Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
1988. JANUÁR 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tagkönyvcsere Az MSZMP Központi Bizottsága 1987. június 23-i ülésén határozatot hozott a párttagsági könyvek cseréjére. A megyei pártbizottság ennek megfelelően intézkedési tervet fogadott el a párttagokkal való elbeszélgetések rendjéről, a tagkönyvcsere heíyi lebonyolításáról. Ennek megfelelően az alapszervezetekben a múlt év végén, történtek, illetve most folynak a személyes beszélgetések, adat- egyeztetések. A Kenderes! November 7. Tsz-ben, ahol százhuszonhárom párttag dolgozik, már a végén tartanak e fontos politikai munkának. Felvételünk a cipőfelsőrész üzemben készült, ahol az elbeszélgetések során egy dolgozó kilépett, egyet pedig töröltek a párt soraiból. Egy új tagfelvétellel a tüzö- dei alapszervezet így jelenleg huszonöt tagot számlált. Képünkön Bak Sándomé alapszervezeti titkár és Mi- kóla Józsefné vezetőségi tag jelenlétében Rabi Istvánné mondja el a véleményét az alapszervezeti munkáról és a kibontakozási programról. (Fotó; T. Katona László Az önállóság nem okozott törést a gazdálkodásban (Folytatás az 1. oldalról) tésfelvásárlásban is tapasztalható. — Nem javítja a helyzetet, sőt a termelési kedvet is ronthatja a jövőben az a tény. hogy sok a panasz a takarmányok minőségére. Erre jobban oda kell figyelni, s emellett erősíteni és új elemekkel kell gazdagítani a vállalat hosz- szabb távú szerződéses kapcsolatait az alapanyag termelő üzemekkel. A továbiakban az igazgató szólt a vállalati újító mozgalomról. Mint megtudtuk, tavaly 93 újítást adtak be a dolgozók, amelyből negyvenhatot már be is vezettek. Az újítások hasznosításából mintegy 20 millió forint hasznos eredmény képződött, s az újítók 2 millió forint újítási díjban részesültek. A húsipari vállalatok közötti újítási versenyben a szolnokiak tavaly is elsők lettek. Az idei gazdálkodással kapcsolatban Csorna János hangoztatta, hogy azt kell termelni amit a piac igényel. Ezért a marketing munka színvonalát emelni kell a vállalatnál, hisz az eddigieknél jobban szükség lesz az olcsóbb termékekre éppen a romló életszínvonal miatt. A választék bővítése és a belföldi igények kielégítése indította a vállalatot arra, hogy hosszabb távú fejlesztési koncepciójuk első lépcsőjeként megépítsék az ezer tonna évi kapacitású gyorsérlelésű félszáraz és szárazárut gyártó üzemüket, amely egy-két hónapon belül már átadásra kerül. Az ezévi feladatok meny- nyiségileg nem nagyobbak a tavalyinál de minőségben mások, bonyolultabbak. Végezetül az igazgató ehhez kérte a dolgozók határozott, felgyelmezett munkáját. Ezt követően több hozzászóló támogatásáról biztosította a vállalat vezetéséit az idei feladatok végrehajtásában. Majd Simon József kért szót. Hozzászólását a Mezőgép Vállalat munkásgyűlésén hallottakkal kezdte. Elmondta, amikor a vezérigazgató felsorolta az idei feladatokat egy dolgozó fölállt s csak annyit kért, hogy legyen neki mindig munkája. Ezzel fölvállalta azt a több és nehezebb munkát ami a vállalat előtt az idén áll. Ezt azért is hangsúlyozta a megyei pártbizottság tikltára, mert — mint aláhúzta — Sízolnok megyében minden egyes becsületes dolgozni akaró és tudó embernek munkája van; talál feladatokat, s ez lényeges ,mert hozzátartozik a megye minden egyes lakosának létbiztonságához. S ez nem kis dolog, hisz a vállalatoknak „menni kellett” az üzletek után, az alapanyagok után, úgy, hogy közben változott a szabályozórendszer, s bevezetésre került az új adórendszer. Igaz számolni kell azzal, hogy egy-egy üzemnél létszámfelszabadításra kerül sor, de törekedni kell arra is, hogy mindenkinek találjanak új munkát. Tavaly a megye üzemei becsülettel tették a dolgukat, s így közülük egyet sem kell fölszámolni. A nehezebb körülmények között is talpon tudtak maradni. S ezek a nehezebb körülmények az elkövetkező egykét évben sem változnak, így különösen értékesek a húsipari vállalat eredményei, ami az egyre javuló minőségi munkának köszönhető. S a minőség talán a legfontosabb tényezője a gazdálkodásnak. Nemcsak azért mert igényes a külföldi vevő, hanem becsüljük már végre a hazai fogyasztót is annyira, hogy a keményen megdolgozott pénzért minőségi árut kapjon — hangsúlyozta Simon József. Mindegyikünknek az a dolga, hogy tisztességgel, becsülettel végezzük azt amit ránkbíztak. S ha ez így lesz, akkor nemcsak a húsipari vállalatnál, hanem a megye összes üzemében eredményességéről adhatnak számot a jövő évi munkásgyűléseken — mondta befejezésül a megyei párt- bizottság titkára. A munkásgyűlés Csorna János zárszavával ért véget. N. T. Az ideológia időszerű kérdései Tegnap a Szolnok megyében tevékenykedő sajtószervek — a Szolnok Megyei Néplap a Lapkiadó Vállalat, a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója, a Magyar Távirati Iroda megyei szerkesztősége és a TV Híradó irodája — pártalapszerveze- tének tagjai az MSZMP Politikai Bizottságának az ideológiai munkával összefüggő téziseit vitatták meg — különös tekintettel a tájékoztatás feladataira. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Csikós József, az MSZMP KB Agitá- ciós és Propaganda Osztályának alosztályvezetője és Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. Magyar—kanadai együttműködés Nukleáris energia a távfűtéshez A tervek szerint hazánk a jövőben több korszerű kanadai gyártmányú. Slowpoke típusú nukleáris fűtőművet vásárol meg, s a magyar energiaügyi szervek, illetve vállalatok együttműködnek a kanadaiakkal ilyen fűtőművek harmadik piaci értékesítésében is. Minderről a napokban született megállapodás az érdekelt magyar és kanadai cégek között. Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban az MTI munkatársának elmondta: az együttműködésben érdekelt magyar vállalatok, az Energiagazdálkodási Intézet, az Erőterv és az Erőmű Beruházási Vállalat, valamint a kanadai Energie Atomique du Canada (EAC) a 2—10 megawatt teljesítményű, tehát kisebb távfűtőrendszerként alkalmazható fűtőművek telepítését tervezi, az előzetes igényfelmérések alapján Magyarországon elsőként mintegy tíz helyen. A későbbiekben esetleg vegyes vállalatot is létrehoznának közös export szervezésére. Ezek a Slowpoke típusú atom-fűtőművek körülbelül ezer lakás fűtésére és melegvízellátására alkalmasak, a felhasznált nukleáris fűtőanyagot 5—6 évente kell kicserélni. Zrínyi-Bonnier Nyomdaipari vegyes vállalat alakult A Zrínyi Nyomda és a Svéd Bonnier konszernhez tartozó Semic International kiadó vállalat, valamint az ugyanehhez a csoporthoz tartozó IDAB cég 50 millió forintos alaptőkével In- terprint Kft. néven vegyes vállalatot alapított. A két külföldi cég tőkerészesedése összesen 55 százalék, s az alapítók tőkerészesedésük arányában osztják majd el az év végi eredményt. A vegyes vállalat célja ifjúsági regények, képregények, albumok és egyéb tájékoztató nyomtatványok nyomtatása és kiadása a hazai és a külföldi piacra. A svéd partnerek modern technológiát, hatékony üzem- szervezési módszert bocsátanak a vegyes vállalat rendelkezésére, amely alaptőkéjén túl további 80 millió forint értékben bérel az ugyancsak svéd Solnac cégtől két nagy teljesítményű modern nyomógépet. Rekonstrukció a növényolajiparban (Folytatás az 1. oldalról) Martfűn, hanem az étolajét is. Várhatóan 1989-ben kezdenek szerelni egy 150 tonna napi kapacitású finomítóüzemet, amelynek tervezési munkái és a technológia beszerzésére irányuló külkereskedelmi tárgyalásai most vannak folyamatban. Palackozót egyelőre nem építenek, az majd egy későbbi beruházási ütemként szerepel a tervek között. Nem kapcsolódik ugyan egyelőre a napi termeléshez, mégis említést érdemel, hogy egy kísérleti üzemet rendeznek be a martfűi gyárban, ahol más olajtartalmú magok — paradicsom, szőlő stb. — feldolgozására folytatnak kísérleteket. Az üzemet a vállalat gyáraiból a rekonstrukció során lecserélendő berendezésekkel szerelik fel. Korszerűsítik a közeljövőben a gyár termelésének irányítását is. Megteremtik az az alapjait annak, hogy belátható időn belül teljes számítógépes irányításra térhessenek át. A világszínvonalon álló technológiát ugyanis így lehet csak még hatékonyabban, valóban világszínvonalon működtetni. Szerelik a martfűi gyár új maghéjégető gőzfejlesztő kemencéjét Fotó: T. K. L. Mától zárszámadások a megyében Jó gazda módjára Az országban már zajlik, megyénkben ma veszi kezdetét — hagyományosan a Jásztelki Tolbuhin Tsz zárszámadásával — az a tagságii rendezvénysorozat, amelyen a közös gazdaságok értékelik tavalyi gazdálkodásukat, megvitatják és elfogadják az idei terveket. Ha valamikor, akkor a mostani küldött-, illetve közgyűléseken nagyon időszerű az elemző közgazdászok jelszava: nézzünk a számok mögé. Az ötödik szűk — pontosabban csapadékszűke — esztendőt tudják maguk mögött 1987-tel a térség mezőgazda- sági nagyüzemei, s mert a baj ritkán jár egyedül, gondjaikat szaporították még a rendkívüli téli fagyok, a tavaszi belvizek. A csaknem huszonkilencezer termelőszövetkezeti tag és alkalmazott rendkívüli erőfeszítései rejlenek éppen ezért minden egyes olyan, úgynevezett sarokszám mögött is, amelyek csupán az előző évi gazdálkodási színvonal megőrzéséről, a tavalyi tervek megközelítéséről tanúskodnak. összességében az 55 Szolnok megyei mezőgazdasági termelőszövetkezet 16 és félmilliárdos termelése meghaladja az előző évit, és néhány százalékkal a tervezettet is. Csakhát a már említett időjárási problémák miatt a mintegy 320 ezer hektár közös szántóterületet — a megye összes szántóterületének 80,5 százalékát — hasznosító növénytermesztők nem tudták sem az előző évi eredményeiket megfejelni, sem a terveiket teljesíteni. A napraforgó kivételével jószerivel egyetlen fontosabb növény átlagtermésével sem lehettek elégedettek a mezőgazdák. A főágazatban jelentkező veszteségeket alig- alig tudták ellensúlyozni a tej- és a hústermelési tervek túlteljesítésével az állattenyésztők. Oly mértékben semmiképpen, hogy teljesüljenek a jövedelmezőségi tervek: az előirányzott'1,1 mil- liárddal szemben várhatóan csak mintegy 900 millió forint körüli nyereséget mutat majd a megyei termelőszövetkezeti mérleg. Tizenkilenc közös gazdaságban több mint 400 millió forint kiesést okozott az időjárás, négy üzemben veszteségről tud csak beszámolni a vezetőség a tagsági fórumokon. Az utóbbiak közül háromban a tartalékok bevonásával sikerült helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt, de a nagyrévi téeszben a szőlőültetvényt ért katasztrofális fagykárt csak központi segítséggel tudták ellensúlyozni. Nem kevés szellemi és anyagi áldozatot hoztak pedig a szövetkezeti kollektívák a növénytermesztés biztonságának fokozásáért, az állattenyésztési, -tartási színvonal javításáért. Hat és félezer hektáron valósítottak meg tavaly a megye téeszei- ben öntözésfejlesztést; húsznál több telepen kezdtek hozzá a korábbinál jobb technológiai és állategészségügyi feltételeket, több és jobb minőségű állati termék előállítását biztosító beruházáshoz; két gazdaságban a zöldség, illetve a szőlővertikum bővítésével megoldották a helyben történő termékfeldolgozást. A zárszámadáson kívül talán még felelősségteljesebb feladatuk a küldötteknek, a szövetkezeti tagoknak az új gazdasági évre kidolgozott tervek megvitatása, elfogadása. A megvitatásnak, azaz a vezetőség, a szakvezetők és a termelésben dolgozók közötti, a tervek véglegesítését megelőző párbeszédnek különös fontosságot ad népgazdaságunk és agrárágazatunk jelenlegi helyzete. Az együttgondolkodás, a kollektív bölcsesség és cselekvés a MÉM által az 1988—1990 közötti időszakra kidolgozott, a párt és a kormány kibontakozási programját segítő mezőgazdasági és élelmiszeripari feladatok sikeres teljesítésének záloga lehet. A mezőgazdálkodás egyik alapvető feltételét, az időjárást illetően eddig reményt- keltőbb a helyzet, mint az utóbbi években, így január derekán. A növénytermesztési szakemberek mondják: 1982. óta nem volt ilyen biztató a határ, nem voltak ilyen jó pozícióban az őszi vetések. A piaci igényekhez gyorsan és rugalmasan igazodó változások azonban — amellett, hogy mérsékeltebb termelési ütemmel ugyan, de továbbra is a kalászosga- bona és a hústermelés marad élelmiszergazdaságunk alapja — a termelésszerkezet módosítását igénylik. Több gazdaságos és exportképes termék előállításával biztató intézkedéseket elhatározni, azokról dönteni nem könnyű olyan időszakban, amikor éppen az öt szűk esztendő örökségeként, kevés nagyüzemben rendelkeznek elegendő fejlesztési forrással. Ugyanakkor a korábbinál kedvezőbb közgazdasági feltételrendszerrel sem biztatnak a szabályozó változások pozitív és az adó- és árreform eddig megismert negatív hatásainak összevetése alapján végzett számítások. Ezért is van minden eddiginél nagyobb jelentőségük az idei tervezésnél azoknak a tartalékoknak, amelyeknek a feltárása elősegítheti a hatékonyabb termelést, a veszteségforrások megszüntetését, a termelőeszközök lehető legracionálisabb kihasználását, az ágazat versenyképességének érdekében a termékek minőségének javításét. Természetes, hogy ezekben a napokban, hetekben nem csak az agrárszakma, hanem egész közvéleményünk fokozott figyelme kíséri a zárszámadásokat, a termelőszövetkezeti küldött- és közgyűléseket. Az üzemi tervek elfogadásakor magasba emelkedő kezek olyan részfeladatok felelős vállalását jelentik, amelyekkel alapvető népgazdasági célok elérését, a jó színvonalú belföldi ellátás megőrzését, a külgazdasági egyensúly javítását segíthetik elő a közös gazdaságok kollektívái. Összhangban vannak mindezzel a szűkebb közösségi és az egyéni célok is: a téeszek működési területén lévő települések népesség eltartó és megtartó képességének fokozása, a megye szocialista szektorában foglalkoztatottak 23 százalékát jelentő téesztagok és alkalmazottak könnyebb boldogulása. A zárszámadásokon persze, a reális, ésszerű kockázatot is vállaló tervekkel csak a kereteit szabják meg az új esztendei eredményes gazdálkodásnak. A teljes siker feltétele, hogy ahogyan terveznek, döntenek most a tagsági fórumokon, ugyanúgy munkálkodjanak a közösben és a háztájiban egész évben: jó gazda módjára. T, F,
