Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
1988. JANUÁR 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Ajándék Sao Paulóból 9 Hamza Dezső Ákos szobrai Jászberényben Tavaly májusban beszá- ( moltunk arról, hogy Hamza Dezső Ákos Sao Paulóban élő festőművész eddigi életműve legjavát Jászberénynek ajándékozta. Indoklása szerint: „Eleimtől, Apámtól, Nagyapámtól és a Jászföld mélységes szeretetét kaptam... Apáim emlékére művészeti életem eredményét ajánlom fel..." Jászberény a nagy értékű műkincseket elfogadta — száztizenhárom kép érkezett Brazíliából — s Hamza Dezső Ákos festményei állanód kiállításon láthatók a Jász Múzeumban. A reprezentatív kiállítás május 16-i megnyitásán az idős művész is részt vett s már akkor említette, hogy szobrainak jelentős részét — amelyek szállíthatóak — haza akarja juttatni Jászberénybe. Nos, a számunkra ismeretlen trópusi fából alkotott szobrok — szám szerint kilenc — megérkeztek Jászberénybe, s a Hamza-kiállítás részeként a közönség elé kerültek. Talán meglepő, hogy a közvélemény előtt festőként és filmrendezőként ismert művész a szobrászatnak is avatott mestere. de aki önéletírását elolvassa, Maternitás A dimenzió alakulása megtudhatja, hogy kora ifjúságában egyaránt vonzalmat érzett a festészet és a szobrászat iránt. „Felvettek a Képzőművészeti Főiskolára, Csók István növendéke lettem: szobrászatból pedig Kisfaludy Storbl Zsigmond volt a mesterem. Ma is hálával gondolok rájuk. ök tettek képessé annak befogadására, amit az akkori európai művészeti forrongás nyújtott minden fiatal művésznek.” Sajnos Hamza Dezső Ákos szobrászatéról hosszú ideig még a festészeténél is kevesebbet tudtunk. Jelenidőben is csak azokról az alkotásokról mondhatunk szerény véleményt, amelyek a Jász Múzeumban láthatók. Már a kb. 60 centiméteres faszobrok címei — Forma és létezés, A dimenzió alakulása, A szép dialektikája, Aphrodite, Szintézis, Maternitás, Búcsúzás, Gené- zis. Tér és forma —is hasonlóságot mutatnak Hamza festészetének témáival. Gondolunk itt elsősorban a Genezis sorozatra a Konvergencia képeire, az öt lapból álló kompozícióra, és más, jellegzetesen Hamza-i alkotásokra. Képei többségén a hullámzó spirális vonalú ritmusok dinamikája van túlsúlyban, ez mintegy az élet változékonyságának — egy adott és szüntelen folyamat önmagába való visszatérésének — jelzése. Lényegében e gondolatok térbeli megfogalmazását hordozzák gyönyörű ívű szobrai. Hűen kifejezik ezek a mesterien megmunkált térbeli formák a művész megjelenítésre szánt gondolatait: az egymáshoz tartozás érzetet, a harmónia nagyszerűségét, vagy a taszítás, a fájdalom, az elválás tragikumát. Jelzik ezek a művészi absztrakciók azt is, hogy az emberek élete mennyire behatárolt, mennyire kapcsolódnak egymáshoz a másmás tőből eredő egyedek, emberek. Nemcsak bravúrosan szépek a Jász Múzeum Hamza-szobrai, de arra is utalnak, hogy földi létünkben — áttételesen — menynyire kötődünk egymáshoz, netán akkor is, ha nem akarjuk. A gyönyörű szobrokkal híradás is érkezett a mestertől. A közelmúltban kisebb baleset érte, de már jól van, hat festménnyel részt vett a Brazil Képzőművészek Szövetség? legutóbbi kiállításon és a Tro- feu Homenagem-díjat nyerte el. Májusban hosszabb tartóskodásra ismét haza készül, s amint már régebbi leveleiben is jelezte, egvre többet foglalkoztatja az itthoni, végleges letelepedés gondolata. T. L. Fotó: T. Katona László A szép dialektikája Ma kezdődik Filmklub családoknak A Magyar Filmklubok Szövetségének Szolnok megyei szervezete, amely a Moziüzemi Vállalat égisze alatt tevékenykedik, rendszeres segítséget ad a megye filmklubjainak tartalmi megújulásához. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola húszezer, a Szolnoki Varga Katalin Gimnázium pedig tízezer forintot nyert a szövetséghez benyújtott pályázatára, ami lehetőséget teremt májusban egy megyei ifjúsági film- klubos találkozó megrendezésére is. A Tanítóképző Főiskola új kollégiuma teret ad az ott működő film- és videoklubnak, februártól pedig a tanyai kollégium általános iskolás lakói is csatlakoznak a nagyobbakhoz egy gyermek archív filmklubbal. Űj kezdeményezés Szolnokon a Családi filmklub a Tisza moziban, január 30Megalakult a szabadfoglalkozású színészek és előadóművészek szakszervezeti alapszervezete. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének székházában megtartott alakuló taggyűlésen döntöttek a jelenlevők arról, hogy tói kéthetente szombaton délután 5 órától várják a családokat a Tisza moziba, ahol egy-egy család minden tagjának, az életkornak megfelelően kínálnak filmet megtekintésre. A legkisebbekkel pedig külön foglalkoznak, meseolvasásra, bábkészítésre és más efféle szórakozásra invitálják őket. Az elképzeléseket hathatósan támogatja a nemrég megalakult Ifjúságért Egyesület és a Nagycsaládosok Egyesülete is. Készülnek a tervei két idegen nyelvű filmklubnak is, az egyik a Jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban nyílik, s az orosztagozatos tanulók munkáját segíti — eredeti nyelven láthatnak új szovjet filmeket —, a másik pedig a Varga Katalin Gimnáziumban, ahol a filmklub angol nyelvű tagozatát szervezik meg 1988 őszétől. a Színházi Dolgozók Szak- szervezetéhez önálló alapszervezetként csatlakoznak. Az alapszervezet célja a munkaviszonyban nem álló prózai előadóművészek speciális helyzetéből fakadó érdekvédelem és érdekképviselet. A televízióban és a rádióban Külföldi reklámok A jövőben külföldi reklámokat is sugározhat a televízió és a rádió. A közelmúltban megszületett döntés szerint — mint azt az MRTV kereskedelmi igazgatóságán elmondták — elsősorban cégreklámokkal foglalkoznak majd, külföldi árukat és termékeket csak akkor reklámoznak, ha azok Magyarországon is kaphatók, méghozzá folyamatosan és kellő mennyiségben. így például külföldi kereskedőházak, áruházak, ottani idegenforgalmi, turista és kulturális szolgáltatások, határainkon kívüli vállalatok, Goodwill-típusú — jó hírnevet szolgáló — reklámjai kerülnek majd a hazai rádiós és tévés hirdetésekbe, összeállításokba. A televízió összműsoride- jének mintegy 3 százalékát teszik ki a reklámok, ez hetente átlagosan mintegy 120 —140 percet jelent a két csatornán. A tervek szerint a naponta sugárzott 20 percnyi reklámadásokban összesen napi egy percet kapnak a külföldi hirdetések. Ezek átlagos hossza 20—30 másodperc lesz, egv műsorperc ára 2000-től 12 ezer 900 svájci frankig terjed — attól függően, hogy mikor kerül adásba. A rádió három programjában hasonló lesz a külföldi reklámok aránya. Szabadfoglalkozású színészeknek Szakszervezeti alapszervezel AZ ISKOLÁKBAN Nehéz „tantárgy” a bruttósítás Tisztázatlan kérdések, hiányzó forintok A napokban véletlenül fültanúja lehettem egy beszélgetésnek: — Nem válik a pedagógusok dicsőségére, hogy valamennyi munkahely közül az iskolákban okozza a legtöbb gondot a bérbruttósítás — csipkelődött valaki tanár ismerősömmel. A tanár csak legyintett, majd hasonló epésen megjegyezte: — Sok minden más sem válik a hivatásunk dicsőségére. De nem is sok ilyen rosszul fizetett értelmiségi pálya létezik, mint a miénk. — Hiszen éppen most emelték fel a túlmunkáért járó díjakat minimum 45 forintra. — Kérdés persze, hogy mennyit kapunk ebből kézhez. Én magyar szakos vagyok, nem is igen értem a bruttósítást, a jogszabályok meg enyhén szólva távol állnak Arany János nyelvétől. Annyit azonban már tudok, hogy az iskolában végzett honvédelmi foglalkozásokért ezentúl nem kapok semmiféle fizetséget. S evég- ből a jövőben nyilván nem vállalom el a túlmunkát. Egyébként a túlóradíjakat egyelőre még nem bruttósították. Egyáltalán van-e fedezet rá? Honnan tudná bárki is megmondani, hogy az idén hány túlórája lesz valakinek? Egy másik dolog. Az én soros előléptetésem az idén januárra esedékes. Vajon azt is bruttó- sítják? Kérdések, kérdések, amelyek nemcsak az én ismerősömet, hanem az egész pedagógustársadalmat foglalkoztatják. Részint mert ezek egy részére még majd csak most születik döntés, a meglevőkre vonatkozó jogszabályokat pedig ahány ember -van, annyiféleképpen értelmezi. Jól tükrözte ezt az állapotot a rádió szerda esti Tanakodó című műsora is, amelyben a Pénzügyminisztérium, a Művelődési Minisztérium és a Pedagógusok szakszervezete képviselői válaszoltak a feltett kérdésekre. Abban valamennyien megegyeztek, hogy a bér- gazdálkodás szempontjából is a lehető legcélszerűbb megoldás az, ha az iskola ..önálló intézménnyé” válik, így rugalmasabban, szabadabban gazdálkodhatnak az iskolvezetők a rendelkezésükre álló anyagi forrásokkal. A gazdasági önállóság régi vágya a pedagógusoknak. Ezáltal viszont — objektív okok miatt — a kisebb létszámú tantestületek hátrányba kerülnek a nagyobb iskolákkal szemben. A gazdasági önállóság megteremtése persze amúgy sem zökkenőmentes. Az igazgatónak két évvel ezelőtt még például engedélyt kellett kérni a fenntartó szervektől, ha a tantestület egy hétvégén mondjuk kirándulni akart Kassára vagy Nagyváradra. Most ugyanattól az iskolavezetőtől elvárják, hogy bruttósítson, osszon, szorozzon, úgy, hogy az intézmény teljesítse feladatait, s egyetlen egy nevelő nettó jövedelme — változatlan teljesítmény mellett — se legyen kevesebb mint amennyi tavaly volt. — Kaptak-e ehhez megfelelő felkészítést? — kérdezem Badari Lászlónktól, a Szolnoki Csanádi Körúti Általános Iskola igazgatójától, egy olyan intézmény vezetőjétől, amely mindössze egy éve nyerte vissza gazdasági önállóságát. — Két előadást hallottunk decemberben, az egyiket a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége, a másikat a Művelődési Minisztérium munkatársa tartotta. Kétszer három óra volt a „tanulmányi idő”, de ennek a többszöröse, amit a sajnálatosan késve megjelent közlönyök, útmutatók tanulmányozására, értelmezésére fordítok mindmáig. A két előadás adott ugyan segítséget a munkánkhoz, de számos kérdésre nem kaptunk választ, mivel akkor még nem is volt ezekben döntés. — Hol tartanak jelenleg a bruttósításban? — A nevelők alapbérének és a hozzácsatolt pótlékok bruttósítását a TAKEH végezte el, s ez megegyezett a mi számításainkkal. (Léteznek ugyan még game- szek, amelyek eddig az iskolák gazdasági ügyeit intézték, a bruttósítást azonban az újonnan létrehozott Tanácsi Költségvetési Elszámolási Hivatal végezte el. A szerk.) Jelenleg a túlmunkáért járó díjak bruttósításán dolgozunk, illetve megpróbáljuk valahogy számba venni — bármenynyire is paradoxon — az előre nem látható túlmunkákat. A mi tantestületünkben a hatvanhét pedagógusból huszonegy harminckét éven aluli. Elképzelhető, hogy valaki gyesre megy, másik fiatal anyák, bármikor megbetegedhet a gyermekük, akár hónapokra is. Könnyen előadódhat olyan eset, hogy valaki nem vállalja a helyettesítésüket, mert az érte járó úgynevezett határozott idejű alap- béremeléssel magasabb adósávba kerülne, s így anyagilag rosszabbul járna. Igaz, szabály rendelkezik arról, hogy bizonyos óraszámú túlmunkára kötelezhetők a nevelők. De ugyan melyik igazgató teszi ezt meg jó szívvel? Említhetnénk persze más gondokat is, mint például a nyugdíjas nevelők bér bruttósításának tisztázatlansága vagy a külső óraadóké. Abban reménykedve kopogok be Zsidói Emil igazgatóhoz, hogy ha valahol simán mennek a dolgok, az biztosan a Szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépisi- kola lesz. Nos, ami a szakértelmet illeti, tényleg nem tévedtem, de gondok, megválaszolatlan kérdésék azért mégis vannak. Zsidai Emil a számítógépébe már októberben betáplálta a bérbruttósítást. Ahogy bekapcsolja, a gép máris mutatja az adatokat. Ennyi az alapbér, hozzájön ez meg ez a pótlék, s máris látható, mekkora a bruttósított bér. Arra azonban a számítógép sem tud válaszolni, hogy vajon megkapja-e az iskola a túlmunkáért járó díjak bruttósításához szükséges 650 ezer forintot. — Mj lesz, ha nem? — Akkor rangsorolunk. Nem lesz mondjuk korrepetálás, nem bontunk osztályt stb, csak annyi marad meg a túlmunkából, amennyit meg tudunk fizetni. A sokak számára amúgy- sem egyszerű bruttósítást tovább nehezíti az a tény, hogy egyidejűleg változik a pedagógus-bérrendszer iis. Számos pótlékot beépítettek az alapbérbe, néhány megszűnt, megint másikakat pedig határozott idejű béremeléssé kell átalakítani. Ezzel némileg egyszerűsödik a bérrendszer, a pedagógusok jövedelme az alapbérből — amely az idén már a pótlékok egy részét is tartalmazza — és a változó bérekből áll. A változó bér a határozott idejű alapbéremelést, az átalánydíjas, valamint az esetenkénti túlmunkát foglalja magában. Ez utóbbiak bruttósításán dolgoznak jelenleg. Noha ez a február elején kifizetendő béreket nem érinti, hiszen akkor még a decemberi túlmunka díjakat kapják meg a nevelőik, már nem sok idő marad a tisztázatlan kérdések megválaszolására. — Bruttósítása útmutatót készítettünk a megye közoktatási intézményei számára, amelyet a napokban postázunk. A közeljövőben pedig megyei értekezletet tartunk az iskolák vezetőinek, amelyen választ kaphatnak az új bérrendszerrel, a bruttósítással és az adózással kapcsolatos kérdéseikre — mondja Mihályi István, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője. — Kérdéseket gyűjtünk ösz- sze már előre, az előadók számára, hogy az értekezlet jobban sikerüljön a korábbiaknál, s ne maradjanak kételyek. Remélhetőleg addig az illetékes pénzügyi szervek döntenek valamennyi, ma még tisztázatlan, illetve bizonytalanságra okot adó kérdésben. Tál Gizella Megkezdődött a kaposvári Csiky Gergely Színház 16 hónap alatt felújított épületének műszaki átadása. A háromszázhetvenkét millió forintos költséggel elvégzett munka eredményeként a színház kívül-belül visszanyerte hajdani szépségét, és az eddiginél jóval gazdagabb technikai lehetőségekkel szolgálja majd a színjátszást (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)
