Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-02 / 1. szám

1988 JANUÁR 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkában szilveszter éjszakáján és újévkor Leltároznak a kereskedők Éltető elem a munkalahetőség ÉRDEKVÉDELEM ÉS A FORRÁS Szilveszter éjszakáján az Aranykanná' ban. Balról jobbra a két árazó, Major Éva és Táncos Dénesné Manapság a korábbinál hangsúlyozottabban vetődik fel az a kérdés az üzemek­ben, hogy a szakszervezet hogyan képviseli a dolgozók érdekeit, és jövőre, a külön­böző vállalati alapok meg­szűnésekor mennyiben tud­ja majd védeni a szociálpo­litikai vívmányokat. Ezekre a kérdésekre kerestük a vá­laszt Jászberényben, az Ap­rítógépgyárban. Gál József­Jelentős bérfejlesztés Ez jellemezte az Aprító­gépgyárban a szakszervezeti munkát az idén is. A válla­lat eredeti éves tervében például 750 millió forint ter­melési érték, 110 milliós tő­kés export és 128 millió fo­rint nyereség szerepelt. A szakszervezet minimáiig programként ajánlotta en­nek elfogadását, és azt ja­vasolta a gazdasági-műszaki vezetőknek, hogy keressék az export és a nyereség nö­velésének lehetőségét. Az évközi tervmódosítás már 150 millió forintos tőkés ex­portot és 138 millió forint nyereséget irányzott elő. Az év végén a tőkés export 176 millió forint körül- alakult. Kérdezhetné valaki, hogy mi köze van ennek az ér­dekképviselethez ? Egyszerű a válasz: csak ezáltal volt biztosítható a keresetek nagyarányú növelése. A dol­gozók keresete átlag 13 szá­zalékkal növekedett az Ap­Egymiliiárdos rendelésállomány tői, a vállalati szakszerveze­ti bizottság titkárától szer­zett ismereteink szerint az Aprítógépgyárban az érdek- védelem, az érdekképviselet fejlesztésére irányuló erőfe­szítés közben sosem feled­keznek el a pénzügyi forrás­ról. Az eddigi vívmányok megőrzése mellett ezért leg­fontosabb feladatuknak a vállalat gazdasági biztonsá­gának megtartását tekintik. rítógépgyárban. A műszaki­ak bérét most nagyobb arányban növelték, mint a fizikai dolgozókét. Huzamos időn át folytatott felvilágo­sító munka eredménye az, hogy a bizalmi testület mindössze két ellenszavazat­tal és három tartózkodással egyetértett ezzel a javaslat­tal. A műszálak a tőkés ex­port növelésében kifejtett munkájukkal rá is szolgál­tak erre. Mellettük több fi­zikai munkaterületet is kie­melten kezeltek a béreme­léskor. Az acélöntődében pél­dául 12 százalékos volt a bérfejlesztés. Azon belül a nagyobb szakértelmet kívánó munkakörökben — formázó, kohász, — húsz százalékos növekedés volt. Több ilyen példát lehetne említeni a „krónikus problémák” meg­szüntetésére. Javult ezáltal a közhangulat, ami a jövőt illetően is hasznos. Az 1988. január elsejétől érvényes új kereskedelmi árak, valamint az általános forgal­mi adó bevezetése okozta árváltozá­sok alapos terhe­ket jelentettek 1987 utolsó nap­ján a kereskede­lemnek. Mint is­meretes, az újsá­gok december 30- án közölték az árváltozásokat, így a vásárlókö­zönség jelentős része igyekezett beszerezni azokat az áruféleségeket, amelyek — úgy számították — legalább 1988. első hetei­ben nem terhelik többlet- költséggel háztartásukat. Mi­ként a fővárosban, a me­gyeszékhelyen is nagy for­galmat bonyolítottak le az élelmiszeráruházak és -bol­tok s a szaküzletek. Különö­sen szilveszter délelőttjén volt nagy a boltok forgalma. A vásárlók a szokásosnál jóval több tejterméket, kü­lönösen sajtot, valamint mo­sószereket kerestek. Emiatt nem volt ritka a boltok előt­ti sorbanállás sem, voltak áruházak, ahol az esti zá­ráskor rekord bevételt vit­tek a postára. A Széchenyi lakótelepi Aranykanna ABC-ben egy­millió forintnál többet hagy­tak a pénztárakban az embe­rek. Ugyanott rekordforgal­mat bonyolított le az áfész Széchenyi ABC-je is, egy­millió forint volt a napi for­galma. A városközponti hat­vanasban az év utolsó két napján félmillió forint ér­tékű mosópor fogyott el, két­száz darab, egyenként más­fél kilós Trapista sajtot vet­tek meg. A 60-as forgalma is egymillió forint fölött volt 31-én. A leltározás több áruház­ban a szilveszteri zárással egyidőben elkezdődött. A Széchenyi lakótelepen este hat órakor Balogh Ferenené zárta be az Aranykanna ABC ajtaját. Bent már ab­ban a pillanatban elkezdő­dött a leltározás. Negyvenöt dolgozó hatalmas köteg ár­jegyzékkel „cédulázáshoz” kezdett. Ez azt jelenti, hogy valamennyi áruféleségre gondosan fölragasztották az érvényes árat. Király Bélá- né áruházvezető elmondta, hogy áruféleségenként bri­gádok céduláznak, s az áru­házból addig senki haza nem megy, amíg az új ára­kat föl nem tüntették min­den cikken. Soós Pál, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese, Pol­gár István ÉKV igazgató és munkatársai kevéssel zárás Szolgáltatóház épülJászdózsán A lakossági igények alap­ján, a terveknek megfelelő­en szolgáltatóház épül Jász­dózsán, amelyet az idén meg is kívánnak nyitni. Szeret­ték volna az elmúlt év vé­gére már tető alá hozni az épületet, de a terület előké­szítése a vártnál jobban el­húzódott. Augusztus 20-ra már ugyan megnyílt az új iparcikkbolt, de a megürese­dett vasboltot lebontásra csak októberben kapta meg a tanács. Az épületet társa­dalmi segítséggel elbontot­ták, de az új építéséhez így már nem kezdhettek hozzá. A szolgáltatóház földszint­jén háztartási gépszerelő műhely, Patyolat-felvevő­hely és két üzlethelyiség kap helyet, a tetőtérben pedig férfi-, női fodrászat és koz­metika költözik. A beruhá­zásra a tanács másfél milli­ót szán, a hiányzó kiadáso­kat a munkahelyek és a la­kosság társadalmi munkájá­val pótolják. után érkeztek az Aranykan­nához, érdeklődtek, van-e valami akadálya a gyors és pontos munkának. Polgár István igazgató ezen az es­tén még a 71-es, a 90-es és az 1-es ABC-ben látogatta meg a leltározókat. Az Aranykannában jól sikerült a cédulázás. Király Béláné fél órával az új esztendő beköszöntése előtt valamennyi dolgozótól elbú­csúzott, s így éjfélkor az Aranykanna dolgozói is családjukkal koccinthattak. Azért nem maradt sok pi­henőjük, mert már reggel hat órakor ismét együtt vol­tak a leltározók. Érthető. Az aranykanna ma reggel 8 órától 14 óráig ismét várja vásárlóit. Varga János, az újszászi áfész elnöke tegnap reggel röviddel nyolc óra után bol­dog új évet kívánt az 1-es számú áruház húsz leltározó dolgozójának, és Eszes Já­nos áruházvezetőnek. Az áfészelnök külön köszöntöt­te a József Attila Szocialista Brigádot, amelynek tizen­három tagja a leltározás előtt egy felhívást fogalma­zott. „Az újszászi áfész 1-es számú áruházának József Attila Szocialista Brigádja vállalja, hogy az év végi lel­tár idején felmerült túlórá­ból személyenként tíz óra- hosszát ellenszolgáltatás nél­kül, társadalmi munkában (Folytatás az 1. oldalról) szakemberek: nem csaló­dunk benne. Csak fölvesz- szük a telefont és azonnal lesz vonal! Addig azonban még jócs­kán akad tennivaló. Szere­lik tehát az aprólékos, pre­cíz munkát kívánó egysége­ket, berendezéseket, s eze­ket folyamatosan ellenőrzik is. (Csak a forrasztások mil­liós nagyságrendűek....) Te­lepítik a helyközi áramkö­röket, az átviteltechnikai be­rendezéseket, amiket szintén — menet közben is — vizsgálnak. Miután több megyebéli település újabb távbeszélő áramköröket kap, ott is bővítik a hálóza­tot, fektetik a helyközi ká­beleket, szerelik a mikro­hullámú rendszert... Ha mindezzel végeztek, ha mindent átvizsgáltak, be­mértek és ellenőriztek, ak­kor kerülhet sor arra, hogy a régi telefonközpontról — ahogy itt mondják — átte­relhessenek az újra. A ter­végez. Kérjük a szövetkeze­ti és vállalati kollektívák szocialista brigádjait, hogy csatlakozzanak a felhívás­hoz, ezzel is könnyítsék kö­zös, országos gondjainkat, amelyek csak nagy összefo­gással, cselekvő akarattal oldhatók meg.” — Miért vállalták a tár­sadalmi munkát — kérdez­tem Barta Imrénét, a szocia­lista brigád vezetőjét. — Tudjuk, hogy nagyon kevés a pénz, és könnyíteni szeretnénk az áfész gondján is, meg másokén is. A lel­tárt meg kellett volna kü­lönben is csinálni, lehet ke­vesebb munkával járt volna, ha csak a megszokott a feladatunk, de ha úgy hozta az élet, segítünk magunkon. Mondják, ez a szocialista brigád szorgalmas kereske­dők kollektívája. Évek óta a papírgyűjtésben is jelesked­nek, s a szilveszter este a zárás után pontosan a pa­pírgyűjtésből szerzett pénz­ből nagy pacalvacsorát csap­tak maguknak. Az újszászi 1-es számú áruház különben még ma is zárva lesz leltározás miatt. Harmadikán tejjel, kenyér­rel, péksüteménnyel várja a vásárlókat. A Csemege Vállalat 121-es áruházában tegnap reggel még központi futár is ho­zott árjegyzéket Budapest­ről. Fél 9-kor kezdődött a leltár, s Csík Pál igazgató vezényletével félszáznál több áruházi dolgozó kezdte meg az árazást és a leltár- felvételt. A Csemegében a munka ma még folytatódik, tehát a városközpontban la­kók az ÉKV 1-es számú ABC áruházában vásárolhatnak tejet, friss kenyeret és pék­süteményt. A Csemege har­madikán reggel 8 órakor nyit. vek szerint erre még az év vége előtt sor kerül — még­pedig néhány óra alatt. EJZ némi gondot jelenthet majd az akkori telefonálásban, nem lesz ugyanis vonal egyáltalán, ám ezt az időt a minimálisra csökkentik. (Előre és pontosan értesítik majd a telefontulajdonoso­kat.) Ha az új központok szol­gálatba lépnek, akkor nem csupán a jelenlegi kapacitás bővül a kétszeresénél több­re, de egyszerre hatszáz táv­hívás is lehetségessé válik. Ezzel egyidőben Martfűn egy ezres konténer-, Üjszászon pedig egy négyszázas telje­sítményű ARK-jelű köz­pont áll a telefonálók ren­delkezésére. A szolnoki be­ruházás nélkül nem kapcso­lódhatnának a távhívásba a tiszafüred és a Karcag-kör- nyéki települések sem, ahol pedig már a posta, a megye és az ottani tanácsok pén­zéből már javában végzik a munkákat. H. Z. A szakszervezeti bizottság a hagyományos formákon (szocialista munkaverseny, újítómozgalom) túl, azzal is segíti a gazdasági munkát, hogy megismerteti a dolgo­zókkal a többletkereset lehe­tőségeit. Ennek is betudha­tóan, jelentős többletmunkát vállalva érték el idei ered­ményeiket. Ezt a cselekvési egységet igyekszik megőriz­Épíföipar Közelebb a kereslethez Az építőiparban 1987-ben folytatódott a strukturális átrendeződés, amelynek leg­fontosabb jellemzője az épí­tési szervezetek számának növekedése. Így az esztendő végén az előző évinél már 50 százalékkal több, összesen 1400 építési — kivitelezési, tervezési, beruházási, kuta­tási — szervezet működött az országban. Az építési ke­reslethez, tehát a szokásos­nál több, de kisebb építési feladathoz igazodóan csök­kent a nagyvállalatok lét­száma, ugyanakkor fokozódó mértékben alakultak kisvál­lalkozások. A nagyobb vál­lalatoktól egy év alatt 17 500 dolgozó távozott, s ebből megközelítően 12 ezer gyarapította a kisszerveze­teket, mintegy 5 és fél ezer pedig elhagyta az ágazatot. A hagyományos építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 2,4 százalékkal visszaesett az előző évihez viszonyítva, így részesedé­sük az országos építésből 38 százalékra csökkent. Az építési kereslet és kí­nálat 1987-ben összességében kiegyenlített volt, sőt egyes térségekben, illetve szak­mákban kínálati többlet ala­kult ki, és erősödött a vál­lalkozók közötti verseny, így a kivitelező szervezetek szerződésállományának több mint egynegyedét verseny- tárgyalás alapján kötötték meg. Az ily módon elnyert megbízásokkal 37,5 milliárd forint értékű munkát vál­laltak el, 15 százalékkal többet, mint egy évvel ko­rábban. ni a szakszervezeti bizottság. A kenyérkereset biztonsága élteti az aprítógépgyáriakat. Az olyan tények például, hogy a rendelésállomány most is több mint egymilliárd forin­tos és tizennégy hónapi munkát biztosít a dolgozók­nak. Érezni és értékelni kell az embereknek azt, hogy van mit csinálniok. Az Aprító­gépgyár jó helyzetben van, Alighanem arany betűkkel kerül be az 1987-es esztendő Kisújszállás évkönyveibe — már ami a fejlesztéseket il­leti. E tanácsi zsargon ma­gyarul természetesen külön­féle építéseket jelent, azt, hogy ebben a városban az alig mögöttünk maradt óesz­tendőben sok mindent meg­valósítottak. összesen százhetvenkét­millió forinttal sáfárkodtak a városi tanácson a testület döntései alapján. Ebből a pénzből ötvenegymillió 'ju­tott a különféle várost gya­rapító, az életet jobbító be­ruházásokra Az egyik legfontosabb te­endő a gázvezetékek továb­bi építése volt, hiszen ezzel olcsóbb és főként egysze­rűbb fűtőanyaghoz juthat­nak mind többen a települé­sen. Tizenöt utca lakóinak van meg újabban a lehető­sége erre, ehhez négy és fél kilométer csövet fektettek. A lakosság forintjai segítet­ték a hálózatbővítést, emel­lett hárommillió forint ér­tékű kétkezi munkával is „besegítettek”. A közös kasz- szából és a Kőolajkutató és Földgáztermelő Vállalat pénzéből a benzinkútnál lé­vő lakótelephez juttatták el a korszerű fűtőanyagot. A Bocskay és a Munkácsy utcák szilárd burkolata egy­millió-háromszázezer fo­rintba került — itt is mun­kálkodtak a városbeliek. Nyolc újabb utcába jutottéi a vezetékes víz. Ugyancsak a benzinkútnál épülő lakótelepet érinti a huszonhárom közművesített telek kialakítása: ezek egy része már gazdára is talált vízzel és villannyal ellátva. a foglalkoztatást tekintve nem fenyegeti veszély. S A vállalat szociálpolitikai tevékenységében — úgy tű­nik — jövőre, az eddigi rá­fordításokat megtartva, il­letve kismértékben növelve sem tudják kellően ellensú­lyozni a drágulást. Most még nem mutatható ki az, hogy mi lesz a gyár szociálpoliti­kára szánt forintjainak a re­álértéke. Az mindenekelőtt a külső hatásoktól függ. Az viszont biztos, hogy a vál­lalati szociálpolitikai tevé­kenységben az első helyre a fiatalok lakáshoz való segí­tése kerül. A pénzbeli segít­ségen túl kedvezményes fu­var és eszközbiztosítás is ezt a célt szolgálja majd. Ered­ményes tevékenység volt ez addig is, hiszen az ötéves terv kezdete óta kétszázöt­ven dolgozója oldotta meg lakásgondját üzemi segítség­gel. Az idén több mint 3,6 millió forintot költött a vál­lalat ilyen célra. Sok dolgo­zónak — átmeneti megoldás­ként — albérleti hozzájáru­lást fizetnek. őszinte szóval Az anyagi juttatások mel­lett a szakszervezeti bizott­ság úgy véli, hogy az eddi­ginél többet kell foglalkoz­ni a kollektív érdek mellett a csoport és az egyéni ér­dek érvényesítésével is. A bizalmiakat arra ösztönzi, hogy idejében ismerjék meg a hatókörükben dolgozók gondját-baját és nyújtsanak segítséget megoldásukban. Ne a dolgozóknak kelljen a szakszervezethez fordulniok. És ami a mozgalom iránti bizalom kulcskérdése: a nyílt, őszinte beszédre buz­dítja aktivistáit a szakszer­vezeti bizottság. Erre a mai helyzetben különösen szük­ség van. Az általános szóla­mok senkire nem hatnak. A városházával szemben, a főút mentén, a lakótelepi házak egyformaságát is old­ja a KISZ városi bizottságá­nak székháza: az idén ké­szült. Bővítették a bölcső­dét mosodával és szociális helyiségekkel — határidőre. Tágas, világos épületet ké­szíttetett a takarékszövetke­zet. Mellette, ugyancsak ta­nácsi forintok segítségével, hatszáz négyzetméteres üz­letház van készülőben. A ha­marosan befejeződő munkák után villamossági és ruhá­zati szaküzlet teszi kényel­mesebbé Kisújszállás és a környék lakóinak vásárlása­it. A gyarapodást szolgálta a lakásépítési támogatás is, amire kevés híján kétmillió jutott, egymillióval pedig a tanácsi bérlakások vissza­adását „honorálták” — a rendelkezések szerint. Gondoltak persze a már meglévő épületek megóvásá­ra, fölújítására is. A gimná­zium folyamatos rekonst­rukciója az idén két és fél milliót követelt, egymillió­hatszázezer forint jutott a városháza csinosítására, a mozi és a bölcsőde rendbe­tétele másfél-másfél millió­ba került. Egy esztendő alatt tehát nagyot lépett előre a fejlő­dés útján ez a város. Ami már bizonyos, az új esztendő szűkebbre fogta a közös pénztárcát, fejlesztésekre sokkal kevesebb lehetőséget látnak a város vezetői. Úgy vélik azonban, hogy a fejlő­dés az idén sem áll meg, legföljebb kisebbre veszik lépteiket. — hortobágyi — — s. j. — Szerelik az új szolnoki telefonközpontot Varga János az Újszászi Áfész elnöke az 1-es számú áruház leltározóival újév reggelén (Fotó: T. Z.) S. B. Gyarapodó Kisújszállás Burkolat újabb utcára - Épülő üzletház a városközpontban

Next

/
Thumbnails
Contents