, s túlnyomórészt vállalati tanács irányítása alá kerültek. A TEK-vállalatok jövőjét mindinkább a vállalkozói jelleg megerősödése jelentheti. Tulajdonképpen már a kezdet kezdetén igény volt velük szemben, hogy a piaci kapcsolatokon nyugvó áru- beszerzés és értékesítés olyan fórumai legyenek, amelyek a friss, életképes kereskedelmi, üzleti módszerek elterjesztését gyorsítják. Működésük révén honosodott meg nálunk az úgynevezett konszignációs raktározás gyakorlata: a külföldi fél finanszírozza a hazai vállalat által megrendelt terméket, mely az eladás pillanatáig a külföldi fél tulajdonában marad (tehermentesítve így a honi megrendelő készlet- állományát). piacszerkezetben volna. A meglévő hibák kijavítása, a korszerű gazdálkodási módszerek, számítógépes nyilvántartások szélesebb elterjesztése — bár ezek rendkívül fontosak — csak pár milliárddal csökkenthetik a készletállományt. A kellő mértékű változást csakis a kínálati piac megteremtése hozhat. El kell érni végre, hogy a vevő legyen az úr. Ennek kifejtése, részletezése azonban már jócskán túlmutat a készletgazdálkodás témakörén. M. P. A vevő legyen az úr Vállalkozó TEK-vállalatok A Túrkcvei Vörös Csillag Tsz ipari ágazata az elmúlt évben 80 millió forint árbevételt ért el. Felvételünk a négy hónapja mű ködő nyomdaüzemben készült, ahol eddig ofszet- valamint magasnyomással különböző öntapadó címkéket, reklámanyagokat, szórólapokat és könyvet nyomtattak Fotó: D. G. ;r Bä r üm
