Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUÁR 27. Az unió helyzete Utoljára mondta el Ro­nald Reagan a hagyomá­nyos januári elnöki üzene­tét az Egyesült Államok, az Unió helyzetéről. Nyolc év, két kitöltött elnöki mandá­tum tudatában adhatja majd át utódjának a legmagasabb állami tisztséget jövő ja­nuárban. Az utód személye viszont már november 8-án a válaszásokon dől el. Rea­gan nem kívülállóként, ha­nem a republikánusok kép­viselőjeként szemléli majd végig az elnökválasztási csa­tát. Ebből következik, hogy a most hétfőn — magyar idő szerint — kedd hajnal­ban elhangzott beszédnek egyszerre kellett méltatnia az eddig megtett utat és ki­jelölni a teendőket az idei évre, oly módon, hogy ab­ból a republikánusok leen­dő jelöltjének esélyei erő­södjenek. Aligha meglepő, hogy az Unió helyzete rózsásabbnak tűnt a valódinál, s az idei célok megvalósításuk esetén, még rózsásabb jövőt vetíte­nek előre. Reagan ígérte az amerikai gazdaság erősödé­sét, nemzetközi tekintélyé­nek szilárdulását. (A dollár gyengülése, a tavaly októbe­ri fenyegető tőzsdekrach így aztán még csak említést sem kapott. Kevés új elkép­zelést terjesztett elő meg hátralévő idejére, inkább csak az évek óta ismételge­tett, konzervatívnak minő­sülő, ideáljait ismételgette. Reagan a legnagyobb tap­sot a beszéde közben akkor kapta, amikor felszólította a törvényhozókat, hogy mi­előbb ratifikálják a Szovjet­unióval a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták leszereléséről kidolgozott szerződést. (A ratifikációs eljárás Washingtonban és Moszkvában egyszerre, hét­főn kezdődött meg.) Az el­nök kijelentette, hogy a két ország egy még jelentősebb egyezmény — a hadászati fegyvertárak ötven százalé­kos csökkentése — közelsé­gébe került. Ugyanakkor az elnöki üzenet nem hagyott kétséget atekintetben, hogy Reagan nem mond le űr­fegyverkezési programjá­ról, amely viszont Moszkva szerint megakadályozhat­ja az űj megállapodást. Márpedig az idő sürget, hiszen a tavasz végén, a nyár elején esedékes Moszk­vában Gorbacsov és Reagan immár negyedik csúcstalál­kozója, amely alkalmat kí­nálhatna az előrelépéshez a nukleáris fegyverektől men­tes világ felé. Az elnöki üze­net nem volt egyértelmű etekintetben, pedig az újabb szovjet—amerikai megál­lapodás betetőzhetné Rea­gan nyolc évi mandátumát. Ortutay L. Gyula Ausztrália Kétszázéves ünnepségek Az első fehér telepesek kétszáz évvel ezelőtti part­raszállását elevenítette fel kedden a Sydney kikötőben ringatózó 11 vitorláshajó. A ragyogó nyári napsütésben több százezer ember gyűlt össze, hogy személyesen él­vezze a pompás kikötői lát­ványosságot. A régi időkre emlékeztető keresztvitorlás árbocú hajók — óvatosan kerülgetve a negyven országból odasereg- lett különféle méretű és tí­pusú hajók százait — ünne­pélyes lassúsággal közelítet­ték meg a partot. A kagy­lóformájú sydney-i operaház lépcsőjén állva — a proto­koll szabályainak megfelelő­en — a brit trónörökös pár: Károly herceg és Diana her­cegnő, Robert Hawke auszt­rál kormányfő és Sír James Rowland, Üj Dél-Wales kor­mányzója üdvözölte a part- raszállókat. A 11 hajó 1987. május 13-án indult útnak az ang­liai Portsmouth kikötőjéből és a brit telepesek útvona­lán haladva — tenerifei, riói és fokvárosi megállók beiktatásával — ért el az „ötödik földrészre”. Közel-Keleti kérdés — Sevardnadze javaslat Tartsanak külügyminiszteri szintű tanácskozást NSZK — Nagy pártok II leszerelésben nem szabad szünetet beiktatni Az Izrael által megszállt arab területeken tartóssá vált feszültség újfent mege­rősíti, hogy haladéktalanul átfogó és igazságos megol­dást kell találni a térség vál­ságára. A politikai rendezést szolgáló közös erőfeszítések­nek el kell vezetniük az ENSZ égisze alatt megren­dezendő a nemzetközi konfe­renciához, a válságban érin­tett valamennyi fél részvéte­lével. E cél érdekében a vi­lágszervezet Biztonsági Ta­nácsa öt állandó tagjának fo­koznia kell erőfeszítéseit. Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter január 20-i le­velében azt javasolta Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár- nak, hogy a BT a nemzetkö­zi konferencia összehívásá­nak elősegítésére tartson külügyminiszteri szintű ta­nácskozást. A Szovjetunió a nemzet­közi konferencia érdekében kész minden építő javaslat megvitatására. A politikai rendezés egyetlen elfogadha­tó eszközének a nemzetközi 'konferencia mutatkozik. Lenin-renddel tüntették ki Ceausescut Lenin-renddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Ni- colae Ceausescut 70. szüle­tésnapja alkalmából. Ceausescut a születésnap alkalmából táviratban kö­szöntötte az SZKP Közpon­ti Bizottsága és a Legfelsőbb Tanács Elnöksége. Osztrák fegyverek Iránnak A Voest-Alpine osztrák ál­lami konszern Noricum ne­vű fegyvergyártó leányválla­A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szorgalmazza, hogy az NSZK kormánya ha­tározottan érvényesítse poli­tikai súlyát a nyugati szö­vetségben annak érdekében: a NATO mielőbb elfogad­ható koncepció kidolgozásá­val válaszolhasson a Szov­jetunió leszerelési javasla­taira. Ezt hangsúlyozta Hans- Jochen Vogel pártelnök és Egon Bahr az SPD elnöksé­gének tagja. Az előbbi ked­den sajtóértekezleten nyi­latkozott, az utóbbi a Der Spiegel című hetilapnak adott interjújában fejtette ki álláspontját. Véleményük szerint a le­szerelés kérdéseiben lénye­ges pontokon közeledtek a bonni kormánypártok és a szociáldemokrata ellenzék nézetei. Hasonló a helyzet a külpolitikában, ahol Hans- Dietrich Genscher miniszter a korábbi szociál-liberális koalíció irányvonalának fo­lyamatosságát képviseli. Bahr kifejtette: a koráb­bi évekhez képest Bonnban meghatározó különbség, hogy a nagy pártok közösen vall­ják: a leszerelésben nem szabad szünetet beiktatni. Természetesen vita van a következő lépésekről és a módozatokról, de nem az Nemzetközi együttműködés Taxisofőrök tüntettek Athénban, tiltakozva a kormányzat döntése ellen, amelynek értelmében a levegőszennyezés csökkentése érdekében a belvárosban felére csökkentik a naponta közlekedtethető taxik számát (Telefotó — KS) Meggyilkolták a kolumbiai főügyészt (Folytatás az 1. oldalról.) ris hatalom, mindkettő fel­ajánlotta együttműködését a nukleáris leszerelésben, csak­úgy mint a vegyi fegyverek felszámolásában. Az új nem­zetközi feltételek között érez­hetően megnőtt az érdeklő­dés az együttműködés iránt, mindenekelőtt a kereskede­lem, a gazdaság terén. Mind­két országban felmerült az üzleti körök képviselőivel folytatott beszélgetéseken, hogy a kapcsolatok fejlesz­tését zavarják a gazdaságon kívüli, főleg politikai okok. A Genfben múlt pénteken előterjesztett amerikai ja­vaslatból első olvasásra is kiderül: Washington jogot formál arra, hogy felülvizs­gálja a tavaly decemberi A japán kormány szigorú szankciót vezet be a KNDK ellen, jelentették be kedden Tokióban. A kabinet ülését követően nyilvánosságra hozott hatpontos intézkedési tervet Obucsi Keizo, a kor­mány szóvivője azzal indo­kolta, hogy a szigetország hatóságai szerint a dél-ko­reai légitársaság egyik gépé­nek novemberi katasztrófá­ját „szervezett terrorakció” okozta és amögött a KNDK áll. Ezért a tokiói kormány megtiltotta, hogy japán dip­lomaták a KNDK diploma­táival érintkezésbe lépjenek harmadik országban (a két ország között nincs diplo­máciai kapcsolat). Felfüg­csúcstalálkozón elért megál­lapodást az ABM-szerződés értelmezéséről. A Szovjet­uniónak — szögezte le Gera- szimov — a csúcstalálkozó­ról kiadott közös nyilatko­zat betűje és szelleme az irányadó. A szóvivő emlé­keztetett rá, hogy míg az amerikai fél olyan berende­zéseket kíván gyártani és az űrbe telepíteni, amelye­ket kifejezetten tilt a raké­taelhárító rendszerek korlá­tozásáról szóló szerződés, addig Gorbacsov és Reagan éppen abban állapodtak meg, hogy a HTF ötvenszázalékos csökkentéséről folyó tárgya­lásokon az ABM-szerződést abban a formában tekintik érvényesnek, amilyenben azt 1972-ben aláírták. KNDK gesztik a kormányhivatalno­kok észak-koreai látogatá­sait és a KNDK-ból nem engednek Japánba hivatalos személyeket. Elrendelték, hogy szigorúbban ellenőriz­zék az észak-koreai magán- személyek beutazását, bele­értve a hajók legénységét is. A koreai hajókat a személy­zet — rendkívüli helyzetet kivéve — csak a japán igaz­ságügyminisztérium előze­tes engedélyével hagyhatja el. Szüneteltetik a két or­szág közötti légiközlekedést is. Még harmadik ország lé­gitársaságának a gépe sem szállhat le Japán repülőte­rén, ha a KNDK-ból érke­zik vagy oda tart. latának volt igazgatója, Pe­ter Unterweger beismerte, hogy cége fegyvereket szál­lított Iránnak, noha ezt az osztrák törvények tiltják. ­A volt igazgató a vizsgá­lóbírónak tett vallomást, majd kedden ügyvéde jelen­létében nyilatkozott az oszt­rák rádiónak és az APA osztrák hírügynökségnek. Mint elmondta, a Noricum 1984-ben Líbiával kezdett tárgyalásokat körülbelül egy- milliárd dollár értékű fegy­ver — főként ágyúk és lőszer — szállításáról, s már a meg­beszélések során nyilvánva­lóvá vált, hogy a fegyverek valójában Iránba kerülnek. Unterweger kijelentette, hogy körülbelül 300 millió dollár értékű fegyvert szál­lítottak le, de nem szolgált magyarázattal arra, hogy miért nem teljesítette a No­ricum a továbbá szállításo­kat. Elrablói, a kolumbiai ká­bítószermaffia tagjai megöl­ték Carlos Mauro Hoyost, az ország főügyészét. A 42 éves főügyészt hétfőn ra­bolták el, amikor Medellin város repülőtere felé tartott autóján. A fegyveresek rá­támadtak gépkocsijára, két testőrét megölték, őt pedig elhurcolták. A rendőrség nagy erők­kel kezdte meg az elrabolt ügyész felkutatását, s nyolc óra múltán egy Medellíntől 24 kilométerre lévő farmon megtalálta Carlos Mauro Hoyos szitává lőtt tetemét. Ä hatóságok szerint az akciót a kábítószermaffia hajtotta végre, amelyet sért az Egyesült Államok és Ko­lumbia közötti kiadatási egyezmény. MOSZKVA A szovjet kormány vendé­géként kedden Moszkvába érkezett Oskar Fischer, a Német Szocialista Egység- párt KB tagja, az NDK kül­ügyminisztere. A vendéget a szovjet főváros repülőterén Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta. NEW YORK Az NDK képviselői tár­gyalásokat folytatnak a Zsi­dó Világkongresszusai (WJC) a nácizmus zsidó ál­dozatainak fizetendő jóváté­tel kérdéséről. Az NDK washingtoni nagykövetsé­gének szóvivője megerősítet­te a tárgyalások tényét, de részletekkel nem szolgált, mivel a felek abban álla­podtak meg, hogy egyelőre bizalmasan kezelik a témát. SZÓFIA Bulgária és Albánia nagy­követi szintre emeli diplo­máciai kapcsolatait — je­lentette a BTA bolgár hír- ügynökség. Erről a két or­szág külügyminiszter-he­lyettese állapodott meg ked­den Tiranában. MADRID Dániel Ortega nicaraguai elnök kedd délelőtt Madrid­ba érkezett. Látogatásának célja, hogy a spanyol politi­kai vezetők közreműködésé­vel további támogatást sze­rezzen a közép-amerikai konfliktus politikai rendezé­séhez. HANOI Laosz kész delegációt kül­deni Bangkokba vagy Vien- tianeban fogadni Thaiföld küldöttségét a határkonflik­tus rendezésére — hangsú­lyozza a laoszi kormány nyilatkozata. Az amerikai szenátus három bizott­ságának meghallgatásaival hétfőn meg­kezdődött a közepes hatótávolságú atomrakéták leszereléséről aláírt szov­jet—amerikai szerződés ratifikálási vi­tája. Az előzetes vélemények ismereté­ben a szerződés amerikai törvényhozá­si megerősítése valószínű, a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásá­ról még 1979-ben megkötött SALT—II szerződés sorsát ismerve azonban, biz­tosra mégsem lehet menni. Számos más ország alapokmányához hasonlóan az amerikai alkotmány is azt írja elő, hogy a kormányzat által kö­tött nemzetközi szerződéseket a parla­mentnek, jelen esetben az amerikai kongresszus szenátusának kell jóvá­hagynia. A washingtoni szenátusban szövetségi államonként 2 szenátor fog­lal helyet; a száz szenátor — sokrétű elkötelezettségek folytán — rendkívül sokféle érdeket képvisel. Így gyakorta előfordul, hogy a szövetségi kormány­zat törekvéseivel ellentétes, alkalmi ér­dekszövetség kerül többségbe. Áll ez a belpolitikára, a gazdaságpolitikára, de a külpolitikára is. Az „alapító honatyák” szándékainak megfelelően az amerikai államhatalmat — még a XVIII. században — három ágra osztották (törvényhozói, végrehaj­tói és bírói hatalomra), s ennek megfe­lelően a döntéshozatal is megosztott: az egyik ág döntéseit a másik ellenőr­zi. Az eltérő érdekek, szándékok ütközé­se hiúsította meg az 1979 júniusában Bécsben — hosszú évek munkája és alkudozása után — aláírt SALT—II szerződést is. Annak ellenére, hogy Carter akkori amerikai elnök „létfon­tosságúnak” nevezte a ratifikálást, a szenátusban, főleg a hadügyi bizottság­ban az ellenőrző republikánusok voltak túlsúlyban, s ez jelentős hatással járt a szerződésről kialakult véleményre. Ehhez még hozzájárult a teheráni ame­rikai nagykövetség 1979 novemberi el­foglalása, és az amerikai diplomaták túszul ejtése, valamint az, hogy a szov­jet hadsereg egységei a kabuli kor­mány kérésére segítségnyújtás céljá­val az év végén bevonultak Afganisz­tánba. Carter elnök 1980 januárjában már maga kérte a szenátust a ratifi­kációs eljárás felfüggesztésére. 1980-ban már közelgett ezenkívül az újabb elnökválasztás. Az elnökségre pályázó Ronald Reagan és csapata az Egyesült Államok „megerősítésére”, a Sízovjetunióval az erő pozíciójából va­ló tárgyalásokra helyezte a hangsúlyt, és azt mondta, hogy a SALT—II meg­állapodást félre kell tenni. Carter el­nök az év folyamán még többször a szerződés ratifikálása mellett foglalt állást, ám 1981 januárjában távozni kényszerült a Fehér Házból, a SALT— II ratifikálása pedig lekerült a napi­rendről. (Ezzel együtt elvileg 1985 vé­géig érvényben volt a megállapodás, de hatályba nem lépett, a két fél hall­gatólagosan tartotta be.) A középtávú és harcászati-hadműve­leti (INF) rakétákról december 8-án Washingtonban aláírt megállapodás most szintén jóváhagyásra vár. Bár bizonyos párhuzamok felfedezhetőek, a mai helyzet mégis nagyban különbö­zik) a nyolc évvel ezelőttitől. Az újabb szovjet—amerikai szerződést az ameri­kai jobboldal szélsőséges hívei ismét csak támadják, s elfogadása ellen he­ves kampányt terveznek. Idén szintén elnök- és kongresszusi választások lesznek az Egyesült Államokban, de sem Reagan elnök, a republikánus párt jövendő elnökjelöltjére tekintettel, sem a szenátorok egyharmada saját újravá­lasztása miatt nem tekinthet el a sza­vazók véleményétől. S azok többsége a közvéleménykutatások szerint a szer­ződés mellett foglal állást. A washing­toni kormányzaton belül sincs már igazán ellenzője a szerződésnek Wein­berger távozásával. A kormányzaton belüli csatát a szerződés hívei nyer­ték meg. A szenátusnak persze joga van mó­dosításokat javasolnia. Ha erre sor ke­rül, ez persze a szerződés újratárgyalá­sát tenné szükségessé; az abban rögzí­tett kényes kompromisszumok és egyen­súlyok felborítását jelentené, s belát­hatatlan következménnyel járhatna. A szenátusban, ahol ma a demokratáké a többség, Robert Byrd többségi vezető véleménye szerint mindenesetre a szerződés ellenzői „igen kevesen van­nak”. A szenátus befolyásos hadügyi bizottságának elnöke, Sam Nunn úgy látja, „a ratifikálás nem fog késedel­met szenvedni”. Nem közömbös, hogy a szenátusi republikánus csoport veze­tője, az elnökjelöltségre pályázó Robert Dole a ratifikálás mellett tette már le a garast több megnyilatkozásában is. Úgy tűnik, hogy a szükséges kéthar­mados többség megvan, ám a jól szer­vezett amerikai szélsőjobb tevékenysé­gének lehetőségeit alábecslüni sem sza­bad. Ezzel együtt van alapja annak a reménynek, hogy életbe lép az INF- szerződés, amely mindenki számára fontos, hiszen először sikerült megál­lapodni a nukleáris fegyverek két tel­jes osztályának megsemmisítéséről, s így az első lépcsőt jelentheti az atom­fegyverek további csökkentése felé. lapán szankciók a KNDK ellen Rakétaszerzödés: Ratifikálni vagy sem?

Next

/
Thumbnails
Contents