Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-20 / 16. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' XXXIX. ért. 16. sz„ 1968. Jan. 20., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA «útkapcsolatok, gazdasági együttműködés Kétoldalú megállapodásokat írtak alá Sevardnadze befejezte bonni tárgyalásait Kedd délelőtt megállapodásokat írt alá Bonnban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a kölcsönös külügyi konzultációk rendszeresítéséről, főkonzulátusok létesítéséről és a gazdasági együttműködés meghosszabbításáról. Nyugatnémet politikai hír- magyarázók kedden egyöntetűen fontosnak minősítik a szovjet államférfinak előző esti pohárköszöntőjében elhangzott, azzal kapcsolatos javaslatát, hogy Európában számolják fel az összes harcászati atomfegyvert. Több napilap a javaslat ismertetésén kívül kiemeli azt is, hogy a magas rangú szovjet vendég — mint a Handelsblatt írja — igen kemény bírálatban részesítette az úgynevezett COCOM-lis- tát, amely a szocialista országokba irányuló technológiai kivitel korlátozására hivatott. Eduard Sevardnadze külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja és vendéglátója, Hans-Diet- rich Genscher a bonni külügyminisztériumban kézjegyükkel látták el azt a jegyzőkönyvet, amely a két ország külügyminiszterei vagy helyettesei számára előirányozza az évenként legalább egyszer megtartandó konzultációkat. E véleménycserékre felváltva Bonnban és Moszkvában kerül sor, függetlenül a két külügyminiszter nemzetközi események alkalmából való egyéb találkozóitól. E tanácskozások átfogják majd a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi élet minden lényeges kérdését, a leszerelés, a regionális konfliktusok és a globális problémák témakörét, valamint a gazdasági, a tudományos, a környezetvédelmi, a kulturális és a humanitárius kétoldalú és nemzetközi együttműködés kérdéseit. A jegyzőkönyv szerint úgynevezett válsághelyzetben a felek haladéktalanul kapcsolatba lépnek egymással. Az okmány formáját éstar(Folytatás a 2. oldalon) Állattenyésztésünk jövője Elengedhetetlen a műszaki megújulás Ülésezett a megyei koordinációs bizottság A főágazat tavalyi munkáját értékelte és az idei legfontosabb tennivalókat határozta meg tegnapi ülésén a megyei állattenyésztési koordinációs bizottság Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának felmérése alapján arról tájékoztatták a mezőgazdasági nagyüzemek, a termelési rendszerek, a felvásárló, a feldolgozó és a forgalmazó szervezetek képviselőit, hogy a közepesnél jobb évet zárt 1987-tel megyénk állattenyésztése. A részletes értékelésből megtudhattuk, hogy az ösz- szes tejtermelés növelésében tavaly mindössze három megye előzte meg a miénket. Ha nem is ilyen dinamikusan, de sikerült javítani a minőséget is: az 1987-ben fejt 195 millió liter tej több mint 60 százaléka volt első osztályú. A vágómarha-termelés viszont visszae>ítt, ‘'s továbbra is gondot jelent az ágazatban, hogy nem kellő ütemben csökkennek az elhullásból eredő veszteségek. E téren talán majd akkor lesz tapasztalható kedvező változás, ha a 20 nagyüzemiben megkezdett rekonstrukciós beruházások az állategészségügyi tevékenységben is éreztetik hatásukat. A téli-tavaszi hónapokra valamennyi üzemben biztosított « jószágállomány takarmányszükséglete, ami nem kis részben annak is köszönhető, hogy minden korábbinál több mellékterméket takarítottak be és tartósítottak 1987-ben a megye gazdasásai. A megye vágóállat termelésében jelentős arányt, 64,5 százalékot képviselő sertés- ágazat problémája a kisüzemi állomány tavalyi második félévi csökkenése. Ez még nem éreztette a hatását az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlásában, amely 1,5 százalékkal meghaladta az előző évit, de a jövőt illetően figyelmeztető a jelenség. Kedvezően alakult az élőexport is, az elmúlt évben az 1986. évinél és a tervezettnél is kétszerié több sertés talált gazdára a határainkon túl. Ebben az ágazatban is biztató a minőségjavulás : a kistermelői szektorból 46 ezer sertés — kétszer annyi mint előző évben — felelt meg az objektív minősítés feltételednek. A szarvasmarha ágazatéhoz hasonló állategészségügyi helyzet javulását ebben az ágazatban is a rekonstrukciós beruházásoktól várják, csakhogy elsősorban pénzügyi gondok miatt mindössze hét üzem tervez sertésszaktelep-korszerúsí- tést, -'bővítést. A legkiegyensúlyozottabb fejlődésről a baromfi ágazat eredményei tanúskodnak. Figyelemre méltó a kistermelői szektorban a broyler- csirke termelés növekedése, ami lehetővé tette, hogy a zagyvarékasá feldolgozó 19 ezer, a törökszentmiklósi üzem 25 ezer tonna alapanyagot vásárolhatott fel. Az utóbbi vállalat exportált is tavaly élő baromfit, 450 tonnát. A juhászat közismerten rossz pozíciója nem sokat javult az elmúlt esztendőben, annak ellenére, hogy valamennyi terméknek — húsnak, gyapjúnak, tejnek — a felvásárlási ára <Folytatás a 3. oldalon) MA Felelősség a foglalkoztatásért 3. oldal Mindenki tudja, szorít a norma 4. oldal A tévé képernyője előtt 5. oldal A Csepel Művek Gazdasági társulássá alakul Előreláthatóan március végén hoznak végleges döntést a Csepel Művek Ipari Központjához tartozó önálló vállalatok önkormányzati testületéinek ülésein, illetve az Ipari Központ igazgató tanácsában arról, hogy az év közepétől milyen gazdasági társulási formában működjön az Ipari Központ. Az átszervezésre azért van szükség. mert egy korábbi gazdaságfelügyeleti-bizottsági döntés alapján, június 30-i időponttal megszüntetik a központ államigazgatási felügyeletét. Az igazgató tanács felmérte a helyzetet, megvizsgálta egy közös feladatok ellátására szolgáló társulási forma létrehozását, mint utódszervezetet. A jogi szabályozás alapján gazdasági társulásként közös vállalatot, betéti társulást, egyesülést, korlátolt felelősségű társaságot, vagy részvénytársaságot lehet létrehozni. Az igazgató tanács e formák közül az egyesülést tartja a legalkalmasabbnak, figyelembe véve a csepeli vállalatok sajátos helyzetét, így az egyes vállalatokat összekötő gazdasági feltételeket, infrastrukturális létesítményeket és szolgáltatásokat. Az egyesülés alacsony költséggel működhet, valamennyi résztvevő tagvállalatának érdekeit képviseli. A Vízgépészeti Vállalat kunhegyes! gyára az ún. függőleges tengelyű levegőztető berendezéseket a 70-es évek elején kezdte el gyártani ötféle méretben. Ezek a víztisztító lapátok azonban az idők folyamán elhasználódtak, így szükség van cseréjükre. Jelenleg a kaposvári szennyvíztelep részére hatot szállítanak. Képünkön egy 2600 mm átmérőjű készül (Fotó: T. Z.) A Hűtőgépgyárból Új áruházi bútorok exportra A Tyler licenc alapján több mint 15 éve gyártott kereskedelmi bútorokat felváltó új áruházi berendezés-családot fejlesztett ki a Jászberényi Hűtőgépgyár. A stílust váltó új termékek, hűtő- és hűtetlen bútorok esztétikusak, anyag- és energiatakarékosabbak, mint elődeik. Az elemekből a nagy alapterületű élelmiszeráruházakban egyszerű szereléssel valóságos „utcák” alakíthatók ki. A Tyler típusú berendezésre az a jellemző, hogy anyagigényes, csillogó, sok rajta a krómozott felüL let, ezzel szemben az újabb igények az egyszerűbb, könyebb, nem a bútort magát, hanem a benne levő árukat csillogtató, reklámozó berendezések felé tolódtak el. Az új jászberényi termékek ehhez igazodnak, egyszerűbb szerkezetűek, és nagyobb üvegfelületűek. Az eladótéri hűtőgépek az épületen kívül elhelyezett gépházból üzemelnek, így nem zajosak, nem szennyezik a belső légtért. A gépház által termelt hő visz- szaforgatható, az áruházak öltözőibe, fürdőibe vezethetők. Az energiatakarékosságot többek között az jelenti, hogy az áruházi világításhoz egy automatarendszer kapcsolódik. A villany leoltása- kor a hűtőberendezések nyitott felületét egy speciális fényvisszaverő roletta takarja le. így kevesebb energia kell az éjszakai hűtéshez. Egy NSZK áruházi konszern a gyár új termékéből máris két komplett áruházi berendezést rendelt, egyelőre mintának. A . bútorokat január végéig szállítják ki Frankfurtba. Ne sírj, Argentína Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat jászfényszarui gyáregységében készülnek 1984 óta a vállalat korszerű modul rendszerű fekete-fehér televíziói. Az elmúlt évben — mivel a tartós fogyasztási cikkek után megnőtt a kereslet — a tervezett 50 ezer helyett 60 ezer 600 készüléket gyártottak. Hasonló okok miatt háromezerrel emelkedett a hangsugárzók száma is, így 73 ezret szereltek össze, s ezeknek 50 százaléka tőkés export volt. Az Orion színes televízióihoz is Jászfényszarun készülnek a szerelvények. Az elmúlt esztendőben 110 ezer készülékhez gyártottak modulokat, kávákat, faszerelvényeket. A gyáregység faipari üzemében készülnek a televíziók és hangsugárzók kávái, melyekbe először a képcsövet és a kezelőszerveket szerelik be Televíziók futószalagon A gondosan összeszerelt hangsugárzók frekvenciaátvitelét is vizsgálják A kész televíziókat az „égetőben’’ huszonnégy órán keresztül üzemeltetik állandó felügyelet mellett, ezután következik a kép geometriai beállítása, majd az ellenőrzés után csomagolják a készülékeket Fotó: Dede Géza A fekete-fehér tévépaneleket beépítés előtt behangolják, az esetleges hibákat elhárítják
