Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Megbeszélések a spanyol kormányfővel A kelet—nyugati kapcsolatokról tárgyalt Madridban szerdán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki Mihail Gorbacsov üzenetét is átadta Felipe González kormányfőnek. Az üzenetben szó volt az SZKP KB főtitkárának esetleges spanyolországi látogatásáról is. A szovjet külügyminiszter spanyol kollégája, Francisco Fernandez Ordonez meghí- Vására érkezett kedden este Madridba. Szerdán, a kétoldalú miniszteri megbeszélések mellett Sevardnadze Felipe González kormányfő vendége volt. Az eredetileg háromnegyed óra időtartamra tervezett megbeszélés végül is két órán át tartott. Sevardnadze átnyújtotta Gonzáleznek Mihail Gorbacsov üzenetét. A levélben a szovjet politikus kifejezte a szovjet nép rokonszenvét Spanyolország népe iránt és jelezte, hogy szívesen találkozna Felipe Gonzálezzel a spanyol fővárosban. Madridban ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a látogatás időpontját később határozzák meg. Diplomáciai források szerint Gorbacsov levele taglalja a leszereléssel ösz- szefüggő főbb kérdéseket is. A külügyminiszteri eszmecsere csütörtökön folytatódik és várhatóan két szerződést is aláírnak a gazdasági és a kulturális együttműködés fejlesztéséről. A spanyol sajtó nagy figyelmet szentel Eduard Sevardnadze látogatásának, akinek a személyében harmadszor jár szovjet külügyminiszter Spanyolországban 1977 óta, amikor a két ország újra felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat. * * » A szovjet külügyminiszternek az NSZK-ban elhangzott javaslatát, amely szerint egyelőre el lehet halasztani a rövid hatótávolságú atomeszközök kérdésének megvitatását, bonni politikai és nyugati diplomáciai körökben úgy értékelik, mint jelentékeny szovjet kezdeményezést és engedményt a hagyományos fegyverzet problémájával kapcsolatos bécsi tárgyalások előmozdítására. Ennek a véleményének ad hangot szerdán a Stuttgarter Zeitung, a szovjet államférfi bonni látogatását kommentálva. Rokonstrukoió a növényóla/iparb an Három gyár leáll, három tovább termel 4 maghéjból vlllamosóram less Martfűn A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalatnál 1985-ben, tehát a VII. ötéves terv indításakor fogalmazódott meg a gondolat, hogy szükséges lenne növelni az olajtartalmú növények hazai feldolgozói kapacitását. Erre két elvi lehetőség kinálkozott: vagy egy teljesen új gyár építése, vagy a meglevők bővítő rekonstrukciója. A vállalati tanács az utóbbi megoldás mellett döntött, és a beruházássort az 1987—89-es évekre ütemezte, mivel a prognózisok ekkorra jeleztek egy jelentős hullámvölgyet a növényolajipari termékek világpiacán. Alapelvként fogalmazta meg a vállalat vezetése: a rekonstrukciót úgy kell végrehajtani, hogy az export- árualap lehetőleg ne csökkenjen, és a belföldi ellátás is zavartalan legyen. A vállalati ütemezés szerint a rákospalotai, a kőbányai és a csepeli gyár idén február 29-én leáll, hogy megkezdje a beruházási munkákat. A tervek szerint szeptember elsején indulnak újra, és addig a másik három gyár — Martfű. Győr, Nyírbátor — igyekszik pótolni a kieső termelést. Ennek érdekében a martfűi gyár kapacitását már tavaly „felfuttatták” napi 1500 tonna napraforgó feldolgozására — az eredeti teljesítmény napi 1000 tonna volt —, a győri és a nyírbátori gyár pedig karbantartási leállás nélkül dolgozza végig az idei évet. A vállalat vezetése 1989 végére tervezi a rekonstrukció befejezését. Ennek eredményeként az említett hat gyár — 25—30 százalékos bővítés révén — képes lesz évente egymillió tonna mezőgazdasági nyersanyag feldolgozására, ugyanakkor mindegyik gyár fogadni tud majd minden olajos növényt. A vállalat legkorszerűbb gyárát, a martfűit is érinti a rekonstrukció, de ez természetesen nem egy teljes technológiacserét jelent, mint a korszerűtlen gyárakban. Módosításokról van szó, amelyek a termelés növelését szolgálják. A műszaki fejlesztés és az újítások révén napi 1500 tonnára növekedett Martfűn* a napraforgó-feldolgozás. Ennek „kiszolgálására” már tavaly felépült egy 15 ezer tonna napraforgó befogadására alkalmas tároló. A többlettermelés persze több felszabaduló napraforgóhéjat is jelent. Ezért februárban üzembe helyezik azt az új gőzfejlesztő kazánt. aminek bekapcsolásával a gyár villamosáram- szükségletének mintegy 70— 80 százalékát tudják már a maghéjégetés révén biztosítani. Ellátják ugyanakkor gőzzel a szomszédos sörgyárat, és naponta 20 tonna maghéjat adnak el tüzelésre a Tisza Cipőgyárnak. A feldolgozó vonalon tavaly egy új prést állítottak munkába, ami jelentősen megnövelte a napi feldolgozási lehetőségeket. Ezáltal szűk keresztmetszetűvé vált viszont az extrakciós üzem, ahol a sajtolás után oldószerrel vonják ki a napraforgóból a préseléssel már ki nem nyerhető olajat. A nyári karbantartás ideje alatt bővítik az üzemnek a teljesítményét is. Újdonságnak számít, hogy idén már hidegen sajtolt olajat is fognak készíteni a gyárban, ami különösen a természetes ételek kedvelőinek jó hír. A szükséges berendezések megérkeztek, nemsokára kezdődik a szerelésük. A termelés ilyen mértékű növekedéséből következik, hogy nagyobb olajtároló térre is szüksége van a gyárnak. Idén ezért felépül egy tízezer köbméteres új tároló, amivel együtt összesen harminchétezer köbméter olajat tudnak már raktározni. Nemcsak a nyersolaj gyártását növelik a közeljövőben (Folytatás a 3. oldalon) Az önállóság nem okozott törést a gazdálkodásban Tegnap délután a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál munkásgyűlést tartottak. Elöljáróban Palotai Lajos, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a megjelent dolgozókat, valamint a vendégeket, Simon Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, Németh Lászlót, a Szolnoki Városi Pártbizottság titkárát és Barna Károlyt, az ÉDOSZ megyei titkárát. Ezt követően Csorna János, a vállalat igazgatója értékelte az elmúlt évi gazdálkodást, és szólt az idei feladatokról. Mint hangsúlyozta, az 1987-es év a cég életében az átlagosnál is nehezebb esztendőnek minősíthető, ami nemcsak a gazdálkodás szigorúbb körülményeivel, hanem azzal függött össze, hogy a vállalat az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt megszűnésével önállóvá vált. Ez természetesen megkövetelte az irányítás, az adminisztráció átszervezését, a dolgozók továbbképzését. Emellett a létrehozott közös vállalatok és intézmények megszervezése, a társasági szerződések megkötése, a szervezeti működési rend kialakítása mind-mind több feladatot jelentett a vállalat vezetése számára. Mindezek ellenére a számvetések azt mutatják, hogy a cég az elmúlt évet is eredményesen zárta. A szervezeti változás, vagyis az önállósodás nem okozott törést a vállalat életében. Az önállóság lehetővé tette, hogy gazdasági elképzeléseiket saját terveikben jobban érvényesítsék, főleg a termelés, a műszaki fejlesztés, valamint a munkaerő és bérgazdálkodás terén. A vállalat termelési és piaci stratégiája az önállósággal nem változott. Fő törekvésük tavaly is az volt, hogy az export növelése mellett, a belföldi ellátást jó színvonalon biztosítsák. A húskészítménygyártás például mintegy 700 tonnával volt több a tervezettnél, s a szocialista exportjuk 56,1 százalékkal, míg a tőkés exportjuk 35,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Az igazgató a minőségről szólva elmondta, hogy az export szállításoknál különösebb gond ezzel kapcsolatban nem merült fel. Lényegében ugyanez mondható a belföldi szállításaikról is. Csorna János azonban felhívta a figyelmet a csomagolás fontosságálra, mert mint megemlítette az áru tetszetősége ma már legalább olyan követelmény, mint annak minősége. A minőségnél időzve az igazgató rámutatott, hogy azt nem csupán a termékekre, hanem a végzett munkára is érti, s azon bizony még bőven van mit javítani. Az alapanyag ellátásról szólva elmondta, hogy elsősorban a vágómarha és a vágójuh felvásárlása csökkent, de ez a helyzet a ser(Folytatás a 3. oldalon) A Tiszaalpári Háziipari Szövetkezet vezsenyi üzemében Jelenleg bébiszandál-felsőrészeket készítenek bérmunkában a Tisza Cipőgyár részére. A dolgozók eddig minőségileg és mennyiségileg is eleget tudtak tenni a tervnek. Gondot a létszámhiány jelent, hiszen ebben a térségben igen kevés a munkaerő. így előfordul, hogy egyes feladatokat nehezebben tudnak megoldani (Fotó: T. Z.) Szerkezetátalakítás II szénbányászai idei tervei A múlt évihez képest az idén valamivel jobb feltételek között kezdődött a munka a hazai szénbányászatban. Egyrészt azért, mert mind ez ideig enyhe volt a tél, másrészt pedig, mert a bányászok jó teljesítménnyel zárták az 1987-es évet, s így most elegendő mennyiségű szénkészlettel rendelkeznek a Tüzép-telepek, és a bányászat legnagyobb fogyasztója, a Magyar Villamos Művek Tröszt is. Ez a kedvező helyzet lehetőséget kínált arra, hogy a szénbánya vállalatok kevésbé feszített terveket állítsanak össze. A bányászati egyesülés tájékoztatása szerint erre az évre ?2,4 millió tonna szén kitermelését irányozták elő a bányavállalatok. (A múlt évben 22,8 millió tonnát termeltek). Bár egyes mélyművelésű bányákban a termelés csökkentésével számolnak, a belkereskedelemnek szánt 5 millió tonna fűtőanyagot mindenképpen biztosítják. Ez a meny- nyiség a jelenlegi készletekkel és a mintegy 1,5 millió tonna importszénnel együtt elegendő lesz a lakosság ellátására. Az 5 millió tonna fűtőanyag csaknem fele brikett lesz, mégpedig a tavaly gyártottnál jobb minőségű, a gyárakban ugyanis szigorították a technológiai fegyelmet, az alapanyaghoz jobban igazodó gyártási recep- túrákat dolgoztak ki. Javítják a termékek minőségét azzal is, hogy folyamatosan felújítják a brikettgyárakat. Az idén folytatják a szénbányászat termelési szerkezetének módosítását. Mint ismeretes, 1986-ban az Állami Tervbizottság határozatot hozott — a bányászat jövedelmezőségének érdekében — az olcsóbb lignittermelés fokozására, s arfa, hogy azokban a mélyművelésű bányákban, ahol nagy veszteséggel dolgoznak, csökkentsék a termelést. A munkás gyűlés résztvevői Csorna János előadását hallgatják (Fotó: Hargitai) Tegnap munkásgyűlóst tartottak az ÁHV-náI a rádióműsor A Magyar Rádió munkájáról, helyzetéről és terveiről tájékozódott idei első ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletével szerdán a Magyar Rádió székházában. Az ülésen — melyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — a képviselőknek Hárs István, a Magyar Rádió elnöke adott áttekintést az intézmény működéséről. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az új kommunikációs eszközök térhódításával az elmúlt években némileg csökkent műsoraik hallgatósága, illetve megváltoztak a rádiózási szokások, a Magyar Rádió a visszajelzések szerint megőrizte társadalmi presztízsét, s az információk frissességét, gyorsaságát tekintve ma is vezető helyen álll a tömegtájékoztatásban. Az adatok szerint a lakosságnak mintegy 88 százaléka minden nap rádiózik, 49—50 százaléka pedig rendszeresen hallgatja a híreket. A rádió jelenlegi műsorideje a három programon belföldre napi 61 óra. A most alakulóban lévő fejlesztési koncepciójuk lényege a rádió információs szerepének további növelése, a hírmagazinok és háttérin- formáoiók színvonalának emelése. Második nekifutás Külpolitikai kommentárunk a 2- oldalon XXXIX. évf. 17. sz„ 1988. január 2i., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bonn után Sevardnadze Madridban tárgyal Parlamenti bizottság tárgyalta Korszerűsödik
