Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
1988. JANUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 iskolai körkép egy felmérés tükrében Előtérben a felzárkóztatás — Népesebb korosztályok a felső tagozatokban A közoktatás helyzetét vizsgálta a megyei NEB A Szolnok Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság reprezentatív vizsgálatot végzett az elmúlt év utolsó hónapjaiban az általános és középfokú oktatás személyi és tárgyi feltételeiről, a diákszociális és iskolaegészségügyi ellátás helyzetéről, különös tekintettel a demográfiai hullám nagy létszámú évfolyamainak iskoláztatására. A vizsgálat 12 általános iskolára, öt gimnáziumra, öt szak- középiskolára, öt szakmunkásképző intézetre, három főiskolára, tizenegy tanács szakigazgatási szerveire és a Köjál Gyermek- és Ifjúsághigiénés osztályára terjedt ki. Mint ismeretes a demográfiai hullám jelenleg az általános iskola felső tagozatában „tetőzik”. így a VI. ötéves terv során természetesen az alsófokú oktatási intézmények fejlesztése szerepelt kiemelten. Míg azonban a tervben 12’4 tanterem építését tűzték ki célul a valóságban beruházással, átalakítással és egyéb szükségmegoldásokkal 578-cal nőtt az oktatási célra használt helyiségek száma. A tervezett 16 helyett kilencvenhat tanteremmel bővült a középiskolai, s huszonegygyei a szakmunkásképző intézet hálózat. Hétszázhar- minckilenccel növekedett a középiskolai kollégiumi helyek száma. A fejlődés révén — amely a beruházások mellett jelentős társadalmi munkával, a helyi erőforrások felhasználásával jött létre — a tanulólétszám növekedésével egyidejűleg csökkent az egy tanteremre jutó diákok aránya. A VI. ötéves terv során a közoktatás személyi feltételei nem változtak lényegesen. 1982-től 1986-ig nőtt a képesítés nélküli nevelők aránya a jelenlegi tanévben azonban már újra 3,9 százalékra csökkent. A szakosan leadott órák aránya 87 százalék körül mozog. Ez jórészt abból adódik, hogy a pedagógusok döntő hányada nő. A megyében több mint 80 százalék az arányuk. Sok közöttük a fiatal, aki gyermekgondozási segélyen van. Helyettesítésük esetenként nem kis gondot okoz az iskolák vezetőinek. Nélkülözhetetlen segítséget jelentett az, hogy az öt év alatt negyvenegyről száznegyvenháromra emelkedett a nyugdíjas pedagógusok újbóli munkavállalása. Noha a vizsgált időszak az általános iskolákban három- százhetvennel nőtt a pedagógusok száma, jelenleg már legalább száz nevelő hiányzik. A középiskolákban öt- venihéttel több tanár dolgozott az utóbbi öt évben, s majdnem ugyanennyit tudnának még alkalmazni, elsősorban idegen nyelv szakosokat. Az üres állások, helyettesítések miatt a tanítók, tanárok egy részére jelentős többletteher hárul. Az utóbbi években csaknem száz százalékos az ötévesek óvodáztatása, s mára már csak elvétve akad olyan hatéves, aki előkészítés nélkül lépi át az első osztály küszöbét. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében azonban bebizonyosodott, hogy kevés az óvodában töltött egy év nem is beszélve az iskolaelőkészítő tanfolyamról. Esetünkben a felzárkóztatás, a hátrányok csökkentése gyakran leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Sajnos az utóbbi években tovább növekedett — a nyilvántartások szerint mintegy ötven százalékkal — a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalkorúak aránya. Ennek oka zömmel a környezet káros hatása, de az előző ..néhány évben egyre nagyobb mértékben anyagi okok miatt is veszélyeztetett helyzetbe kerülnek a gyerekek. Megduplázódott a tanácsok által segélyezett kiskorúak száma. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére az oktatási és a közművelődési intézmények is kislétszámú szakkörök, érdeklődési csoportok szervezésével próbálkoznak. Emellett az iskolákban az utóbbi két évben pedagógiai asszisztenseket és szabadidő szervezőket is alkalmazhatnak egyelőre azonban még csak kísérletképpen. Mindezek ellenére megoszlanak a vélemények arról, hogy a jelenlegi körülmények elégségesek-e a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek gondjainak megoldására, felzárkóztatására. A vizsgálat során az is bebizonyosodott, hogy helytelen a fizikai, nem fizikai munkát végző szülő megkülönböztetés. Hiszen ennek semmiféle következménye nincs a gyerekek helyzetében. Ugyanúgy vannak veszélyeztetett illetve hátrányos helyzetű fiatalok a munkás, mint az értelmiségi családokban. A megyei népi ellenőrzési bizottság igen alaposan megvizsgálta a gyermekétkeztetés, az iskolaegészségügy, a szociális ellátás helyzetét is. A tapasztalatok szerint az étlapok összeállítása, az ételek mennyisége néhány kivételtől eltekintve megfelelőnek bizonyult. Az ételek minőségét azonban több helyen is kifogásolták. Az étkezés körülményei változóak, az ebédre fordítható idő általában kevés. Általános tapasztalatként derült ki a vizsgálatból, hogy az ötnapos tanítási hét jelenlegi rendszere jelentős többlet terheket ró a gyermekekre. Sok az idegi és fizikai fáradtsággal küzdő diák, délutánra fáradékonyabbakká, durvábbakká, türelmetlenebbé válnak. Az időszakos és részletes egészségügyi szűrő- vizsgálatokat mindenütt elvégzik. A kisebb településeken gyermekorvos híján a körzeti orvoshoz járnak a diákok is. Gondot okoz viszont, hogy a szülők egy része nem viszi el a gyermekét a javasolt szakrendelésre. A leggyakoribb „iskolás betegségek” a fogszuvasodás, a lábstatikai rendellenességek, gerincdeformitás, látáshibák, idegrendszeri problémák és a túltápláltság. Mindezek a mozgásszegény életmód, helytelen, szénhidrátgazdag táplálkozás, túlterheltség, nem a testméretekhez igazodó iskolabútorok, a rossz megvilágítás következményei. A különböző szociális juttatások, támogatások, ösztöndíjak vizsgálata számos ellentmondást hozott felszínre. A jövedelem igazolások gyakran nem a valós helyzetet tükrözik. Az állami tanulmányi ösztöndíjat csak a fizikai dolgozók gyermekei kaphatják, a szakmunkástanulók — különösen a nehezen beiskolázható szakmákban — ösztöndíja a tanulmányi eredménytől független, s indokolatlanul magas. Más esetekben az ösztöndíjról a diákok is úgy vélekednek, hogy nem ösztönöz se a jobb tanulásra, se a jobb munkára. A vizsgálat tapasztalatai alapján természetesen számos javaslatot is tett a bizottság a változtatásra. A javaslatok döntő hányada nem különösebben pénzigényes. A jogszabályok módosításával javulhatna, igazságosabbá válhatna például az ösztöndíj rendszer, a különböző térítési díjak megállapítása. Pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő alkalmazásával eredményesebb lehetne a hátrányos és a veszélyeztetett tanulók felzárkóztatása, nevelése. Központi és helyi szervek feladata a pedagógusok életkörülményeinek javítása, az üres állások betöltése, ezúttal a középiskolákban is, hiszen 1990-ig 1985-höz képest há- romezerhétszázzal több diák tanul majd a megye középfokú tanintézeteiben. T. G. Háromszáz ' éve szabadult fel a török uralom alól Eger városa. 1687 végén sikerült bevennie Caraffa generálisnak Eger várát, amelyet 1596 óta a török tartott megszállva. Képünkön az egri vár kőtárának részlete (MTI-fotó — Szabó Sándor) A megyei könyvkiadás történetéből 2. Öten az élvonalban Vezet a helytörténet, honismeret és a módszertan A felszabadulást követően mintegy másfél évtizedig szünetelt a könyvkiadás Szolnok megyében. A publikációs tevékenység megélénkülését az 1954-ben megindult, 1956-tól pedig folyóiratként működő Jászkunság segítette elő. A hatvanas évektől kezdve fokozatosan alakult ki a megye könyvkiadásának ma is érvényes struktúrája, melyben öt intézmény játssza a főszerepet. Kiadványaik mindenekelőtt társadalomtudományi, illetve módszertani jellegűek. A műszaki, a természet- tudományos és a közgazda- sági kutatások eredményeit azonban jórészt országos hatókörű kiadványokban teszik közzé a megyében élő értelmiségiek. Az ötvenes évek végétől újjáéledő helytörténeti kutatómunka köré szerveződött a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának színvonalas kiadói tevékenysége. Előbb a Jászsági Füzetek, 1958-tól pedig a Múzeumi levelek, illetve a Damjanich János Múzeum Közleményei közöl régészeti néprajzi, helytörténeti, honismereti vonatkozású cikkeket, pályázatokat, disz- szertációkat, község- és várostörténeti monográfiákat. Ez utóbbi sorozatban készültek történeti összefoglalások egyebek mellett Kisújszállás, Abádszalók, Kunmadaras, Tiszaföldvár, Tiszapüs- pöki és Tiszaroff községekről. A Jászkunság és a Nagykunság életét dolgozza fel a Jászkunsági Füzetek Egyesületi pályázat Öntevékeny művelődési formák A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Közművelődési Központ és a Magyar Történeti Társulat egyesületi pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi öntevékenység, a közösségi művelődés autonóm szerve-' ződési formáinak, hagyományainak, értékeinek jobb megismeréséhez. Pályázni két kategóriában lehet, a helyi, gazdasági, társadalmi, művelődési egyesületek, egyletek; a) történetéről készülő tanulmányokkal; b) mai életének, működésének leírásával. Pályázni lehet rövidebb vagy hosszabb (legfeljebb 60 gépelt oldalnyi) élménybeszámolóval, vagy tudományos igényű elemzéssel, szociográfiával, vagy irodalmi értékű írással, amelyet eddig még nem publikáltak és nem áll megjelenés alatt. A beérkező pályaművek színvonalától függően adják ki a pályadíjakat: két I. díj, egvenként 15 ezer forint; négy II. díj, egyenként 10 ezer forint; hat III. díj, egyenként 5 ezer forint. A pályázat jeligés. A szerző nevét, foglalkozását, lakcímét tartalmazó borítékot kérjük mellékelni a 2 példányban beküldött pályaműhöz. A pályaműveket 1988. május 31-ig kell beküldeni az Országos Közművelődési Központ címére: 1251 Budapest Pf.: 33. Eredményhirdetés 1988 őszén, A pályázattal kapcsolatosan felvilágosítás kérhető az Országos Közművelődési Központtól (159—657/37 mellék), illetve a Hazafias Nép- I front Országos Tanácsától, I (182—855/15 mellék). sorozat, értékes forrásúkat közöl a Szolnok Megyei Múzeumi Adattár is. A múzeumi könyvkiadás nagyobb lélegzetű vállalkozásaiból ki kell emelni Szolnok megye néprajzi atlaszának első kötetét, a megye munkásmozgalmi bibliográfiáját, Szolnok megye képeskönyvét és a múzeumi évkönyveket. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár kiadói tevékenységének középpontjában névadója szellemi hagyatékának ápolása áll. Ennek egyik eredményeképp született meg 1972 és 1980 között 12 kisebb-nagyobb kötetben Verseghy legterjedelmesebb, Analyticae című, latin nyelvű összefoglaló művének magyar fordítása. A könyvtár munkatársai rendszeresen készítenek repertóriumokat, bibliográfiákat, könyvtártudományi és módszertani füzeteket is. A szolnoki művésztelep alkotóinak bibliográfiája című sorozatban például többek között Chio- vini Ferenc, Berényi Ferenc, Bokros László, Bényi László, Fazekas Magdolna, Gecse Árpád, Nagy István munkásságát dolgozták fel. A módszertani kiadványok közül a legnépszerűbb a Gyermekkönyvtári Füzetek. A Szolnok Megyei Levéltár 1968-ban került tanácsi kezelésbe. Azóta két tucatnál több kiadványa jelent meg. Az őrizetükre bízott iratok és a megyére vonatkozó dokumentumok között kutató levéltárosok arra törekednek, hogy munkájuk Több mint hat esztendeje mutatkozott be, és azóta lett különböző korosztályok kedvelt műsora a Zenebutik. Szerkesztő-műsorvezetőjét, Juhász Elődöt arról kérdezzük: mi ennek a népszerű programnak a története? — A Zenebutiknak van egy rádiós „őse”, a Petőfi adón hétfő esténként jelentkező Zeneközeiben, amelynek több mint 300 élő adását kezdettől fogva Csiba Lajossal együtt készítettük. A műsor fő célja az volt, hogy tájékoztasson, felhívja a figyelmet zenei aktualitásokra, érdekességekre, kedvet ébresszen bizonyos muzsikák meghallgatására. Hat évvel ezelőtt átjöttem a Televízióhoz — megtartva a Rádiót is. Igyekeztem a Zeneközel- benhez hasonló műsort „átmenteni”. Ugyanazzal a profillal: különböző műfajú zenék randevúját, gyors egymásutánban, kevés szöveggel. így született meg a Zenebutik, amely már túl van a 70. adáson. — Havonta egy alkalommal jelentkezünk, ugyanúgy élő, egyenes adásban. Koncepciónk: vegyes tálalásban igyekszünk zenei értékeket is közvetíteni a közönségnek. Olyanoknak is, akik esetleg a komolyzenei programot nem néznék meg. Minden műsort egyszer megismétel a televízió. — Hogyan készül egy-egy Zenebutik? — Minden érdekel minket, ami a zenei világban zajlik. Lehetőségeink szerint ebből az egészből igyekszünk válogatni. Rendelkezésünkre áll a legtöbb televíziós műsor előzetese, beharangozása, a megvásárolt filmekből is felvillantunk részleteket, használhatjuk a lemezeket, illetve a külföldi szólistákat népszerűsítő, úgynevezett promóciós anyagokat. eredményei minél szélesebb körben váljanak ismertté. Ennek jegyében adták ki az Adatok Szolnok megye történetéből című feldolgozásukat, illetve Antal Árpád szerkesztésében az Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez című gyűjteményt. 1974-ben indították el a Levéltári Füzetek sorozatot, melyben eddig több, igen érdekes forráskiadvány látott napvilágot, egyebek mellett — különleges kuriózumként — a Közhírré tétetik! — Jászjákóhalma és Tiszaroff községek dobolási könyve az 1944—45-ös évekből. Az elmúlt esztendőben új periodikával jelentkezett az intézmény: Zounok 'címmel adták ki a Levéltár' évkönyvsorozatának első kötetét. A fentiek mellett a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, valamint a Megyei Pedagógiai Intézet folytat jelentősebb kiadói tevékenységet: az utóbbi a pedagógiai gyakorlatban felhalmozódott értékes tapasztalatokat igyekszik ezen a módon is közkinccsé tenni. A művelődési központ rendszeresen megjelenő publikációi — a nemrég húszéves jubileumát ünneplő információs és módszertani Fórum, a vizuális nevelést szolgáló Gyermekszem és a Fotó-fórum — mellett tervszerűen adja közre metodikai és ismeret- terjesztő kiadványait. (Folytatjuk) Bálint Judit — Kikhez, melyik közönségréteghez szól a Zenebutik? — Gyakran hallani olyan megállapítást, hogy a televíziózás elidegenít, elvon. Mi tehát megcélozzuk a családokat és azt reméljük, hogy egy-egy, szándékunk szerint sokakhoz szóló adást együtt néz kisunoka és nagyszülő. Ugyanakkor természetesen fő törekvésünk a magyar zene, a magyar zeneművészek, a felbukkanó fiatal tehetségek támogatása, bemutatása — folytatja Juhász Előd. — Egy Zenebutik átlag 20 kis mozaikkockából építkezik, ezek különböző karakterűek, és sokszor úgy tesszük őket egymás mellé, hogy nincsenek elválasztva. Ez véleményünk szerint ébren tartja a figyelmet, hiszen a gyors tempó tapasztalataink szerint elfeledteti azokat a részeket, amelyeket esetleg valaki nem néz érdeklődéssel. — Tervek, esetleg változtatások? — Továbbra is frissek és érdekesek szeretnénk maradni. Ehhez hozzásegít az adáshelyek változatossága is — noha ezt a stúdióhiány hozta létre. így lett a szükségből erény. És segít a neves vendégek kalauzolása. Szeretnénk, ha továbbra is nyitott szívvel-szemmel-fül- lel követnék a nézők törekvéseinket. — Megkérhetem, hogy néhány mondatban mutassa be saját magát? — Szívesen. Zenetörténész vagyok, a komolyzene szolgálója, de mindig vonzott mindenfajta muzsika. Erre példák a könyveim, egy részük a dzsesszhez, az amerikai zenéhez kötődik. Három kislányom van, ők az első kritikusaim, és néha javaslattevőim. E. M. Változatos adáshelyek Hogyan készül a Zenebutik?
