Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

{ XXXIX. évf. 15. sz., 1988. január 19., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: A kereslet és kínálat ellentmondásai „Égi” műsorok a lakásokban Is A sikeres rendező kabalája Merj gondolkodni! Szolnok jó házigazda volt Bonnban tárgyal a szovjet külügyminiszter A kapcsolatok tovább A hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodó Edu­ard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, külügyminisztert hét­főn fogadta Richard von Weizsäcker, az NSZK szö­vetségi elnöke. Korábban a szovjet ven­dég és házigazdája, Hans- Dietrich Ganscher hivatalos tárgyalásainak első forduló­ján a felek állást foglaltak a politikai' párbeszéd elmé­lyítése, a kapcsolatok to­vábbfejlesztése mellett. Se- vardnadze újabb szovjetunió­beli látogatásra hívta meg Ganschert. A tárgyszerű és építő lég­körben folytatott megbeszé­léseken, amelyeket megelő­zött egy magánjellegű esz­mecsere Sevardnadze kifej­tette: a szovjet—nyugatné­met viszony kedvező alaku­lása nagymértékben befo­lyásolhatja az európai lég­kört, a helsinki folyamatot, Genscher egyetértőén hang­súlyozta: az NSZK-ban szé­les körű támogatásra talál a kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján való bő­vítése, valamint a bonni ka­binetnek az a törekvése, hogy a Szovjetunióval és minden más európai állam­mal együtt előmozdítsa egy európai békerendszer meg­alapozását. A véleménycsere fontos részeként megvitatták emel­lett a gazdasági együttmű­bővülnek ködés kérdéskörét, egyetért­ve abban, hogy a lehetősége­ket még távolról sem ak­názták ki. Szorgalmazták új együttműködési formák fel­kutatását és alkalmazását, a többi között a termelési kooperációt és közös válla­latok létrehozását. Szovjet részről egyúttal felvetették annak szükséges­ségét, hogy eltávolítsák az útból a gazdasági érintke­zést hátráltató akadályokat, felszámolják például a szo­cialista országokba irányuló műszaki-technológiai kivitelt korlátozására hivatott CO- COM-megszoritásokat. Ezzel összefüggésben elismerően (Folytatás a 2. oldalon) A Ganz-Danubius Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyára fennállásának legjobb évét zárta 712 millió forinttal. Ebben az évben szovjet, lengyel és csehszlovák exportra különböző nagyságban portáldarukat, NSZK megrendelésre 250 millió forint értékben kazánokat gyártanak. Ezenkívül a kínaiaknak öt 16 tonnás portáldarut szállítanak Fotó: T. Z. Hagyományápoló öntevékeny közösségek Növekszik az érdeklődés a kulturális egyesületek iránt Több figyelmet és támogatást érdemelnek A levéltári adatok szerint Szolnok megyében a felsza­badulás előtt összesen 228 kulturális egyesület: olvasó- és önképzőkör, dalegylet és egyéb társaság működött. Jelen­tős részük a negyvenes-ötvenes években megszűnt, illetve énekkarként, kórusként szerepelt továbbra is. Az átmeneti hullámvölgy után a hetvenes évek végétől élénkült meg újra az egyesülési kedv, melyet szűkebb pátriánkban az is jelez, hogy ma már a megyében újra közel 300 egyesület működik — átlagban 40—50 főt számláló tagsággal. II szövetkezetek igazodnak az új körülményekhez Ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács Sok ez vagy kevés? Mire van igény? Hogyan alakul sorsuk, várható-e jelentős szaporodásuk az egyesületi törvény megjelenése után? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Elnöksége, amikor legutóbbi ülésének napirend­jén megtárgyalta a helyi művelődési körök szervező­désének megyei tapasztala­tait — kiegészítve azzal a kérdéssel, hogy milyen esz­közökkel, hogyan támogat­hatják a nénfrontbizottságok az egyesületek létrejöttét, illetve működését. A téma nemcsak azért iz­galmas és aktuális, mert or­szágos viszonylatban is ta­pasztalható még némi bi­zonytalanság, esetenként bü­rokratikus akadályokban megtestesülő bizalmatlanság a spontán kezdeményezésből született, jogi személlyé avandzsált egyesületekkel szemben. Időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy — párhuza­mosan a politikai intéz­ményrendszer reformjának szükséges előkészítésével — még ebben az évben az Or­szággyűlés elé kerül az egye­sületekről szóló törvényter­vezet. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusán megfo­galmazott álláspont is arra ösztönzi a mozgalom egé­szét, hogy támogassa és ösz­tönözze a szocialista demok­rácia, a közéleti tevékeny­ség, a község- és várospoli­tika egyik alakító tényező­jének egyaránt tekinthető egyesületek munkáját. Ez a segítőkészség nyilvá­nul meg a megyei egyesü­letekkel szemben is. A leg­régebbi — tavaly tízéves fennállását ünneplő — és csaknem ötszáz egyéni, kol­lektív, jogi, illetve pártoló tagot magáénak mondható Szolnoki Galéria Baráti Kö­re esetében is igaz ez. mely­nek öt tagozata kiállítások, szabadegyetemi előadások, rendszeres klubfoglalkozások megszervezésére vállalkozik, kiadványok megjelentetésé­ben működik közre. Az utóbbi időben a Jász­ságban is megélénkült a művelődési egyesületek te­vékenysége. 1982-ben az Or­szágos Közművelődési Ta­nács, a Hazafias Népfront és a Művelődési Minisztéri­um által kiírt pályázat se­gítette a Nádor utcai lakóte­lepen a Lakótársak Kultu­rális Egyesülete létrejöttét, amely elsősorban családias, szórakoztató jellegű prog­ramokat szervez tagjai, a la­kóközösség számára. Széles körű támogatási rendszer alakult ki az ugyanebben az évben alakult és 1983 óta egyesületként működő Jász­berényi Kamarazenekar kö­rül. Az együttes az Or­szágos Filharmóniától ka­pott működési engedély alap­ján ifjúsági hangversenyek szervezésére alakult át egye­sületté. Karcagon hasonló módon jött létre az elmúlt év ok­tóberében a Zenebarátok Egyesülete, amely a Déryné Művelődési Központ mellett megalakult vonós kamara - zenekar tagjaiból áll, célja­ik is a jászberényiekéhez hasonlítanak. A fentieken kívül egy baráti kör, az árokszállásiaké működik a megyében, emellett most szerveződik a nagykörűi ás a zagyvarékasiaké. A régen nagy hagyományokkal ren­delkező olvasókörökből is egy van, a karcagi nyugdí­jasoké. Sok ez vagy kevés? A kér­désre csak annak szem előtt tartásával lehet válaszolni — ezt fogalmazták meg a megyei elnökség tagjai is —. hogy az egyesületek a társadalmi, művelődési ön- tevékenység és önfenntartás alapvető formái, működé­sükben a jövőben is ennek elveit szabad csak érvénye­síteni. Egyebek mellett kö­zösségformáló szerepük mi­att, minden támogatást meg kell a számukra adni, anya­gi és erkölcsi tekintetben egyaránt, különösen a kis­községekben. B. J. Búzát aratnak Szegeden Az idei enyhe tél kedve­zően befolyásolta a kísérleti búzák fejlődését a Gabona- termesztési Kutatóintézet szegedi növényházában, ahol már megkezdték az október elején vetett, sárgára érett kalászok betakarítását. A tény észedényekben a világ különböző tájairól származó növényeket — mintegy tíz­ezer búzatörzset — nevel­nek. A téli hónapokban a hiányzó napfényt és meleget mesterséges megválágításr sál pótolják. Eddig — az időjárás jóvoltából — alig feleannyi villanyenergiát használtak fel, mint más éveikben. A temető csendje Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Az Országos Szövetkezeti Tanács hétfőn Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület az ipari, a mezőgaz­dasági és a fogyasztási szö­vetkezetek tavalyi munká­jának tapasztalatairól és az idei feladatokra való felké­szülésükről tárgyalt. A szövetkezetek munká­ját elemezve a tanácsülés megállapította: 1987-ben az ipari és a fogyasztási szö­vetkezetek a korábbinál jobb évet zártak, míg a nagyüze­mi közös gazdaságok telje­sítménye — részben a ked­vezőtlen időjárás miatt — elmaradt a tervezettől. Az ipari szövetkezetek termelése folyó áron számolva 16—18 százalékkal haladta meg az előző évit, konvertibilis ex­portjuk 20 százalékkal, épí­tőipari és szolgáltató tevé­kenységük ennél is jobban emelkedett. A fogyasztási szövetkezetek kiskereskedel­mi forgalma változatlan ára­kon öt százalékkal, konverti­bilis kivitelük 15 százalék­kal nőtt. A termelőszövet­kezetek — amelyek az or­szág mezőgazdasági termelé­sének mintegy 70 százalékát adják — a gyorsjelentések szerint ?56 milliárd forintos ■termelési értéket produkál­tak, nyereségük pedig várha­tóan eléri a 16—17 milliárd forintot. A szövetkezetek további munkájáról a testület meg­Hazánkban egyedülálló számítógépes hálózatot he­lyeztek üzembe a szombat- helyi székhelyű Nyugat-ma­gyarországi Fagazdasági Kombinátban. Az Egyesült Államokban két éve szaba­dalmazott számítógépes rendszer áttekinthetővé te­szi a fűrészipari termékei­ről, laminált és cementköté­sű forgácslap-gyártásáról, könnyűszerkezetes lakóhá­zairól határainkon túl is jól ismert vállalat egész tevé­kenységét, általa percről percre nyomon lehet követni a termelést az anyagszük­állapította, -hogy a mozgalom céljai, tevékenységének irá­nyai lényegében változatla­nok. Ugyanakkor, alkalmaz­kodva az új körülményekhez bizonyos vonatkozásban mó­dosítani szükséges gazdál­kodás formáját. A tervek szerint 1988-ban az ipari szövetkezetek 4—6, a fo­gyasztási szövetkezetek 10— 12, a nagyüzemi közös gaz­daságok pedig öt százalékon felüli mértékben növelik termelésüket. A felszólalók megerősítet­ték azt a véleményt, hogy a gazdasági körülményekhez igazodva — ha indokolt — a meglévő szervezeti forma helyett célszerű, ha a szövet­kezetekben—más,—például- szakszövelkezeti, szakcsopor- fci, kisszövetkezeti, vagy egyéb formát választanak. Ugyanakkor az ipari szö­vetkezetek képviselői arról is szóltak, hogy ne csak a kisszövetkezetek, hanem a régebbiek, a hagyományosak is kapjanak nagyobb önálló­ságot. Az ipari szövetkeze­tek számára növelni szüksé­ges a -külső szolgáltatások körét, például azzal, hogy a bankok és más pénzintéze­tek nyújtsanak számukra több hitelt. Az OSZT toros elnöki ‘tisz­tét az év hátralévő részében Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke látja el. séglettől a dolgozók teljesít­ményén keresztül a végter­mékig. A hálózatban tíz szá­mítógépet üzemeltetnek; ezekhez egyelőre hatvan ter­minál csatlakozik, további negyven terminált ezután kapcsolnak be a rendszerbe. A fakomhinát mostani szá­mítástechnikai beruházása 1,1 millió dollárba került, ez az összeg várhatóan két éven belül megtérül az irányítás, a munkaszervezés hatékony­ságának javítása, az üzem­részek -termelékenységének fokozása révén. A Jászfényszarui Béke Tsz kalapüzeme az első félévben 121 ezer női kalapot gyárt szov­jet megrendelésre. A divatos termékekből kü lönböző színekben negyvenhatféle modell ké­szül. Az első szállítmányt a napokban indítót ták útnak (Fotó: D. G.) A termékek nyilvántartása Egyedülálló számítógépes rendszer a fakombinátban

Next

/
Thumbnails
Contents