Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

1988. JANUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén Jövedelmező állattenyésztés SEGÉDMUNKÁSTÓL A DIPLOMÁSIG A fiatalok elhelyezkedési lehetőségei a megyében 2. Mi látszik a szakmunkásképzőből A megye állattenyésztésé­nek szerkezete az utóbbi években ellentmondásokon alapult, változásait már alig befolyásolta az ökológiai adottság és lehetőség, előtér­be került az értékesítés, s egyre inkább éreztette hatá­sát a piac — állapította meg az a jelentés, amely az ága­zat jövedelmezőségének ta­pasztalatait tárta tegnap a megyei párt-végrehajtóbi­zottság elé. Az ország állat- állományából, állatfajonként változóan, 6,5—7,5 százalék­kal részesedik a megye, a vágóállattenyésztésben mint­egy 8 százalékkal képviseli magát. Az ágazat súlyát bizonyít­ja, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység termelési értékének mintegy 38 száza­lékát adja, az eredményből azonban csak 18,6 százalék­kal részesedik. Egyedi vo­nása megyénkben ezen ága­zatnak, hogy a számottevő takarmánytermesztő terület ellenére meghatározóak az abrakfogyasztó állatfajok, az összes vágóállat-tenyésztés­ből — ennek mennyisége évente átlagosan 170 ezer tonnányi — mindössze 14 százalékot képvisel a szar­vasmarha és a juh. A tehénállomány nagyobb hányadát, mintegy 88 száza­lékát a tej- és kettős haszno­sítású állatok teszik ki, ez az üzemek többségében megfe­lelő jövedelmet biztosít. A húsmarha tartásának kedve­zőtlen tevékenysége több gazdaságban az állomány je­lentős csökkenéséhez illetve felszámolásához vezetett. A sertéságazat termelési szín­vonala az utóbbi években stagnált, míg a juhászat ese­tében évek óta tart az álla­tok számának csökkenése. A baromfiágazat adja a megyei vágóállattermelés több mint 21 százalékát. Szerepe, a hazai ellátáson túl, az ex­porthoz szükséges árualap megteremtésében is kiemel­kedő jelentőségű. Az ágazat (Folytatás az 1. oldalról) nálni. Az alapbér és a 310 forintos „húspénz” bruttósí­tását mindenütt végrehajtot­ták. Ezen felül az adó ellen­súlyozására a prémiumok és a jutalmak összegét is emel­ték kisebb-nagyobb mérték­ben. A pótlékok közül a túl­óra díjazásának százalékos mértékén általában nem vál­toztattak, a műszakpótlékot is csak kevés helyütt emel­ték. A munkáltatók egy ki­sebb része egyáltalán nem lépett túl az alapbér kötele­ző bruttósításán. A különféle bérformák kö­zül elsősorban a teljesít­ménybérek bruttósítása okozott gondot a vállalatok­nak. A kérdés az volt, hogy a havonta és személyenként eltérő teljesítmények díjazá­sát mennyiben változtassák meg ahhoz, hogy a dolgozók nettó keresete is megmarad­jon, ösztönző erejéből se veszítsen ez a bérforma, s a vállalat se lépje túl bérfize­tési lehetőségeit. A legtöbb helyütt úgy látták, hogy ezt csak a teljesítménybérek egységes emelésével nem tudják igazságosan megolda­ni mert minél többet keres valaki, annál több adót fi­zet. Ezért más ösztönzőket is számításba vettek. Néhány vállalatot kivéve a munkál­tatók megragadtak az eddig alkalmazott bérformáknál, s ezek bruttósítását — a bo­nyolult számítások elkerülé­se érdekében — általában a 100 százalékos teljesítményt alapul véve végezték el. A nagyobb teljesítményekkel s keresetekkel együttjáró magasabb adó hatását sok­az esetenkénti értékesítési nehézségek ellenére is — más ágazatokéval összevetve — a legkiegyensúlyozottabb fejlődést mutatja. Az állattenyésztés termelé­si eredményei és jövedelme­zőségi viszonyai nem vá­laszthatók el az állattartó te­lepek technológiai, műszaki színvonalától. A szűkös anyagi lehetőségek közepet­te is halaszthatatlanná vált a rekonstrukciós program megkezdése, ebbe már húsz üzem bekapcsolódott, mint­egy 15 a beruházások előké­szítésén dolgozik. A tapasztalatok szerint szükséges az állattenyésztés stabilizációs szerepének fo­kozása a gazdálkodásban, ennek elengedhetetlen felté­tele a jövedelemteremtő-ké- pesség javítása. Ehhez a ge­netikai és technológiai fel­tételek alapvetően biztosí­tottak. Az ágazat szerkeze­tének módosításánál szüksé­ges a kérődző állatfajok ará­nyának növelése. Feladat a megkezdett rekonstrukciók, fejlesztések programszerű folytatása, az állatállomá­nyok tenyészértékének és a feldolgozott állati eredetű termékek exporthányadának növelése. Szükséges a te­nyésztői munka színvonalá­nak javítása, a technológiai fegyelem betartása. Megha­tározó a jövedelmezőség fo­kozásában a takarmánykölt­ségek csökkentése, ez viszont feltételezi a melléktermékek­nek az eddigieknél nagyobb arányú felhasználását. Vál­tozatlanul kiemelt nép- gazdasági érdek fűződik a kisüzemi állattartás fejlesz­téséhez. Mindehhez szüksé­ges a kisgazdaságok színvo­nalasabb integrációja, újabb szervezési metódusok alkal­mazása, jobb tenyésztési fel­tételek kialakítása, azért, hogy minőségi áru kerüljön ki a kistermelőktől, s az fe­leljen meg az exportnövelés követelményeinek. helyütt a mozgóbérekben kí­vánják utólag ellensúlyozni. A változások nyomán a legtöbb munkahelyen érzé­kelhetően megnőtt az alap-, illetve a törzsbér aránya a kereseteken belül. Egyrészt azért, mert a bruttósítás so­rán több, hatásában ma már csak formálisnak számító pótlékot alapbéresítettek, másrészt viszont a vállala­tok egy része tudatosan töre­kedett az alapbér súlyának növelésére, s ezzel együtt a munkakövetelmények ponto­sítására. Az ÁRMH szakembereinek eddigi tapasztalatai szerint a vállalatok nagyobb részénél biztosítottak a források a felemelt bérek kifizetéséhez. Több költségvetési intéz­mény jelezte viszont, hogy náluk kevés a központilag rendelkezésükre bocsátott pénz a bruttósításhoz. A szakszervezetek infor­mációi szerint azonban vár­hatóan ennél szélesebb kör­ben okoz majd gondot a fel­emelt bérek kifizetéséhez szükséges fedezet előterem­tése. A szakszervezetek emellett más, az adózásnak a dolgozók egyes rétegéit kedvezőtlenül érintő hatásai­ra is felhívták az illetékes állami szervek figyelmét, így például az adóelőlegek havi befizetésének rendje hátrányosan érinti azoknak a munkahelyeknek a dolgozóit, ahol a munka jellegéből adódóan hullámzó, szezoná­lis a teljesítmény. Nekik ugyanis a néhány jól fizető hónap alatt olyan magas adóelőleget kell befizetniük, ami a szerényebb hónapokat Aránytalan árak Fokozott ellenőrzés A Kereskedelmi Miniszté­rium közli, hogy az 1988. ja­nuár elsejével végrehajtott árváltozásokat követően több bírálat érte a bakfis-. ka­masz és felnőtt ruházati ter­mékek árainál kialakult aránytalanságokat. Az árellenőrzés eddigi megállapításai alapján a Kereskedelmi Minisztérium ajánlást tett közzé, amelynek értelmében; „Ha azonos alapanyagú és azonos model- lű bakfis-, kamasz méretű termék ára meghaladja a kö­zel azonos felnőtt méretű termékét, akkor a bakfis-, kamasz méretű termék árát csökkentsék, lehetőleg a ter­melői árarányok alapján, de •legalább a felnőtt termék „árára”. Az eddig feltárt aránytalanságokat a bakfis-, kamasz méretű termékek árának csökkentésével a vál­lalatok megszüntették. Az ilyen és hasonló jelle­gű problémák korigálása ér­dekében a január elsejei ár­változás szabályszerű vég­rehajtását kiemelten, nagy apparátussal, szeles körben, az illetékes árhatóságok és társadalmi szervek szákértői folyamatosan ellenőrzik. Fóliaüzemet avattak Alumínium fóliát készítő üzemet avattak kedden a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregységében. A 230 millió forintos beruhá­zási költséggel másfél év alatt létrehozott üzemben évente 1800 tonna műanyag­gal, papírral, filmmel neme­sített alumíniumfóliát állíta­nak elő, s ezzel e keresett, főként az élelmiszeriparban használatos csomagolóanya­gok évi hazai termelése 4000 tonnára emelkedik. A bel­földi igény esztendőnként 3600 tonna; a többletet a kö­zös piaci országokba expor­tálják. is figyelembe véve összessé­gében meghaladja egészéves adókötelezettségüket, viszont a többletet csak a következő év elején kapják vissza. Ha­sonló problémaként jelent­kezik az azoknál is, akik év közben mennek nyugdíjba. A szakszervezetek úgy ítélik meg, hogy a változá­sokkal'kapcsolatban a felké­szülési idő rövidsége miatt egyébként is akad még ren­dezésre, pontosításra váró kérdés a vállalatoknál. Az új adórendszerrel összefüg­gésben módosították már ugyan a vállalati kollektív szerződéseknek a munka dí­jazására vonatkozó fejezetét, de az abban foglaltak gya­korlati alkalmazásának problémái is még csak ez­után jelentkeznek. Ezért vár­hatóan sok helyütt ismét visszatérnek majd az ezzel kapcsolatos kérdésekre a kollektív szerződések ha­gyományos évi felülvizsgála­ta, módosítása során. A munkáltatóknak havon­ta kötelességük tájékoztatni a dolgozókat arról, hogy az adott hónapban mennyi adó­előleget kellett befizetniük. Ezt a számfejtésben a havi fizetéssel és az azt terhelő egyéb levonásokkal együtt egy erre a célra, személyen­ként rendszeresített úgyne­vezett kísérő lapon tartják nyilván, amit a dolgozó ma­gával visz, ha munkahelyet változtat. Arra nincs előírás, hogy emiatt változtatni kel­lene a borítékokhoz eddig is mellékelt „bérszalagon”, ám azon ezután mindig 'külön fel kell tüntetni az adóelőleg összegét. A szolnoki 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet fém- és szerelőipari szakmá­kat adó, úgynevezett tiszta profilú intézmény. A szakkö­zépiskolai osztályok tanulói­val együtt ezerkétszázan jár­nak a „hatötösbe”, a tanfo­lyami képzésben résztvevők­— Csaknem száz munka­hellyel állunk kapcsolatban, ennyi helyen tanulják a szakmai fogásokat fiatalja­ink. Ebben természetesen 'benne van minden; a tanu­lókkal foglalkozó kisiparo­sok, a középüzemek, a nagy- vállalatok és az a tíz bázis­vállalatunk, ahol tanműhe­lyek állnak a szakmunkás- képzősök rendelkezésére — tájékoztat Humli Dezső igaz­gató. — Évente szakmunkás- vizsgát tesz nálunk három­száz fiatal. Nem készítünk „nyomkövetést”, a vállalat, s a friss szakmunkás sem je­lez vissza. Ezzel együtt el­mondhatom; ha valamelyik szakmában súlyos gondok lennének az elhelyezkedés­sel, arról értesülnénk! Két­ségtelen viszont, hogy a pil­lanatnyi szabályozók alapján a vállalatok menekülnek a szakmunkásképzéstől, a szakmunkástanulóktól. In­kább arra törekszenek, hogy „kész” szakmunkásokat ve­gyenek fel. — Gazdaságunk változása­it — a szerkezetváltást, a ra­cionalizálásokat, az átszerve­Mi lesz a — A Szotév a három év­folyamon ötven-hatvan ta­nulóval foglalkozott. Két év­vel ezelőtt kezdte leépíteni a képzést, s az idén már nem kér egyetlen tanulót sem. Női ruhakészítő szakmával a Május 1. Ruhagyár szol­noki egysége volt a bázisvál­lalatunk. Eddig évente 60— 65 elsőst fogadtak, most egyet sem. Szolnokon más vállalat sem igényel varró­nőt. Kérdés; mi lesz a nyolc osztályt végzett lánytanulók­kal? Nem kétséges, hogy a nyolcadik után a gyerekeket képezni kell. S azt a gyerek­sereget, amelyből korábban ezek a szakmák a bázisukat merítették, nem lehet a gim­náziumon keresztülvezetni. Félreértés ne essék! Egy pillanatra se tűnjék úgy, mintha a vállalatokat bár­miért is el kellene marasz­talnunk ! Egyszerűen arról van szó, hogy azért nem ké­peznek tanulót, mert nincs szükségük több szakmunkás­ra! Igazuk van. Miért áltat­A kunszentmártoni Felsza­badulás utca és környéke la­kói jó másfél évtizede kifo­gásolták, hogy napi bevásár­lásaikat két kisebb boltban tudják csak megoldani. A környék ABC-áruházra vá­gyott, s ez egyre többször ve­tődött föl tanácsüléseken és tanácstagi beszámolókon is. A településnek ezen a részén tizenöt év alatt megötszörö­ződött a családok száma. A településfejlesztési hozzájá­rulás szervezése során a környékbeliek meg is mond­ták, szívesen adják forint­jaikat. ha abjöól jut a kor­szerű áruházra is. Tegnap délelőtt százak várták az ABC megnyitását. Ott voltak a város vezetői is, Karancsi Lajos, a városi pártbizottság első titkára, Lázi Béla tanácselnök. Csi­kós Sándor a Kunság Keres­kedelmi Vállalat igazgatója a tanács és a Kunság közös kel együtt ezernégyszázötve­nen vannak. Tehát nemcsak Szolnokon, hanem a megye legnagyobb ipari szakmun­kás utánpótlás-bázisa. Milyen lehetőségeknek néznek elébe a mai szak­munkástanulók? Mit mond minderről a pedagógus? zéseket, a leépítéseket figye­lembe véve — nehezebb lesz az idén végzőknek elhelyez­kedni? — Könnyen előfordulhat, hogy akadnak olyan terüle­tek, ahol nehezebb lesz! Ám­bár: olyan szakmát nem ok­tatunk,. amelyikben túlkép­zésről beszélhetnénk! Vég­eredményben a szakmunká­sok iránt még mindig nagy a kereslet. Lehet, hogy azon a mun­kahelyen, ahol kiképezték a fiatalt, nincs rá szükség, a másik vállalat pedig tárt ka­rokkal fogadja. Azt kijelen­teni, hogy 1988-ban óriási problémák lesznek az elhe­lyezkedéssel, egyszerűen alaptalan, hiszen sok-sok té­nyezőt kell figyelembe ven­ni! A megyeszékhely másik szakmunkásképző intézeté­ben, a 633-asban 26 szakmát tanul a mintegy ezerkétszáz tanuló. Dénesné Zvolenszki Margit igazgató is azt ta­pasztalja, hogy a vállalatok tanulóképzési kedve évről évre csökken. lányokkal? nák önmagukat, miért csap­nák be három éven keresztül a szülőt, az iskolát, a fiatalt? Tudomásul kell hát ven­nünk a tényeket; az eddigi sikerszakmák — lányoknál a fodrász, a kozmetikus, a fi­úk körében a „vállalkozás- központúak”. a víz- és gáz­szerelő, az autószerelő a karosszérialakatos, mindket­tejüknél a felszolgáló — to­vább őrzik népszerűségüket. Ám ezután a népszerűségi lista alján lévőkre is — vas­betonszerelő, vegyianyag­gyártó hegesztő, sertéste­nyésztő, kéményseprő, épí­tőgépszerelő — jut majd je­lentkező. S jó, ha a ténye­ket minél hamarabb tudo­másul veszik a szülők, s a pályaválasztó fiatalok. Segíthet-e ebben a pálya- választási tanácsadó? Le­gyünk pontosak: a megyei pedagógiai intézet pályavá­lasztási tanácsadó csoportja. Már az elnevezés is elárulja; az oktatásügy irányítói sze­mében alaposan csökkent a beruházásaként megvalósult üzletről elmondta, hogy mintegy 3,8 millió forintba került. Már a műszaki át­adáskor is sok dicséret illet­te a körösladányi tanács költségvetési üzemét, amely­nek munkásai szépen, igé­nyesen dolgoztak. A kunszentmártoni ABC egyébként a vállalat tizedik boltja, tavaly nyolcat nyi­tottak Békés megyében, egyet Szolnok szandaszőlősi részén, — s valamennyi bol­tot a tanácsok segítségével, s véleménye figyelembevé­telével ellátatlan vagy ke­vésbé ellátott területre tele­pítették. Az ABC megnyitásakor Lázi Béla városi tanácselnök elmondta, a tanács reméli: a Kunság-Füszért „betörése” Kunszentmártonba egy egészséges versenyszemléle­tet fog kialakítani a jelen­leg monopolhelyzetben lévő pályaválasztási tanácsadó presztízse, így lett csoport a korábbi intézetből. Cserfalvi Gyula csoport- vezető: — Egy átlagos em­ber nem egy pályára, hanem pályacsoportra alkalmas. Mi megerősíthetjük a szülő, a gyerek elhatározását, tájé­koztatjuk a lehetőségekről. Kiket várunk? Elsősorban a hetedikesek jöjjenek, de jö­hetnek már az ötödikesek, a hatodikosok is, lényeg, hogy ne nyolcadikban, az utolsó pillanatban essen be a gye­rek ! — A személyiségvizsgála­ton túl, miben segíthetnek még? — Nyilván csak azokra a szakmákra tehetünk javas­latot, amelyek indulnak. Hozzáteszem; más megyék lehetőségeit is ismerjük. Mindenesetre bizonyos; gond lesz olyan szakmát találni a gyereknek, amit szívesen vá­laszt! Hogy nehezebb lesz-e elhelyezkedni, azt nem tu­dom. Végeredményben a kö­tő- és szövőiparban a lá­nyoknak még sokáig lesz hely. Ez társadalmi igény. Előnyben a vállalkozói szakmák Ferenczi György a megyei tanács művelődési osztálya iskolai csoportjának vezető­je: — A népgazdaság igénye, az iskolaszerkezet és a szü­lők — a gyerekek — igénye nem esik egybe. A szülő a vállalkozásra lehetőséget adó szakmákat részesíti előny­ben. példaként vegyük a ke­reskedelmi, a vendéglátóipa­ri szakmákat! A végzettek jó része persze nemi a szak­májában helyezkedik el, ha­nem pályát módosít, és eb­ben az esetben éppen ez a jó, ez a természetes. Csakhogy éppen ez volna az igazi, ha szélesebb ala­pokra helyeznénk a szak­munkásképzést: ha kevesebb szakmát képeznénk — tulaj­donképpen szakmacsoporton­ként — s aztán a munkahe­lyen fejeződne be a kép­zés, az egyes dolgozóé az adott feladatra. Tény, hogy a lányok kép­zésével, s aztán elhelyezésé­vel rendkívül komoly gon­dunk lesz. A népgazdaság­tól valójában jobb prognó­zist, konkrétabb igényeket várna az oktatásügy! Annak lesz szerencséje, akinek kon- vertálhatóbb a tudása... Egri Sándor Következik: Kik jelentkeznek a munkaerő-szolgálati irodákban? áfész kereskedelmi egységek között, s ez a lakosság jobb ellátását szolgálja majd. Az ABC-áruház másfél millió forintos árukészlettel nyitotta meg ajtaját a vá­sárlóközönség előtt. A gond­dal, és gazdag árukészlettel berendezett polcok, vitrinek, gondolák között hamarosan kedvvel válogattak a vásár­lók. A Kunság Füszért ked­veskedett az új ABC első vásárlóinak. Volt rengeteg narancs, mazsola, kókuszre­szelék, és kókuszdió. — de volt igen jó minőségű, 18 fo­rintos, egységáron kapható burgonya is. A vásárlók a déli órákig el nem fogytak, végül is Fe­jes József áruházvezető és munkatársai szinte minden kosarat kiadtak, hogy kedvé­re megrakja áruval a kisvá­ros peremkerületéből érkező minden kedves vásárló. S. J. A jövő héten fizetik az első bruttósított béreket A vállalatok menekülnek a tanulóktól Kunszentmárton peremkerületében Űj ABC-áruházat nyitottak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents