Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Megbeszélések a spanyol kormányfővel A kelet—nyugati kapcsola­tokról tárgyalt Madridban szerdán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki Mihail Gorbacsov üzenetét is átadta Felipe González kor­mányfőnek. Az üzenetben szó volt az SZKP KB főtit­kárának esetleges spanyolor­szági látogatásáról is. A szovjet külügyminiszter spanyol kollégája, Francisco Fernandez Ordonez meghí- Vására érkezett kedden este Madridba. Szerdán, a kétol­dalú miniszteri megbeszélé­sek mellett Sevardnadze Fe­lipe González kormányfő vendége volt. Az eredetileg háromnegyed óra időtartam­ra tervezett megbeszélés vé­gül is két órán át tartott. Sevardnadze átnyújtotta Gonzáleznek Mihail Gorba­csov üzenetét. A levélben a szovjet politikus kifejezte a szovjet nép rokonszenvét Spanyolország népe iránt és jelezte, hogy szívesen talál­kozna Felipe Gonzálezzel a spanyol fővárosban. Madrid­ban ezzel kapcsolatban meg­jegyezték, hogy a látogatás időpontját később határoz­zák meg. Diplomáciai forrá­sok szerint Gorbacsov levele taglalja a leszereléssel ösz- szefüggő főbb kérdéseket is. A külügyminiszteri eszme­csere csütörtökön folytatódik és várhatóan két szerződést is aláírnak a gazdasági és a kulturális együttműködés fejlesztéséről. A spanyol sajtó nagy fi­gyelmet szentel Eduard Se­vardnadze látogatásának, akinek a személyében har­madszor jár szovjet külügy­miniszter Spanyolországban 1977 óta, amikor a két or­szág újra felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat. * * » A szovjet külügyminiszter­nek az NSZK-ban elhangzott javaslatát, amely szerint egyelőre el lehet halasztani a rövid hatótávolságú atom­eszközök kérdésének megvi­tatását, bonni politikai és nyugati diplomáciai körök­ben úgy értékelik, mint je­lentékeny szovjet kezdemé­nyezést és engedményt a ha­gyományos fegyverzet prob­lémájával kapcsolatos bécsi tárgyalások előmozdítására. Ennek a véleményének ad hangot szerdán a Stuttgarter Zeitung, a szovjet államférfi bonni látogatását kommen­tálva. Rokonstrukoió a növényóla/iparb an Három gyár leáll, három tovább termel 4 maghéjból vlllamosóram less Martfűn A Növényolajipari és Mo­sószergyártó Vállalatnál 1985-ben, tehát a VII. öt­éves terv indításakor fogal­mazódott meg a gondolat, hogy szükséges lenne növel­ni az olajtartalmú növények hazai feldolgozói kapacitá­sát. Erre két elvi lehetőség kinálkozott: vagy egy telje­sen új gyár építése, vagy a meglevők bővítő rekonstruk­ciója. A vállalati tanács az utóbbi megoldás mellett dön­tött, és a beruházássort az 1987—89-es évekre ütemezte, mivel a prognózisok ekkor­ra jeleztek egy jelentős hul­lámvölgyet a növényolaj­ipari termékek világpiacán. Alapelvként fogalmazta meg a vállalat vezetése: a rekonstrukciót úgy kell vég­rehajtani, hogy az export- árualap lehetőleg ne csök­kenjen, és a belföldi ellátás is zavartalan legyen. A vállalati ütemezés sze­rint a rákospalotai, a kőbá­nyai és a csepeli gyár idén február 29-én leáll, hogy megkezdje a beruházási munkákat. A tervek szerint szeptember elsején indulnak újra, és addig a másik há­rom gyár — Martfű. Győr, Nyírbátor — igyekszik pó­tolni a kieső termelést. En­nek érdekében a martfűi gyár kapacitását már tavaly „felfuttatták” napi 1500 ton­na napraforgó feldolgozásá­ra — az eredeti teljesít­mény napi 1000 tonna volt —, a győri és a nyírbátori gyár pedig karbantartási le­állás nélkül dolgozza végig az idei évet. A vállalat vezetése 1989 végére tervezi a rekonstruk­ció befejezését. Ennek ered­ményeként az említett hat gyár — 25—30 százalékos bővítés révén — képes lesz évente egymillió tonna me­zőgazdasági nyersanyag fel­dolgozására, ugyanakkor mindegyik gyár fogadni tud majd minden olajos nö­vényt. A vállalat legkorszerűbb gyárát, a martfűit is érinti a rekonstrukció, de ez ter­mészetesen nem egy teljes technológiacserét jelent, mint a korszerűtlen gyárakban. Módosításokról van szó, amelyek a termelés növelé­sét szolgálják. A műszaki fejlesztés és az újítások révén napi 1500 ton­nára növekedett Martfűn* a napraforgó-feldolgozás. En­nek „kiszolgálására” már tavaly felépült egy 15 ezer tonna napraforgó befogadá­sára alkalmas tároló. A többlettermelés persze több felszabaduló naprafor­góhéjat is jelent. Ezért feb­ruárban üzembe helyezik azt az új gőzfejlesztő ka­zánt. aminek bekapcsolásá­val a gyár villamosáram- szükségletének mintegy 70— 80 százalékát tudják már a maghéjégetés révén biztosí­tani. Ellátják ugyanakkor gőzzel a szomszédos sörgyá­rat, és naponta 20 tonna maghéjat adnak el tüzelésre a Tisza Cipőgyárnak. A feldolgozó vonalon ta­valy egy új prést állítottak munkába, ami jelentősen megnövelte a napi feldolgo­zási lehetőségeket. Ezáltal szűk keresztmetszetűvé vált viszont az extrakciós üzem, ahol a sajtolás után oldó­szerrel vonják ki a napra­forgóból a préseléssel már ki nem nyerhető olajat. A nyári karbantartás ideje alatt bővítik az üzemnek a teljesítményét is. Újdonságnak számít, hogy idén már hidegen sajtolt ola­jat is fognak készíteni a gyárban, ami különösen a természetes ételek kedvelői­nek jó hír. A szükséges be­rendezések megérkeztek, nemsokára kezdődik a sze­relésük. A termelés ilyen mértékű növekedéséből következik, hogy nagyobb olajtároló tér­re is szüksége van a gyár­nak. Idén ezért felépül egy tízezer köbméteres új tároló, amivel együtt összesen har­minchétezer köbméter olajat tudnak már raktározni. Nemcsak a nyersolaj gyár­tását növelik a közeljövőben (Folytatás a 3. oldalon) Az önállóság nem okozott törést a gazdálkodásban Tegnap délután a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál munkásgyűlést tartottak. Elöljáró­ban Palotai Lajos, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a megjelent dolgozókat, valamint a vendégeket, Simon Józsefet, a megyei pártbizottság titká­rát, Németh Lászlót, a Szolnoki Városi Pártbizottság tit­kárát és Barna Károlyt, az ÉDOSZ megyei titkárát. Ezt követően Csorna Já­nos, a vállalat igazgatója értékelte az elmúlt évi gaz­dálkodást, és szólt az idei feladatokról. Mint hangsú­lyozta, az 1987-es év a cég életében az átlagosnál is nehezebb esztendőnek mi­nősíthető, ami nemcsak a gazdálkodás szigorúbb kö­rülményeivel, hanem azzal függött össze, hogy a válla­lat az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt megszűnésével önállóvá vált. Ez természe­tesen megkövetelte az irá­nyítás, az adminisztráció át­szervezését, a dolgozók to­vábbképzését. Emellett a létrehozott közös vállalatok és intézmények megszerve­zése, a társasági szerződések megkötése, a szervezeti mű­ködési rend kialakítása mind-mind több feladatot jelentett a vállalat vezetése számára. Mindezek ellenére a számvetések azt mutatják, hogy a cég az elmúlt évet is eredményesen zárta. A szervezeti változás, vagyis az önállósodás nem okozott törést a vállalat életében. Az önállóság lehetővé tette, hogy gazdasági elképzelései­ket saját terveikben jobban érvényesítsék, főleg a ter­melés, a műszaki fejlesztés, valamint a munkaerő és bérgazdálkodás terén. A vállalat termelési és piaci stratégiája az önálló­sággal nem változott. Fő törekvésük tavaly is az volt, hogy az export növelése mellett, a belföldi ellátást jó színvonalon biztosítsák. A húskészítménygyártás pél­dául mintegy 700 tonnával volt több a tervezettnél, s a szocialista exportjuk 56,1 százalékkal, míg a tőkés ex­portjuk 35,3 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Az igazgató a minőségről szólva elmondta, hogy az export szállításoknál kü­lönösebb gond ezzel kapcso­latban nem merült fel. Lé­nyegében ugyanez mondha­tó a belföldi szállításaikról is. Csorna János azonban felhívta a figyelmet a cso­magolás fontosságálra, mert mint megemlítette az áru tetszetősége ma már leg­alább olyan követelmény, mint annak minősége. A minőségnél időzve az igaz­gató rámutatott, hogy azt nem csupán a termékekre, hanem a végzett munkára is érti, s azon bizony még bő­ven van mit javítani. Az alapanyag ellátásról szólva elmondta, hogy első­sorban a vágómarha és a vágójuh felvásárlása csök­kent, de ez a helyzet a ser­(Folytatás a 3. oldalon) A Tiszaalpári Háziipari Szövetkezet vezsenyi üzemében Je­lenleg bébiszandál-felsőrészeket készítenek bérmunkában a Tisza Cipőgyár részére. A dolgozók eddig minőségileg és mennyiségileg is eleget tudtak tenni a tervnek. Gondot a lét­számhiány jelent, hiszen ebben a térségben igen kevés a munkaerő. így előfordul, hogy egyes feladatokat nehezebben tudnak megoldani (Fotó: T. Z.) Szerkezetátalakítás II szénbányászai idei tervei A múlt évihez képest az idén valamivel jobb feltéte­lek között kezdődött a mun­ka a hazai szénbányászatban. Egyrészt azért, mert mind ez ideig enyhe volt a tél, más­részt pedig, mert a bányá­szok jó teljesítménnyel zár­ták az 1987-es évet, s így most elegendő mennyiségű szénkészlettel rendelkeznek a Tüzép-telepek, és a bányá­szat legnagyobb fogyasztója, a Magyar Villamos Művek Tröszt is. Ez a kedvező hely­zet lehetőséget kínált arra, hogy a szénbánya vállalatok kevésbé feszített terveket ál­lítsanak össze. A bányászati egyesülés tájékoztatása sze­rint erre az évre ?2,4 mil­lió tonna szén kitermelését irányozták elő a bányaválla­latok. (A múlt évben 22,8 millió tonnát termeltek). Bár egyes mélyművelésű bányák­ban a termelés csökkentésé­vel számolnak, a belkereske­delemnek szánt 5 millió ton­na fűtőanyagot mindenkép­pen biztosítják. Ez a meny- nyiség a jelenlegi készletek­kel és a mintegy 1,5 millió tonna importszénnel együtt elegendő lesz a lakosság el­látására. Az 5 millió tonna fűtőanyag csaknem fele bri­kett lesz, mégpedig a tavaly gyártottnál jobb minőségű, a gyárakban ugyanis szigorí­tották a technológiai fegyel­met, az alapanyaghoz job­ban igazodó gyártási recep- túrákat dolgoztak ki. Javít­ják a termékek minőségét azzal is, hogy folyamatosan felújítják a brikettgyárakat. Az idén folytatják a szén­bányászat termelési szerke­zetének módosítását. Mint is­meretes, 1986-ban az Állami Tervbizottság határozatot hozott — a bányászat jöve­delmezőségének érdekében — az olcsóbb lignittermelés fokozására, s arfa, hogy azokban a mélyművelésű bá­nyákban, ahol nagy veszte­séggel dolgoznak, csökkent­sék a termelést. A munkás gyűlés résztvevői Csorna János előadását hallgatják (Fotó: Hargitai) Tegnap munkásgyűlóst tartottak az ÁHV-náI a rádióműsor A Magyar Rádió munkájá­ról, helyzetéről és terveiről tájékozódott idei első ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnök­letével szerdán a Magyar Rádió székházában. Az ülé­sen — melyen részt vett Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke — a képviselőknek Hárs István, a Magyar Rá­dió elnöke adott áttekintést az intézmény működéséről. Hangsúlyozta: annak elle­nére, hogy az új kommuni­kációs eszközök térhódításá­val az elmúlt években némi­leg csökkent műsoraik hall­gatósága, illetve megváltoz­tak a rádiózási szokások, a Magyar Rádió a visszajelzé­sek szerint megőrizte társa­dalmi presztízsét, s az infor­mációk frissességét, gyorsa­ságát tekintve ma is vezető helyen álll a tömegtájékoz­tatásban. Az adatok szerint a lakosságnak mintegy 88 százaléka minden nap rádió­zik, 49—50 százaléka pedig rendszeresen hallgatja a hí­reket. A rádió jelenlegi mű­sorideje a három programon belföldre napi 61 óra. A most alakulóban lévő fejlesztési koncepciójuk lé­nyege a rádió információs szerepének további növelése, a hírmagazinok és háttérin- formáoiók színvonalának emelése. Második nekifutás Külpolitikai kommentárunk a 2- oldalon XXXIX. évf. 17. sz„ 1988. január 2i., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bonn után Sevardnadze Madridban tárgyal Parlamenti bizottság tárgyalta Korszerűsödik

Next

/
Thumbnails
Contents