Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUÁR 6. Állami garancia val fl lakosság a kötvényeivel voksolhat A Tisza-híd építése nemcsak Szolnok érdeke Az év jó híre: megépül a Szolnokot elkerülő út és a hozzá tartozó új Tisza-híd. A Közlekedési Minisztérium és a Szolnok Megyei Tanács a megye patriótáinak támoga­tására is számít, ezért is bo­csátotta útjára a Tisza-híd építési kötvényét, mivel a munkák elkezdéséhez 100 millió forintos hozzájárulást terveztek a kötvények meg­vásárlásából. Hogy milyen előnyökkel szolgált a me­gyeszékhelyet elkerülő út­szakasz, ezt talán mondani sem kell. A környezet szeny- nyezettsége, az elviselhetet­len zsúfoltság a város köz­útjain immár évtizedes gondja Slzolnok lakóinak. Természetesen ennek enyhí­tése nemcsak a közvetlenül érintettek napi bosszúsága: azok is érdekeltek az emberi körülmények megteremtésé­ben, akik amúgy átutazó­ként vagy napi bejáró gya­nánt fordulnak meg a me­gyeszékhelyen. Számukra is teremti tehát az emberibb körülményeket a gyorsabb hazajutás lehetőségét az új híd és a nagyobb áteresztő képességű útvona’ A híd megépítése elsősor­ban a környék belügye Ezért is számítanak a Tisza- mentén lakók egységes ten- niakarására, áldozatvállalá­sára a megvalósításnál. A megyei tanács az 1987-es év utolsó napjaiban beruházási kötvényt bocsátott ki, amelynek árusításával az OTP Szolnok Megyei Igaz­gatóságát bízta meg. A köt­vény december 15-e óta „él”, tehát a vásárlók a kamatai­kat ettől az időponttól szá- míthatiák. Á rádióban és a televízióban elhangzott az az információ, hogy 1988. január 1-től az állam nem szavatolja a visszafizetést. Amint Szűcs Ferenc, az OTP megyei igazgatója elmondta, ez semmiképp nem érvényes a megyei tanács kötvényére, hiszen ez még az elmúlt esz­tendőben „köttetett”. A köt­vényeket 12 százalékos ka­mat mellett 5—10 és 20 ezer forintos címletekben lehet megvásárolni, de felvesznek előjegyzéseket az 50 ezer fo­rintos címletű kötvényekre is. A visszafizetés két rész­letben 1991-ben és 1992-ben történik. Azt már Boros Lajos, a megyei tanács tervosztályá­nak vezetője mondta el, hogy semmiképp nem rossz üzlet a megyei tanács beru­házási kötvényeinek vásár­lása. Azok, akik 1988. febru­ár 19-e előtt veszik meg a kötvényüket, minden 50 ezer forint értékű kötvényhez, egy tombola sorsjegyet kap­nak, amellyel 1988. mácius 9-én 16 órakor a Megyei If­júsági és Művelődési Köz­pontban sorsoláson vehet­nek részt, ahol a nyeremény Dacia személygépkocsi, egy kétszemélyes NDK—Dániai utazás, valamint egy színes televízió. Az idei évben vá­sárolt kötvények is az el­múlt esztendő december 15-étől számíthatják keltjü­ket, így tehát visszatéríté­sük államilag garantált és természetesen december 15- től kamatozó. Aki más kötvényt kíván e célra átíratni, úgy napi ár­folyamon az OTP megyei igazgatóságán eladhatja, és természetesen hídkötvénnyé átválthatja. Hogy milyen az érdeklő­dés a hídkötvény iránt? Az elmúlt év két utolsó napján közel 9 millió forint érték­ben kelt el, és napjainkra már 20 millió forint értékű eladást regisztrálhatott az OTP. Érdeklődtek vevők a megyehatáron túl is, szá­mukra kell leírni azt, hogy a fővárosban az OTP II. ke­rület Mártírok úti fiókjában, és a VI. kerület Népköztár­saság úti irodájában árusí­tanak kötvényeket. örvendetes dolog, hogy a kötvényvásárlás üteme azt jelzi; a Tisza-híd építése Szolnok megye lakóinak köz­ügyévé vált! — Pb — Csináld magadI Növekszik a barkácsolók tábora A barkácsolás adómentes! E szellemes szlogennel hir­deti magát manapság az Ezermester Úttörő és Ifjúsá­gi Kereskedelmi Vállalat. Mi tagadás, találó most, amikor az adózás foglalkoztatja az ország apraját-nagyját. Bi­zonyosra vehetjük, a barká­csolást ezután sem fenyegeti csőd, sőt, nagy karrier előtt áll, ám az áremelkedéssel a csináld magad mozgalom­nak is szembe kell néznie. Az ármódosulások egy ré­sze már ismert. Mielőtt erről esne szó, meg kell említeni, hogy a Szolgáltatáskutató Intézet három évvel ezelőtt készült tanulmányában is előkelő helyre került az „ön­tevékeny” munka, a barká­csolás, s azóta is nyilván sok ezren váltak ezermes­terré. Ebben nem kevés se­gítséget nyújtott a több mint százezer példányban megje­lenő barkácsfolyóirat. Úgy hírlik: a világ minden táján akad rá előfizető. Az olvasói ötleteket, cikkeket, valamint technológiai leírásokat közlő lapot szinte kiegészítette az Ezermester kiskönyvtár, melynek harmincadik köte­te éppen most jelenik meg. Akinek kedve, tehetsége, ideje volt, az a lakásában, nyaralójában vagy éppen a rokonságban ezideig is „bütykölt”, netán kisebb bú­tor készítésébe is belevágott. Kisebb-nagyobb sikerrel. De az bizonyos, a munka meg­kezdése előtt első útja az Ezermester Vállalat valame­lyik boltjába vezetett. Az országos kereskedelmi háló­zatú cég főként barkács- szerszámok, anyagok, ki­egészítő eszközök árusításá­ra specializálódott 25 eszten­dővel ezelőtt a KISZ Köz­ponti Bizottsága kezdemé­nyezésére. Az első vevők az­óta nyilván nagypapák let­tek, s talán unokáiknak is átadták az ötleteket, megta­nították őket a barkácsolás fogásaira. A vállalat forgal­ma negyedszázad alatt ala­posan megnövekedett. Az ezermester-boltok most már átárazott termékeket kínálnak. A vállalat tájékoz­tatása szerint szinte vala­mennyi termék ára emelke­dett. Jellemzőként néhány példa. A hazai kalapácsok, vésők, reszelők, fűrészek 2,5, szocialista országból szárma­zók 5,5, míg a tőkés álla­mokból érkező ugyanilyen termékek 12,3 százalékkal kerülnek többe, mint 1987- ben. Villamos kézi szerszá­mok, ha tőkés országból ér­keznek 13, míg szocialista államból származók hat szá­zalékkal drágábbak január elsejétől. Ügy tűnik, a ma­gyar termékek ára változat­lan marad. A papír alapú magyar tapéták ára 12,4, a szocialista országokból szár­mazóké 18,8, míg a műanyag bevonatú tőkés import tapé­ták ára 26 százalékkal emel- Kedik. Az eddig gyakran használt padlóburkolók, mint a Graboflex és a Ter- rana fantázianevet viselő termék január elsejétől 15,7 százalékkal kerül többe, mint 1987-ben. Mindezekből kitűnik, a barkácsolás is lényegesen többe kerül ezután. Ám, ha mérlegre tesszük a lehetősé­geket, akkor mindenképpen a házilag végzett javítások javára billen a mérleg nyel­ve. Ugyanis a szolgáltatások ára is emelkedni fog, a szol­gáltatást nyújtó szakember tudása, lelkiismeretessége csupán a munka végeztével derül ki igazán. Ezen túl, a hivatalos szolgáltatások már ma is rengeteg időt rabolnak el az embertől. Olykor na­pokig kell várakozni a sze­relőre, mesterre. Az áremelkedéssel egyide­jűleg azonban valószínűleg nem számíthatunk minőségi javulásra. Az is elképzelhe­tő, hogy mostantól sokak számára nehezen megfizet­hető bizonyos szolgáltatás, s ez a tény nyilván újabb bar­kácsolókat toboroz majd. Az Ezermester Vállalat elsősor­ban a szocialista országok­ból kíván több terméket vá­sárolni. Mindenekelőtt a Német Demokratikus Köz­társaságból. Az őszi lipcsei vásáron megkötött szerződés értelmében a napokban újabb ' tapétaszállítmányok érkeznek az országba. Nem csak a kínálat növelése cél­ja a vállalatnak, hanem új ötletekkel is szeretné a bar­kácsolók lehetőségeit növel­ni. Ilyen például, hogy 1988 első negyedévében konyhá­ban felszerelhető zsalugáte- res ajtóelemeket hoznak for­galomba, natúr színben. A barkácsolók a fapác megvá­lasztásával tehetik egyedivé konyhájukat. Pillanatnyilag gyártót keres a vállalat. Amennyiben az ötletet meg­kedvelik az emberek, ebből a termékből újból feltölti boltjait az Ezermester Vál­lalat. A szerkesztőség pedig kezdőknek is szóló tanácso­kat, információkat nyújtó kiadványokat jelentet majd meg. H. T. Aki megszerette a Tiszát, ezt a „szép, öreg hölgyet", nehezen szakad el tőle Kerekes László, a Közép- tiszavidéki Intézőbizottság főtitkára lapozgatja az üdü­lőkörzetről tavaly megjelent írásokat. A több mint fél- száznyi cikkre bizony nem lehet panasz! Mi más bizo­nyíthatná ékesebben, hogy a sajtó munkásai szívesen lá­tott vendégek arrafelé. így aztán lassanként megisme­rik az ország második leg­nagyobb vízfelülete körül szerveződő üdülőkörzet szép­ségeit, fölfedezik lehetősége­it, s közhírelik a látottakat — hallottakat. Apró bosszú­ság — félretájékozódás, fél­retájékoztatás — elvétve akad csupán, szóra sem ér­demesek. Némi hiányérzet azért joggal megfogalma­zódhat: az óévben a Szolnok Megyei Néplapban mintha kevesebbet foglalkoztunk volna a témával, mint tettük azt korábban. Egy év az úton S ha így, bevezetőként el­ismerjük a hiányérzet jogos­ságát, talán leghelyesebb, ha „törlesztünk” valamics­két gyorsan, az új év elején. Nos, Kerekes László „új em­ber”, éppen egy éve tölti be tisztét az Intéző Bizottság élén.- Kezdjük talán a bemu- tatkozással! Elődje Kővári László nyugdíjba vonulása előtt pályázatot hirdettek a megüresedő szék betöltésére. önt hol érte a hír? — Polgáron. Tizenhetedik éve voltam éppen a Tiszán­túli Vízügyi Igazgatóság pol­gári szakaszmérnökségének a vezetője. A szakmám víz­építőmérnök, 22 éve végez­tem a műszaki egyetemen. Ahogy visszagondolok, más­fél éve tényleg eszembe sem jutott, hogy a KIB főtitkára­ként költözzek Tiszafüredre. — Hogyan történt mégis? — Utólag talán magam­nak is bevallhatom; váltani akartam! Igaz, nagyon jól éreztem magam Polgáron, de észrevettem, hogy a leg­több feladatomat rutinból oldom meg. Szóval nemigen kellett mozgatnom a fantá­ziámat! Régi hobbim a nyelvtanulás; igaz, nyelv­vizsgám nincs, de azért nem tudnának eladni angolul, németül és oroszul. Gondo­lom új munkakörömben jól hasznosíthatom a nyelvisme­reteimet. Segítette az elha­tározásomat, hogy a fiaim már „kiröpültek”; egyikük főiskolás, másikuk előfelvé- telis katona. Vonzerőt jelentett, hogy korábban szakemberként, szakmabeliként kísérhettem végig a tározótó kialakítását. Vízügyesként régi tiszai em­ber vagyok. Az a több mint másfél évtized, mialatt Ti­Sokat számított, három év­tizedes ismeretségünk dr. Papp Ferenccel, az Intéző Bizottság elnökével. Koráb­ban is volt már főnököm, úgyhogy tudtuk egymásról; tudunk együtt dolgozni. Hát így kerültem Tiszafü­redre. — Mégiscsak pályázatról volt szó. Hallhatnánk róla valamivel többet? — Tíz pályázó akadt, hár­man feleltünk meg a felté­teleknek.- Mivel kezdett? — Költözködéssel. A több mázsányi ügyirat átköltözte­tésével Szolnokról Tiszafü­redre, hiszen éppen munká­ba állásomtól lett az Intéző Bizottság titkárságának székhelye Tiszafüred. Hogy­hogy több mázsányi? Végül is már tizennegyedik éves a bizottság! — Mit örökölt? — Egy fejlődésnek indult, s különösen az utóbbi négy­öt évben tényleg látványo­san fejlődő üdülőkörzetet. — Mit szeretne látni más­fél évtized múlva, úgy az ez­redforduló táján az üdülő- körzetben? — Addig még sok víz lefo­lyik a Tiszán! A legfonto­sabb; tiszta vizet a Tiszában, tiszta vizet a tározóban! Mert már beigazolódott tény, hogy a tározó a maga ülepí­tő hatásával, növényzetével, tisztítja a vizet. Olyan ter­mészetes biológiai szűrőként működik, mint a Kis-Bala- ton. Ám nem szeretnék itt „Balatont” látni, zsúfoltság­gal, türelmetlen vásárlók­kal, fabódékkal és kacsalá­bon forgó, hivalkodó palo­tákkal. Egyszóval szeretném, ha a táj építészetében is mutatna valamilyen rende­szafüredtől Tokajig őriztem, óvtam, védtem, fejlesztet­tem az öreg folyó bal part­ját, nem múlt el nyomtala­nul az életemben. Mindezek mellett újszerű, érdekes fel­adatnak tűnt az üdülőkörzet idegenforgalmi fejlesztésé­nek összehangolása, egy új szakma megismerése.- Mi az, ami sikerült (lz elmúlt egy év alatt? — Életre hívtuk a propa­ganda bizottságot, a tiszafü­redi tanáccsal közösen mind­járt ki is nyomtattunk tíz­ezer képeslapot. Készül többnyelvű, színes prospek­tusunk. Abádszalókon feltöl- töttük a Béréi holtág egy részét, ezzel hat hektárnyi, idegenforgalmilag jól hasz­nosítható területhez jutot­tunk a vízpart közvetlen kö­zelében. A feltöltést tovább folytatjuk, közben fásítunk. Abádszalókon föveny került a strandra' másfél kilomé­teren, bővült a Tiszatour kempingje. Kiskörén a sza­badstrand bűvült és kem­pinget épített a Saturnus Tours. Nagy öröm, hogy Po­roszlón is megmozdult vala­mi: sátorozóhelyet alakítunk ki.- És mi nem „jött be”? — Nem sikerült előrelépni a hajózás dolgában. Persze rengeteg a hátrány, sok az akadály! Nincsenek kikötők, nincs kitűzött, biztonságos hajózó útvonal a tározóban, egyelőre nem akad vállalko­zói De nem adjuk fel! zettséget, ha sikerülne meg­mentenünk, megőriznünk a népi hagyományokat. Egye­lőre „csak” tíz év a hátrá­nyunk. Azt szeretném, ha a mai vadkempingezés roman­tikáját megtartva a civili­záció áldásait is felkínálhat­nánk az ide látogatóknak. Végezetül, ha úgy teszi fel a kérdést; kiket szeretnék itt látni? Nos, azt válaszo­lom; családjukkal, gyereke­ikkel, unokáikkal azokat a mai fiatalembereket, vendé­geket, akik mostanában is­merkednek a . környékkel. Hiszek is benne, hogy talál­kozom velük! Az egyik ba­rátom szólása szerint, aki egyszer megszereti a Tiszát, ezt a „szép, öreg hölgyet”, az nehezen szakad el tőle. Egri Sándor Természetes biológiai szűrő Tízezer képeslap A békéscsabai Kner Nyomdában befejeződött a két és fél évesre tervezett beruhá­zási program első szakasza, amellyel a cső magolóanyagok gyártásának mennyiségi és minőségi növelését tűzték ki célul. Az NS ZK-beli, svájci, osztrák és olasz cégektől vásárolt nyomdaipari gépek — vágógépek, ragasztógépek — nagy része már bekap­csolódott a termelésbe, de a szerelés alatt álló berendezéseken is még az év vége előtt megkezdődik a munka (MTI-fotó; B, Fazekas László)

Next

/
Thumbnails
Contents